Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-17 / 137. szám

1914. juDias 17, J&WlWiK elégítő termeléssel szemben importtal fel­lépni. — Olaszországban 1921. julius 1-én lépett életbe az uj olasz vámtarifa, mely a legerőteljesebb védővámos irányzatba fordu­lást jelentette, amennyiben az eddigi vám­tarifának mérsékelt s egyes kereskedelmi szerződésekkel még külön is csökkentett leg­több tételét lényegesen, kétszeresükre, három szorosukra emelte. S igy van ez Franciaor­szág maximális és minimális vámtarifájában, Csehországban, Ausztriában, Jugoszláviában Lengyelországban. — Sőt last not least, — Oroszországban is. Ha tehát egész Európa nyögi a háború­nak ama következményét, hogy a nemzete­fc- 7%; T i: T j- • Ju i- T i- 'Tt T i' T j- Ti T i- Ti- ­Ti- T t­A gégényi ifjúság nagy sikerrel adta elő Harsányi Zsolt Vén gazemberét. A nép kulturális támogatásnak példás eredménye a nagy siker. Szakemberek azt hitték a község fiairól, hogy hivatásos színészek. ket egybefüző szálak vagy elszakadtak, vagy j meglazultak (ahogy az emberek közötti szá- } lak), ha mindenütt, jól vagy rosszul mér­legelt valutavédelmi szempontokból, t«eme­lésvédelmi szempontokból erre az útra lép­tek, — Magyarországnak nincsen más vá­lasztása mint szintén erre az útra lépni. Most jönne a második kérdésre a fele­let : ha kell egy védvámos tarifa, mekkora legyen a vámok mértéke ? De aki a vámok mértékéről akar beszélni, magának is mérté­ket kell tartania, különben lesújt rája a tördelő taglója. így hát erről egy következő cikkben i*>k. Nyíregyháza,, május 16. A Nyirvidék tudósilójától . Messze földöp jár a gyorsszárnyu hir,, bogv a vármegye határain tul vigye a gégényiek pünkösdi színjátékának párat­lan sikerét. Mert a néppel való szerető és gondos foglalkozás kezdetben szerény vi­rágokat szokott teremni,, olyanokat, ame­lyeken tövis van. Ám ha a kertészkedőnek nem lohad meg a kedve,, hanem az első sikerek fénye megaranyozza még a nehéz­ségek rögeit is, akkor a csodákat termő néplélek egészen kibontja pompás virág­szirmait. Ez történt most Gégényben„ahol a fiatalság, a nép fiai karöltve az intel­lektuális osztály fiataljaival és idősebbjei­vel, színre hozta a református iskolában Harsányi Zsolt uj irányt jelölő,, minde­nütt mély emóciókat váltó (darabját,, a Vén gazembert. — Nagyon sokan helyet sem kaptak az iskolateremben,. olyan nagy volt az érdeklődés,, akik pedig látták, nem találnak méltóan dicsérő szót, mely­Ivei kifejezésre juttassék,, hogy mi is tör­tént Gégényben. Mert csodálatos az,, mi­kor a környék birtokosok közül is meg­állapítják, hogy látták ezt a darabot Pes­ten., a de a gégényi előadáson- a műkedve­lők játéka a pestiek után is kiváló volt. Mi értjük ezt a nagy sikert,, tudjuk, milyen gazdag bánya a mi népünk lelke s tud­juk, hogy Gégényben vannak olyanok, akik már évek óta kultiválják ott ezt a csodás bányát. — Gégényben Janka János tanító vezetésével a háború alatti időben Virágzó műkedvelői színpadi élet volt,, amelyet most tökéletességre tudott fokoz­ni avval az értékes támogatással,, amelyei neki a papság, *az intelligencia nyújt. — A Vén gazembert dr. Bötykös Béla s. lel­késszel rendezte. A tapsoló és meghatot­tan könnyező nagy közönség hálája tehát elsősorban az övék. De elismerés illeti valamennyi sze­replőt is. Mikor a próbákon Bihari László a Heltai társulat nagy tudásu és kitűnő drámai művésze először megjelent,, nem akarta hinni,, hogy akik ott a gégényi mű. kedvelői deszkákon olyan lelket ábrázoló művészettel játszanak, nem színészek, ha­foeml iaközség ifjai. A főhőst,, Berly Gás­párt Szikra Péter alakította. Átérezte a megkapóan szép jellemet és értékes ala­kító művészettel,, mélységes hatást kel­tőn játszotta meg. Előkelően stílusos volt Vas Juliska Inokay Eliz szerepében,, mig az elbájolóan szép Inokay Máriát Újhelyi Kató vará­zsolta a gégényiek elé olyan közvetlenül ható művészettel,, gráciával, hogy bár. mely előkelő színpad díszére volna. Per­káinét, Borly Gazdasszonyát Kéry Nóra játszotta igaz lélekből fakadó jósággal és kiváló alakító érzékkel. Gyergő ügyvéd sze repébfen Balogh Lajos aratott nagy sikert, Boczkó kántor komikummal ható figurá­ját jellegzetes művészi vonásokkai raj­zolta meg Szilágyi Dezső. Balassa báró finom vonalú alakját dr. Bötykös Béla veti lette a színpadra nagy. sikerrel. Bige cigány szerepében ifj. Páz­mány István nyújtott elsőrendű alakítást s Batári Sándor Marci huszárja is kitű­nő alakítás volt. Jók voltak a többiek is, Vas Jstván Disznóssy lakatosmester sze­repében, ifj. Vas István, aki Krasznai kor­test,, Vas Gusztáv ,aki Peták kortest ábrá­zolta, Vas Tamás — Kontra jurátus, Ba­tári András — Andris,, Skultéthy László az Inokav Gottfried báró,. K. Vas Dániel — Johann inas, Bethltondy Ferenc, Borly fő­hadnagy; Balázs István Bekeházv szol­gabíró szerepében nyújtottak nagysikerű alakítást. A színdarab magyar lelkiséget vetítő szépségei megfogták a közönséget, lelkesedtek, kacagtak, könnyeztek az em­berek. Harsányi /Zsolt darabja magyar humuszból sarjadt és a magyar Alföld fa­lujában visszhangot adott, a lélek a nemes gondolatoknak,, a magyar jellem szépségeinek. A gégényi műkedvelők nagy sikerét fokozta,, hogy kitűnő kosztümök­ben jelentek meg a színpadon. A kosztü­möket Heltai igazgató kölcsönözte. — A (maszkirozást Bihari László végezte mes­teri módon. A gégényi előadás milliós be­vételéből a nyirfcgyházi ref. leányinterná­tus is fog részesülni. Jg dalárdisfa énekel J Jönnek a diáitok I (2 név: CVA MAY WERNEB KRAUSS I 13 város: Heidelberg Karlsburg Nyiregyháza 1 Forradalmi jelenségek Romániában. Forradalmi elemek idézték elő a robbanást. London. A lapok szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen mi történt Bomániában. A forradalom kitö­réséről szóló híresztelések a robbanással közvetlen kapcsolatban látszanak lenni, mert általában azt állítják,, hogy a sze­rencsétlenséget nem egv lokomotív szik­rája idézte elő, hanem forradalmi elemek közreműködése folytán támadt a katasz­trófa. Az mellékes,, hogy az államcsínyről szállongó híresztelések megfelelnek-ea va­lóságnak,, vagy sem. Különben is egy ilyen államcsíny nem volna meglepő,, mert Románia megérett a forradalomra. — A kormány semmi egyéb,, mint a Bratianu család személyének uralma és ez az ura­lom elkeriilhettlnné lszi„ hogy a nép az ellen egy korábbi vagy későbbi időpont­ban fel ne keljen. — Romániának másik gyengt oldala a nemzetiségi kisebbségek nagy száma. Különösen Erdély nyújt vi­gasztalhatatlan képet. Ezek a kisebbsé­gek ellenséges érzülettel viseltetnek a kormány iránt és inkább Ávarescu mel­lett állanak, ha Ávarescu tud nekik va­lamit nyújtani. A tokaji áll. polgári leányiskola ifjúsági előadása. Amikor a nyirségi turisták csapata pün­kösd másodnapján a tokaji Kopasz-hegy ter­mészeti szépségében gyönyörködött, ugyan­akkor rendezte az ottani áll. polg. leányis­kola második ifj. előadását az Arany Sas emeleti nagytermében. Harslinszky Gusztáv és Szepessy László bájos mesejátékát, a Virágálmot mutatták be ritka szép sikerrel és meglepő eredménnyel. A bemutató előadás előkelő közönség jelenlétében már pünkösd vasárnapján meg volt, de az általános ér­deklődésbe meg kellett ismételni az előadást. A színpad teljes illúziót keltő, előtte kis ze­nekar, melyet a lelkes Tajdy Jenó dirigál. Ugyanő alkalmazta zenekarra a dalmüvet és tanította be a kórusokat és magán énekszá­mokat. A pompás díszleteket és stílszerű vi­lágruhákat szintén a tanárkar művészlelkű tagjai tervezték és készítették. Főrendezők az odaadó munkásságu Petmska nővérek 'Margit és Anna, kik a bájos csoportosítások és táncok betanítói is. A zenekartfan Halay János, Bolner Károly, Czike Ferenc, Rachl Mihály és Bassó Andor ülnek. Gongütésre kezdi a zenekar a nyitányt, és az ifjúsági előadás sok száz főnyi gyer­mekközönsége meglepődve nézi a felgördülő függöny mellett meginduló mesejátékot. — Mint egy kis opera, ugy hatott mindenkire a Virágálom. Sorra szólalnak meg a kis sze­replők, a Rózsa, Hajnali Szellő, Harangvi­rág, Hajnalka, Margaréta, Gyöngyvirág, Es­tike, Tulipán, körülveszi őket a virágok kara. Zajos tapssal sokáig ünnepelte a közönség a szereplőket, kik közül Cziffer Klára, Tajdy Irén, Gonda Erzsébet, Czike Böske, Kürthy Olga, Rudolf Kató, Schmied Böske, Szihy Aranka tűntek ki üde és bájos játékukkal A kedves és szép emlékű délután rende­zése a hivatása magaslatán álló lelkes tanári kar érdeme, kiknfk áldozatos és a közért önzetlenül dolgözó szelleme Lengyel Mihály polg. iskolai felügyelőt dlicséáL APOLLO APQLLO Előadások A DUW X ÍHl I JtTODa, SZerCHCSe Előadások fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 (Vérbosszú) amerikai bónügyi regény 5 felv.-ban | (kaland a praireken) cowboy történet 5 íelv.-ban fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 Csütörtökön, Űrnapján, I napig A, BÜN FIA I Próba, szerencse

Next

/
Oldalképek
Tartalom