Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-29 / 271. szám

ítíSS november 29. ...viiaaaaai m^t-m . jvmensxoL as*. ama* ««mow [pllHHIIIllllllllllllllllllllllllllffi ä > Megkezdődött | a Karácsonyi cipővásár 1 = tipőüzletében (R. kath. paróchia. Tel,: 351.) = Női d vat angol hócipő .. 63 .000 85.000 K Kői divat félcipők minden nagys. 60 .000 K Női fek. magas bokszcipők 7K 23 cm magas .. .. OD.OOO / O.0Ü0 K írői magas barna cipők minden QQ nagyságban «7U.00") K Férti boksz Bergst. cipők ÍÍK OA minden nagyságban .. U^-OOO OU 000 K Féi li sárgabőr ittapa cipők.. 60 .000 K Férfi sárgabőr imgas dcpktilpu^ 80 .000 K F u erös strapa cipők C C CA 85 -3jfc.számig .. ..- OO.000 ÖU.000 K Gyeim- kcipök tekete és 11 1Q barta 20—2í számig .. H.OOO l^.OCO K Gyermekcipők aügol rámán varrott 01 2 — t> 82ám>g ^l.OCO K Óriási választék Commers gyárt- §| mányu luxuscipökben . ü Tíaztvisefff nek külön írengcdm ny. Halló! Vigyázat! Halló! Karácsonyi vásár! Megérkeztek a karácsonyi olcsóságok u. m. raglánok, télikabátok, férfi öltönyök, bór- és szegélyes kábítok többféle szinben, nadrá­gok, gyermekruhák 60.000 koronától, kosz­tümök, munkás ruhák nagy választékban ja Nemzeti Áruházban [szemben az Apolló Mozival, Kisstér 2. szám. Kérem cégemre vigyázni. ' täötiaa T los a csók ai Aaoilódan Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, öör. kath, püspöki palota. Cxlttl fríatea; 819. - Mflfcaly *V$, Ajánüj* »ajií; kéftsitaéB7& nifcnUralt is kárpltssaiaakflt. 3*14, elléilí. tr!»?«b», ssado», Ipaayízoba, '»5rt>*t®r*kb»& ér fjfjáfc hutsr^khtiij lssnBJfyobb Y41sw*tík. ».mmmmmmmmei swrsws'«»>'». J j Ä leüu |abb énekli film az Apói! óban inzl-vemy az Mai) LLJ — Palin« gummi íWiafpafc, olcsóbb és jobb, mint a bőrtalp, kényelmes és ruganyos, női férfi és gyermekcipőkhöz minden nagyságban kapható és felszerel­hető a Hungária Cipőáruházban Nyíregy­háza, Zrinyi Ilona-u. 5. Telefon 195. Elkésett utasok. Irta : Dr. Saáry Sándor. Mottó : „Hocci" Balog' pé'zödet, Mer' elvösszük eitödet." „ftincs eu néköm Ogyebem: C.ak szaonnaoi, ke» erem. Borom is van igyátok Eletömst haggyatok." I. Az 1700-as évek uío>«ó évtizedeiben sok volt a csavargó betyár az erdőkben. A bakti erdő csak ugy hemzsegett tőlük, a nyíregy­házi nagyeraoben is akadt belolök, kik az utasokra lestek. Balognak hívták abban az időben a szegény osztályt, az alattvaló osz­tályt, mert azt ütni lehetett. Az 1700-as évek utolsó évtizedeinek egyik derűs őszi hajnalán a Kálló S . ,-i gróf! kastély egyik szárnyában még alszik a fia­tal cserneki és tarkeői D.. . grófnő. Mosoly­ra nyiló eper ajkai elárulják, nogy jót és kel­lemeset álmodik. A kastély másik szárnyában a konyhákban s az istálló előtti nagy udva­ron már is nagy sürgés-forgás észielhető. Itt koppasztják a sok szárnyast, a szakácsok már sütnek-főznek és készifik a méltóságos grófnő kedvenc ételeit, tortáit ; ott pedig már a kocsiteremből gördítik ki az uj üveges erős szijjakon ringó nagy utazó kocsit a ko­csisok, a lovászmester bent a szerszám te­remben osztja parancsalt a lovászok között, hogy melyik lóra milyen sállangos ezüst ve­retű szerszám kerül. A hosszú istállóban a pompás lovak vihogva nyerítenek, mintha tudnák, hogy reggel a tiszamenti kastélyba utazik vissza az őket dédelgető fiatal grófnő Kálló S.. -bői, hol pár hetet töltöttel kelle­mesen. A társzekerek egyikére a pincéből fel­hozott üveges, borokat s finom liqueuröket helyezik el. A többi társzekérre kerül az élelmiszerek sokfélesége, meg az uti pod­gyász. Mert abban az időben nem volt kényei mes szálloda, vendéglő mint most, legfeljebb akadt útközben egy kurta korcsma, azt pe­dig jobb volt inkább elkerülni. Az ut meg kritikán aluli volt. Már a kastély bejárata elé állt a pom­pás negyes fogat, bakjan kemény tartású és Kitent oajuszu íioérias kocsissal. A KOCSI ajtaja eiöit a bajusztalan és szakálltalan li­bériás inas ah feszesen. A fogat eiott ticán­koio lován a kuruc arcú, íeszes tartású ven jános, a grófnő öreg íiuszárja helyezkedett el. O szoKca az ucazasain ki-erni a meltóoá­gos grófnőt. Fontos, figyeimes, hűséges es mindeneklelett a vakmerőségig batoi gróri huszár őkegyelme. Pompás tekete lován ülve ragyogott »ajta négy ujnyi széles, rézveretu karúja. A huszár-nyereg kétolűalan elhelye­zett pisztoiy tokboi pedig kikandikált egy­egy rézvereiü kovás pisztoiy agya. A szomszédos birtok kasteiya feiői vág­tába jön két lovas. Az elől lovagló daliás tartású lovag, fekete bajuszu, sas orrú, vil­logó szemű, rérfias arcához jol illik a magas nyuszt prémes, oldalt lecsüngő, piros szinü leffentyüjü kalpagja s a forgo mellett foltos kékesszüike kerecsen sólyom tolla. Testhez feszülő magyar ruházatát olíva zöld rövid zsinóros doimány, ezüst rojtos, ezüst sar­kantyús topánka s a panyókáia vetett körül prémes és zsinóros, rövid, kóriv alakban körülvágott, szárnyas olíva zöld mente egé­szíti ki. Zsinóros kardköcójen fekete bár­sony tokos, ezüst veretű damaszk kardja lóg. Fénylő, fekete szinü lovának drága nye­reg felszerelését a pisztoly-tokokból kilógó két darab ezüst és arany tausiás kovás török pisztoiy agya díszíti. Mar messziről felismer­ni a lovagoan nagykállói K.. .-t, Kálló S .. -i tekintélyes földbirtokost, a nagy gavallért, a vadászatok és agarászatok rendezőjét, ki mellékesen fő-fő-, hogy ne mondjam legelső tisztviselője volt a vármegyének. A lovagot kísérő hetyke bajuszu fiatal ; Mihály huszár, történetesen az öreg János ; huszár fia volt"; aki szintén teljes felszere­j iéssel volt. ellátva. Fegyverzetét egy a váli­1 rói fehér szíjon lógó rövid, nagy kerek öblű bronz trombon puska egészité ki. Alig, hogy a Tovag. leszállt lováról s azt a huszárja gondjára bizta; a kastély ajtaja is megnyílt s am kilépett a grófnő, Eszter nevű komomája kiséretében. A fia­talságtól és szépségtől tündöklő, szőke, gön­dör fürtű fejét magas nyuszt prémes kari­májú, kócsagtollas forgóju, felől piros kel­méből készült kalpagja tette még szebbé, ész­bontóvá. Sárgászöld cacadu dauphin szinü, széles, hosszú, földig érő ruhát, ugyanolyan szinü pruszlikot s husszinü —. kupidohas szinü - prémszegélyü dolmánykát viselt. Hattyu nyakát két sorú igazgyöngy füzér körité. Piciny lábait kék selyemből készült aranyos pillangókkal kivarrott nagycsattu, félarasznyi magas, vörös szinü sarkú egész cipő fedte. Még el sem hangzott a kölcsönös jó reg­gelt kívánság, máris fehér keztyüs kezés kezét csókra nyujtá a lovagnak s igéző mo­soly kiséretében mondja : »Képzelje Kállay, ugy határoztam, hogy a nyiregyházi nag'y erdőben ebédelünk s mig a társzekerek fel­készülődnek, sétálunk az erdőben«. »Kitűnő eszme, mondá a lovag s ha megengedi gróf­nő, kiadom a parancsot az indulásra«. A grófnőt a lovag segíti be batárjába, majd lovára pattanva a batár jobb oldalán áll fel lovával. Az indulást megadó jelre kirepül a batárt kisérő két huszár kardja fs gyors ügetés be fognak. A kíváncsi s éljenző nép felé a kocsi ablakán kihajló grófnő moso­lyogva integet, a lovag kalpagját emeli. (Folytatása következik.) SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Igazgató : Hettai Hugó. Az előadások kezdete 8 órakor. Szerda : Othello. Csütörtök : Mintha álom volna. Péntek : Mintha álom votna. Szombat: Mintha álom volna. Vasárnap délután fél 4 órakor : Leányvá­sár. Vasárnap e»te 8 órakor Mintha álom volna. Mintha álom volna. A színtársulat teljesen elkészült a csü­törtök esti premierjére. Deák Gyula ren­dező, Halmágyi Mihály karnagy, Káldor De­zső tánctanár kitűnő munkát végeztek, hogy sikerre vigyék Erdélyi és Barna kiváló ope­rettjét. Aranyi Manci, Puskás Ilonka, Máthé László, Hetényi Ferenc, Deák Gyula, Sar. lay Imre, és Ács József, mint külön és együtt­véve elsőrangút fognak produkálni. Ez az operett még péntek, szombat és vasárnap is 1 műsoron van és a szinház reméli, hogy e jj darabbal találta meg ezidei slágerét. — A Nyíregyházi Altalános Hitelin­tézet R. T. végleges részvényei a lefizeté­sek alkalmával kiszolgáltatott Ideiglenes rwsivényeK elienenen az intézet pénztárá­nál átvehetők. 2x — GyapJufonajak minden szinben, dekája 750 K Fodior Ferenc és Társai cégnél. aObc j Tilos a csok az Apollóban 'j Xi riWjiWftw.i ii .WM •atjsttiw Csak felnőtteknek ! Csak felnőtteknek ! Szombaton este fél 11 órakor a színházban: Elnökné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom