Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-12 / 232. szám

1922. október 5. « ' JtfmMWSm !S Az oláhok és csehek korrigálják a magyar műemlékekben okozott károkat. Állandó műtörténész bizottság leiügyel a ielvidéki emlékművekre. Románia magyar szobrászművésszel restauráltatott néhány megrongált szobrot és műemléket. Budapest, október 11. Az elcsalolásra 11élt területek elvesz­tésével nemcsak pótolhatatlan gazdasági jrff' ugyanolyan kulturális veszteség is ért bennünket. Az elcsatolt területeken van­nak ugyanis legnagyobbrészt világhírű mü kincseink és történelmi műemlékeink, a melyeknek sorsa a pozsonyi Mária Teré­zia szobor, az aradi vértanuk szobra stb. lerombolásával szintén kétségessé vált. Kérdést intéztünk ebben a nagyfon­tosságú ügyben a Műemlékek Országos Bi­zottságához, ahonnan megnyugtató vá­laszt a következőkben kaptunk: — Az a veszedelem, amelybe a megszállók lulzoll nacionalizmusa so­dorta az e'csatolt területeink műkincseit és műemlékeit, mondhatni egészen el­múlt. Azokat a veszteségeket, amiket a pozsonyi és aradi szoborrombőlások okoz tak a magyar külturának, igyekeznek meg­értően korrigálni. Csehszlovákra egy ki­váló műtörténészekből álló bizottságot szervezett a Felvidéken lévő magyar mű­kincsek ellenőrzésére. Ez a bizottság ta­nulmányturája után költségvetést terjesz­tett fel a műemlékek restaurálásáról, amit a prágai kormány jóvá is hagyott. Romá­nia pedig, különös tekintettel a koronázási aktus fényére, Lux Eleket, kiváló szob­rászunkat hivlá le, hogy a gyulafehérvári templomot egyrészt, azután a kolozsvári Mátyás szobrot restaurálja. — Igen jellemző például a bártí'ai templom restaurálásának esete. A cseh­szlovák műtörténész bizoltság, amelynek szakszerű utaylása alapján történt az át­jaavitási munkálat, olyan tiszteletben tart­ja a magyar műemlékek eredeti vonatko­zásait, hogy a templom homlokzatán levő cimert érintetlenül meghagyta. r- A Magyar Műemlékek Országos Bi­zottságának a megtörtént elcsatolással nincs felügyelő hatalma az elszakított te­rületekre. örömmel kell látnunk tehát azt a megértést, amellyel az uj impériumok vi seltetnek drága emlékű műkincseink iránt. Mezőgazdasági kamaránk választmányi ülése. Debrecen, október 11. A Nyirvidék tu­dósítójától. A »Tiszántuli Mezőgazdasági Kamara« ' dr. urój Almósy Imre elnöklete alatt október 7-én tartotta választmányi ülését. — A gaz­dag tárgysorozat fényes bizonyítékát adja annak, hogy a kamara fennállása óta a gaz­datársadalom érdekeit számos fontos és nagy jelentőségű gyakorlati vonatkozásban képvi­selte — és a termelés fokozásának előmozdí­tására nézve is több hasznos intézmény meg­valósításán fáradozott. Fontosságánál fogva következőket emlí­tem meg a tárgysorozatból : Részt vett a kamara a földadó javaslat tárgyalásánál *s felterjésztésben fordult az összes kerületi kamarákkal együtt a méltá­nyos adókivetés szempontjából a miniszté­riumhoz. — A nemesitett magvak terjesztép sénél már első kísérlete is szép eredménnyel járt. — Különösen a Tiszántúli részén nagy kiterjedésű szikes talajok megjavítása szem­pontjából fontos talajismereti állomás felál­lítása érdekében a kezdeményező lépéseket megtette. — A gyomnövények irtására vonat­kozólag egész kerületében nagyobb akciót indított meg. — Az országnak milliárdokra menő károkat okozó üszög elleni védekezést üidoinányos és gyakorlati uton elősegítette. Általában mindazon károkozók leküzdését fontos feladatának tekinti a kamara, melyek |yek a növénytermelés és állattenyésztés terét? a termelést csökkentik -s ezen küzdelem gya­korlati szolgálatára, a kamara egy külön spe­ciális intézményt létesített, a kamara »Nö­vény és Állategészségügy védelmi irocláját«, hol a gazdaközönség minden tekintetben fel­világosítást kap és a védekezési anyagot be­szerezheti. — ,Ez intézmény minden héten rendszeresen figyelmezteti, tájékoztatja,'min­den vonatkozásban elősegíti a gazdákat, hogy védekezhessenek növénytermelésük és állat­állományuk pusztulása ellen. Megkönnyítette a gazdáknak a neme­sitett gyümölcsfacsemeték beszerzését; az igen jövedelmező nemes füztelepek létesíté­sére kedvező módokat nyújt; lépéseket tett a jövő évi cséplési szén biztosítására nézve. Elősegíti a kamara az alföldfásitási akciót, hol különösen a mézelő fák ültetésének fon­tosságára. hivta fel a figyelmet. Főrészben a kamara közbelépésének nagy fontossága volt a széna kivitel betiltá­sánál, miáltal az állatok téli téle/tetési kérdé­sét megkönnyítette. — Az állattenyésztés te­rén a helyes fajta megválasztást és tenyész irányok megtartását törekszik keresztül vinni. Az állatbetegségek pusztításai ellen sür geti a védekezést és betegségeknél a kötelező oltások elrendelését. — Szövetkezeti alapon szervezni óhajtja egész kerületében az állat­biztosítást. — Támogatja a keletmagyaror­szági Baromfitenyésztők Egyesületének de­cemberi kiállítását.'— A kamara a jövő nyá­ron Debrecenben nagyszabású méhészeti ki­állítást rendez. — A nagymértékben fejlő­désnek indult juhtenyésztés érdekében a ka­mara rendszeres, évenkénti gyapjú aukciók rendezését kezébe veszi. Tájékoztató irodát szervezett a kamara, hova bármelyik gazda vagy mezőgazdasági munkás közvetlenül tanácsért fordulhat. — Közbenjárt a kamara, hogy az ármentesitő társulatok állami előlegkölcsönt kapjanak s igy az őszi munkálatokat felvehessék, miáltal a jelenlegi munkanélküliek nagy része a fagyok beálltáig munkaalkalmat talál. A mezőgazdasági szakoktatás előmozdí­tására december hónapban a kamara Debre­cenben gyakorlatias továbbképző gazda tan­folyamot rendez, — a kerület több helyén pedig a gazda lányok részére háztartási tan­folyamokat fog tartani. — Sürgeti.a kamara a polgári iskolai gazdasági oktatás gyakor­latiasabb irányú szervezését és a középisko­lákban a gazdasági oktatás bevezetését. —• Az üszög elleni védekezésről gyakorlati be­mutatás mellett előadásokat tartott s most tervezi a gyümölcsfák betegségei elleni so­rozatos előadások megtartását minden köz­ségben. A közlekedési viszonyok javítása érdeké­ben számos esetben interveniált, felszólalt a határszéli forgalmi nehézségek elhárításá­nak kérdésében. — Az önhibájukon kívül állás nélkül maradt gazdatisztek elhelyezke. dését elősegíti. — Részt vett a nyomor elleni akcióban annak kezdeményezésétől kezdve s igyekszik a nyomorban levőket foglalkozta­tás utján megélhetéshez juttatni. — Sürgeti amezőgazdasági munkás és cselédsegély­pénztár reformját. 0 A megjelent igazgatóválasztmányi tagok örömmel és megelégedéssel vették tudomásul a kamara ezen eredménytes munkásságát, mely nehéz gazdasági helyzetünket sok te­kintetben javítani fogja. Tiszadadán ezüstérmeket találtak. Nyíregyháza, október 10. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye históriai esemé­nyekben gazdag földje még sok meglepe­téssel fog szolgálni a mult kutatóinak. A Jósa András által oly fanatikus hittel megindult archeológiai kutatómunka ed­dig is fényes eredményeket mutathat fel, de a j övőben még mindig számos felajdjat vár a kutatókra. A vármegyén eddig tör­tént rendszeres kutatások, tervszerű ása­tások ujabban a megfizethetetlen magas munkabérek mellett kellő fedezet hiányá­ban egyelőre szünetelnek, de vármegyénk néma kútfőkben való gazdagságát misem bizonyítja élénkebben, mint az, hogy sL merő véletlen is értékes leleteket dob a felszínre. A napokban egy tiszadadai ha­lász. Kovács József a Tisza medrében egy cserépkorsót talált, amelyben négy­száznál több középkori ezüst tallér van. A lelet a vármegyei Jósa Muzeum éremgyüj­teménye szempontjából igen jelentős és misem természetesebb, minthogy ennek a lelelnek sürgősen elhelyezkedést kell nyernie a vármegye muzeumában. Sajnos ennek a tudata még ma sem elég élénk egyes körökben, ugy, hogy a lelet még mindig olt van a tiszalöki állampénztár­ban, ahová a liszadobi halász beszolgál­tatta. Laikus körök ugyanis a leleteket, ha azok pénzek, mint olyanokat kezelik és hosszú hivatalos huza-vona kell ahoz, míg a talált érmek megfelelő helyre, a megje muzeumába jutnak. A tiszadadai lelet a Nemzeti Muzeum gazdag érem­gyűjteménye szempontjából sem jön kü­lönösebb figyelembe, míg vármegyénk Jósa Muzeumában való elhelyezése nagy kulturális haszonnal jár . Viss község 39 hősének nevét emlékoszloppal örökítette meg Nyíregyháza, október 11 A Nyirvidék tudósítójától. Viss község közönsége a világhábo­rúban elesett 39 hősének emléket díszes oszloppal örökített meg. Az oszlopot ok­tóber 15-én ünnepség keretében leplezik* le a vissiek. Az ünnepséget műkedvelő előadással egybekötött táncmulatság kö­veti . A leleplezési ünnepség délután 2 óra­kor, a műkedvelői előadás este 6 órakor kezdődik. A leleplezési ünnepély prog­rammja'a következő lesz.­1. Magyar hiszekegy: Énekli a három felekezeti iskola összes tanulója. 2. Elnöki megnyitó: tartja Kohut István g. kath. lelkész, a szobor bizottság elnöke. 3. Al­kalmi szavalat előadja Bodnár. László, IV. éves theologus. 4. Ünnepi beszéd: mondja Veress Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő. 5. AZ emlékmüvet Kottán Sándor községi főbíró veszi át. 6. Alkalmi dal: énekli a vissi férfi dalárda. 7. Koszorúk elhelyezése. 8. Elnöki záróbeszéd: tartja Kohut István gór." kath. lelkész. 9. Hym­hus. Énekli a vissi férfi dalárda. A mű­kedvelői előadáson szinre kerül A kita­gadott szinmü 3 felvonásban, 6 képben. Irta: Kulcsár Tamás. Tábori Emil vendégszerepel társulatával csütörtöktől kezdve a Modern Kabaréban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom