Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. — ugy látszik — megfeledkeztek ama, még a legutolsó piraszt gazda által is ig< n jól ismert igazságról, hogy. ha a tehenet fejni akarjuk, enni is kell annak adn ! Alakítsunk tékát lehetőleg minden községben gazdakört ! A birtokszerzésröl vétel utján. Birtokvétel oly válalkozóuak ajáulhato ki annyi tőkével (pénzerővel) rendelkezik, miszerint gazdáezati képzettségéhez f's társadalmi igényeihez mért birtokot vásánolni képes. Kevés pénzzel csak kis birtokot lehet vásárolni. Ihennek kezelése azonban nem elégítheti ki a nagyobbkörü tevékenységet kereső s ilyenre képesített gazdasági vállalkozót. Kevesebb tőke mellett ajánlatosabb ez utóbbira a bérlet; mert ez esetben a rendelkezésre álló egész pénzösszeg nagyobb terjedelmű bérbirtok telszerelésehez (mint üzltttőke) fordíttatván, a váilaUo.ónak uem csak megfelelőbb tevékenységi tér, hanem tő kéjének magasabb kama'ozás is nyujtatik. A kellő mértékbeli szakismeretnek és rendelkezés

1 tőkének feltevé-e mellett — földlorto.ok vételénél a vevőnek e következő pontokra szükséges figyelmezni : I. Meggyőződést kell arról szerezuie, vájjon az eladó birtok mostani tulajdonosa állal jogérvényeseu eladhnó-e; tehát vájjon ennek kétségtelen és kizárólaros tálajdonát képezi-e? A birtok tehermeuetes-e, vagy pedig adóssággal és minő mértékben, mily feltételek alatt van terhelve ? 3. Ha bérlő kezén van: a bérlet mikor telik le vagy minő feltételek alatt bontható fel? 4. Minő egyé > terhek vagy szolgalmak nehezednek a birtokra ? 5. Határozott tudomás sz^r/.endő: az eladó birtok nagyság írói, batár,tiról, összetétele s az egyes miveleíi ágak kiterjedéséről; az épületek, telkesítések, utak védmüvek állapottárói; a földek és termelőterek kulturértékéről s azoknak utób'ú időben volt kezeléséről. 6. Számításba veeníők mind izou természetes, társadalmi, politikai, közgazdászati, nevezetesen értékesítési viszonyok is, melyek egyfelől a termelés minő- és mennyiségére, másfelől az előállítási és kezelési költségek nagyságára, végre a termények eladására vagy más módon való értékesítésére kedvező vagy kedve/ő 4e i befolyást gyakorolnak. 7. A nevezett viszouyok alapján részletes költség előirányzat készítendő, melyből — egy, alapul felvett gazdálkodási rendszer mellett — az eladó birtok remélhető jövedelmezése előtüntetve legyen. 8. Ezeu költségszámítás fogja közelebbről meg uutatui: minő arányban áll a birtok utáu kért eladasi ár a tőkeértékhez, melyet a birtok a remélhető jövedelem alapján képviselni Ígérkezik. 9 Az eladó birtok eddigi üzleteredméDye — m-nnyiben az a pontosan vezetett számkönyvekből kivehető lenne — első sorban érdemel figyelmet. 10 A földadó, kataszteri becdés, helybeli eladási vagy bérárak kombinative szinté* figyelembe veendők. II. Óvakodjék a vevő: rendelkezésére álló egész tőkéjét a birtok (telek-) vételére fordítani. Hanem okvetlenül aunyi péuzt tartbou fen további rendelkezésre, amennyi arra nézve szükséges: ho,'y o.szerű gazd. tervezet alapján a vásárolt birtokot kielégítő eleven és holt leltárral, nemkülönben a folyó kiadásokra szükséges forgótőkével elláthassa. Ha a földbirtokkal — jutányos áron — jól h.sználható leltárt, készleteket (trágyát, takaruiáuyt s efféle) vetéseket és takarmányosok»t sikerülne átvehetni: mii dz a vételt könyiteni és kedvezőbbre változtatni fogj i Ha ellenkezőleg : a szerzendő b rtokra — hogv jövedelmező állapotba helyeztethessék — előb költséges beruházásokat, építkezéseket, felszereléseket — lenne szükséges tenni: ezeket a vevő telj»s értékben felszámításba vegye. A vevőnek saját személyes hitele, vagy a kifejlett hitelviszonyok, olcsó és könnyű gazd<i hitel — ez irányban tetemes köunyitésére lesznek a megindítandó vállalatnak. « Vérmes birtokvásárlók szintoly hajlandók a karbaállitási és felszerelési költségeket alább taksálni, mint másrészről nagy, de nem eléggé jövedelmező löldterületek hozamát tul becsülni. Ez szintoly válságos lebet reájok, mint midőn - tőkeerejükön túlmenve — a vett birtok kellő berendezéséhez megkívántató pénzösszeget fenn nem tartották, seui ilyent olcsón szerezni nem képesek. Mindezen esetekben a köunyelmü vevő - töukreju-ását előre irta alá.« (Pal st.) 12. Igen bölcsen tesz a venni kedvelő vállalkozó, ha e

g

;,úttal azon körülményekre is van tekintettel, melyektől az ő és családja személyes jóléte, egészsége, meg elégedése feltételezve vannak; ilyen körülmények: a^ illető vidék jellege (kellemes, szép vagy kop r, vad stb.) a környezet milyensége, jó ivóvíz, egészéges levegő és fekvés általában, kellemes szomszédság, rokonszenves népességi, nemzetiségi, társas viszonyok, személy- és vagyonbiztonság stb. Igen természetes, hogy ama vevő, kinek választása van. nem fog csupá

n az anyagi hasznot, biztosító, hanem a személyes jólétet érintő viszonyokra is kellő tekiu tettel lenni. 13. A megállapított, vételről az érdekelt felek okmányt állítanak ki (vételi szerződés), melynek fogalma' zásánál arra kell ügyelui: hogy az alakilag is a törvény követelméuyeiuek megfeleljen; hogy világosan és határozottan fogalmazva legyen; bogy benne az eladó birtok minden értékrésze pontosan megjelölve, a térfogat és határ s/abatosan megállapítva legyen, a vételár nagy *ága, a fiz tés módozatai, az átadás ideje és módja, a vétellel járó törvényes illetékek s egyéb költségek melyik f;l általi viselése stb. vilagusin kiírva és megállapítva legyenek. 14. Minél jeteulekeuyebb a vétel alatti tárgy, auuál inkább szükséges, hogy úgy a birtok értékének meghatározásánál egy meghízható s avatott becslő közreműködése, valauiiut a szerződés megkötése s togilm^zá"ánál, egy törveuytudó tanácsa igénybe vétessek. Fríz-fajta lápjuliok tenyésztésével tett kisérletek megismertetése. (Vege.) A fríz juhok teje zsirbun felette gazdag. A .uaxiinális Zbírtalom Girtler v.-gytauar elemzése szerint május 27-éu a legelőn járó juhukuál 8"6í% volt, tehát nagyobb miut az irodalouibau ku«.olt maximalis szám (8'2tí"/

0). Az elemzéá luajus 27-én lejt tejjel eszközölve a következő eredményt uyujtotta: Víz 84.70°/

0> isir 8.63* Casein 3.87» iilbuiniu 0.42« ezukor ' . 3.67« hamu O.Öl« A legelőre való kihajtás előtt május elejéu eszközölt tej-elemzés azonban csak ó.97°/

0 zsírt mutató.t ki. Ugyanekkor megvizsgáltatván kunlandi tehenek teje is, a két elemzés egyiuassal össZeüasoulitva, a következő adatokat mutatja : Friz juh- Knhlanili tej tehéntej Víz 84.7 87-lu tizaraziUyag 15.3 12.90 Hamu 0.81 u.7u Casein 3.87 3.4o Albumiu 0.42 U.34 Zsír 5.37 4.10 Tejczukor 3.67 3.39 Eg/ szoptatós anyajuh t-jéujk zsirtartal.ua s'.lutéu megvizsgáltatva^, 5.97%-nak találtatott. A fríz juhtejnek egy része közvetieu eiadassJI értékesíttetett s a vevőn egy liter tejert 8 krt űzettek. 513.8 liter a sa|todába Került, uii liter fris tejet 1.066 kg. súlyuuak véve) 547,73 küograuiuak felelue meg. Ezeu mennyiségből 104.25 kg. — tehéntejjel keverékben — svájez és limburgi sajtokká dolgoztato t tel; 3á4.48 kg. tejből pedig 27 00 kg. jubturó és 6.84 Kg. iiupernl sajt készült: 1 kg. juhturó előállítására SZUKSBgelle leit 113 kg. tej, <t<.az valamivel több mint 10 liter. A gyapjuhozainot illetőleg, az országos kiailiias gyapjuiárlatára tekintettel, a juhokból 4 db. s ipouriával eszközölt gondos mosás uian meguyiratott, szolgáltatván 1 dt>. 2.5 kg., 2 db. á 2.75 kg., s egy éves jerke épen 3.70 kg. gyapjút. A többi juh >k Zsírban nyirattik meg s a különböző korbeli állatok atlag 2.68 kg, zsiigyapjut adtak. Ezek közül a maximumot (4.5 kilogiamot) az öreg kos, a minimumot (l. 8 ki ogr.) egy jerke szol,'dt itt». A mult lelet a a rájuk uezve uem épen k dvező nyarat a juhok elég jól éltek at. Veszteség az év luiorgása alatt az idősb allatok közül csak egy öreg auyaban állott, mely 1885. április 5-én allomáuyos tüdőlobbau elhullott. Azon^üvü. egy siny.ód > bárány demoustr .czió czéljából levágatott s elpusztult uéhmy db. főleg az iker és hárm >8 bárányok közül. 20 d id >-b juhból elpusztult 1 db =5%, 22 db. bárány közül elpusztult 7 db. = 32°/OHa azonban az összes állomány ra vonatkoztatjuk a mortalitást, ez 17% ot tesz. M gjegyzeudő itt a következő. Daczára a bárány ,knál mutatkozott nagy halandóságnak, 12 anya m"gis felnevelt 15 bárányt, holott egy fiatal anyának egymásután miud a három báránya elhullt. Tény, hogy hasonló veszteséget a gyengébb bárányoknak idején való leöleté-iével m-gelőzni lehet, miut azt Frízlandbiu teszik, hol csak a legerősebb bárányt hagyják meg, a gyengébbeket rövid szoptatás után levágják. T karmány-szükségletüket illetőleg mpgjegyzendő, hogy ezen nagy testű állatok relatíve több takarmányt fagyasztanak, miut a mi szokásos juhaink. Azonban Csorba intéző által benyújtott takarmányozási Ö3-z

oállitásból azon meglepő tény derül ki, hogy a téli időszakban aránylag kevrsebb takarmányt fogyasztottak, mint a fésűs meriuók és h-imp<ihire keresztezések. Nyáron ugyanazon, épen nem fű-bő legelőket járták, mint ezek s azon felül darabonLint mintegy fél liter zab pótlékot kaptak. Takarmányozási tabella az 1884/85 évi téli időszakban. Emészthető 1000 kgr. áló siílyra = ^ j, adagoltatott S § £ I ~ =2 _ S S " » = '« » :o = £ P* tn ű N H k i 1 o g r a m Fríz anyajuhoknak : Lóher . . . 27"75 21*8 1*94 10 67 0"33 — Széna . . . 13-87 1T2 0'74 5 68 013 — Olajpogácsa . 3 70 3 1 0"91 088 0"35 — Zab .... 4-62 4 23 0'41 2'00 0-21 — R-pi . . . 74 — 8-28 0-81 7-40 0 07 — Összesen . 123 94 48'61 4 81 26 63 1 09 61 Fésűs merino és hampsh re keresztezésü anyajuhoknak : Széna . . . 4816 37'

99 2 6

0 19 74 QQ4 — Nyíregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. 5-86 4-68 1 63 1-39 0"45 —• 88 00 9-85 0 96 38"10 0'08 — 14202 52 52 5 19 59 23 Friz báranyoku*k: 057 11.6 20— 15-78 5'— 2-48 5 20 4-54 6-00 486 9'— 7-27 014 027 1-30 0 66 0 81 7 62 0 24 — 205 0-05 1 23 0.45 — 2-66 0-24 — 3-89 442 — Olajpogácsa Répa . . Összesen Lóher Széna Olajpogácsa Korpa . . Zab . . . Összesen . 4ÍT2 34 93 3-18 17 45 5'4ü 6'6 Fésűs mern.ó és hampshire keresztezétti bárányoknak: Lóher ... 30.- 23'63 210 11 43 0*36 — Olajpogácsa . 65 5-30 164 157 0'50 — Zab .... 8-75 7"26 0 78 3 89 0'40 — Összesen . 45 25 36 19 4'52 16'89 1"26 4 4 Ezen összeállítás szerint takarmáuyoztatott tehát: Friz anyajuhoknál: 123-94 48-61 4"81 26 63 1'09 — Fésűs merino és hampshire keresztezésü anyajuhokkal: 142-02 52-52 5-19 59"23 0"57 — A friz anyajuhval tehát: több .... — — — — 0"52 — kevesebb . . 1808 3"91 038 32'60 — — Friz bárányokkal: 45-20 34-93 3 18 17 45 140 — Fr süs merino és hampshire-k-resztezésü bárányokkal : 45 25 36 19 4'52 16"89 1-26 — A friz bárányokkal tehát: több .... — — — 0-56 0-14 — kevesebb . . 005 1 26 134 — — _ Ezek alapján ugy látszik, hogy a lriz-tejeiő-juh, kivált kis gazdákra nézve, kik azt gondosabban ápolva házuk környékén tartják, jövedelmezőnek Ígérkezik s ha az éghajlatot a jövőben is oly jól fogja tűrni, mint erre a Kassán tett első évi tapasztalat után következtetni le bet, akkor ezin fajta azt, hogy reá uagyobb figyelem fordittassék, okvetleuül uagyon megérdemli. Vegyesek. = Jó tauács C8ikóueveléssel foglalkozó gazdák számára. Egy würtenbergi csikóueveléasel foglalkozó gazda — pedig tudjuk, hogy ott a lótenyésztés m gas fokon áll — azt mondja a gazdasági lapbau, bogy a csikók számára uem csau elegendő tágas futó térről kell goudoskodni, hanem gondoskodni kell arról is, hogy e futó terek egyszersmind iskolát is képezzenek a csikók számára, aol azon nem csak ijedésről, a bokrossagról 1 szoktattasau ik, hanem bizonyos mérvig jövő rendeltetésűkre elő is készíttessenek. A bokiosságról való leszoktatás végett fehér tárgyakat kell fekete alapra s feke tárgyakat fehér alapra felaggatni, továbbá a szél allal lebegtethető rongyokat több helyen felfüggeszteni a téreu. Egy helyre pedig lehet egy oly tárgyat is elhelyezni, mely egy zsiucr segélyével távolról egy szere mozgásba üozható, fel- es lehajlítható legyeu. Továbbá hogy kell a csikókat idejekorau a vasúti vonatok lításáboz is szoktatni, a mi ugy történhetik legegyszerűbben, ha azokat anyjukkal gyakrabban a vasúti korlátfakhoz vezettetjük, mikor a vouatok arra közlekednek; végre arkokat is kell bizonyos helyeken ásni, melyek azonbau csak lassaukiut szélesiteudők ki, s azokon kényszeríteni kell a csikókat időről-időre átugrani. Egy pár fatörzset meg ugy kell keresztbj fektetni az etető hely előtt, hogy azokat a csikók kénytelenek legyenek átugraui. Ily toruázás és iskolázás után, ha a mellett szelíden bánunk a csikókkal, fáradságunkat a legszebb eredmény fogj i jutalmazni. Jó lesz e tanácsot követni. — Crummikötelékek a fanemesitésnél. Grün góthii iuükerté->z egy német szaklapban azt ajánlja a kertészeknek, hogy a gyümölcsfa nemesítésénél az eddig haszuálui szokott kötelékek helyett, melyek nem mindig felelnek m g a czéluak, gumód köt'-léket használjanak, melyeket ő uiiudig sikerrel alkalmaz, még pedig oly módon, mint a favi iszos szalagokat. Grüu azt állítjs, hogy a ruyauyos kötelék egyenletes uyomást gyakorol a nemes galyra. mely nyomást az ö-szeforradás u'áu csökkeuteui lehet. A kiszáradást vagy a nedvesség behatolását épugy megakadályozza, természetesen helyesen ulkalmazva, mint a faviaszos vászouszala.-, s e mellett az a nagy előnye va hogy nem hatol oly mélyen a sebbe, minélfogva az gjorsahban és jobban összeforr. — Á gyűrűs henger jelentősége a homoktalajon. Dr. Kuüpfling az altala tett észletek és kiserletek alapján azt állítja, hogy a homoktalajt ha vetés után g ürüs hengerrel megjáratjuk, a késői fagyok ellen ez álial azokon a vetéseket megóvhatjuk. S ezen állitásáuak természettudományi magyarázatát a következőkben foglalja özsze. Azt tudjuk, mondja dr. K., hogy az elpárolgás bidegft idéz elő, hiszen ha a nyárban kehünket megnedvesítjük s azt igy nedvesen tesziik ki a lég behatásának még a legmelegebb légmérséklett mellett is érezünk egy kevés hideget a víz f-lsz'í-adása, illetőleg elpárolgásáig. S minél gyorsabb a/, elpárolgás, annál erősebben lehet érezni « h'deget, a mint erről mindenki meggyőződhetik, ha p Idául víz helyett kezét szesszel, vagy etilalkohollal nedvesiti meg 8 azt hagyja kezéről elpárologui. A köu nyebb természetű homoktal íjok amint tudjuk, gyorsabban le is bűinek, mely lehűlésnél, meleg kisugárzásnál egyszersmind viz is párolog el, s térin szetesen minél gyorsabban történik ez, annál nagyobb fokú hie-g áll elő. A légnek ezen lehülese legnagyobb fokú a uap keltekor, mikor t. i. ?. talajnak és levegőnek hőmér«éke l'gnagyobb mérvben eltér egymástól: ha tehát - zeu különben is nagyobb fokú lehűléséhez a levegőnek még elpárolgási hidege is járul, természetes, hogy a gyenge növényrészek különösen azok virágszervei azáltal köuuyen megsemmisíttetnek. Ha tehát a talajnak kisugárzási képességét a gvürüs henger alkalmazása által uieggyeugitlük, akkor a fagy oly erős mérvben u m hathat a növényekre. Ez irániban kiséri-tet tenni a homoktalajokon méltán megérdemli a fáradságot.