Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-19 / 20. szám

..N Y í It V I D É K.« Ugyanez alkalommal két megüresedett állandó választ­mányi tagsági helyre Mayer Ferencz és Izsóf János egyesületi tagok lettek megválasztva. — Legérdekesebb mozanata volt a közgyűlésnek, hogy alelnökének indít­ványára egyhanggulag elhatározta, hogy az egyesület 10 éves fennállásának jubileumát még ez év folyamán nagyobb szabású hangversenynyel megtartandja s ezen ünnepély részleteinek megállapításával az állandó választ­mányt bízta meg. — Hyinen. Ragányi Ferencz pthrügyi körjegyző a mult napokban tartotta eljegyzését Horváth Ilona kisasz­szonynyal, Horváth Gyula nagyfalusi földbirtokos kedves leányával. — Színházi heti műsor. Vasárnap május 19. Szókimondó asszonyság, szinmű. Hétfőn Rip van Vinkle, operette. Kedden Szerafin vagy a szenteskedők, szinmű, (itt először). Szerdán Gziterás, operette. Csütörtökön Tabarin felesége. Dramolet (itt először) és Szép Galathea, operette. Pénteken Vadorzók, vígjáték (itt először). Szom­baton Bányamester, operette. Vasárnap Napraforgó, népszínmű (itt először). — Műkedvelői előadás volt e hó 12-én Kótajban a szegény iskolás gyermekek fölsegélésére. A változatos műsor élénk érdeklődést keltett, s azon felül mintegy 50 frtot juttatott a nemes czélra. Felülfizettek: Kállay András főispán 2 frt, Kazár János 3 frt, Herczfelder Pál, Gart­ner Árpád, Katz Vilmos, Béres Mihály, Kazár András 1 — 1 frtot, Ónodi Dezső 2 frtot, és Brüll Izidor 50 krt. Az előadást táncz követte. — A gőzfürdő bérbeadása. Csaknem félelmetes kérdéssé nőtte ki magát a városi gőz- és kádfürdőnek a mult év őszén meghiusult bérbeadása. Az a tiszteletre méltó liberális felfogás, mely a képviseleti közgyűlés java­részéről a finantiális érdek másodrendűvé fokozásában nyilvánult és amelynek eredményeként lehet betudni, hogy az akkori aspiráns kénytelen volt visszavonulni, ideig-óráig élvezhette győzelmét. A képviselet ujabb pályázatot hir­detett. Azon 11 -en vettek részt, s ezek közül legkeve­sebbet igért a mostani szolid, s a viszonyokkal ismerős bérlő. A kaliforniai aranybányák csalogató meséjét és az emberek oktalan könnyen hivő ösztönét juttatja eszünkbe az a lázas vetélkedés mellyel a pályázók egymást igye­keztek meggondolatlan ajánlataikkal felülmúlni. A könnyű megélhetés módja domborodik ki ebből a pályázatból, s mindenesetre érdekes jelenség, mennyire gyűlölik az emberek a kaptafájukat. Legtöbbet, — 2800 frtot igért, — no igen megint egy csizmadia. (Mikor hevered ki Sóstó ?) Gazsó László névvel. A folyó hó 17-én megtartott kép­viseleti közgyűlés a tanács érthető apportumus véleménye­zése alapján el is fogadta a november 1-től kezdődő bér­leti ajánlatot, s ezzel a gőzfürdő ügye 3 évig szünetelni fog, — ha ugyan ez a silentium nem fog kiterjeszkedni magára a gőzfürdőre is. Nem vagyunk a kérdéssel egé­szen tisztában. Nyíregyháza városára nézve voltaképen üzlet-e a gőzfürdő, mint pl. a vásártéri bódék? vagy pedig közegészségügyi intézmény? A kettő mereven ki­zárja egymást. És amennyire közömbös a közérdek szem­pontjából, hogy X, vagy Y bérli-e a gőzfürdőt, annyira lényeges, hogy ne Y bérelje, ha ez az Y eredetileg ki­zárja a bizalom keltés lehetőségét. — A város a színház ügyért! A nyíregyházi színház-részvénytársaság az iránt folyamodott a városhoz, hogy a nélkülözhetetlenné vált kiadásai fedezésére adjon neki 6000 frt kamat nélküli kölcsönt. A 17-iki képvise­leti közgyűlés foglalkozván e kérelemmel, s kellően mél­tányolván a kérelem indokait, csaknem egyhangúlag tel­jesítette a részvénytársaság óhajait. Kimondván egyúttal, hogy ez a kölcsön összeget mindaddig élvezi a részvény­társaság, amig a szinház épületet fentartja, s rendeltetés­szerűig használja. — Köszönet és nyugta. Magyaróssy Ferencz kir. dohánybeváltó felügyelő úr és Háhnel Ferencz ny.-bá­tori dohánybeváltó hivatali kezelő úr egy jövedéki (ügy­ben részükre kiutalványozott 40 frt jutalék összeget a nyirbátori r. kath. orgona alap javára adományozták. Fogadják a nagylelkű adakozók az egyház hálás köszö­netét. Kóródy Fiús házfőnök, Fuclis Fcrencz, világi elnök. — Eljegyzés. Weisz Lajos a Reizman Hermán kisvárdai czég irodájának egyik buzgó és legrégibb tagja f. hó 9-én eljegyezte Liptó-Sz.-Miklóson Mauksch Sarolta kisasszonyt, özv. Mauksch Mórné kedves leányát. — Színészet Kisvárdán. Csóka Sándor miskolczi színigazgató jövő hó közepétől julius hó végéig terjedő időre engedélyt kapott Kisvárdán színielőadások tartására. — Kedvezményes színházi jegyeket kaphatnak Jakobovics Fanny k. a. dohány-tőzsdéjében és színházi jegy-elárusító helyiségében mindazok, kik színházi rész­vény birtokában vannak. — Csak helyeselhetjük a rész­vénytársaság igazgatóságának ezen intézkedését, mert a szinházalapitó részvényesek osztalékára (=0) nagyon ráfér ez az — elismerjük, nem jelentéktelen — kedvezmény. — Torna-verseny. E hó 27-én tartatik meg Debre­czenben a kerületi torna verseny, melyen a helybeli főgym­mnasium is részt vesz 29 tanulóval. A felrándulás előtt e hó 23-án d. u. 5 órakor a főgymnasium udvarán mutatja be készültségét a csapat egyenruhájában. — A tanári­kar részéről a torna-tanáron kivül Eltscher Simon, Moravszky Ferencz és Dr. Vietórisz József kisérik el az ifjúságot a versenyre. — Külön vonat. Egy nyiregyházi neves ügyvéd­nek a napokban igen fontos telekkönyvi tárgyalása .volt Nagy-Kálióban. Előző nap Debreczenben volt dolga, amelynek elintézése az esteli órákba nyúlván be, — a 9 és '/a órakor Nyíregyházára érkező vonatról lekésett. A másnapi nagy-kállói 8 órás terminusra minden áron megkellvén jelennie, egyszerűen külön vonatot rendelt, melyet a debreczeni üzletvezetőség egyik előkelő szemé­lyisége vezetett Nyíregyházáig. Igy aztán 186 frt 50 kr. útiköltséggel ugyan, de idejében bejutott Nagy-Kálióba. — Meghiusult öngyilkosság. Kiasky Erzsébet cselédleány, e hó hó 15 ÓD, öagyilkos szándókkal gyu­faoldatott ivott. Észrevették azonban tettét idejében s az orvosi segély megmentette. — Szöllő-birtokosaink figyelmébe ajáuljuk Tahy Miksa úrnak, az általa feltalált és kipróbált uj szőllő­kötöző fuvalra vonatkozó, lapuuk e számában közölt hirdetését. Sziuliáz. Az elmúlt hőt is igazolta azon feltevésünket, hogy a nyíregyházi közöuség, ha az előadásokról jó hírt hall, kedvet kap a színházba járásra. Másik tapasztalatunk a hátról általánosságban az, hogy a un kozóusegüuk, bármint akarnánk is szepiteni a dolgot, íukabb kivaucsiságból és hiúságból jár szín­házba, mint azerc, hogy az ott kínálkozó élvezetben részesüljön. Az újdonságoknak, kivált azoknak melyek­uek híre hozzáuk előzetesen eljutott, van megfelelő közönsége, - de kétszer, vagy epeu többször megnezui ugyanazt a darabot, ha meg aunyira megérdemli és tetszést arat is, már uem igen hajlandó. Csau a Három testőr es Libapásztor félig telt néző­terere kell muunuUüK — nem u e.uiuve az Uj honpol­gárt, - hogy következtetésünk helyességét igazo.juk. Az előbbit emlegetik és szeretik, ,.z utóbbi fülbemászó zeuejet is megkedveltek s bár Ruzsinszky énekelte benne a czimszerepet meg sem tudtak oiyan telt házat von­zani, aminőt maguk a darabok és az előadás érdemel­tek volna. Hiaoa, a Három testőrt a mult évben három­szor, a Libapásztort pedig ketszer adták már nálunk. Azokat mar „tanuk 1* Áttérve az egyes előadásokra, szombaton 11 én a Klári czimU franczia operett, jobban moudva vaudeville, zsúfolásig teit hazat hozott össze. Újdonság és a nép­színházban folyton játszák, — Tiszayt szinte zaklatták érte, hogy adassa elő. Nos ha Tiszay előadatta s a publikum bosszaukodva tapasztalta, hogy nem volt érde mes annyira feiCsigázui kívánságát. A ki meg a Klári­ból feldolgozott Reservisták-j.i par ev előtt látta, az meg epeu csalodoti.au von kénytelen koustatálni a kettő tar­lalmáuak és tartaimas>ágáuak azonos voltát. A czitn­szerepbeu ugyan Margó chiakes, eleven — kissé nagyon is eleveu játékával — megtette a maga kötelességét, de Klárit a bukástól megmenteni uem sikerült. Galyassy (Bereuice) megi-pő octnouosságával tett tanúságot meg­haladásáról. Krémer (Vivirel), Haday (Gibard), Németh (a gázember), Püspöki (kapitány) es Rózsahegyi (Beruát) szintén igyekeztek megfelelni szerepüknek. Bajnóczi nagyon ügyesen játszotta meg szobaleány szerepét, hanem talán a társulat naivájával kár olyan alakokat szemólyesittetni, rontja az illúziót. Vasárnap: Szigligeti Nagyapó-ja különösen a föld­szint és páholyok közönségére uem bírt vonzerővel. A meglehetősen limonádé izü darab tagadhatatlan előnyős oldalai daczára sem kell már a mai publikumnak. — A telt karzat azonban jól és sokat mulatott a Krémer hóbortos mendikánsán. A többi szerepekben kivált Margó, Galyassy, Lubrincz, Hadai, Sándor Emil és Rózsahegyi osztoztak az előadás sikerében. A hétfői előadással ezúttal is más helyen foglal­kozunk. Kedden: Strausz világhírű operettje, melyet nem régiben az operaházban is előadtak, a Bőregér tisztes­ségesen telt ház előtt került színre. Rosalindát Ruzsinszky énekelte, kinek minden egyes ének számát hatalmas tapsvihar jutalmazta. — Legnagyobb tetszést azonban magyar dalaival aratott, amelyet ismételnie ia kellett. A minden tekintetben mintaszerű előadás sikerében egyaránt része volt a közreműködőknek is. Igy Margó­nak (Adél), Hadainak (Eisenstein), Németnek (Alfréd), Krémernek (Falke). Galyassynak Oriowszky herczeg ének­részei kissé mélyen fekszenek. Pompás Frank fogház­igazgató volt Tiszay, ki különösen a harmadik felvonás híres kezdő jeleuetet játszotta meg remekül. Igen jó börtönőr volt Rózsahegyi is, a nélkül, hogy túlzott volna. Szerdán, miut mar említettük, a Három testőr csak félig telt nézőtér előtt ment. Hanem akik jelen voltak, kitűnően mulattak a Krémer Pollatsek jen, a mely ala­kot a nyiregyházi közönség szemében ugyan többé senki fia nem lesz képes utána elfogadhatóvá tenni. A Gserny Lizája és Tapolczay Rltkyja szintén örökre fog élni a közönség emlékében a Püspöki Latorkájával és Sándor Emil Nagy Jánosával együtt. Floris bárót ezúttal Szath­máry játszotta, kiről azonban sajnálattal kell konstatál­nunk, hogy sajátos hanglejtésével, miközben minden szavát oly nyomatékkal és oly gesztálás közepett ejti ki, mintha minden egyes szaván külön-külön legalább is a hármas-szövetség fenállása fordulna meg, — közön­ségünk sehogy se tud megbarátkozni. Ez a megjegyzés egyébiránt Flóris bárójával csak nagyon csekély részben van kapcsolatban. Csütörtökön: a Libapásztor már sziutén emiilett nem nagy számú közönsége főként a Ruzsinszky Fau­chettjében talált sok élvezetet. Ruzsinszky ez esten szo­kásos egykedvű, szinte unatkozásra mutató arczkifeje zésétvis derülttel cserélte fel, ami nélkül pedig tudva­levőleg primadonna szinte alig képzelhető. Ének számait most is, mint mindig megtapsolták s a gyönyörűen elő­adott „Árva kis lány . . románc/.át megismételtették. Margó eleven játéka, a Galyassy Noémija szintén tet­szett. Derültségről Krémer (H rold), Rózsahegyi (Crespin), Püspöki (Amadé), es Locsarek>ié (Euiália) gondoskodtak. A karok is jól működtek, kiveve a második felvonás­beli színfalak mögötti rosszul insonaló női kart. Pénteken az Ujhonpolgár (Goldstein Számi) megle­hetősen üresen maradt földszint, de telt második eme­let ós karzat előtt, került -ziare jó előadásban. Krémer mint Goldstein Számi már megjelenésével is hatott s folyton derültségben tartotta a közönséget. Kupiéit többször meg ismételtették. Szemrevaló Virág Toncsi volt Margó, valamint mai megszokott sikerrel játszották meg a szerepeiket Bogyó, Csemy, Locsarekné, Rózsahegyi, Püspöki, Sándor Emil, Klenovits sót Szathmiry is. Szóval végeredméuybeu az elmuli het előadásai­val is teljesen meg lehetünk elégedve, s meg vau elé­gedve a közönség is. Törvéuykezés. Érdekes bűneset. Tisza Polgáron történt. B. Kurucz István jómódú legény ember hazajött a katonaságtól. Terjedelmes bir­toka és csinos külseje T,-Polgár valamennyi leányának és menyecskéjének érdeklődését felébresztő. Eljárt min­den mulatságba, és szívesen látott vendége volt a sok leányos háznál főleg az ö kedvóért rendezett fonó esték, disznótoroknak. Kurucz István dédelgetóse daczára is megmaradt csendes, jószívű munkás embernek. Korcsma ritkán látta, czigány joggal aprehendálta visszahúzódó természetét. Virágzó gazdaságában lelte minden örömét. Itt költette el az utánna küldött ebédet, sót a nyári éjek legnagyobb részén is künn maradt. Pedig az öreg 70 éves özv. Tanyiné részéről sok kísértésnek volt ám kitéve. Dehogy vitte rá eleinte a lelkiismerete, hiszeu az öreg Tanyiné az ő mostoha nagyannyja, aki nólll mentazónagy­atyjához Bagi Kurucz Istvánhoz. Az öreg asszony első házasságából született Tanyi Borbála. Szeme fónya, büsz­kesége. Ezért vetette ki hálóját Kurucz István felé. Kurucz István hosszúidéig ellentállott az öreg szállás adója csábjainak. Gyakorta erősítgette, hogy jól érzi magát egyes egyedül. Még nem gondol a nősülésre. A szép Boris jól teszi, ha nem vár reá. Szerenejéje akad minden héten, módjában van válogatni a boldogságban. Hanem hagyjuk a regeny írást! Kurucz István is csak ember volt, gyenge és tehetetlen az asszonyi aka­rat előtt. Ez volt a tragikuma ez vitte hosszú rab­ságra. Nagy volt a bűne. Megölte ifjú feleségét a szép Tanyi Borcsát 6 kés szúrással, melyek közül 4 feltét­len halalt okozó volt. Igy mondták azt az orvosok, mi­után az áldozat egy nyikkanás nélkül kiadta lelkét. Ugyan melyik lyukon talált magának a romlott lélek utat az idők végtelenéig való bolyougásához? A mult évi november hó 17-éu volt a vógtárgyalás az itteni kir törvényszék előtt. A szándékos emberölés büutettével vadolt megtört bűnös védőjének ügyes kér­dései alatt következőképen ismerte be, tragicum a tanuk által előadott történetét. Sokáig rimánkodott az öreg nagyanyám, hogy sze­ressem őtet. Nagyon öreg volt, több mint 70 éves, nem vitt rá a lelkem. Nála laktam, ő volt az ételadóm. Nem volt panaszom ellene soha. A mit szemem s»ám kívánt. Mindent adott a rossz asszony, egy szobában háltunk. Egy asztalnál étkeztünk, olyba tekintettük egymást, mint anya és gyermek. De csak uem hagyott békén a gonosz lélek. Édes szókkal körül vett, kiadta a leányát . . . Nagy a bű­nöm tekintetes kir. Törvényszék. Nem voltunk megesküdve a leányával, de ugy éltünk, mint férj ós feleség. Nálunk ez igy szokás. Fa­lusi ember nem igen ér rá a paphoz meuni, csak ha a síró gyermeke figyelmezteti, isten iránt tartozó köteles­ségére. Igy szerettem meg a feleségemet. Minden nap jobbau. Örültem a látásának, gyönyörűségemet találtam az ölelésében. Boldogságomat a csókjaiban. Milyen na­gyon is szerettük mi egymást! Hauem egyszer a nagyanyánk megirigyelte a bol­dogságunkat. Pár héttel lakadalmunk után azzal fenye­getett, hogy elhidegiti a feleségem szivét, ha uem fo­gom szeretni őt is, megborzadtam attól a gondolattól, hogy a feleségemet valamikor elveszíthetem, és ráad­tam a fejemet, hogy szerettem a nagyanyámat is. Igy éltünk kettős boldogságban ameddig bírtam .... a nagyanyám hajlandóságát. Tudott-e a feleségem a nagy­anyám rosszaságáról ? Hogyne. Nem Jhalgattuk mi azt el egymás előtt. Meg aztán egyszobában laktunk hiába| is hallgattuk volna. Ha tűrte házi béke kedvéért tette. Falu helyen nem kényesek az emberek ! Körülbelől egy évig volt családi életünk ege vidám és derült. Egyszer aztán észrevettem, hogy nem olyau ízletes többé az ételem, mint volt. A feleségem ölelése nem olyan forró, csókja nem édes. Gyakran lett durczás, haragos, a nagyanyám pedig nem kívánta többé a szerelmemet. Rlm untak. Ök maguk, jobbára a nagyanyám mondta ezt a szemembe. — Nem volt az oka sem titok. Találtak egy más legényt, aki szeretni fogja mindkettőjüket. Kértem a feleségemet is, marad­jon meg a hűségben, kértem a nagy anyámat is, hogy ne tegye ki a házat szégyennek, — ne küldje önma­gát, az unokáját meg engem is a pokolra. Hajthatatlan maradt. Akkor este jött először az uj legény a házhoz, aki pedig szintén nős ember. Engem kikergettek a BZO­bából. Megvontam magamat a pitvarba és hallgattam a három szerelmes gúnyolódását egész éjjen át. A feleségem enni sem adott ezután. Hiába kértem hiába rimánkodtam, cseléd lettem a háznál, mig a közös szeretőt minden este puha kalácscsal, jó pecsenyével várták. Ablakomon keresztül néztem éjjeleken át, mint öleli, mint csókolja az éu mindeségemet az a fizetett legény, A szerelemből a nagyanyánk is kivette a róscét, Átkozott legyen életében és holtában is örökké. Tűrtem csendes megadással, vártam, hogy majd eszére tér, hogy kibolondozza magát s újra hűséges lesz hozzám. Talán meg is tette volna, sokszor Bírt a kérő szavamon, de a nagyanyám menten közbelépett, akkor aztán kidobtak, éheztettek, sanyargattak, s el­akartak kergetni világgá. Alábbvalóbb voltam az állatnál. Kérdőre vontam a vetélytársamat is, azzal mentette magát, hogy őt cs&k a nagyanyám beszélte rá, nem tud szabadulni tőle. Mi fogta el az én lelkemet, hogy olyan nagyon uralkodott rajtam az a bűnös asszony. Hiszen ha láttam, elfelej­tettem a nyomorúságomat, ha ruhájához értem, megbo­csátottam neki, ha hangját hallottam, melylyel káromolt) üldözött, erőtlenné lettem, Nagyon, igazán szerettem én a feleségemet. Ismét egy év mult el igy. Egyszer a feleségem búcsúról jött haza. Éhes voltam, arra kértem, vágjon le egy csirkét nekem. Szörnyű szitkok között megta­gadta, akkor aztán a cselédnek parancsoltam meg, hogy fogjon el egy pár csirkét. Feleségem ezt sem engedte. Erre elsötétült velem a világ, felkaptam a csirkének készített konyha-kést és nem tudom, mi történt azután, Midőn szörnyű álmomból félóbredtem, ott láttam a fele­ségem holttestét átdöfve hat szúrással. Nagy a bűnöm, de mindennek az a gonosz lelkű nagyanyja ar oka. Vádlott előadását a vógtárgyalás során kihallgatott tanuk részteteiben is megerősítették. A bűnöst dr. Heuman védte s remek lélektani alapokon nyugvó védői beszédével egyikét aratta a leg­szebb védői sikereinek. A kir. törvényseék 2 évi fegy­házzal sújtotta Kuruczot, melyet a debreczeni kir. tábla 5 évre emelt föl. E hó 8-án hirdették ki a harmadfokú ítéletet, mely szokatlanul enyhén 2 és fél évi fegyházra változ­tatta át az alsóbb fokú ítéleteket. —a«

Next

/
Oldalképek
Tartalom