Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE vagy iskolai faiskola jelleggel biró kertekben, kapásnövények és kerti zöldségne müek csak azon téren termeibetők, a mely közbenmüvelet alá esik, mely nem lehet több, mint az összes faiskolai terület ötödrésze. 7. Oly községekben, hol több kitfelekezeti iskola létezik és mindegyik külön faiskolával bir, a mennyiben e faiskolák szorosan taiskolai jeleggel birnak, mindegyik felekezet faiskolája egy-egy oly felekezeti tanitó által lenne kezelendő, ki a legfelső osztályok tanítását végzi. 8. Hol több felekezeti iskola van s azok faiskolája egy helyen fekszik, ily helyen valamennyi faiskola a község által egyesítendő s az ily egyesitett faiskola kezelőjét a tanítói karból a község választhatná meg. 9. Oly faiskolák kez. lését, melyek községi, vagy egyleti vagyonból — nem népiskolai faiskolákul állíttattak fel — egy szakképzett kertész eszközölhetné. Felsőbb nép- és polgári iskolákban, tanitóképezdékben a faiskolát mindenkor az illető szaktanító, vagy azon tanár kezeli, ki a gazdasági és kertészeti tantárgyakat elméletileg is tanúja. 10. Miután a faiskola kerítés nélkül folytonos koczkáztatásnak van kitéve, minden meglevő faiskola egy év lefolyása alatt, az ezentúl kiharítandók pedig jelen utasítás vételétől számítandó két év alatt, bekeritendők. A kerítésen kivül alkalmazott körüláikolás ugyan czélszerú eljárás, de ez magában véve még nem tekintetik kerítésül. 11. A magas földmivelési minisztérium, mint eddig, ugy ezután is támogassa a községi iskolákat csiraképes magvakkal, alanyokkal és jó fajokból ojtóvesszőkkel; miután a magvak rosszasága sokszor meghiusítja a legjobb törekvéseket is. 12. Miután pedig a legfőbb akadály a községi faiskola létesülése és annak fentartása abban rejlik, hogy a néptanítók közzül kevesen birnak kellő képesítéssel a faiskola kezelésére; — ez okból évről évre néptanítók részére gyümölcsészeti póttanfolyamok lennének rendezendők akár a gazdasági tanintézeteken és vinczellérképez déken, akár pedig a már meglevő vándortanárok alkalmazásával. A javaslat az értekezlet által egész terjedelmében elfogadtatott. A negyedik kérdést: »Mikép viendő át a gyümölcstermelés a gazdasági üzembe ?« elő adta. Mednyánszky Sándor. (Lásd lapuuk második czikkét). Mit kell tennünk, hogy birtokaink többet jövedelmezzenek \ Erre a kérdésre egy gazda a következő pontokban adta meg a feleletet: 1. Tartsunk több marhát, s tartsuk azt az eddigginél jobban. 2. Csak oly növényeket termeszszünk, a melyek talaj- és gazdasági viszonyaink között mindig biztos termelést adnak. 3. Végezzünk minden munkát a lehelő legjobban és a maga idejében. 4. Szokjunk le minden fényűzésről, és 5. Kerüljünk a gazdaságbau minden oly kiadást, a mely nem a jövedelem szaporítását czélo/.zi. S ezt elérhetjük: a) ha elegendő igásmarhát tartuuk. — mert az ez irányban való takarékosságnak az eredménye az, hogy sok munkát nem vagyunk képesek sem egészen jól, sem a maga idejében végezni ; b) ha a szakmánymunka-rendszert keresztül vinni törekszünk; c) ha jó és czélszerü gazdasági gépeket s eszközöket szerzünk be, mert ha azok beszerzése pénzbe kerül is, de részint sok munkát takarítunk meg velők, részint jobban végezzük azokat s ennélfogva olcsóbban termelünk ; d) ha minden bizonytalan hasznú növénynek termesztését kizárjuk a vetésforgásból, mert ezek nem csak a reájok fordított költséget koczkáztatják, hanem nem sikerülésök esetében elgyomo^dik utánok a föld is, mi miatt nehezebb utánuk kellőleg megmunkálni a földet s ennélfogva bizonytalanná teszik az utóvetemény sikerét is; e) ha ugy a gépeket, mint az épületeket is folyvást jó karbaa tartjuk. A gépeket (szekereket) fedél alatt kell tartani, s azokat, de meg a szekereket is befestés által az idő viszontagságainak romboló behatása ellen oltalmazni. Az épületeknél meg, ha minden kis hiba azonnal kijavittatik, nagyobb kiadások ritkábban jönnek elő; f) ha a természetes réteket a lehető legnagyobb gonddal ápoljuk, mert ezek szolgáltatják a marhaállomány számára a legolcsóbb takarmányt; g) ha mindenféle szemes takarmányt darálva s lehetőleg minden szálas takarmányt szecskának vágatva etetünk fel. E pontokban valóban sok a figyelemre méltó. Vegyesek. — A szeeska hossza. Nagy tévedés azt elhinni, hogy a szecskát minél rövidebbre kell vágni. Világos, hogy minél apróbb a szecska, annál gyorsabbban eszik azt az állatok; a mi mindig a takarmány kihasznál-ísának és az emésztésnek rovására történik. A lovaknak való szecjka rövidebb legyen, mint a marháké; legyen 1 '/a—2</Á cm. a szalma minősége szerint. A fölötte rövid szecskának a lóra azon rossz hatása van, tiogy a gyors evés miatt nem keveredhetik hozzá eleg nyál és gyomoruedv s a gyomort igen hamar megtölti. E mellett a rövid szecska előállítása sokkal többe kerül, mint a boszué. A szavasmarbának való szecska P/2—4 cai. hosszú legyeu. Az igen rövid szecska a szarvasmarhauak azérc nem jó, mert mindjárt az első lenyelés után a százrétü gyomorba jut, és igy az emésztési folyamatot zavarja. A szecska etetésének a szarvasmarhánál külöuben is az a czéija, ho?y a répa, dara és más konczentrált eledel ne fogyasztassék el túlságos mohósággal. A szalma stb. tápértéke a szecskavágás által nem fosioztatik és a szalmának vagy szénának egészben etetése sokkai czélszerübb, különösen ha a takarmáuy kevés vagy drága. — A burgouyaetetést illetőleg a teheneknél a vélemények miudig igen elágazók a tekintetben, hogy mily adagig lehet azzal menni s vajjou azt nyersen vagy főve előnyösebb-e etetni. Az e részben tett kísérletek igaz, hogy sokszor hiányosak voltak s összehasonlító kísérletek tétele által e kérdés még teljesen eldöntve ma sincs, mindazonáltal a következőkben lehet összefoglalni azt, a mit e részben irányadóul lehet venui: Nyers burgonya a tejválasztást előmozdítja, de a tej tőle igen vizes és sovány s néha tőle a tej kellemetlen mellék-izet is kap; e mellett belőle a vaj nehezen válik ki. Ámde ezen valamely tápdusabb takarmány hozzáadása által (milyenek : a korpa, repcze, sonkoly, dara stb.) nagyrészt segíteni lehet. Főtt burgonya a tejválasztásra annyira nem hat ugyan, de az kövérebb. Wolf tanár erre nézve a következő kísérletet közli: két tehén, melyek 8 font szénát, 30 font zabszalmát és 4 — 4 font repczesonkolyt és bükkönydarát kaptak és a mellé 80 font nyers bur gonyát — adott hetenkint 274 fout tejet, 6 Iont vajjal s főtt burgonya mellett 241 font tejet 9 fout vajjal. Nyers burgonyát lehet szecska nélktil is etetni, ha az kis adagokban étettetik, különbeu ajánlatos ahhoz '/s—'/s súly rész szecskát keverni. S 20 — 30 fontnál a burgouyaetetést darabonkint feljebb vinni nem szabad. — A karbolsav mint biztos gyógyszer a lépfene ellen. Ruffy Pál a »M. F.«-beu a karbolsavu ik a lépfene elleni biztos hatására vonatkozólag a következőket közli : Mielőtt az állatok megbetegedéséről szólnék, megjegyzem, hogy a mult év május 24-től Szempcz és vidéket esőben nem részesült, hauem annál erősebb naptüzésnek és égető forróságnak volt kitéve. D iczára az eges ségtelen időjárásnak, állataink nem betegedtek. Augusztus 11-én azonban egymástól félórányira fekvő majorban a lépfene a még aznap dolgozó ökrökön kitört s aznap este megbetegült három ökör közül egy elhullott. Az átalános kúrát., az annyira javasolt érvágást, azonnal minden ökrön megtettük, a takarmányt éb a helyet megváltoztattuk, itatás alkmával az ivóvizet sósavval sa vanyitottuk, belsőleg gluabersó-, keserüsó- és salétrom adagolást alkalmaztunk, karbolsavval desinficziáltunk. E szerek hatása azonban épen nem volt kedvező, mert ezdk daczára a másnap megbetegült barúio't közül öt darab elhullott. Az annyira, dicsért ammoniákos coctianót alkalmaztuk belsőleg 60 cseppot egy iteze vizre minden tíz perezben a betegeknél, más esetnél 1 gr. salycilsaval minden negyedórában, ismét más esetnél hideg zuhanyt fürdőket és e csalhatatlan gyógyszerek daczára rövid öt nap alatt 16 darab ökrünk ós egy tehenünk lett a betegség áldozata. C. helybeli állatorvos lelkiismeretes, de sikertelen gyógyítása utáu H. ürményi állatorvos hivatott meg, a ki közöuséges karbolsav belsőleges adagolását alkalmazta egy darabra egy evőkanállal egy meszely vizbeu naponta háromszor. Ez adagolások alkalmával augusztus 15-éu egy várva-várt záporeső váltotta fel a forró napot s a hőmérséklet jelentékeayeu alászállott. 16 án három darab hullott el s ezóta a három napi karbolsav-adagolás után a baj megszűnt. A betegek fel gyógyultak s ujabb megbete.:ülés nem merült fel. A lábadozó betegek egytől-egyig két uapon át sánták voltak, azonban a harmadik napon már munkára alkalmazhatókká lettek. Hogy a karbolsav belső adagolásának, vagy az időjárás megváltozásának tulajdonitható-e a baj megszűnte, az még kérdés; én azonban hajlandó vagyok inkább a karbolsavnak, miut de3Ínficziáló és baktériumokat megölő szer javára felróni a baj megszüutét és igen lekötelezne bármely gazdatársak, ki e tekintetbeni tapasztalatait, észleleteit a karbolsav l elsőleges alkalma zását illetőleg velem közleni szíveskednék. — A juhok sántasága ellen a »M. F.«-ben a következő szer volt ajánlva: Az e ezélra szükséges folyadék I kilogramm rézgáliczkőnek (kénsavas rézéleg) kék timsó, kék gáliczkő név alatt ismert só, vegytani képlete (CuS0

4) egy fél liter vízben való feloldatása és fél liter eczetteli hígítása által állíttatik elő. Ezen menyny.ség elegendő 2—300 betegnek 8—10 napig naponta való bekenésére. A bekenetés legjobban egy hasított kis páleza közé szorított diónagyságu szivacscsal történhetik, ennek hiányát vászon is pótolhatja. A bekenés miudeu nap eszközlendő, a mi csekély fáradság, ha elkülönítettük a betegeket, de kinos, óriási és ellenőrizhetlen munkává válik, ha az elkülönítés akár kényelemből, akár indolenciából elmaradt volna. Sikere kimaradhatatlan, nincsen reá eset, hogy el nem hanyagolt sánta birka nyolez nap nál tovább a ketreezben maradt volna; de vannak példák, hogy elhanyagolt sánták 3—4 hétig gyöngélkednek, é

8 vannak esetek, hogy egész nyájak — ájtatos zarándokok módjára — csak térden csúszva mozoghatnak. — A felfúvódás ellen. Kienczel Jászapátiból azt irja a M. F.-nek, hogy a tojást kifúrva belőle a fehér jét kibocsássuk és teletöltve terpentinnel, a nyílást pedig kenyérbéllel beragasztva, igen jó sikerrel használta a felfúvódás ellen 6 drb ökörnél. Az emiitett módon elkészített tojást jó hátra kell a marha torkába tenni, hogy okvetlenül lenyelje. Egy negyed óra alatt minden darab teljesen magához tért e szer beadása után. — A lovak patájának tisztántartására irja Janicb állatorvos »Landbot,e-cbau, igen sokféle kenőcs le t mindenféle hangzatos név alatt ajánlgatva, mivel az állati zsírból álló kenőcsök a patán megavasodnak és ekkor izgatólag, szárítóiig hatnak, azok pedig, melvekhez szurok vagy illó-olajok kevertetoek, kemény kérget képeznek a patán s igy a nedvesség behatását attól tAvol tartják s ennélfogva a p ita szaruját törékenynyé teszik. Mióta a vaselin, e petróleumból kivont zsiradék, melv sem meg nem avasodik, sem ki nem szárad, előttem ismeretes lett, ennek gliczerinuel való keverékéből a legjobb patakeuőcsöt vagyok képes előállítani, mely a pata szaruját felpuhítja. Magábau alkalmazva a va3elint, a viz könyen lemossa. Ha ellenben a p ták nem törékenyek, akkor legjobb semmiféle kenőcsöt nem használni, hanem csak naponta 2—3 szor megmosni és száraz időjárás mellett 4—5 órára nedves ruhába göngyölni. De ekkor előbb mindig megkell azt mosni. — A tehenek borjuláza ellen Egy német gazda Schulze, ki éven át kezelt egy 180 drbból álló tehenészetet, melyek közzül e bajban több darab tehén elhullott, e baj gyógyítására a mint irja legjobb sikerrel a hánytató borkövet használta és pedig a mint a baj kezdetét veszi 16 grammot P/2 liter vízbe feloldva kell egyszerre beadni s aztán minden 4 órában 4 grammot, s ha még erre se szűnik a lá/.. még 4 óráukiut 16 grammot lehet adui 4—4 grammonkint. E baj rendesen a borjuzás után 24 órával lép fel. Az állatok öntudatlan állapotban fekszenek, s testükön hideg verejték üt ki. — A marháknál előforduló vérvizelés elleu, mely a korai erdei legeltetés mellett, oly gyakran megesik, egy gazda a következő szert ajáulja: 1 iteze lenmagfőzetbe 3 lat keserűsót kell tenni, s ebből naponta 2 adagot adni, természetesen amint a bajt a pásztor észrevette, a szer azonnal adandó, s a legeltetést az erdőben azonnal be kell állítani. Ezenkívül a vesetájra folytouos hideg viz borogatást kell alkalmazni. Ha tovább tartott már a baj, midőn észre lett véve, az esetbeu 2—2'/a nehezék timsót, vagy 1—1 '/a nehezék ólomezukrot kell tejbe vagy árpalébe beadni naponta 3—4 ily adagot. DJ a fő dolog marad mindig a folytonos hidegvízzel való borogatása a vesetájnak. Miután a ha,j koratavaszszal leggyakoribb, ügyeltetni kell a pásztorokkal az állatokra, ha kénytelenek vagyunk erdőn legeltetni. Hasonszenvi gyógymód szerint kezelve a bajt, adui kell 15 csepp ipekakuanat 1 V2 meszely vízben félóránkint, közben 3 óránkint ugyanily adae akonitot. — Mikor kell a hagymamagot elvetni * E kérdesre egy tapasztalt kertész a »R. Bl.«-ben következő feleletet adja :]Akár helyesen, akár helytelenül, a kertészek rendesen nagy dolgot csinálnak abból, hogy hagymaágyaik már márczius első, vagy második hetében be legyenek vetve. De soha senki sem okadatolta, hogy miért választották épen ezeu idő pontot s ezen korai vetésnek óka valószínűleg csak az, mert a magvakra nézve nem tartották jónak a korábbi vetést. Ha biztosan tudnók, hogy a szóban levő idő alat az időjárás kedvező és a földet el lehetne készíteni a mag befogadására, semmi kifogást sem lehetne tenni ellene; a dolog azonban többnyire ellenkezőleg áll Gyakran február végéu az idő olv szép, hogy a földet előkészítve, a magot bátrau el lehet vélni; azonban megrögzött szokásnál fogva ekkor nem vetünk, de várunk a márcziusra, melynek elején a nedves időjárás s a sár miatt a veteményezést megkezdeni lehetetlen mindaddig, mig a föld fel n m szikkad. Ilyen formán elvesztünk egy kedvező időszakot anélkül, hogy a veteményezést elvégeztük volna. A hagymamagot épen oly jól és a kifagyás veszedelme nélkül el lehet vetni februárban miut mároziusban, feltéve, hogy a föld jól munkálható. A fagy a hagyma magnak semmit sem árt A későbre halasztásnak valósziuüleg csak az az oka, hogy hozzászoktuuk bizonyos időben vetni, s a régi szokástól eltérni nem akarunk, pedig a korai vetés korai növést, teljesen érett hagymát eredményez, mely jobb izü és jobban eltartható, mint a késői vetésből származott. — Tűzbiztos máz fatárgyakra. Gavalovszky vegyész e ezélra a következő szert ajánlja: A fatárgy külseje, melynek teljesen száraznak kell lenni, először is vizüveggel lesz bekenve, (Kieselsaurer kali nátron), de ugy, hogy mielőtt az előbbi bekenés teljesen felszáradt volna, a második kenést nem szabad végezni, A fa ez által zöldessárga szint vesz fel. Mikor az utolsó kenés is fölszáradt, be lesz az keuve töménysalmiakkal, (chlor ammónium) uii közben ammoniak-gáz fejlik ki, ugyanis a vizüveg kali és nátron része a salmiak alkrészeivel chlorkalium és chlornatriumot alkot, s a vizüveg kovasav ré-ze kiválik, és a fát üvegréteggel vonja be. Mikor ezen keaés is felszáradt, chloraluminium oldattal kenjük azt még be, és végre sóda-oldattal. Az igy kezelt fa nem ég meg, és évekig ellent áll az idő viszontagságainak is. Megjegyzendő, hogy minden szer felkenéséhez külön ecse tet kell használni. Jó lesz próbát tenni e szerrel. — Svéd lóheruek s petrezselyeinuiagnak a stájer lóher közé vetését ajáulja egy német gazda Düring, és p9dig az elsőt azért, mivel a svéd lóher magja bármily száraz, tavaszszal is igen jó vágást ád, de magában vetve, gyenge szára miatt könnyen megdől s ezt magábau vetni nem is ajánlja. Ö 100 kiló stájer heremaghoz 20 k. svéd lóhert kever. A petrezselyem magnak a stájer here közé vetését viszont azért ajánlja, mivel erre egy gazdatársa által figyelmeztetve, mióta azzal veti a lóherét, alig fordul elő nála a lóherén legelő marhánál felfúvódás, mig az előtt már a sok felfuvódási eset miatt a bujább lóhere fóldek legeltetésével teljesen fel kellett hagynia. Ugyan e czélból szokás köményt is vetni a lóher közé, meg cziczkórót is (Achillea millefolium). Jó lesz próbát tenni vele. GABONA-CSARNOK . Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza Rozs » Árpa uj » Zab Kukoricza Köles Paszuly Szesz litk. 100 kl. 6.60 5.20 4.40 5.50 4.40 7.— 5.50 4.60 5.60 4.50 1885. januárhó 27-én. Barna k. 100 kl. -.— Burgonya 100 kl. uj hús hús 6.25 6.50 24 23 Piaczi árak. Borsó 1 kiló 24 kr Lencse 1 kiló 24 kr. Mundl. 1 kiló 20 kr. Zsemlytí » » 18 kr. Buza > >16 kr. Nyíregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. Marha Borjú Sertés » » Disznózsír » > Szalonna > > Faggyú (nyers) » Zöldség » Paprika » írós vaj 1 liter Eczet » » Széna 100 kl. Szlm. (tak)» » Bikfa 1 köbmtr Tölgyfa » » S.'h 1.40 46 48 40 50 50 35 tf 60 20 10 3.30 1.10 3.15