Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
——^^Zí^íása^amellé Leletnek. ,,,, lábbelivel aem voltak a z~ emberek külömbenTÁ lábbelik 586 hihetőleg a saru vala, mert már Mózesnek mondatott juhászbojtár korában, a Hórehhegyi csipkebokorbólold le a te saruidat, mert ez a hely, hol állasz, szent hely * _ Tohát a saru c-ak ú>y szíjjal járt, mint a bocikor, mely utóbbi, nem hiszem, hogy nem azért kapta nevét, mert ha az ember fölköti, ugy néz ki a lába, mint a medvéé, mikor bócskorát éli. Kérdés, ismernők-e a delejességet ma is, ha valamikor egy pásztornak eszebe nem jut vala, szöges talpú saruban, a kisázsiai Magnésia hegyére felmenni! Koszorú illeti valóban azt a sarut, a tudománynak tett örökbec.ü szolgálatáért! No tessék, — saru, és tudomány! mily közel állnak egymáshoz, pedig mennyire vaunak egymástól! A bölcsesség is mesgyés a bolondsággal, holjtt az egyik zenith, a másik nadir. A fa-, és bőrpapuc3 későbbi találmány lehet, mert már ezek nincsenek lábhoz »kötelezvec, de az is igaz, hogy a csizma jóval előbbi készítmény a kölyök csizmánál (fűzős, vagy gummis bakancs), mert hogy lehetne >filius ante patrem*! A »bakac nevezet egy idős a bakancs feltalálásával, mert azt hiszem, talán csak nem a »bak* szótól neveztetnek, ámbár elég bakot is lőnek. Chronológize Saruii régibb név Csizmadiánál. Mindkettőnél, de ez utóbbinál biztosan ósdibb, Wargha. Hogy a sarkanytyus csizma sem mai gyermek, nyilván meg mutatja Erdélyi János »R°gi magyar nép dalaiban*, egy karácsonyi rigmus, mely ekképpen szól: Yedd fel juhász a bundát, Takargasd be Jézusuát, Mert nincs neki bocskorkája, Sem sarkantyús csizmácskája; Fázik az ő lábacskája* ! E vers naivsága határozottan régiségre vall. Nem mondom, hogy a »halotti beszéddel* egy idős, mert annak őseredeti a nyelvezete; de alig fiatalabb nála 2—300 esztendőnél többel. Azonban lássuk a papucsot. — Nincs nagyobb kinja czigánykézen a lónak, mint suszterinas lábán a szegény papucsnak, ugy, hogyha »papucs*édő egyesület* volna, minden suszterinas bezáratnék, papucskinzás miatt. Az öreg asszony papucsának sincs valami Dagy respektusa mások előtt; ellenben egy szép, fiatal nő, piczi, himes papucsa méltóságosan grasszál néha jobban, mint a római pápáé. Ez áhítatos, amaz szenvedélyes csókokat kap. Vájjon melyik ér többet ? ! . . . Tudjuk, hogy egykor Paganini, hegedüvirtuóz, egy fapapucsból ezreket érő hegedűt készített, tehát a fapapucsok sem megvetendők, nekik is volt tekintélyes, jeles ősük. Azt tartják, hogy ha az ember mellett elmegy egy ismerőse, és azt sem mondja hogy: »bakfitty*, »befellegzett*, »cseréljünk pipát*, vagy »papucs« : már akkor haragszik ránk. Hogy hát haragot ne mutassunk, ennyit, hogy: >papucs* ! okvetlen mondanunk kell a köszönés után. . . . Mily igénytelen kis portéka egy női papucs, azért mégis van kormány forma, mely róla vette nevét, a — papucskormány. És hányan nyögnek e zsarnoki kormány alatt! Vastagnyaku Herkulesek hajtják kemény nyakukat e gyönyörű igába. Iga, — és mégis gyönyörű; fájdalom, — mégis édes! ez aztán az igazi paradoxon. ör«g planéta, — föld, — isten kalapja! h ajh beh sokkal adós a bokrétád ! (hazánk) de ezen adósságot, Tisza Kálmán szerint, takarosan lepipálhatjuk, leibatjuk, és kvittek leszünk; mig a kit papucscsal teremtenek le: az örökkön-örökké fizethet, mégis adós lesz. Fellázadhat néha az önkény ellen, hasztalan, mert a kormányfő, miként a franczia gárda, meghal; de magát meg nem adja. Rémületes kormány! ÉJ milyen kicsiből veszi magát. Adj három csók helyett hatot, két öltő ruha helyett varrass ,N Y í R V I D É K." harmat, ne tedd szóvá negyed izben sem a ko/mís ételt etesd meg két nap a baromfiakat, két bál helyett menj el nyolezba: már jövőre ugy odaüllsz magadiól a járomba, mintha csak nyolezadfü házas volná), öregségükre nekigubabodott vén legények, ravaszságban megkopaszodott » Pista bácsik*, megházasodván, ugy nyögnek a papucs alatt, csak ugy izzad az üstökük. De ugy kell nekik, miért nem láttak előbb megházasodni, mig világosabb volt a láthatár és hajlékonyabb, jármolhatóbb a nyak. Mindezen elnyomottakat szerencsétlenebbeknek tartja a világ a muszka által eanyargatott szegény lengyeleknél, pedig dehogy azok. Mindenhez hozzászokik az emberfia, épp=n ugy, mint a két púpu teve, midőn arab gazdája csak ugy hajlandó neki enni adui, ha előbb letérdepel, hogy a podgyászt rárakhassa. Azután meg mit! ha az ember pántlikás kalapját felesége fejecskéjén fújdogálj a a szél, legalább nem rángattatja karját a kormánygyeplőfel, hanem egyszerűen hátra ül, hadd hajtson más. Igy is édes a világ és jó az embernek szemével nézni a papucs . . . akarom mondani a napot. Kálmus Tizennégy magyar író.*) Almanach ! Ugy hangzik, mintha a dédapját szólítaná valaki: Jó napit Almanach! Ni öreg apó, hol veszed itt magadat? Mi történt veled, hogy megint visszajöttél? Ilyen forma riadalom lesz a könyvek közt a könyvkereskedések polczain, mikor e kötet megjelenik. — Ejnye vén kópé! Hiszen te a mi legékesebb modern ruháinkba öltözöl. Honnan jössz? A temetőből? — Még csúfolódni mersz — kiált az Almanach egy két kötetes regényre. — Hát ti nem a temetőben vagytok itt? — Mondasz valamit öreg — felel 1 úsan egy verskötet. — Helyet kérek. — Helyet? köztünk? Talán eltévesztetted az ajtót jó Almanach s egy antiquarius bolt helyett nyitottál közénk ? — Egyenesen ide jöttem. — Mit akarsz? — Azt, amit ti. El akarok fogyni. — Ne bolondozz apó. Mi azért vágtunk halhatatlanok, mert elfogyhatatlanok vagyunk. — Ejh, nem tudtok semmit, ti tacskók. A ti kedvetekért jöttem, hogy megint összehozzam a publikumot. Elrontottátok. Mindenitek a maga szakállára dolgozott. Szerencsétlenek ! Van is nektek olyan nagy szakállatok ! De hogy is jutott eszetekbe ilyesmi, itt a küldöttségek, testületi parádék országában. Eljöttem, hogy megmutassam a methodust. — Halljuk! Halljuk! — Mert lássátok, hogy egy forintot ki lehessen vasalni a magyar olvasótól, oda nem elegendő egy iró, oda deputáczió kell. Azért vagyunk mi most itt tizennégyen. És ezzel a diskurzussal, amit a szegény türelmes felvágatlan nyelvű könyvekre kentem rá, körül-balül le van rajzolva a sorok közt a magyar irodalom szomorú helyzete. Az irók nem produkálnak anuyil, hogy mindenik egy könyvet adhasson ki évenként. Ez a szellemi szegénység. Az olvasók nem költenek annyit, hogy minden jóra való könyv vevőkre számithasson. Ez az anyagi szegénység. Tehát vissza kell menni a régire. Együtt adni ki minden irót s egy kalap alá gyűjteni minden vevőt. Ezért jelent meg könyvünk a negyvenes évek A1 manachjának képére szabva, csalogató mellékletével. Mintha mondaná elől a tizennégyes küldöttség szónoka: »Mi képviseljük itt a jelenkori magyar elbeszélő irodalmat, lássanak bennünket uraim szívesen, hiszen nem vagyuuk egészen idegenek, mert a Kalendárium ia Telünk vau !« Ez volt a kiadó ötlete. Szívesen engedtem ráirni nevemet a könyvre, melynek szerkesztésében már a dolgok természeténél fogva is alig lehetett valami részem, de tetszett nekem a gondolat, holtakat küldeni el, hogy az élőket ébresztgessék. Es látok abban némi hasznot, ha egy olvasó beugrik valamely kedvencj irója miatt 8 kénytelen aztán megismerkedni ennek a révén a többi tizenhárommal ie. Eredj hát guuyoló, szemrehányó könyv a nagy közönség közzé s hivd össze még egyszer az oltárhoz. Hátha neked is szót fogadnak, mint a régi jó öreg AlmiDachoknak. Mikszáth Iíálmáu. GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. november 12-én. A gabonacsavnoknál bejegyzett árak Buza 100 kl. 6.00 6.25 Rozs » » 4.50 4.75 Árpa » » 4.00 4.10 Zab » > 3.80 4 00 Kukorica* —.— —.— Köles » —.— —.— Paszuly » 6.80 7.00 Szesz litk. .26 .25 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse* 1 kiló —.18 Mundl. 1 kilo —.15 '/a Zsemlye* . . 14 '/a Buza »—. .12 >/a Barna k. —. .10 Burgonya 100 kl. 2.— Marha hús l kl 40 hús 1 kl Borjú Sertés » » Juh » » Háj Disznózsit » Szalonna » Fagyú (nyers) » Zöldség » Paprika > írós vaj Eczet 1 Széna 100 kl Szlin. (tak)» » Bikfa 1 köbuatr Tölgyfa » » liter 44 44 32 68 68 23 5 86 60 10 3.50 1.10 3.20 2.75 •) A most megjelent »Almanach« czimü kötet előszava. Nyilt-tér*) Köszönet nyilvánítás. A folyó hó 8-án a jogokon levő egy kazal szénám ismeretlen okból kigyúlván, a helybeli tűzoltó-egylet buzgó főparancsnokának, t. Sztdrek F. űrnek s a derék tűzoltóságnak a legforróbb köszöuetemet nyilváuitom azon nemes önfeláldozásukért, melyet az oltás körül elkövettek s a többi még 3 kazal szalmámat megmentették. Nyíregyháza, 1887. november 10-én. Batári Mihály, (358—1—1) nyíregyházai polgár. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÖBA ELEK. Árverési hirdetmény, 761. szám. 1887. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 10457/1885. P. számú végzése által nyíregyházai ipar éa kereskedelmi bank végrehajtató javára, özv. Pick Vilmoané ellen, 220 frt tőke, ennek 1881. évi deczember 31-ik napjától Bzímitandó 6% kamatai és eddig összesen 63 frt 79 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 550 frtra becsült 10 darab értékpapír, úgymint: 2 drb m. kir. nyeremény kölcsöu részjegy, 1 drb osztrák államadóssági kötvény, 2 drb nyíregyházai ipar- és kereskedelmi bank részvény, 2 drb ungvári takarékpénztári részv., 1 drb midi takarékpénztári és 2 drb szabolcsi hitelbank részvényből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7691/1887. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházán a városi házi pénztárnál leendő eszközlésére 1887. november 19-ik napjáuak délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsárou alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX._t.cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyhiízán, 1887-ik évi novemberhó 4-ik napján. Vay Andor, kir. bir. végrehajtó. Pályázat, K. i. 1502. sz. 1887. Kótaj községében az 1876. XIV. t. cz. 51. §. alapján 50 frt fizetés 150 átlagos szülési eset utáu egyenkint megyehatóságilag megállapított mellékjövedelemmel díjazott szülésznői állomás rendszeresítetvén, annak betöltésére folyó évi deczember 1-én megejtendő pályázat nylttatik. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ez állomást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényüket oklevél 8 eddigi szolgilati bizonyítványuk mellékletén a választást megelőző napig alólirott elöljárósághoz benyújtsák. Az állomás 1888-ik év első napján lesz elfoglalandó. Kótaj, 1887. október 21-én. Kozák Mihály, Szikszay Gábor, jegyző. (354—1—1) főbiró. (352 Italmérési jog bérbeadás. A debreczen-h.-böszörményi ország-útou levő Józsa községhez tartozó Csillagos korcsma a hozzá tartozó épületekkel, italmérési joggal, valamint kitűnő szántó- és kaszáló-földekböl álló földjeivel 1888-ik évi január 1-sejétől kezdve haszonbérbe adandó lévén. Bérleni szándékozók kéretnek Debreczenbeil t. Englander Miklós úrhoz (Széchenyi-utcza 1767-dik szám a.) fordulni. <355—1—1) Ajánlkozás. Egy okleveles gépész, kovács és gépész állásra ajánlkozik, ki több éven át mint vasaló kovács nemes ménessel biró uradalomban működött, S minden gépész és kovács miinkara kéP 6W Czime: GRIECZMANN JÓZSEF, Thnzséron. (349-3-2 Hirdetmény. Szabolcsmegyében a rázoilli pnsztáll felétetés végett nagymennyiségű jó bnzaszalllia, törek, zabszalma és mintegy ötven szekér kitűnő api'Ószéna eladó. Ugyanott 240 hold tengeri csutka tarló és 80 hold gyeplegelö legeltetésre kiadó. A jószág részére alkalmas fedett helyiség áll rendelkezésre. Megkeresésre bővebb felvilágosítással szolgál Puszta-Rázomon (u p- Tisza-Lök) (359-3-1) a tisxtség. Árverési hirdetmény. 694. szám. 1887. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 5979—5930./1887. számú végzése által, »Phönix« biztosító társulat végrehajtató javára, ifj. Szunyoghy Bertalan ellen, 112 frt 64 kr. és 415 frt 2 kr. tőke, ennek 112 frt után 1886. október 1 tői és 415 frt 2 kr. után 1887. év márcziushó 15-ik napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 71 frt 10 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1600 frtra becsült 400 métermázsa rozsból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 6024./1887. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Uj-Fehértón alperes lakásán leendő eszközlésére, 1887. évi novemberhó 18-ik nap jáuak délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok, ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. . Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. L cz. 108. §-ában megállapított feltételek Bzerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi novemberhó 1-ső napján. Vay Audor, (353—1—1) ki r' b' rósl íK i végrehajtó. Hirdetmény. Eladó ház, szőlő és gyümölcsös. A serház-utezai 1136-ik számú ház, mely három lakosztályból, istálló, pincze és egy nagygyümölcsös kertből áll; továbbá: két nyilas szolo két borházzal, páliukaüst és minden szüretelő eszközzel felszerelve, ugyanott külön még egy nyilas gyümölcsös osztály szabadkézből eladó. — Értekezhetni bővebben y^RALLYAY JÓZSEF, (281-5-?) tulajdonossal. Folyó novemberhó 18-dikáu délelőtt 11 órakor, Thuzeér állomástól '/, órányi távolaágbau fekvő gróf Lónyay Forgách Margit ő méltósága erdején, Vuk M. és fiai budapesti czég által eladott — de vevő által át nem vett — körülbelül 500 öl tűzifából, vevő tetszése szerint választható . 350 öl tűzifa, valamint a tűzifa körül álló 15—20 darab nyárfa szabad kézből — kir. közjegyző közbenjöttével esetleg becsáron alul is el fog árvereztetni. Az eladás feltételei következők : 1. A fennevezett 350 öl tűzifa, s a 20 darab nyárfa becsára 1837 frt 50 kr., azaz egy ezer nyolez száz harminezhét forint ötven krujcíár. 2. Nevezett 350 öl tűzifa, s a körülbelül 20 nyárfa csakis együttesen adatik el. 3. Jelzett femennyiség a megvétel napjától folyó év 1887. deczember 31-ig a vevő saját veszélyére és felelősségére, de bérmentesen az emiitett erdőterületen fekhetik. 4. Venni szándékozóknak az árverés megkezdése előtt 350 frt (háromszáz ötven forint) bánatpénzt kell az árvereztetö kezeihez letenni, mely összeg az árverés után a vételárba beszámíttatni, esetleg betevőnek azonnal vissza fog adatni. (356—1—1)
