Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)
1919-03-15 / 61. szám
% A Ngilt leuél a szabolcsvármegyei szociáldemokrata-párt vezetőségéhez Ki?s Roland kormánybiztos ur főispáni szék foglalója alkalmával, tisztikarunk általános rokonszenvével találkozó programja kifejezésével kapcsolatban kiterjaszkedjtt azokra as ellentétekre és eltávolodásokra is, amelyeket mesterségesen támasztottak a nép és a közigazgatási tisztviselők kőzött s molyek a nép egyes rétegeit a közigazgatási tisztikarral szemben tartózkodóvá és gyanakodóvá tették. Ki fejezte ugyanakkor azon óhaját, hogy a munkásság és tisztviselői kar bizalommal közlekedjék egymáshoz s kölcsönösön igyekezzék áthidalni azokat a szándékokat, melyek őket most kölcsönösen elválasztják s kilátásba »helyazte, hogy közreműködésével ez irányban a munkásság részérőt is meg fog történi a szükséges megnyilatkozás. A vármegye alispán helyettese a székfoglaló elhangzása után azonnal magáévá tetta sz.eket a kezdeményező lépéseket s kijelentette, hogy a maga részéről örömmel nyul az együttműködés céljából nyuj andó béke jobb felé, a vármegye tisztikara tzonban ez ügyet nem kívánja lezárni ezzel a legilletékesebb helyről eredő megnyilatkozással, hanem az ügy fontosságára tekintettol a legteljesebb nyilvánossággal é3 ősziateséggel kíván mint testület közveUenül fordulni a párt vezetőségéhez s e céiből határozta el a tiszti értekezletén o nyilt levél kózzételét. A vármegye tisztikara ezt a közeledést azért tartja nagyhorderejűnek, mart a mai válságosán nehéz viszonyok között elkerülendőnek tart minden súrlódással járó erőpazarlást, e-ért legjobb igyekezettel keres mindent, ami a társadalom rétegeit összehozza, kerülni óhajt viszont mindent, ami széthúzást 03 súrlódást okozhat. E mellett azon meggyőződésemben van, hogy a munkásság és tisztviselői kar közti szakadékot mesterségesen szitotiák és javarészt látszólagosak e mellett semmi esatre nem oly szélesek, hogy fölöttük össze ne érnének a partokon átiok békére nyújtott jobbjai, Tisztikarunk a legjobb meggyőződésével és teljes önérzettel mondhatja el, hogy a múltban is áthatotta a nép jogainak és érdekeinek teljes átérzése. Ez irányban hivatkozhat a vármegye népjóléti ós sociális működésére, az igazságosan s a lehetőségig tökéletesen megmegoldott háborús közellatásra. A vármegye tisztviselői kara örömmel üdvözölte a forradalom vívmányait, a magyar népköztársaságot s a socúílis és demokratikus reformokat s a legelsők között az országban csatlakozott a forradalomhoz ós a Nemzeti Tanácshoz. Igy gondolkozott és gondolkozik a tiszti kar e kérdésekről s ily körülmények között csak eddigi hagyományaihoz ragaszkodik akkor, amidőn ma is a legnagyobb rokonszenvvel ki séri a munkásság politikai térfoglalását s szívből óhajtja a munka kellő megbecsülését s o megbecsülésből a maga részére Í3 ki követelni kivauja azt, ami részöra, mint a szel'emi munkások egy tekintélyes csoportja részére joggal kijár. A munkás, egység szilárdítása tehát a köztisztviselőnek, mint a munkástársadalom tagjának ép oly jól felfogott érdeke, mint bármely kézi munkasnak s már csak ez az érdekközösség is természetes rokonszenvet kell, hogy kiváltson belőle. Szemben a rokonszenvvel és őszinte ígérettel, viszont a tisztviselői kar is elvárja a munkásság részéről a teljes bizalmat ós megbecsülést Elvárja, hogy a közellátás, közrend és köznyugalom f'entartására, valamint a termelés folytonosságira irányuló küzdelmesen nehéz munkájaban a munkásság teljes megértéssel ós erővel támogatni fogja s meg van róla győződve, hogy a vár negye munkásnépe egyetért a kormánybiztos ur által székfoglalója alkalmával kifejtett azon állásponttal is, hogy politikai oktroj nem érdeke a szociáldemokratáinak, politikai meggyőződésért senkit üldözni nem szabad s ez a >párt raa már erősabb annál, minthogy erőszakos terrorral igyekezzék érdekeit biztosítani. Ezen kijelentésekkel kívánja tisztikarunk szolgálni az eszmék tisztázásának s ez által a megértésnek és teljes összhangnak fontos érdekeit, tisztelettel és megbecsüléssel üdvözli a munkásság küzdelmét és érvényesülését s teljes őszinteséggel kész viszonozni azt a baráti jobbot, melyet a vártnagye dolgozó népe — a vármegye boídogitásátói áthatott hazafias lélekkel — nyújt felé. Kelt Nyíregyházán, 1919. március havában. Hazafias üdvözlettel: • * Szabolesvármegye tisztikara nevében Mikecz István, alispán helyettes, főjegyző A termslés biztosítását kö/ateiik! a szocialisták,járási értekezletei A munkásbiztositás államosítása 3yír«gjis&»s, március 14 {A Nyirvidék tudósiiájáiól} A szabolcsi járások székhelyein egymásután tartották meg a. szociáldemokrata párt Ezervezetei járási értekezleteiket, amelyek elsősorban a termelés biztosításáról tanácskoztak és gyors, határozott intézkedést kérnak a kormánytól. A mezőgazdasági sztrájkolt ellen A járási értekezletek fölhívása alapján a a nyíregyházi központi pártszervezet fölirt a földmivelésügyi miniszterhez a következőkben: »—< A járási- értekezletek egyhangúan és egyöntetűen kérik a fö'danivelési miniszter urat a nyíregyházi központi szerv utján, hogy Szabolcsban a földosztást haladéktalanul foganatosítani cs hogy az eddig Saabolcsbaa működő j egykét földosztó bizottság halyett, minél előbb és minél több földosztó bizottságot kiküldeni szíveskedjék. Egyben közöljük miniszter úrral, hogy téves ama hit, hogy Szabolcsban nincs föld éhség, • •* Rá kell mutatnunk ezzel egy időben egy általános megyeszerte uralkodó tényre, arra, hogy Szabolcs földmunkásai a tavaszi munkát felvenni nem akarjak, mert a birtokosok a ragi bér és természetbeni feltételek mellett kívánják. a munkásodat foglalkoztatni A termelési lehetőség ennélfogva veszélyben van. Mert illetékes tényezők a békéltető és bér megállapító bizottságot megalakítani elmulasztotta. A gazdasági munkás sztrajkokat, melyek napról napra ismétlődnek, alig-alig bírjuk lokalizálni. Csak a gyors intézkedés segíthet és mentheti ami men hető. Ennélfogva mély tisztelettel kérjük miniszter urat ho^y Szabolcsban minél előbb, minél több földosztó bizoitságot kirendelni méltóztassék, hogy a földosztás gyorsan lebonyolitassék, mart ellenkező cselben anarchia elé nézzünk, melyet akkor fékezni nem lesz lehetséges. Államosítsák a népjóléti intézményeket A vármegyének mind a kilenc járásbán foglalkoztak a szociáldemokrata éitekezletek a ; népjóléti intézmények államosításával és az 1919, március 15. értekezletek megkeresésére a pártvazetőség az alábbi föliratot küldte a népjóléti miniszterhez. A járási értekezletek egyhangúan elhatározták, bogy a nyíregyházi központi szerv utján # kérik a Miniszter Urat, szíveskedjék munkaba* venni a Munkásbizíositásnak kiterjesztését fizetésre való tekintet nélkül, az összes ipari, kereskedelmi. gyári, mezőgazdasági, házi cseléd, közalkalmazottak (vármegyei, városi, törvényhatósági) kisiparosok, ügyvédjelöltek, községi és hitfelekezeti tanítók, tanítónők, óvónők, iskolai alkalmazottak kategóriáira. A dohánygyári, vállalati és magán egyes 5leti betegsegélyző pénztárak egyidejűleg való beszüntetését kérik. Sziyeskídjók minél előbb megteremteni az gggkori és rokkant biztosítást, kérik a balesetbiztosítás kártalanítási összegét 60%-ról 10o% ra fölemelni szivesked ék. Végül pedig kérik a ninakásbiztositó pénztári tisztviselők és orvosok jogviszonyainak végleges rendezését, a munkásbiztositó pénztárak azonnali államosítását, valamint gyakorlati egyének bavonásával és meghallgatásával o nagyarányú szociálpolitikai intézmény mielőbbi végleges kiépítését. A reakció ette* is állási foglaltak a járási értekezletek, amelyek kívánságára a balügymiaisztarheí a következő fölírat ment. A járási értekezletek egyhangúan tiltakoz • tak ama fennálló statárium ellen, melyet a vármegyei reakciós jegyzők, főszolgabírók, szolgabirók a népszervezkedési szabadsaga elten használnak ki, ugy annyira, hogy sok helyen még a népgyűlések tartásit sem engedélyezik. Megállapították a járási értekezlet azt is, hogy különöjen a papság, egyetemben az előbb említett reaktiósokkal ellánforradalmi munkit végeznek, a köztársaság és annak népkormánya ellen izgatnak, lázitnak, ennélfogva kérik a Belügyminiszter Ur utján a Népkormányt, hogy a statárium mai formaját megszüntetni és azt a népköztársaság és annak népkormáaya ellen izgatókra és lázitókra, valamint gyilkosságra, orgyilkosságra poiitisai szeaaólyok elleni marénylőkre, rablóira, fosztogatóira és gyujtogatókra elrendelni szíveskedjek. ÚJDONSÁGOK Március Idusa. A forradalom első márciusi ünnepét méltó módon ünnepli meg Nyiregyháza város népe. A szabadság és egyenlőség nagy napja ez a március 15 Most igazáa a legbensőségesebb an nyibánul meg e nagy napnak jelentősége, amikor leráztuk magunkról a rabigát, srabad népek vagyunfc, kivívtuk magunknak a függetlenségünket ós a 48 as forradalom eszméi beteljesültek. Nyíregyháza városában a holnapi "napon általános és kötelező munkaszünet iesz, a Zöldség tórcn pedig márciusi ünnepélyt tartanak. A nemzeti ünnepély holnap délután 3 órakor lesz a Zöldség téren ahol Garay Kálmán dr. és Kazimir Károly fognak emlélibeszódet tartani, Vietórisz István dr. és Watter Géza dr. pedig szavalni fognak. Az egyesitett dalárdák hazafias és forradalmi dalokat énekelnek. * A polg. fiúiskola d e. 10 órakor tartja márc. 15 i emlékünnepélyét a következő sorrenddel. 1 Himnusz. 2 A kólsóg tetőjén. (Oláh G) Szavalja Nanényi Gyula IV. o. t 3. Emlékbeszéd. Tartja V<g András az ifj egy elnöke. 4. Regi dalok. Előadja az énekkar. 'Pusztán. (Tompa M.) Szav. Szabó Gábor IV. o. t. 5. Honfi búcsúja Eíőadja az é-mekkar 6. Magyar ne hayyd magad. Szav. Tóth 1 lés Ili. o. t. 6 Szózat. Az ünnepelyre a a érdeklődő közönséget szívesen meghívja a^ igazgatésag.
