Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

20434. K. 1900. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak ! A m. kir. földmivelésügyi miniszter 07798/1900. számú rendeletét közhirrététel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. augusztus 2tí-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magy. kir. földmivelésügyi miniszter. 07798. 1900. III.-2. 900. sz. Valamennyi vármegye alispán­jának és valamennyi thj. f. város tanácsának. Folyó évi julius hó 30-án kelt 0 2935. számú körrendeletein hatályon kívül helyezése mellett, a kérődzőknek és serléseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból, Ausz­triába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lépő intézkedéseket tartalmazó 479. számú Állategészségügyi Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés ésa marhalevél­kezelők és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása vegett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rende­letem a folyó évi augusztus hó 20-án megjelenendő Föld­mivelesi Értesítőben is közöltetik Budapest, 1900. évi augusztus 21-én. A miniszter megbízásából: Bárdossy s k. 07798. szám. III />. 19J0. A m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter úrral egyetertőleg. Állategészségügyi Értesítő. 479. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban kepviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból Au-z­triába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlá­tozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi auguszlus hó 18-án kiadott, 29907. számú rendeletevel s azonnal kezdődő érvényességgel a kővetkező intézkedéseket léptette életbe : A) Magyarországot illetőleg. I. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Beregvármegyének Ausztriával határos szolyvai járásából, Sárosvármegye felső-tárcsai és makoviczai járásaiból, Kis-Szeben r. t. városból, Szepesvármegye késmárki és szepesszoinbati jarásaiból, ugy Késmárk, Szepes-Béla, Leibitz és Poprád r. t. városok­ból, Trencsén vármegye trencséni járásából, végül Zemplén­vármegye homonnai és szinnai járásaiból. II. A serlésorbáncz uralgása miatt tilos a serlések­nek Ausztriába való bevilele: Liptóvármegyének Asztriával határos liptó-szent-rniklósi járásából. Nyitravármegye szeniczi és vágujhelyi járásaiból, Pozsonyvmegye malaczkai és pozsonyi járásából és Szt.-György r. t. városból és Sárosvármegye felső-tárcsai járásából és Kis-Szeben r. t. városból, Szepesvármegye ó-lublói, szepes-ófalvi járásai­ból, Trencsénvármegye puchói járásaiból. III. A sertésvésznek osztrák területre történt be­hurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről filos: Alsó-Fehérvármegye alvinczi és ma^yarigeni járásaiból és Gyula-Fehérvár r. t. városból, Bács -Bodrogvármegye bácsalmási,, topolyai és zombori járásaiból, Baranya­vármegye baranyavári. pécsi, siklósi és szent-lőrinczi járásaiból, Beregvármegye tiszaháti jár isából, Bereg­szász r. t. városból, Biharvármegye közponli és niező­keresztesi járásaiból, Csongrádvármegye csongrádi és tiszán-inneni járásából, Fejérvármegye szekes-fejérvári járásából, Győrvármegye pusztai járásából, Hevesvtnegye egri, gyöngyösi és hevesi járásaiból, Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városokból, Hunyadvármegye szász­városi járásából és Szászváros r. t. városból, Komárom­vármegye csallóközi és gesztesi járásaiból, Mosonvármegye nezsideri és rajkai járásaiból, Pest-Pilis-Solt-Kiskun­vármegye kiskun-félegyházai járásából és Kiskun Félegy­háza rendezett tanácsú városból, Somogyvmegye csurgói, kaposvári, marczalii, nagyatádi és szigetvári járásaiból, és Kaposvár r. t. városból, Sopronvármegye kismartoni járásából és Kis-Marton rendezett tanácsa városból, Szabolcsvár megye kisvárdai járásából, Szalmárvármegye fehérgyarmati és szatmári járásaiból, Szebenvármegye szászsebcsi járásából és Szászsebes r. t. városból, Tolna­vármegye dombovári, simontornyai, tamási és völgységi járásaiból, Torontálvármegye törökkanizsai járásából, Trencsénvármegye csaczai és kisulczauj helyi járásaiból, Ugocsavármegye tiszán-inneni és tiszántúli járásaiból, Vasvármegye felső-eőri, kőszegi és vasvári járásaiból és Kőszeg rendezett tanácsú városból, Zalavárinegye csák­tornyai, kanizsai, novai, pacsai, perlaki és zala-egerszegi járásaiból, Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg r. t. városból, továbbá : Keeskemét, Komárom, Nagy-Varad, Szabadka, Szeged és Székes-Fejérvár önálló törvényhatósági joggal felruházott városok területéről. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. I. A juhhimlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele Lika-Krbavavármegyének Ausztriá­val határos gospici járásából. II. A sertésvésznek osztrák területre történt be­hurczolása miatt jelenleg, a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi terülelekről tilos : Belovár-Kőrösvinegye belovári, castnai, garesniczai. gyurgyeváczi, grupisnopoljei, kapronczai és krizseváczi járásaiból, Modrus-Fiumevármegye vojnici járásából, Pozsegavármegye pakraczi, pozsegai.és ujgradiskai járásai­ból,Szerémvmegye iloki, sidi és vukovári járásaiból, Varasd­vármegye klanjeczi, krapinai, ludbriegi, novimaroli, preg­radai és varasdi járásaiból, Verőczevármegye eszéki, nasicei, slatinai és verőczei járásaiból, Z igrábvármegye dugosellói, glinai, jaskai, karlováczi, kostajniczai, petrinjai, pisarovinai, stubliczai, sziszeki, sveti-ivan-zelinai. vrgin­mosti és zágrábi járásaiból, végül Belovár, Eszék, Ivanicz, Kaproncza, Karlovácz, Kostajnicza, Petrinja, Sziszek és Varasd önálló városokból. G) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállí­tott marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nein uralkodott ezen álla­tokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tar­tozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendel­tetési állomáson valamely ragadós betegség állapitlalik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynya! egybekötött nyilvános vágóhídra való szállítása meg neiu engedtet­nék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyel mibe vételével a származási hely feladó-állo.násárovisszi­küldetik. Friss hus-szállitmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy a/, illető állatoka' a hitósági állatorvos élő állapolb in és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egészségesek^-k találta Ezen inlézkedések azonnal hatályba lépnek s egy­idejűleg hatályukat vesztik az 190.). evi julius hó 3)-án és augusztus 9-en kelt 02,935. és ad. 05.210. számú itteni rendeletekkel a 470., és 475. szarau Ál.ategészseg­ügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállít­mányok az 1880. évi február 29-ik osztrák törvénv 40 §-ában megállapított elbánás aia esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Aus/triáb i való bevitelből kizárt és fent megnevezett járások es törvényhatésági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegseggel fertőzött és ezekk I szomszédos közsegekbő:, valamint általában minden oly közs'gjiöl, melyben ragadós állati belegség uralko.lolt. de az ir fel­oldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset meg­szűnte óta a 40 napi vészmentesség igazolhitasihoz szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony allatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alap­án vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az I8')9. évi 75,500. számú rendeletben (33 2. számú Állategészségügyi Értesítőben) közölt altalános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 31. lapján előjegyzendő, ugyanott a 470., és 485. számú előjegyzések törlen­dők, a 470., és 475. számú Értesítők, mint már (argy­talanok, áthuzandók és „lásd a 47». számú Értesí­tői-' jegyzettel látandók el. Budapest, 1900. évi augusztus hó 21-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet az ad. C>7798\900. sz. a. kiadott 479. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítás i és tigyel­meztetése végetl, tudotnásara adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy a', osztrák császári és királyi belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi augusztus 18-án 29907. sz. alalt közzétett kimutatás szerint, a következő magyar- és) horvát-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szillithatóknak nem tart. AJ Magyarországban : a) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt; B ícs-Bo Irog vár megyén ;k zentai járásában Bács-M trlonos, Ó-Kanizsa, Komároaivmegyének udvardi j írásában : Duna­Radvány. b) Sertésvész uralgása miatt: Abauj-Tornavánnegyének cserháti járásáb in : Alsó­Gigy, Felső-Meczeuzef, Reste, Szemere, Szepsi; fűzéri járasában Csány; gönczi járásában: Alpár, Bodókő-Uj­.alu, F.-Dobsza, Fony, Göncz-Ruszka, Gibárt, Kér, Korlát, Pere, Vizsoly; szikszói járásában Alsó-Novaj, Alsó-Vadász. Bakta, Eucs, Fancsal, Felső-Va 1 ísz, Gara ina, Henid­Szent-András, Homorogd, ldrány, Jánosd, Kis-Kinizs, Kupa, Nyesta, Selyeb, Szikszó, toi'nii járás ibin Szent­Jakab. Alsó-Fehérvmegyenek alvinczi járasában Borbánd, Csüged; nagy-enyedi járásában: Fel-Gyó^y, Fu^ad, Lőrinc/.réve, Nagy-Enyed Arad vármegyének borosjenői járásában: Apáti, Biros-Jenő; borossebesi járasában Bultyin, Jjszás ; nagyhalinágyi járásában : M riuesd ; pécs­kai járásában: Magyar-Pecska; világosi járásában: O-Sz >nt­Anna. Bácsbodrogvármegyének bács-almási járásában: Mélykút; kulai járásában: Cservenka ; óbecsei járásában : Bács Földvár; zombori járásában: Bezdán ; zsablyai járá­sában : Nálalj. Baranya vármegyének mohácsi járásában: Izá >p, B ikésvárme^yének orosházi járásában: Csorvás, Nagyszénás; szarvasi járásában: Öcsöd, Gyula rendezett tanácsú város. Beregvár.negyének felvidéki járasában : H it­meg, Kis-Ábránka, Nagy-Ábránka, Oláhcsertész; mező­kászonyi járásában: Batyu, Mezőkiszoiy, So.n ; tiszaháti járásában: Gulács. Biharvármegyének berettyó-ujfalüi járásában: Darvas; derecske; járásában: Derecske, Hosz­szupályi; élesdi járásában: Élesd; inigyar-cs kei Járasá­ban : M igyar-Cséke; szalárdi járásában : Pap-Tamási, Tataros; székelyhídi járásában: Kiskereki; ten<ei jaiá=á­ban Fekete-Györös, Fekete-Tót; lordai j irásábm Szerep. Borsod vármegyének egri járásában Sály; mező-csáthi járásában Ernőd, Mező-Csáth ; miskolczi járásában Belső­Bölcs, Diósgyőr, Harsány, Kis-Győr; ózdi járás iban Cser­nely; szendrői járásában Abod, D bréte, E teleny, Felso­Nyarád, R ikacza; szent-péteri járásában Malyinka, Szil­vás, Visnyó. Brassó vártnegyének alvidéki árásában Föld­vár, Brassó rendezett tanácsú város. Csanádvármegyén-k battonyai járásában Battonya. Csongrádvármegyének tiszántúli járásában Derékegyháza. Esztergomvármegyenek esztergomi járásában Kesztölcz, Szenl Lelek; párkányi járásában Kurva, K ty, Kis Újfalu, Muzsla Fehérvár­megyének sárbogárdi járásában Kalóz; székestejérvan járásában Gárdony, Polgárdi. Gámör-Kisho itvár.negyének rimaszombati járásában Nyustya; rozsnyói jára-aban Gacsalk; tornaijai járásában L>várd. Győrvármegyenek tósziget-csilizközi j írásában Abda. Hajdu armegyenek i baltnaz-ujvárosi járásában Balmaz-Ujváros, Csege, Híjdu­Nánás és Hajdu-Szoboszló rendezett tanácsú varosok. Háromszék vármegyének sepsi járásában Eger patak, Kis­Borosnyó. Szepsi-Szent-György rendezett tanácsú varos. Hevesvármegyének hatvani járásában Ivse.l, Hatvan. Hont vármegyének nagy-csalomiai járásában Alsó lpoly­S íb i tíjj U' « u"^d Vár.aegyénelc brádi jártba.. Polele; devu j írásában Beregszó, Déva, Maros-Solymos, P.sk.telep ; m iros-iilyei járásában Lapu,: r íh n'fi '-olnokváraiegyének jászsági alsó jarasaban Bessenszog; tiszai alsó járásában Szelevény • tiszai felső jarasaban K nderes, Szolnok rendezett tanácsú MTkP^á ^ , ármegyélltíl c hosszu-aszoi járásában M.kesza,za. Kolozsvarmegyének almádi járásában Almás: gyalu. jarasaban Szasz-Fenes ; mező- örmény esi járásában tó IH ' e? l­Pe[e r' [,Ko:n,romvár,nejének csallö­ko , uasab.n Osicso, Ekecs. Nemes-Ócsa ; .esztesi S-f"], Ul Sr l: l? ,ai lbl1 1 ftílsö-Gaüa­,, • J'X r aA ab d' 1 B a° o U' Du aa-Radvány, M.dar Mar­ezalhuza, O-Gyalla, Szent-t'oter. Krassó-SzöVenyvármegyl­nek bjgai jarasa,,an Bálincz ; bogsáni jarásában Vasziova ; ácsai i írásában Igazfalva; moldvai járásáb ,n Radimna ; temesi jarasaban Gavosdia; Lúgos rendezett tanácsú varos. M iroi-1 oidavar.negyének marosi felső járásában koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; régeni alsó jarasaban A soköher. Mosonvárme^yének magyar-ovari ja asaban Horvá 1,-Kimlo. Nigy-Kükü lővármegyének ku­hilomi jarasaban kőhalom ; nagysilinki janisában Boldog­varos. Heten ; sz nt-ágolai járasában Jakabfalva, Prépost­talva, íszentagota, Medgyes rend zett tanácsú varos Nóg­radvarm ígyenek b ildss .-gyarmati járásában Ipoly-Kiskér, Nándor; lülekijarásáb in Fülek- Kelecsénv. Homok-Terenne kazdr K.ranc- B-r.s.y. Korlat, Mátra VerebMv. Sámson­haza ; losonczi járásában Jelsőcz, Mucsiny; szicsényi jarasa­ban Halaszi; sziraki járásában Erdő-Tarcsj, Heréd, Kalló Kökényes, Icivuy, Zagyva-Szántó. Nyitravármegvének ersexujvan jarasaban Andid, Tóímegyer; nyitraijárásában Andacs; poslyen. jarásábjn Moravan, Nagy-Kosztolany. Pe= -i .hs-bolt-Ki -kunvin .-gyének abonvi járásában Tápio­e ' hollói járásában Mogyoro I, P.-ciel, Zsáinbok; monori jarásában Nyáregyháza; nagykatai járásában .Nagykata; raczkevei járásában Pereg: váczi járasában Acsa; Kiskun-ll .las r. t. város. Pozsony vármegyének szepmiczi járásában Német-Gurab. Sárosvármgyének sirokai járasaban Nagy-Siros; topolyai járásában Szobos, • I öltszék. So nogyvármegyének csurgói járásában Őrtilos; tabi járásában E-idréd. Sopronvár.neg,ének csepregi járás ab m B rekalja-Tomp ih iza, Peresznye, Répcze, Szemere; csornyai járásában Szany; kapuvári járásában Szárföld. Szabolcsvárni'gyének didai alsó járásában Tisza-Dada, Tisza-Eszlár, Tisza-Polgár, Takta Kenéz; didai felső járásában Ibrány; nagy-kállói járásában Balkány, Nipkor, Ujfehértó; tiszai járásában Benk, Gyüre, Lövő-Petri. Nagy-Baka. Szatniárvarmegyének cseng i-i járásábdn Császló, N.gyGicz, Ökörito, Ura; erdődi járásiban Hirip, Kraszna-Béltek, Madarász; fehér­gyarmat járásában Cseke; mátészalkai járásában Járuii, Kántor-Jánosi Tunyog ; nagybányai járásában Erdőszáda Oláh-Kékes* Toiná.iya ; n igy-karolyi járásában üomahida, Coorn iköz; u.-so nkuti járásában Ciolt, Gyökeres, Hosszú­falu, Kiruja, Kolczér, Kovás, Nagylentős, Pribékfalva; szathinári j írásában Patóházi. Szebenvármegyének nagy­szebeni j írás iban Kakasfalva, Nagy-Csűr, Nagy -Talmárs, Sellemberk; szász-sebesi járásában Pétertalva; ujegyház, jirásábm Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gölnici­bányai j Írásában Svedlér. Szilagyvárinegyének szilagy­souilyói járásában Kémer; zsibói járásáb in Zsibó. Szolnok­Dobo cavárin jgy'-nex bethleni járásában S ijó-Ujvarhely: zsáki-gorbói járásáb n Csokmíny ; inigyar-láposi jarásá­ban Csókás; i) így ilonlai járásában Nagy-Borszó, l'iír­kerecz. Tem 'svárinegyének csákovai jarásában Z^ mbely ; dettai j írásában Teines-Buttyi i; lipai járásában Máslak : rékási járásában Bukuvetz; uj aradi járásában Keresztes. Tolnavánnegyének dunaföldvári járásában Fadd; köz­ponti járásiban Harcz; völgységijárásában Závod. Torda­Aranyosvárinegy^.iek felvinczi járásában Székelyföldvár, Székelykocsárd, Vajd.szeg; maros-ludisi járásában Mező• uralj; toroc.kói járásában Toroczko. Torontálvin 'gyének bániaki járá-ábn Partos, Szécsénfalva ; csenei járásában Néinet; nagybecskereki járásában L'ikácsfalva ; zsombo­lyai járásában M igyar-Cse.ny i. Udvarhely vármegyének székely-u Ivarhelyi járásáb 111 Székely-Udvarhely. Ugorsa­v ir.n >gyéaek tiszán-inneni járásában Ilonok-Újfalu, Tisza­Ujliel/. Ungvmegyének kaposi járásában Vaján; szobránczi járásában Jisza; ungvári járásában Alsó-Domonya, Ftíls'í-Dj.nonya, Neivczke, Ungvár. Veszprémvárni' ,gyének devecseri járás ii) in N igy-Alásony. Torna; enyingi járásá­ban Bozsok; ve-zprémi járásáb m Haj máskor; zirczi járásában R '>d >, Sur; Pápa r. t. város. Zalavármegyének kanizsai járásában Uj.-Udv .r; letenyei járásában Ratka, Szécsi-Sziget; pacsai járásában Pacsa-Tűttös; sümegi járásáb .n Csabrendek; zala-egerszegi járásában Csatár; zala-szent-gióti járásában Kehida. Zemplénvánnegyének szerencsi járásábaa Sajó-H.dvég; tokaji járásában Bodrog­Plaszi, Tarczal, Vámos-Ujfalu. Törvényhatósági joggal felruházott városok: Baja, Debrc/.en, Hódinező-Vásárhely. d) Juhhimlő uralgúsa miatt: Hajduvárinegyének ! nádudvardi járá-ákan Nádudvar, Jasz-Nagykun-Szolnok­vármegyében Karczag r. t. városból, Krassó-Szörény­vármegyen'k oraviczai járásában Kis-T.kváuy. B) Iloru ít-Sdavonországokat illetőleg. a) SertésvéiZ uralzása miatt: Belovár-Kőrösvár­megyének kulinai járásában Poiovaca, Vel.-Ludina. Pozsegavármegyének novskai járásában Jasenovac. Szeréin­vártuegyének zimonyi járásában Obrec. Verőczevármegye diakóvári járásában Lev, Varos, Vuka és Zágráb sz. kir. városból. b) Sertésorbáncz uralgása rniitt: Pozsegavmegyének daruvari járásában Bastaji, Hrastovac. c) Juhhimlöruilgása miatt: Liki-Krbavavármegy.'­nek brinji járásában JesTini, otocaci j írásában Sinar, S<are. Vrhovine; pei usici járás íb in Kosinj: Modrus­Fiunievármegyenek .-luini járásában Dreznik. — 20355. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 1900. A járási f'öszolicabíráknak, Nyíregyháza várospol­gármesterének ós a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ujfehérló közs -gben Lincz >r J ikib 1. darab lova rühkór miatt zár ala helyeztetett. Nyíregyházán, 1910, augusztus hó 25-én. Mikeez János, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom