Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-15 / 187. szám

^XimiDEK 19184. augusztus 15 Koronázási évforduló. irta: Némethy Béla dr. Péntekem, Nagy Boldogasszony napján Csonkamagyarország minden templomában meg­konduljak a harangok, hogy hirdessenek egy évfordulót s templomba hívják minden nyelvű éa minden vallású magyarjait e hazának. 924 éve annak, hogy az Árpád nembeli Vajk fejére tette II. Sylveszter Dápa követe azt a királyi koronát, amelyet a Szentszék adományozott az uj kerfsztény uralkodónak, amely jelképe lett a magyar állam területi épségének éa függet­lenségének. És ehhez a; szent szimbólumhoz szá­zadok vérzivatarai közepette görcsösen ragasz­kodott a magyar náp és nemzeti függetlenségét sem találta teljesnek és tökéletesnek akkor, amikor a szent korona a roultól reá ruházott nagy feladatát be nem tölthette. Most amikor országunk integritását meg­állapi ó első koronázás 924 ik évfordulóját ünnepeljük a magyar szent korona fent van a budai várban, de az ezeréves Magyarország területének kéthermadrészén élö testvéreink nem ünnepelhetnek velünk nyíltan és egyfctte sen. mert idegen államok polgáraivá tették ökft A müveit Európa segítségével hajtották végre a világtörténelem legnagyobb igazságta­lanságát akkor, amikor elszakítottak bennünket millió és miliió édss testvérünktől, amikor két­felé metszették el a mi hömpölygő Dunánkat és szőke Tiszánkat, amikor Pozsonyt, Koma­romt, Kassát, Eperjest, Nagyváradot, Kolozs­várt stb. városainkat, magyar szellem és ma­gyar akarat alkotásait, magyar vér és magyar dicsőség megszentelt csarnokait elrabolták tőlünk. Az a haraagszó, amely az első magyar koronázás^megemlékezésére hívja s templomba az összes felekezetek hivait, nemcsak a koro­názásra emlékezteti tehát a magyarságot, hanem egy ssent tartozás lerovását ú sürgeti, amely abban áll, hogy visszaszerezzük a msgyar szent korona országainak egységes területét, És ez a törekvés nem politika, ebben nem lehetnek külömbségek magyar és magyar kö­zött, még az esetben sem, ha más nyelven és más szertartások között tesznek eleget vallási kötelezettségeiknek. Ez az ünnep nem egy vallásfelekezeté, hanem az egész magyarság ünnepe, 8 éppen ezért minden egyház kapujá­nak meg kell nyílnia e napon. Komoly és szent fogadalomnak kell elhangzania »z első koroná­zásra való emlékeséssel kapcsolatban e napon, hogy ezeréves földünk sérthetetlenségének esz­méjéről soha le nem mondunk s gyermeke­inkbe is bele neveljük, s fogékony elméjükbe bele rögzítjük azt & gondolatot, hogy naggyá­növe küzdeniök kell a magyar szent korona épségét kifejező egységes Nagymagyarországért, elszakított testvéreink felszabadításáért. Az ima és fogadalom után pedig jöjjön a munka! Ahogy 924 évvel ezelőtt C3&k a kard forgatáshoz és nyilazáshoz értő harcos ma­gyarság megtelepedett és a földmivelés nehéz és neki szokatlan munkájához fogott, ugy mu is a csonka ország leszegényedett magyarságá­nak erejét megfeszítve neki kell feküdnie a munkának, hogy elérjük hazánk konszolidációját. Mindenkinek kötelessége mindent elkö­vetni, hogy ébben a nagy kérdésben egységes felfogás és egységes közhangulat alakuljon ki, mert lehetnek a részletkérdésekben köztünk nézeteltérések, de a magyar szent korona tisz­telete és az azt képviselő területi integritás mindenek előtt álló eszméje tekintetében kell, hogy mindannyian egyek iegyönk. És ha a lelkeknek ezt az egységét elér­jük, a magyar királyság megalapításának ün­nepén felhangzó harangszó a magyar szent ko­rona egész testének a porból vsló közeli feltá­madását fogja jelenteni. áll Döntő tanácskozás a jubileumi kiállítás elrendezéséről. A főgimnázium is kiállítási hely lesz. — Hatalmas anyag rendelkezésre. — A Faluszővetség igazgatója Nyíregyházán. A kiállítási helyek beosztása Nyíregyháza, auguszíus 15. A Nyirvi­dék tudósítójától . Városunkban hónapok óta folyik a jubileumi kiállítás anyagának összegyűj­tése. Ez a munka hatalmas mennyiségű és rendkívül értékes anyagot gyűjtött ösz­sze a kiállttá s részére. Énnek a ritka gaz­daságú anyagnak elhelyezéséről, beosz­tásáról és az egész kiállításnak lefolyásá­ról tanácskozott ma a kiállítási bizott­ságnak igen látogatott gyűlése. E ta­nácskozás során megkapóan és végtelen sokat ígérően bonlakozotl ki az egész szeptemberi nagy kiállításnak ké­pe előttünk. Idevonatkozó részletes tudósí­tásunk a következjő : l Dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná­csos, polgármester távollétében Kardos István kulturtanácsos nyitja meg a gyű­lési. üdvözli a megjelenteket, köztük dr. Bodor Antalt, a Fafuszövetség igazgatóját aki nagy szervező erejével és hatalmas szaktudásával sietett a kiállítás rendező­ségének támogatására. A gyűlésen csak­nem valamennyi kiállítási csoportnak képviselői megjelentek, ezek bejelentik az általuk gyűjtött anyagot, a közponl szin­tén beszámol a gyűjtött anyagról s ek­kor kiderül, hogy a'kiállítás méreteiben és értékében messze túlnőtte azokat a ba­tárokat, melyek között az eredeti tervek mozoglak. Mivel a kiállítás rendezősége ezt előre látta, már régen folytatott tár­gyalásokat abban az irányban. hogy a központi ev. népiskolának épülete mellett melyik másik nagyobb épületet használja fel á kiállítás céljaira. A rendezőség előbb a polgári leányiskolára gondoll, azonban ez is szűknek' bizonyult. Bencs Kálmán kezdeményezésére aztán a főgimnázium­nak átadásáról kezdett tárgyaim a rende­zőség. E tárgyalások eredményeképen Kardos kulturtanácsos felkéri a gyűlésen szintén megjelent Moravszkv Ferenc fő­gimnáziumi igazgatót, hogy a főgimná­ziumnak épületét a kiállítás céljaira ad­ja át. Moravszkv igazgató általános lelke­sedés és éljenzés között kijelenti, hogy a legnagyobb készséggel átadja az épüíet összes helyiségeit. Véleménye szerint a jubileumi kiállítás e határozattal a leg­régibb nyíregyházi kultúrintézmény épü­letébe, tehát a legméltóbb helyre ke­rült . A főgimnázium emeletén­Margócsy Emil kiállítási igazgató ve­zetése mellett megtörténik ezután a he­lyek beosztása. A főgimnáziumnak eme­letére kerülnek az iskoláknak kiállításai. A hatalmas rajzterem Kozák István ki­váló gimnáziumi tanár munkája és tervei szerint a főgimnáziumnak gyűjteményeit különösen rajzokai fog bemutatni, egy teremben lesznek a középfokú iskoláknak, kettőben az elemi iskoláknak kiállításai, külön terem fogja feltárni a közönség előtt a tanyai népiskoláknak berendezé­séi. A pompás díszteremben Benkő An­drás mutatja be szabolcsvármegye isko­láinak fejlett népipari termékeit. Ugyan­csak az emeleten, a fizikai tanteremben lesz a kiállítási előadásoknak terme, ahol a kis inozigép bemutatása, esetleg gazdasági előadások, a rádió bemutatása stb. fog történni. s 1 teremben A HH*«*/i nlein A gimnáziumnak földszintjén hal te­a mezőgazdasági és négy terem­ben a kisipari csoport helyeződik el. Me­zőgazdasági ipari jellege lesz a gimnázium tornatermében elhelyeződő kiál lilásnak is, itl valószínűleg a Boni gyártelep fog­lalja le az egész termet. Knap igazgató, a Bóni gyártelep vezetője tegnap nézte meg a termet egy budapesti festőmüvész­szel, akii a gyártelep külön szerződéssel lekötött a gyár kiállításának tervezésére és díszítésére. Annyit elárulhatunk pél­dául a tervekből, hogy a gyár tíz mázsás szappan tömböket mutat be a kiállításon sok egyéb közölt. Ugyancsak a mezőgaz­dasági csoportban nyert elhelyezést " a méhészet és egészségügy. , A főgimnázium u ti varán A gimnáziumnak udvarán lesz a gép­kiállításnak egy része, büffé és kisebb cukrászda.. Az elemi iskolában* A központi ev. elemi iskolai díszter­mében lesz a várostörténelmi kiállítás, melynek anyagát Nagy Elek tanácsos már hónapok óta gyűjti s munkájával már csaknem teljesen készen van. A disztereni­mel szemben lévő két nagy, világos le­remben Imre János főmérnök és festőmű­vész rendezi a képző és iparművészeti ki­állítást, melynek anyaga szintén közel áll a teljességhez. Az emelet többi részében a gyáripari és kereskedelmi csoport helyez­kedik el, s ez Lenyúlik a földszintnek 1 há­rom. Iskola-utcai termére is. Ez táján ki­terjedésében a legnagyobb csoport s a még előrelátható jelentkezésekre a rende­zőség egv üres termet tart fenn. A földszin ten hefyezkedne/c'tH. a főbejáratnál a szö­vetkezetek kiállításai, igy a Hangya, a Ta­nítók Szövetkezete és a Mezőgazdák Szövetkezete. Itt lesz a nyíregyházi gaz­datársadalomnak mezőgazdasági és nép­néprajzi kiállítása, külön, nagyon szép teremben. A földszintnek Debreceni-utca felőli részén három teremben a kézimun­kaoszlály helyezkedik el. Trajtler An­na gyűjt és rendezi az idevágó anyagot nagy szakértelemmel és ritka ügybuzgó­ságga! „A kézimunkaosztályon lesz a CÍia­ritas, Mansz és Honszeretet helyisége is. C Ahol szórakozik a közönség* Az ev. elemi iskolának udvarán a gyáripari és mezőgazdasági gépek cso­portjának másik része és kertészeti kiállí" tás lesz. Közben fog elhelyezkedni a nagy vendéglő, amelyet Pap Lajos, a Ko~ rona kiváló nágyvendéglőse fog megszer­vezni. Az ő személyében látná a rendező­ség is a kellő garanciát abban a tekin­tetben, hogy a kiállítás ebben az irány­ban is nívós legyen. A vendéglő mellett Lengyel Nándor cukrászdája kap helyet; a derék cukrászmester mindent elkövet, hogy intim és kedves legyen helyisége, hogy az méltó legyen a Pestről érkező cuk rász-sálrakboz is. Az udvaron lesz a Sze­rencsi Cukorgyár paviHonja, a sör, csoko­ládé. kávé és cukorka ingyen kóstoió sátrak. Estén kint ingyen mozi, katona és cigányzenekar, dalárdák előadásai fogják itt szórakoztatni a kiállításnak nézőkö­s zönségét. Pénteken-szoinliat«in 1ESny és mosoly énekes, táncos mozitzkeccs Mátray Béby, Miliő László stb. személyes felléptével . Vasárnap A kis koldus énekes, táncos szkeccs 2 színpadi és 3 filmrészben Mátray Béby stb. személyes felléptével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom