Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. helyzetet. S ha e szerint az áztató medeiiczébe, a csatorna egy felsőbb pjntjáról vulna a viz vezethető, ekkor az itt alantabb színvonalon fekvő csatornába, az áztató vize bebocsájtliató volna A felső tartálylyal azonban, mint viz füllesztővel és viz elő melegítővel, mindég számolnunk kellene. Bár mennyire szeretném a kedvezőbb lejtési viszonyokhoz a lehető legkedvezőbb feltevések alapján az egész normál áztató rendszer keresztül vitelét ajánlani; újból vissza kell térnem a kedvezőtlenebb, nehezebb körülmények föltevésével való számadásokhoz. Minthogy a kendernek libegő uszó tömegekben a talaj sarát nem érintve kell ázni, ennélfogva az egész viz mélységére, a teljes kihasználás szempontjából nem számithatunk Legjobb volna, ha 1-50 méter mély vizünk lehetne az áztatóban. E szerint, ha táptarcályu ik elég terjedelmes, ennek a viz tükrének a két fenék egyenlő színvonala esetén, legalább 40—50 cm.-rel magasabban kellene állania. Ez által az időnkénti átfolyás lassú, de elégséges lenne, amennyiben csak a kiegyenlítés s nem pedig az esés nyomása által folynék át. S minthogy az úszó tömegekbe kezdetben még a viz meg nem fogy, 8—10 soros halmazt is lelietue rakni, a leapadt vizet 5—6 soros tömeg rakásokkal, utóbbi esetben még mindig ki lehetne használni; mivel az érettebb, fülledtebb vizben, az erjedés forradalma gyorsabb s igy rövidebb lefo lyásu s ez által a kiáztatott tömeg bizonyos időközi forgalma ugyanaz marad, mint az első, vastagabb rétegű halmazoknál, a mikor a még üdébb vizben, a fülledés hosszabb időt vett igénybe. — A fentebbiek szerint tehát, noha minden esetre előnyösebb volna az elhasznált vizet 4—5 áztatás után az áztatóból egészen lebocsátliatui, azonban, ha a nyírvíz csatorna azon pontja közt, ahol áztatónk, illetve táptartályunk all, s azou pont között, ahonnan a táptartályig a vizet egy mellék árkon vezettük, az esés különbség nem oly nagy s a kiindulási pontot nem vehetjük távolabb, tehát magasabb színvonalról inkább arra nézzünk, hogy mindig biztos mennyiségű vizünk legyen, mint arra, hogy a táptartályt és az áztatót oly magasra helyezhessük, hogy az áztató hely közelében levő nyírvíz csatornába esedékes vizünk fenékig kifolyhasson. Nagyon sajnálom, hogy a nagyméltóságú minisztériumban részemre a távolabbi utak uem engedélyeztetnek, hogy az ily nagyon érdekelt vidékekre többször oda utazhassam. Igy levélileg eshetőségeket kell felállítanom. Noha szívesen írok bármennyit is, minden eshetőségekre nem .^számítok; mind e mellett kérem ezen levelemet egész terjedelmében, a t. gazda közönséggel, minden indokaival együtt közleni. Ugy szintén a további kérdésekre vonatkozólag írandó válaszaimat is. Azonban, hogy ezen válaszok megtörténhessenek, kérem a legfontosabb kérdéseket, amelyek a helyi különleges viszonyokból folyhatnak, nekem ideje korán tudomásomra juttatni. Már most áttérhetek a kender áztatáslioz szükséges egyéb kérdések megismertetésére is. A normál áztató medenczéket biztos vizzel biró, szabályozható nívó mellett, a mellékelt vázlat és leírás szerint tessék elkészíteni. Ellenkező esetKözei ilyeu okok miatt, de azért is, mert magasan a hegyeken levő legelőkön jól megvaunak, mert az istállóban igen jól tejelnek, és mert például Máramarosban a hegyek közt található mokány marha az ilyen fajta bikák által javul és jó ökrök nevelkednek utánuk. Ott keresui kezdik a borzderes allgaui— az erdélyi hegyvidékre pedig a piros pinczgaui marhákat, és az utóbbiakat azért is terjesztik az erdélyi batár mentében, mert ezek közé nehezebb becsempészui az oláhországi busák marhát, mely a gazdák rémjét: a marhavészt hozzánk már több izbeu behozta, és igy a un marbánk könnyebben megvédelmezhető. — Ezt tanitó ur. jól megértettük ; de most azt mondja el neküuk, hogyan jut ilyeu marhákhoz a gazdaember, vagy hát miként is támogatja a főldmivelési m. k. minisztérium a marhát tartó gazdákat? — Erre akartam most rátérni, nagytiszteletü uram. A feh ér marhánk fogyatkozott, mert nem volt jó és elegendő bika; és nem volt elég bika ugy-e bár, azért, mert fogytak a jó gulyák. Serkentettek tehát először is a nagyobb birtokú gazdák a gulya tartásra, és hogy ez basznothozóbb legyen, minden arra való rúgott meg másfél-éves bikát, de az idősebbeket is, amelyek beváltak, a főldmivelési m. k. minisztérium megvásárolt. A rúgott bikaborjukat, meg a máslél éveseket elküldték Tordára, ott van egy bikatelep, vau ott jó lege lő, meg elég istálló ; ott felnevelik őket, kiselejtelik az alját, de ezt ki is herélik, hogy ne ronthasson; a beválóknak megszabják az árát — pedig ezt nem szabják nagyra, — azután községeknek, de egyes gazdáknak is eladják ; éppúgy községeknek kedvezmények mellett azonnal ben, minthogy nagy vizszin csökkenésünk lehet, ne tessék a drága czölöp rendszert sem alkalmazni, hanem egyszerűen téglával tessék az u;zó, áztatandó kender tömegeket, két szál, ezek felületére fektetett palló deszkára rakva, leterhelni, 1 — 1 kévére 1 —1 téglát számítva. Az uszó leterheléshez még igen czélszerüleg lehet fél fenekű hordókat használni; ugyan csak ugy fektetett pallókra állítva, vizzel tele merve, alkalmazni. A terhelés első pillanatában, a mig a száraz kenderkórók tele nem szívódnak, túl terhelést kell alkalmazni; azután 8—12 óra múlva, midőn a viz a borító deszkát (mely alatt jó, ha két ellenkező irányban nyújtott vendégoldalszerü petrencze rud helyeztetett) meghaladni kezdi, a fölös teher az újonnan berakott uszó tömegre rakatik át. Ugyan igy történik a teher átrakás a már kiázott tömegekről, a legújabban berakottakra. A tömegek képzése, hegygyei öszszeforditott kévékuek egyszerűen a vízre rakásából áll, amely szerint az első kévesorra a második sor keresztezve rakatik rá; ami által a tömeg kellő kötést nyer. Az igy képződött 6—8 soros rétegű tömegre a kereszt rudak és pallók rá fektettetvéu, a pallókra a partról, melynek közelében a tömeg rakatott, két munkás rálép s kezökben egy-egy 2 méternyi vékony karóval oda taszitjík a tömeget, a hol az áztatási sorrend helyzetszerüleg megköveteli s ott a kezükben levő két karót jobbról-balról az uszó tömeg mellé ütik, lngy a szél a tömeget helyéről el ne vigye s itt elkezdik a fentebbi leterhelést. Az áztatási idő tartami igen viszonylagos s az időjárástól, a viz üdeségétől s a légkori melegségtől, az éjszakák rövidebb, vagy h isszabb, hűvösebb, vagy melegebb voltától is függ; a mikor az erjedés folyamata sokat szénveJliet. A ke.ider akkor vau kiázva, ha a külső héján levő barnás bőre, mely növény enyv, kvarcz és gyantás részekből áll, annyira feloldódott, hogy ezt a mosó emberek könynyen leöblíthetik a kenderről. Ezen barnás bőrnek azután le is kell mosatni a kenderkórókról, vagy oly laíánik kell lenni ezen bőrözetnek, hogy a jó törő eszköz kései lefaraghassák róla. Megtörténik, hogy — mint az orosi kendernél is van — a viz annyira hideg, a fennentativ annyira erőtlen volt, lugy ezeu héj képező elemei nem oldattak fel, de a kender mégis kiázott, azonban az jó vizben — ha ásvány részektől meut a viz — 6 nap előtt nem áll be; ez esetben a kendert ugy kell elbírálni, hogy a kórót a rostból egész hosszában ki lehessen tolni s a rost könnyedén ujjaiuk közt maradhasson. EÍ hideg, vagy üde 1 víznél fordul elő. A szárítás és törésről kis füzetemben eleget írtam, de ha ínég kételyek merülnek fel, a feltett ide vonatkozó további kérdésekre is szívesen felelek. Végre fölkérem a t. előadó urat, hogy jelen levelein, ha történetesen sokasittatni fog, nekem enuek néhány (2—-3) példányát, akár ha időszaki folyóiratban jelenik is meg, szíveskedjék megküldeni. Szegeden, 1886. szeptember 9-én. Hivatalos tisztelettel „ . X

T. . llakiiy Naudor kendertermelési szakbiztos. eladják az olyan bikákat, melyek elég nagy korukban vásároltattak meg a m. k. minisztérium által. De hát milyenek azok a kedvezmények ? — Megmondom azt is, biró uram! Engednők a vett árból 40, de 50 forintot is; azután a bika árát nem egyszerre, hanem két esztendő alatt három vagy négy részletben kell megfizetni. Azt is megteszi a kormány, bogy a kiadott bikát a község költsége nélkül hazaszállittatja ; és hallottam azt is, hogy olyan község, melyet csapás ért, például az árvíz járta meg, vagy jég verte el a határát, az ingyen kapta az első bikákat. De még többet is tett a főldmivelési m. kir. miniszteriuu, állított Mezőhegyesen olyan gulyát, hogy messze földről eljönnek bámulni; és ott neveltet évente vagy 80 bikát; de csakis a legjobb bikák htgyatnak meg. Ezeknek a bikákuak az elejét — vagy husz darabot — elárvereznek, a többit szintén községek kapják; pedig ugy nézze a m-:zőhegyesieket biró uram, mint az enyémeket, az is körmösdi vér aCsáky-féle marhából; meghat mi tagadás van benue, az enyémeknél még jobbak, mert apámnak csak bikája volt onnét, de Mezőhegyesre a Csáky • féle teheneket is elvitték. — Hát azután, tanitó ur, mennyi forma magyar bikát osztott ki az a gazdasági miuiszterium vagy minek is mondotta? Már azt biztosra megmondani Balta barátomnak nem tudom; hanem elhiheti, h)gy az sem egy, sem nem kétszáz, hanem bizonyára több. — Jól van jól, tanitó ur, hanem nekünk oda át Péter faluban kell bika, tegnap mondott.i a csordás, hogy az Jegyzökönyve. Felvétetett Nyíregyházin 1886 évi szeptember 24-én a felső tiszavidéki gazdas ígi egylet ekkor tartott közgyűlésében. Jolen voltak: Gróf Dessewffy Aurél egyleti elnök úr eluöklete alatt Miklós Ferencz első alelnök, Nyíri János Il-ik alelnök, Zeltán János, Megyery Gábor, Pse rer József, Bidiár István, Propp;r Samu, Klár Dávid, Klár Samu, Kálmán János, Ibrányi Zsigmond, Mandel Gusztáv, Kohn S. Hermán egyleti tagok, Káinay László egyleti ügyész, Szentkirályi János e. titkár. 1. Elnök ur őméltósága a magjalent egyleti tagokat üdvüzölvéu, s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítván benyújtja az alapszabály értelmében elnöki jelentését az egyesület egy-éves működéséről, a mely jelentésében a következőket emeli ki : Tisztelt közgyűlés 1 Mid5n alapszabályaink értelmében egyesületünk, egy éves tevékenységéről a t. közgyűlésnek beszámolok. Egy oly tevékenységet kell mindenek előtt említenem, amely az egész ével igen rövid megszakításokkal csaknem teljesen igénybe vette. E tevékenység az egyesületi választmány határozatával megindított jótékonyczélu sorsjáték. A sorsjáték Haas Mór tagtárs úr által indítványozva hivatva lett voina az egyesület működési területén, főleg a kis gizdák körében terjeszteni a jobb tenyész apa állatokat s a mai gazdálkodási viszonyoknak iukább megfelelő főldmivelési eszközöket. Bármily üdvöi hitásunak tüaik is fel az ilyen tevékenység, mégis az egyleti választmány csak félve fogott hozzá annak kiviteléhez; mert tartott attól, hogy a jelenlegi, a gazdálkodás s gazdiközöaségre súlyos körülmények miatt nehezen fog az sikerülni. Az elért eredményről általában ugy kell nyilatkoznom, hogy az a reá fordított nagymérvű munka, költség, és szorgalommal legkevésbé sem áll arányban, s az oly drága áron megszerzett eredmény becsét ciökkenti, sőt teljesen megsemmisíti azon körülmmy, hogy a tervezett további sorsolásokról végképen lemondanunk kell. A kétrendbeli sorsolással elért eredményeket a következő adatokkal ismertetem meg: kiuyomatott az egyesület 11,400 drb. többféle értékű sorsjegyet, összesen 49 drb. nyeremény tárgyra, amelyből eladatott az első sorsolásra 3090 darab 999 frt és 10 kr. értékben Ezen eladás következtében a', első sorsoláson lehetővé vált egy drb. bika, 3 drb. universal eke, 1 drb. kettős-eke, egy darab borona, 3 darab kapáló, 1 drb rosta kisorsolás*. Az első sorsjátéi sorsjegy-gyei teljesen nem fedezett tárgyai terhéra fenmaradt összesen 632 dr'o. különbőz! árú sorsjegy. Az egyleti választmány ezen már elárus'tott, de kinem-jítszhatott sorsjegyeket illetőleg úgy határozott, hogy kísértessék meg ez évi szeptember 25-én egy második sorsolás s hogy a feamaradt elárusított szorsjegyekhez kezdessék uj elárusitás. Ezen uj elárusitás is a legnagyobb szorgalommal végeztetett s a mai napig a következ3 eredmény cjnstatálható: elárusittatott öszszesen 345 drb. többféle értékű sersjegy 91 frt 50 kr. értékben; tehát az első sorshúzáson nem játszott 632 darabbal együtt a második húzásra került 977 darab többféle értékű sorsjegy. Ezen sorsjegymennyiség a sorsolandó tárgyakra úgy oszlik el, hogy csak egy darab universal eke, egy darab rosta s egy darab borona áil közel a kisorsolbatáshez. A sorsjáték pénzügyi eredménye a mai napon a következő: az el-,ő és második sorsolásra eladfrtt sorsjegyek árában befolyt 1090 frt 60 kr, az ösBzes kiadások tettek a mai napig 904 frt 88 krt, különbség lenne tehát a bevétel j ivára 185 frt 72 kr, illetőleg miután 56 frt 37 krt bevenni uem lehst; 129 frt 35 kr. Ezen összeget terhali azonban az első sorsolásról feu.naradt s fennebb már említett 632 drb sorsjegy 253 frt 50 kr értékben ; terheli továbbá a második sorsolásra elárusított 345 drb. sorsjegy 91 frt 50 kr értékben, vagyis összesen 345 frt. Összehasonlítva a vagyont és a terhet, 215 forint 65 krt kell az egyesületnek áldozni arra, hogy a sorsjáték gondjaitól megszabaduljon. Köunyen támadhat erre bárkiben is az a gondolat, hogy talán a sorsjáték tervezete alkottatott hibásan öreget hiába hajtja ki ; mondja meg, miként kellene eljárni, hogy kapnánk valami jófélét? — Hát olyan formán,£ínagytiszteletU uram, hogy megcsinálja az instancziát, czimezvén azt a nagyméltóságú földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. k. minisztériumhoz; abban elmondja, hogy a községnek bikára van szüksége és kéri, hogy a községnek egyet Tordán választani engedjen, továbbá adjon szállítási igazolványt, hogy a bikát a vasutou olcsóbban hozzák ; kéri végre miszerint engedtessék meg, hogy a bika árát négy egyeulő féléves részletben a mi m. k. adóhivatalunknál fizethesse le a község. Ezen folyamodványra ragaszt 50 krajczáros bélyeget, reá nyomják a község pecsétjét, a biró meg két esküdt ember aláírja; azután iramegye közgazdasági előadójának— Farkas István uruak Gerőrévére — egy levelet, melybon megkéri a község, hogy ezen kérvényt pártolólag terjesztené föl a főldmivelési m. k. minisztériumhoz. Tudom, hogy ezt a közgazdásági előadó ur azonnal megteszi és ha van a főldmivelési m. k. minisztériumnak kiadható bikája, értesiti a községet szintén a köz gazdasági előadó ur által — kinek a bika áráról és a fizetések mikéntjéről szóló kötelező nyilatkozatot küld ; ezt.a község elöljárósága kellően bélyegzi; aláírja és visszaküldi. Ugy vélekedem, nagytiszteletü uram, hogy ha ma elkészül az ijstánczia, mához tíz napra már talán mehetnek a bikáért Tordára vagy pedig egyebüvé. — Azt látom, hogy a magyar fajta marháról már eddig is gondoskodva van hát azokhoz a külföldi marhákhoz, svájczi, allgaui és pinczgauiakhoz hogyan jutnak