Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-11-23 / 268. szám
9 jws&tm;^ 191i. novsmber St Njir»jjháza, november St. - „Székely vét — magyar ér" Darabokra repedezett az ezeréves büszke magyar nemzeti állam, de ez történt ^a mohácsi sirba hullás után is. Egy turáni zegében az apróra vágott embert is egésszé varázsolja a titkos ige s ha a dadogó magyar fórum hangzavarában az Integra Hungaria elvesztett varázsigéjét keressük, megtaláljuk ebben a szóban: székelység. Mithikus varázsu ez. Eredete regék időtlen idejébe mosódik el, mint csillagegységek a hadak utjának ködporában. Az ethnikai tartalom pedig, mely hozzáiüződik, legendás mélységű, mint a Szent Anna tó. Erő, melyet kegyetlen küzdelmek acéloztak meg, pedig már turáni telivérségénél íogva is acélos, SZÍVÓS, pusztithatatlan, lobogó vér, melynek a szabadság oxigénje kell, melynek minden cseppje drága gyöngy Petöli látnoki sorai szerint, melynek örök hevülése a szeretet a faj, a föld, a mult iránt, képzelet, mely poétává teszi a hegyi pásztort is és dal, rege, ballada virágozza Attila örökét, Küküllő jvölgyét Nyárád partját, Hargittát. A pörölycsapásoktól repedező Magyaroszág ittott laza részekre, szerte futó törekvésekre, majdnem önző egyesekre hull, a székely ethnikum összeforrott tömb. Ellentálló egyetakaráa Erdélyben az oláh generalizálás dőre tervének útjában és egy-egy mágneses sarok az anyaország területén, ahová a vihar veti. Ahová székelyek jutnak, ott a meg nem alkuvó, örökké parázsló irredentizmus torong és forraszt. Temetés után ... Temetés után vagyunk. Ofgyikosok áldozata már a sirban van, a fagyos novemberi szél sfivitve sipol fölötte. A gyászolók milliói szétoszoltak. Kupolás polotákba, városok bérkaszárnyáiba, rideg lateiner szobákba, fűtetlen diáktanyákba és apró, fekete hátú falusi házakba. Hazamentek, szivekbe hulló könnyekkel, gyászba borult lélekkel, de arcukon az elszántaág, szemükben a dac tüze lobogott, kezük ökölbe volt szorulva és lábuk alatt döngött a föld, amelyet meghagytak számukra temetőnek. Hazamentek és otthon, a kifosztott, nyomorúságos otthonban, a szegénység vackain kinyíltak az ökölbe szorult kezek, fölemelkedtek a karok és esküre egyenesedtek ki az ujjak. A családi tűzhelyek láthatatlan szentsége előtt eskődött föl minden porig sértett magyar sziv, hogy azt a törvényt, amelyet Urnák ezerkilencszázhuszadik esztendejében, november havának tizenharmadik napján a dunaparti fényes palotában feketeruhás urak beiktattak a magyar törvényhozás könyvébe, ezt a törvényt sohasoha megtartani nem fogjuk. Isten minket ugy segélyjen! Es most, temetés után, a meggyötört lélekkel, véresre marcangolt ssiwel fordul a gyászoló magyarság azok felé, akik élete legsötétebb napjaiban vezetni vannak hivatva. Az eskü után könyörgésre kulcsolódnak össze a kéz ujjai, könyörgésre, rimánkod&sra államférfiaink, vezérembereink felé. Most még csak kérünk, rimánkodunk, de Ígérjük, hogy később a kérések, a rimánkodások követelésekké parancsokká változnak át. Pedig nem akarunk sokat, nem kívánunk lehetetlesaégeket. Csak azt, hogy most már teljesítse minden magyar ember a maga szent kötelességét ott, ahova a sors, vagy népek millióinak szeretete, bizalma helyezte. Teljesítse azt, amire vállalkozott, fis teljesítse | azzal a szinte emberfölötti energiával, azzal a lelkiismerettel és agya minden atomjának hihitetlea megfeszítésével, amelyet ma megkövetel a keresztre feszitett msgyar nemzet öszszesége, parancsol a nemzet múltja és jövője. Mindazok a tényezők, amelyek ma az ország sorsknak irányítására vállalkoztak, tágítsák meg látókörüket, feszítsék meg idegeiket és dolgozzanak. Látni akarjuk diplomáciánk céltudatos munkáját és látni akarjuk az eredményeket ! A nép, a szegény vérző magyar nép megtette kötelességét a múltban és megteszi a jövőben ie. Hite és meggyőződése a sirba lökött ország diciőséges föltámadása, a magyar nemzet újjászületése. Abban a munkában, abban a rettenetes hareban, amely várakozik reá, ki fogja venni a maga részét. Benne nem fog csalódni senki sem, | de ö se csalódjék a vezérekben. A Székely-Szövetség insdeata estélye Nyíregyháza, november 21. Nyírvídék tudósítójától. Nyíregyházi székelyek és erdélyi magyarok a szombat esti székely estén a magyar lelkiismeret ébrentartása, a tettre kész irredentizmus életre szitása terén nagy szolgálatot tettek a Tiszántúl magyarságának. A lobogva égő székely bizakodás fáklyájájával lángra ébresztették a magyar lelkek itt ott már alig pislogó mécsesét. Az estély, amelynek sikerén a székelyszövetség vezetői Benkő András kir. tanfelügyelő, Király Imre és Varga Ferenc tanítók lelkes odaadással fáradoztak, az erkölcsi és anyagi szempontból kitüsött feladatot fényes sikerrel oldotta meg. A szövetség hívására hazafias készséggel jelentek meg az estélyen Nyíregyháza társadalmának reprezentánsai a polgárság minden rétegéből képviselt nagyközönség élén. Reviczky László ezredes dandárparancsnok, Rakovszky István ezredes vár megyei katonai parancsnok, dr. Jármy Béla főispán, Mikecz István alispán, Miklóssy István g. kath., JGeduly Henrik ág. ev. püspökök, Énekes János rőm. kath. kanonok, dr. Bartók Jenő ref. lelkész, dr. Bernstein Béla főrabbi, dr. Zelenka Lajos kúriai bíró törvényszéki elnök stb. Az estély a Himnusszal vette kezdetét, amelyet a jelenlevők egy szívvel énekeltek, A jelenlevőket a székely-szövetség nevében Benkő András kir. tanfelügyelő meleg szavakkal köszönti. Bevezető beszédét a magyar Hiszekegy áhítatos soraival zárja, amelyet állva hallgat meg a közönség A fővárosból jött székely küldöttek itt kapcsolódnak a műsorba, hogy a magyar szépségek áhítat ira emeljék a lelkeket. Tompa Kálmán Prológjában Erdély szive sir fel. Képek varázsolódnak elénk a Hargitta-fajáról és a síri csendben fájdalmat suttogó szarak nyomán elénk varázsolódik a szivettépö kép, az erdélyi magyar töriskoszoruf alakja. E prológ tónusa, mint setét szövetű háttér a nóták, muzsikaszámok mögött is ott búslakodik. A dalt a népszínmű-kultusz országosan kedvelt művésznője Komlóssy Emma reprezentálja. Kuruc dal, majd több azebbnél-szebb népdal hangzik fel lelkes magyar színezéssel gyönyörű nótahangján. A taps csak akkor szűnik meg, mikor a művésznő megígéri, hogy még egy számmal szerepel. Az estnek agitációs erejét a következő szám, dr. Király Aladárnak Háromszékvármegye menekült főispánjának nagy koncepciójú meggyőző erejű, helyzetfestő beszéde adta meg. A menekült székely főispán a rabonbánok hitével és meg nem alkuvó akaratával hirdeti a magyar nemseti állam feltámadását, a Csaba regéjének mély tanúságait, mely az ő szavára élő hitté lesz bennünk. Glóriát vont az oláhsággal szembeszálló székely hadosztály fölé, melyet a pacifizmus fantomját kergető magyarság viselkedése tett semmivé. Keserű szemrehányással utalt az oláh-ünneplőkre s alkotás helyett jelszakat üző politikusokra. De keserűségén fanatikus nagy hitének ereje tört át a eit a fenséges hitet gyújtotta fel hallgatóiban is, akik psrcekig ünnepelték a ízékely lelkiiamaret hatalmas szószólóját. A pódiumra ezután egy fiatal, — tizenhét esztendős — ómagyar hegedű művész, az operaház zenekarának tagja Komor Géza lép, akinek varázsos szépségű játéka vidéki hangversenyeken szokatlan fölényü absolut dologi készültséget és lendületes, meleg átérzést áruk el. Szépszavu hegedűjén előb* Sarasette Paplótól a „Zigeinerweisi"-t, majd Fritz Kreislertől a „Liöbesfreund"-ot halottuk a gyönyörtségnek azzal a mélységével, amelyért a legnevesebb muzsikusoknak is különös hálával vagyunk. Mindkét üde számot Kovács Árpád tanár kisérte választékosan, finoman simulé zongoraszóval. Ezután Biró László orvostanhallgató erőteljes szépségű szavalata ébresztette életre Végvári néhány gyönyörű irredenta versét. A művészi ihlettel interpretált versek mély hatást tettek A műsornak méltó befejezéseképpen Komlóssy Emma énekelt el néhány hallgató nótát temperamentumosán, nagy sikerrel. A köiönség a Szózat eléneklése után egy a nagy magyar feltámadás ügyét szolgáló, művészi hatásában nivóa e»t emlékeivel távozott. i N/ukosz oijjalakilisa Hírt adtunk arról, hogy a lyukosz nyíregyházán végleg megalakult. A szövetség mindjárt megalakulása után szervezkedő munkába kezd a elnöke, Nagy Akos tábornok a kővetkező felhívással fordul a tényleges és nyugdijállományu tisztekhez, tiszti özvegyekhez és árvákhoz: Kedves Bajtársaim 1 Hangzatos jelszavak'és frázisokkal semmire sem jutunk. Tettekben kell megnyilvánulni abeíi szándékunknak, hogy ujabb „ezer" évre alapozzuk meg rombadőltj hazánknak siebbjövőjét. Mi — „katonatisztek" — büszkén mondhatjuk, mert tanunk rá ország világ, hogy bennünket és vitéz magyar csapatainkat nem az entente hadserege vert le, de elvégezték már ólholnapra e csodát ép akkor, mikor még határunk közelébe sem férkőzhetett számtalan ellenünk, a hazánk kárán is érvényesülni akaró gyászvitézek. De ne v. lkáljunk a múltban,"borítsunk fátyolt rá. Tömörüljünk! Tömörüljünk és alakuljunk egy „hozzánk méltó" nagy erkölcsű súllyal bíró testületté, mellyel mérhetetlen szolgálatot tehetünk hazánk és vármegyénknek és könnyithetünk szükségben élő bajtársainkon, azok családján, hadiözvegyeink. árváink és rokkantjaink sorsán meg különböző gazdasági és kereskedelmi intézmények által szövetségünk valamennyi tagjainak anyagi helyzetén. Tömeges belépésünkkel szaporítsuk fel Szabolcsvármegyében és Nyíregyházán a jelenben — más vármegyékhez arányítva — nagyon csekély számú taggal rindelkező főcsoportját a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetségének. Beléphetnek: tényleges állományú, tartalékos, szolgálaton kívüli viszonybeli és néptőlkelő tisztek, hivatalnokok, nyugdíjas katonatisztek hivatalnokok és mindezeknek özvegyei és árvái Tagdíjul fizetendő évente az özvegyek és árvák részéről évi K. 24., a többiek részéről évi K. 48., ezenkívül a belépésnél a férfiak részéről még K. 10. belratási díj is fizetendő. Á most belépőknek a befizetett tagdij mlr a jövőévre fog számítani. Lépjünk be, lelkes odaadással valamenynyien, amikép harcoltunk iis mindig szeretett hazánkért. Teremtsük meg részünkről a konszolidáció alapját és bizonyítsuk összetartásunkkal, hogy bennünket a sir sem választ széjjel. Csonka hazánk érdekeit szolgáló magasztos egyesülésünkre Isten áldását és a Ti támogatástokat kéri tisztelettel üdvözlő bajtársatok: Nyíregyháza, 1920. november 21. Nagy Ákos tábornok, el nök. — A gőzfürdő megnyitása kazándefektus miatt elhalasztódott, amit egyébként a városi mérnöki hivatal még vasárnap falragaszokon hozta tuiomására a közönségnek. A kazán rendcehozása rövid időn belül megtörténik s aztán a fürdőt megnyitják.
