Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-16 / 111. szám

^viregyháza, 1920. május 16. • Vasárnap XLI. évfolyam * 111 nzÁm SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési $rak: helyben : egész évre 160 K, fálóvre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken : egész évre 200 K, félévre 100 K, negyedévre 50 K, egy hónapra 20 K. — Egyes szám ara 1 korona. Alapította JÓBA ELEFelelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYí-UT 9. SÍTÁM. Telefon szám 139. Postac-.eque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A politikai válság legújabb hírei Budapest, május 15. Saját tudósítónktól. \ politikusok hangulata arra mutat, hogy a keresztény egyesülés pártja enged meredi álláspontjából- A mérsékelt politikusok közöl többen a megegyezés szüksége mellett nyilatkoztak. így Huszár Károly volt miniszterelnök, aki hangoztatja, hogy a béke aláírásáig, de azon tul is meg kell őrizni aa összhangot a két kormányzó párt között. A kisgazdapárt részéről Rubinek Gyula. Nagyatádi Szabó István Debrecenbe utaztak. Ez az utazás kitolja a válság elintézésének időpontját. Az e u azó miniszterek azonban megbízták minisztertársaikat, hogy a kormány lemondása esetén nevükben is mondjanak leRubinek tegnap este elutazása előtt az újságíróknak ezt mondta: Mi a béke emberei vagyunk. Ezt engedékenységünkkel dokumentáltuk. Bebizonyítottuk, hogy mir.dea igyekezetünkkel menteni és fentartani igyekszünk a koalíciós kormányt. k Beaszerelet Egyesület nyíregyházi í 'íioipai elakulá közeyiiiése | Nyíregyháza, mujus 15 j (A Nyirvidák tudósítójától) A vármegyeháza nagytermét teljesen megtörő nagy f-amu közönség gyü.t egybe a ra a lelkes felhívásra, amelyet a mai alakuló gyűlést egybehívó előkészítő bizottság bocsátott ki. Kép- i

;3Íve volt a tár- ' s8dalom minden rétege és le'Kes hangulatban hallgatta meg az ülés szónokait, akik fejtegették a nemes hivatást, amelyet a m:\75tl .kitandó egyesületnek, a n-;. zet gazdas gi é ote terén kell betöltenie. Most, amikor mind n szervezett gazdasági erő szertehu lo;í, amikor a gazdasági élet újra születésin kell mindnyájunknak munkáltunk. a Honszeretet egyesület sz. amely ez ujraszül&téü nemes munkájából, a legnehezebb részt kívánja msgához ragadni. Az ülés lefolyásáról, alábbi tudósításunk számol be. Az előkészítő bizottság nevében Klskner Károly főorvos üdvözölvén a megjelenteket javasolta, hogy az ülés vezetésével Éqekcs János főespsrea-prépostot bi :za m?g a gyűlés Énekes János az elnöki széket tifoglalván, a megalakítandó fiók egyesület és az any^egylet céljainak megismertetésére hifta fel Klekne • Károlyt, aki kiválóan átdolgozott és nagy haza szeretetről tanúskodó beszédbea ismertetne hazánk közállapotainak múltját és vázolta a rövidmult eseményeit. A beszéd fölötti tetszésének a közönség taspsviharral és éijenzéssel adót; kifejezést és Énekes János elnök felszólalása után, amelyben a magyar embereknek munkára, még a legnehezebb munkára rátermeuséget is bizonyította és azt igazolta, bogy a magyar nem ismer akadályt, ha hazája boldogulásán kell munkálkodnia, kimondotta a közgyűlés, hogy a Honszeretet nyíregyházai fiókját megalakítja Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész felszólalásában kifejtette szükségét ez egyesület létrejövetelének a németországi példára hivatkozván a maga részéről, mint a Tevéi ügyvezető alelnöke, felkéri a Tevéi tagjait, hogy a Honszeretet egyesületbe, mint a Tevél-lel rokon testületbe, minél többen, sőt mindannyian lépjenek be. Ezzel a gyűlés véget ért. A közgyűlés után választmányi ülés volt, mely a tisztikart a következőképen alakította meg: Diszeinökök: gróf Vay G: bor. gróf Vay Gáborné, Miklóssy István G^duy Hsnrik, gró Desstwffy Aurél, gróf Dessewffy Béla, ?rof D ssevífy Dénes, dr. Mezössy Béla és dr. Mcskó László. Elnök: Énekes János. Alelnökök: dr Klekner Károly, Paulik János, dr. Zslenka Lajo3, dr Bartók Jenő, Ruttkay Gyula, Rimaszombathy Géza, Szítba Jenő, Leschák Antal, báró Bultl r Sándor, Murányi László dr- J

;;mv Menyhért, Lipthay Jenő, dr. Konthy Gyula, Meskö E ek. Jogtanácsos: dr Komjáthy Kázmér. Főtitkár: Budaházy Menyhért. Gazdasági fő öfc: Prok Pál. Pénztárnok: Dudinszky Gyula. Főellenőr: Pisszer János. Ezzel a „Honszeretet." szabolcs vár megyei főcsoportja megalakult 3 halasitás. néll ül megk.- di működését Egy uj honfoglalásra hívjuk zászlónk alá szokat, akik itt élni és boldogulni akarnak, akik szent kötelességüknek tartják, hogy őseink mámorában elpazarolt ^zent örökségét visszaadják utódainknak. ' Válla'kozásunk óriási, dg a meggyőződés; a honszeretet szent heve hat át és semmi részvétlenség, semmi nehézség megállásra, meghátrálásra nem bir. Az egész magyarság 2ászlónk alá jön, mert ide kell jönnie, ha 6lni akar. Uj pártaíakulós lehetősége Budapest, május 15. Klebelsberg Kunó gróf ma a következőképpen nyilatkozott az njságiróknak a politi kai helyzetről. A kialakulás stádiumában lévő dolgokról nem szeretek nyilatkozni. Annyi bizonyos, hogy az események bennünket igazolnak. Lehetetlenségnek tartom, hogy a kormányzás a koncentráció mai összetételével tovább folyhassék. Feltétlenül szükséges, hogy állandósítsuk a kormány helyzetét, ezt pedig csak a már régebben tervezett uj párt alakításával érhető el. \ képviselőtestület tiltakozó közgyűlése Nyíregyháza, május 15. (A Nurvidék tudósítójától.) Nyiregyháza -'áros képviselőtestülete f. hó 12-én délután 3 órakor a városháza nagytermeben rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen dr. Murányi L'szló fejezte ki a képviselőtestület tiltakozását a magyar békeszerződ

;,3 ellen. Amikor a gyászos emlékezetű román megszállás alatt felkérésre egy páran álruhában a francia misszióhoz zarándokoltunk és az oláh atrocitások szomorú képét festettük, — a francia misszió vezetője előtt azt mondotté ; Uraim ! Száz és százezer francia a legnagyobb rokonszenvvel viseltettünk Magyaroríz g iránt mert bár tudte, hogv mit sem nyerhet mégis belement a háborúba, mert szerződésben lekötött szavát megszegni nem a tara. De ne felejtsék el, hogy ez cssk egyéni meggyőzedésünk, a mellyel szemben áll a hivatalos politika, a me'y a magyarokban látta a néosetek legnagyobb szövetségét. Addig, amíg a mai politika uralkodik Franciaországban addig na számítsanak a franc ák jóakaratú megértésére. Ezek után mindig bíztunk abban, hogy ez a politikai áramia: enyhülni fog. sajnosén azonban azt kellett tapaszial.iun'j, hogy a Clemenceau által insuzurált könyörtelen politika ma is érvényben van és ez diktálta a lehetetlen magyar békeszerződést. — amelynek minden paragrafusából az a hisztérikus félelem tűnik ki, hegy Németország és Magyarország mégegyszer talpra fo : állani. Tehát ugy .karnak bennünket agyon verni, hogy soha többé feltáncolni na tudjunk. Megvagyok róla győződve, hogy ilyen erőaz^kolt és csak a bosszútól inspirált áramlatoknak tsrtós sikerük ne n lesz. Ezeresztendős tőrténeíünkön végigtekintve látjuk, hogy hasonló helyzetben számtalanszor volt már az ország, sokszor megtépáztak, megcsonkítottak bennünket, mégis az elszakított részek idővtl mégis egybeforradtak, — mert Magyarország az Istentől adott természetes egység, hogy abból sem elvenni, sem hozzáerőszakolni részeket nem lehet. Négyen helyes, ha az ország közvéleménye mint egy ember megmozdul és odakiáltja az entente hatalmadnak nem, nem, soha! Hangozzék el ez a kiáltás olyan viharos erővel, hogy elhallassék ez a hang az egész világ minden zugába, ahol csak becsületes emberek élnek, hogy tanúbizonysága legyen a mi élni akarásunknak és annak az elfojthatatlan erőnek, amely teljes fenségében él és buzog a kis Magyarországban. A közgyűlés a legnagyobb lelkesedéssel a következő határozati javaslatot hozta: Az ententa hatalmak békemüvét Magyarország részéről elfogadhatatlannak tartjuk, annak elfogadása, vagy aláírása ellen a leghatározottabban tiltakozzunk, mert a legnagyobb mértékben egyoldalú, a legnagyobb mértékben rosszhiszemű és éppen ezért hitvány népek alaptalan területéhségét volna hivatva minden Ara 1 korona