Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
már több mint egy éré szintén ajándékozott 100 frankot és 10 aranyat, mely összeget az egylet el is fogadott, de a pályázatot úgy látszik a jövő század számára óhajtja fentartani. (§) Németh János nyírbátori kir. járásbirósági al- biró a szathmári kir. járásbírósághoz helyeztetett át hasonló minőségben. = A magyar színészek száma, az országos magyar színész-egyesület titkára által készített kimutatás szerént, 985-re megy. E számból a budapesti nemzeti színházra 57 a kolozsvárira 60 a vidékiekre 816. Ez utóbbi létszámból részben szerződés nélkül, részben dal- társulatoknál van 390. Az egyesületből a legutóbbi öt év alatt, kilépett 118, meghalt 106. (!) A magyar kir. állami vasutak igazgatóságától vett értesülés szerént, a zimony-belgrádi összekötő vasút folyó évi szeptemberhó 15-én adatott át a forgalomnak. — A Pesti Hírlapot, mely ez idő Bzerént a legelterjedtebb és legtartalmasabb magyar napi lap s amely a legkiválóbb publi- cistikai és szépirodalmi erőket egyesíti maga körül, melegen ajánljuk h magyar olvasó közönség pártfogásába, mint oly demokratikus lapot, arneíy nem szolgál egy pártot sem, csak a magyar állam és nemzet ügyét s e szerint mindenki pártküiömbség nélkül élvezheti. A Pesti Hírlap, tekintve nagy terjedelmét, (mindennap 11—16, vasár- és ünnepnapokon husz-huszonnégy, s hétfőn és ünnepek után is tizenkét oldalon jelenik meg), ma a legolcsób lap is. Negyedévre 3 frt 50 kr.; egy hóra 1 frt 20 kr. ; tehát csak 20 krral drágább, mint a legkisebb néplapok, melyeket terjedelemre négyszeresen múl felül. Gazdag napi rovatain kívül folyton egy vagy két jó regényt közöl; naponkint két-három sőt négy tárczát hoz ; színházi, távirati és napi hir rovata bővebb, mint a legnagyobb lapoké, melyekkel jól értesültség dolgábau is kiállja a versenyt. Benne a komoly politikus ép úgy megleli a neki való olvasmányt, mint a szép- irodalmat kedvelő nők, kiknek divattudósitásokkal és hetenkint zene-melléklettel is kedveskedik. Vezérczikkeit felváltva : Pulszky Fe- rencz, Beksics Gusztáv, Törs Kálmán, Eötvös Károly, Pesty Frigyes Írják; tárczáit, karczolatait: Mikszáth Kálmán (Scarron), Bartók Bajos (Don Pedró), dr. Kenedi Géza (fel. szerkesztő), Tábori Róbert (Columbus), Luby Sándor és Gyöngyösy Lá6zló belmunkatár- sak s a külmunkatársak közül: Ágai Adolf (Csicseri Bors), Kürthy Emil, dr. Várady Antal, Tóth Béla, dr. Sziklai János, dr. Radó Antal, Győry Vilmos, Könyves Tóth Kálmán, Sebők Zsigmond, Roboz István, Milkó Izidor, Csáktornyái Lajos, Gabáuyi Árpád, s általán az öregebb és ifjabb Írók közül a kiválóbbak szolgáltatják. Szeptember elsejétől kezdve, előfizetőinek azt a különös kedvezményt is nyújtja, hogy ezek minden vasárnap külön négyoldalas zene-mellékletet kapnak a laphoz, a legújabb és legjobb zongora-darabokkal, vastag, finomapapirra nyomva úgy, hogy azok ne- gyedévenkint egy-egy tartalmas zenealbumba lesznek köthetők, mely méltán foglalhat helyet müveit családjaink asztalán. A »tisztelt Házból« és »méltsás Házból« czim alatt a jeles tollú Mikszáth Kálmán által irt s országszerte közkedveltségre kapott országgyűlési karczolatokat ezentúl időnkint apró művészi rajzok és karrikaturák fogják még érdekesebbé tenni. Valóban méltó a Pesti Hírlap a legnagyobb pártolásra. A kiadóhivatal (Budapest, V., Nádor-utcza 7., Légrády testvérek) levelező lapon nyilvánított óhajra mutatványszámokat egy hétig ingyen küld. — Az »Ország Világ« XIII-dik füzete a következő tartalommal jelent meg: Beöthy László. (Arcképpel.) Balázs Sándor-tól — Világos. Költemény. Fejes István-tól. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károly-tól. — Csevegés. Szűcs Istvánnak ajánlja Vay Dániel. — Egy khinai írónő. (Képpel.) Dr. Turnovszky Mór tói. — Csak egy kicsit ostoba. Rajz. Halina Sándor-tól. — Van-yen-tsang vasrúdja. Khinai költemény. Fordította Palágyi Lajos. •— A Fidsi szigetek lakói. (3 képpel). — Cirbolya. Bege. Baumbach Rudolf-tól — Az abyssiniaiak Londonban. (6 képpel) — A hét története. Adorján Sándor-tól. — A kuli hazatérte. (Képpel-) — A sz.-pétervár-gacsinai vonal őrzői (2 képpel.) — Királylátogatás. (2 arczképpel.) — Stefan Kiss. Genre kép a katona életből. Költemény. Szabó Endrétől. — Debreczeni tárcza. Gróf Vay Dánieltől. — Vallomás. Irta Guy do Maupassant. — A csa- podár szellő bünhödése. Barabás Benedektől. — így születik a nép! Költemény. Pongrácz Bélától. — A megbüntetett korcsmáros. Emlékezés a franczia-német háborúra. Irta Brentano Frigyes. — Bécsi specialitások Kaposi Bélától. — Villamosság és napsugár. Zphr-től. — Zergevadászat a fogarasi havasokon. Egyesy Gézától. — A király Aradon. — Tanács. (Egy kactérnak.) Kadocsa Elektől. — A franczia-khinai háború. (C kép.) — Az esküvő előtt. (Képpel.) — A kormányozható léghajó. (Képpel.) — Irodalom. ■— Szinház. — Művészet. — Kegyelet. — Jog és reud. — Találmányok. — Divat. — Utazás. — Építkezés. — Tréfa. — Kiállítás. Hölgyek naplója. Nyomda és könyvészet. Gyászrovat. Különfélék. Sakk hirek. Sakk. Rejtvények. Naptár. Hirdetések. Előfizetésiára: Negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, egész évre 10 frt. — A »Képes Családi Lapok« 5l-dik számának tartalma: Két szív története; elbeszélés, irta Kunhegyi Miklós, (vége.) — Dalaimhoz; költemény, irta Lévay Sándor. — Siratóhói koporsóba; rajz. (vége köv.) — Az agglegény; rajzt, irta Sz. L. — Gólya-czigány; rajz, irta Kamocsay Pista. — A műtét. — Heti táreza. A magyar dalművészet temploma, irta Anatole. — Nagybátyám a kapitány, (vége köv.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képek : Amerikaias igazságszolgáltatás. — Tekenősbéka-fogás a Bahama-szigetekeD. — Jób és barátai. — Rét-égés Langerooge szigetén. Melléklet: A »San Sebastian« czimü regény 161—176 oldala. Előfizethetni : Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — A magyar népdalok legnagyobb gyűjteménye! A »Magyar Dal-Album« czimű egyetemes magyar nép- dalgyüjtemény V. kötetéből most jelent meg a 9. füzet a 961—980. számú, következő dallamokkal: 1 Sallaugos paripán vágtat a betyár. 2. Sárga csizmás Miska. 3. Sipol a szél, hideg őszi este van. 4. Sikolt a harczi sip. 5. Sirtam én már eleget. 6. Sobri Józsi a csárdában. 7. Sorba legény ... 8. Sötét felhő borítja be az eget. 9 Szatmár város, nem látlak már. 10. Száll a felhő magasan. 11. Száraz kukoriczaszár. 12. Szebb a szőke, mint a barna. 13. Szerelem, szerelem. 14. Szeretem én a kis babákat. 15. Szeretem én magát nagyon. 16. Szeretlek, szeretlek, galambom. 17. Szénaboglya, de széles 18. Szép sem vagyok, mégis szeret. 1 9. Szivem adta, lelkem adta. 20. Szőke vize a Tiszának. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam, vagyis a 801—1000-ik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: 1 frt 80 kr. A »Magyar Dal- Album« V. kötetének szövegkönyve »Magyar Daltár« V. kötet czim alatt jelenik meg ; előfizetési ára 80 kr. A »Magyar Daltár« öt kötete, mintegy 2000 dalszöveggel 4 frt. Előfizetések postautalványon a »Magyar Dal- Album« kiadóhivatalához Győrbe intézendők. „N Y í B V I D É IV.“ Vegyesek Legújabb ébresztő ágy. Igen érdekes és ezélszerű az újabban villamos készülékkel berendezett ébresztő ágy, amely a szerént, amint az órát igazítják, bármikor fölébreszti az alvót s ha nem akar fölkelni, drasztikus módon kényszeríti ébredésre. Az ébresztés módja következő. Mindenekelőtt megcsendül két csengetyü s az ágy mellett álló gyertya meggyulad, A késlelkedő alvó fejéről láthatatlan kéz lerántja a bálósipkát; ugyanekkor meggyujtja a villamos szikra a kávéfőző alatt álló légszesz lámpát, Egy zenélő doboz hangjai is költögetik az álomszuszékot. Ha a zene nem basznál, megcsendülnek újra a villamos csengetyük. Utolsó intésül fehér ezédula ugrik elő, melyen e rövid biztatás van: »Föl!« Ha még ez sem segít, következik a büntetés: a javíthatatlan alvó egyszerűen kidobatik az ágyból ! A fecskék szülői ragaszkodására vonatkozólag igen érdekes történetet hallánk egy porosz vasúti állomásról. Egy rég nem használt podgyász-szállitó kocsiban fiatal fecskepár rakott magának fészket. Egy szép reggel azonban kegyetlen emberek felzavarták a pár csöndes családi életét. Kellett a vasúti kocsi, előhúzták, mozdonyhoz csatolták és repült a kocsi árkonbokron, ungou-berken keresztül. A személyzetnek feltűnt, hogy egy fecske-pár folyton a mozdony után repült; ha a mozdony megállt, a fecskék is megálltak és csiripolva körülrepkedték a kupét, melyben fészkük volt, A végállomáson kiderült a tényálladék, a kis fiók-fecskék benn maradtak fészkükben s a szerető szülők annyi száz mértföldet repültek utánnuk. A vasúti személyzet — becsülve e forró ragaszkodást — nem bántotta a fészket s a szülők újra egyesülhettek gyermekeikkel. Különféle gyorsaságok. A közönséges gyalogló 2 óra alatt egy mérföldet halad, tehát egy perez alatt ép°n egy métert. Ha éjjel-nappal folytonosan menne, 450 nap alatt körül járná a földet. A leglasubb állat a csiga óránként csak 32 czentiméternyit mászik. A postakocsi óránként 1 mérföldet, perczenként két métert, a lovas futár pedig óránként 2 mérföldet, s perczeként 4 métert halad. Az ügyes korcsolyázó 1 óra alatt 4 mérföldnyi, azaz egy perez alatt 8 méternyi utat tesz meg. Ép ilyen gyorsan fut az iramszarvas, mely egy nap alatt 96 mérföldet halad. A jó agár háromszorta gyorsabb; óránként 12 mérföldet, s perczenként 24 métert rohan. Ha ezt a gyorsaságot folyton megtarthatná. 1.6 nap alatt körül nyargalná a főidet. A légy egy perez alatt 1 ’/2, a fecske 24, a sas 31, a postagalamb 46 métert röpül. Ez az utóbbi tehát mintegy 8 nap alatt megkerülhetné a földet. A czápa perczenként 13 méternyi, s óránként 6 mérföldnyi gyorsasággal úszik, A vihar egy perez alatt 19, az orkán 25 méternyit rohan. A gőzmozdony teher nélkül perczenként 26 métert, óránként 12 mérföldet fut; 19 nap alatt futná körül a földet. A terhes kocsikat húzó mozdony csak felényi gyorsaságra képes. A közönséges puskagolyó egy perezben 95, az ágyú golyó 190—200 méterre röpül. Ez utóbbi tehát — ha eredeti gyorsaságát megtarthatná — egy nap alatt körül kerülné a földet. A hang perczenként 2'/s kilométert, a fény 42,000, s a villamosság 60—70 ezer mérföldet halad. Hét az emberi gondolat? Közgazdaság. Szőlészeti tanulmányok. I. A kerti vagy homoki szőlők nagy fontossággal bírnak nem csak közgazdászat!, hanem társadalmi tekintetben is; sőt ezek még a nagy jövedelmű gyümölcstenyésztésnek is bölcsői. A phylloxera, vagy szőlőtetü jobb bort termő hegyeinken, nagy mérvű pusztításokat tesz, mely ellen biztos irtószert fel fedezni még eddig nem sikerült. A laza homokba ültetett szőlő, tökéletesen ment marad a phylloxarától még akkor is, ha eleven bogarak tétetnek a tőkékhez ; azok ott okvetlen elpusztulnak, mert a homokos talajban nem élhetnek. Ha Szabolcsmegye közönsége hivatását megértve kötelességét teljesiti, és szőlészetét a mai korúak megfelelőleg fejleszti: úgy reá egy szebb jövő fog viradni. A- szőlőt azért tartjuk, és miveljiik, hogy hasznot adjon; hasznot pedig csak úgy fog adni, ha eltaláljuk, és követjük azt az eljárást, mely szerint a lehető legjobb és legtöbb bort termelhetjük. Az ország más homok-területein lévő szőlős kerteket is meg figyelve; az ottani eljárást és mivelési módozatokat tanulmányozva: czikkeim során ismertetni fogom az okszerű metszést és válogatást vagy fattyuzást; még pedig mindkét munkát úgy, hogy a szőlőfa életereje évről évre, a lehető legtöbb és kellőleg kifejlett termés .előállítására ihasználtassék fel; és hogy miként kell a szőlőfajok egyrészét átalakítani részént ojtás, részént uj ültetés által. Szőlő tenyésztésnél a főczél az, hogy bár-mely szőlőfaj termékeny legyen, és azon éghajlat alatt kellőleg megérhessen. E czél a korán érő fajokkal nagyrészben el van érve; melyek a mellett, hogy jó és sok bort adnak, még mint asztali szőlők is kellemesek; és mert mint nyers gyümölcs is a szállítást legjobban kiállják, a külföldön is legkeresettebbek, tehát legtöbb hasznot hozók; következésképen mindkét czél- ra használhatók. A szőlő termelésével lassanként oda kellene törekedni, hogy az, mint gyümölcs értékesíttessék; mert a jó nyers sz ölő eladása általában több jövedelmet és gyorsabban hoz, mint ha borrá készitettnék. Ennélfogva a főfigyelmet a jó asztali, és egyszersmind jó borfaju korai szőlők felé kellene fordítani, melyek a homokon is bebizonyult jó fajok. Ilyenek a velte- lini, és gyöngyszőlő (Cbasselas) korai fajok, zöld Sylváni és olasz rizling, a feketék közzül a portugisi és a nagy kék burgundi. Kissé jobb kezelés mellett, a homok-kerti borok is jó izü, tiszta, és szállításra alkalmas borokká válhatnak. Most is vannak itt borok, melyeket kóstolva, bátran ki lehel mondani, hogy azok jó Ízben, tisztaságban, és talán erőben is versenyezhetnének sok hegyes vidéki borokkal. A kerti borok rósz hírének oka a szeptemberi szüretelés, mikor még a ezubor mennyiség igen alacsony fokon áll, de annál több benne a fehérnye, melynek letisztítására szükséges esersav, a hirtelen kisajtolás által meg nem adatott. Ezen oknál fogva az ily borok, gyengeségük és sok fehérnye tartalmuknál fogva, minden betegségnek alá vannak vetve, s a rendkívüli sok sava- nyok miatt ihatatlanokká s tarthatatlanokká válnak. Ily eljárás mellett a hegyi borok sem lennének jobbak. Ha a szőlő, kivált ha az a jobb fajuakból áll, itt is érett korában szedetik, mikor már kevés savany és sok ezukor- tartalommal bir, miért ne lehetne a lapos helyen is ép úgy jó a bor, mint a hegyen? Hiszen a begy csak any- nyibau kedvezőbb a szőlő tenyésztésre, hogy a napsugarakat jobban megtöri, és kevesebb vízben részesül, mely két tényező csak az érésre van befolyással. De ha valamely vidéken, a napi általános meleg fok, hegy nélkül is elég magas arra, hogy a Bzölőt tökéletesen megérlelhesse; a mellett a talaj is száraz; tehát minden tényező meg van a magas ezukor képződéshez : csak addig kell a szőlőt a tőkén hagyni, amig tökéletesen megérik. Ha pedig a must elegendő ezukor tartalommal bir ; tisztán csak rósz kezelés lehet az oka, hogy azon anyagból jó bor nem készíttetik. Tehát ha nem is épen a hegyi bornak, minden tulajdonai, melyeket különböző titkos módon állítanak össze, nyeretnek meg a bomokkertekben ; de a bor erőssége, ami a ozukor-tartalom magasságától függ, még is elérhető; a homoki borok is épen úgy válhatnak állandó, és szállítható borokká, mint épen a hegyi borok, csak érett szőlőből kell készíteni, és azután is helyesen kezelni. A szabolcsmegyei homok talajban, úgy a szőlő, mint a gyümölcsfák, kevés kivétellel oly szépen diszlenek, hogy a szőlős kertek nagyobb részében a gyümölcsfák, természetük szerént a legfelsőbb nagyságot érik el; a szőlőfák pedig közép erőben vannak. Úgy látszik még is, hogy azon gyümölcsfajok, melyek inkább a föld sziue alatt szélesen terjesztik gyökereiket; minta kajsziubaraczk-, szilva-, meggy-,;alma-, diófa sokkal egészségesebbek, mint a mélyen ható gyökerű körte és cseresynyefák. Ebből az a következtetés vonható le, hogy itt a talaj több helyen már egy méter mélységen alul nem kedvező a gyümölcs fáknak. Több különböző helyeken tanulmányozás végett a talajt 4—5 láb mélységre leásatván ; az altalaj ezen kóros hatását, szerény véleményem szerént okozza: ha ott könnyen oldható, oly mennyiségű sók vannak, melyek a fa által felvéve, a tápanyagok alkatrészeinek helyes arányában zavart okoznak; bizonyos alkatrészekből igen sokat adván, ez által a fa betegeskedését s vegképeni elhalását idézik elő : vagy, ha az altalaj igen sovány homok, mely ha a gyökerek bele hatolnak, nem képes annyi tápanyagot nyújtani, mint amennyi a már kiterjedt korona táplálására szükséges; annyival kevésbé képes termését kifejleszteni, sőt uj hajtásokat is hozni. E nézetet igazolja az a tény, hogy kiváltképen a vénebb körtefák ágvégei száradni kezdenek. Ily helyeken látható a szőlő levelek fodrosodá»a is, melyet a szőlőfa halála szokott követni. Ezen fodrosodást az éh-halállali küzdelem jelének tartom, melynek oka a talaj sovány voltában rejlik; mert oly helyeken a gyümölcs fa is épen oly silány kinézéssel bir, és az is épen úgy elvesz, mint a szőlőfa; pedig az nem fodrosodik. Tehát szeréntem, úgy a szőlőfa fodrosodását, mint a fák végeinek elszáradását, a talaj tulsoványBága okozza. Még egy lényeges nagy hibát kell itt meg említenem; nevezetesen azt, hogy a mélyen ültetett szőlő és gyümölcsfák sokkal terméketlenebbek mint azok, amelyek a föld szinéhez közelebb hagyatnak. Több oly esetet láttam, hogy a mélyen ültetett gyümölcsfa, mind addig csak sinlődött, mig a föld szinéhez közelebb uj gyökeret verhetett; az alsó eredeti gyökér pedig rothadásba ment át. A mélyen ültetett szőlő-veszszőknek is az alsó része többnyire elszokott rothadni, s csakis a felsőbb bütyköknél ver gyökeret, melyek az után arra terjednek, amerre puhább és gazdagabb földet találnak. Tehát úgy az elmélet, mint a gyakorlat azt bizonyítja, hogy káros a mélyen való ültetés; mert ekkor a külső kedvező befolyások, légnemű táp anyagok, melegség jótékony behatásaitól a gyökerzet teljesen elzáratik. Azt is tapasztaltam, hogy az uj szőlős kertekbe ültetett szőlők általában erősebbek, és egészségesebbek, mint a már kihasznált vén szőlő földjébe ültetettek. Oly vén szőlő újítást sehol sem láttam, melynek a fanövése a középszerűségen felül állana; hanem többnyire olyan, hogy csak nagy gondozással emelhető termő képességre. Ellenben az uj földekbe, vagy a kiveszettek helyére, több év múlva újonnan ültetett, kellőleg meg trágyázott szőlőknek fái, kevés kivétellel, mind erőteljesek voltak, melyeknél bujább növé9üek bármely talajban sem láthatók. Ezen tapasztalat útmutatás arra, hogy mind azon vén szőlők, melyekben a szorgalmas munka mellett is a szőlőfajok pusztulásnak indulnak, vagy legalább silány termést adnak, meg ujittassanak ; néhány évig más növény termelésére fordittassanak; csak is, ha a kiaknázott fel-talaj trágyázás által ismét termő képessé válik, ültetbetők be újból sikoresen. K. I. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1884. szeptember 20 án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.20 7.20 Itozs » » 5.60 6.05 Árpa » » 4.90 5.20 Zab » » 5.— 5.10 Kukorica» 6.— 6.10 Repcze » —.— — Paszuly » 7.— —.— Szesz litk. 28.'U 29.V2 Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse» » —.— 18.— Mund-liszt —•— 20.— Zsemlye» —.— 18. - Búza » —.16.— Barna k. —.— 11.— I Burgny. 100 ki. uj 1.80 Marba hús 1 ki 52 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » » 40 Háj » » — Disznózsír » » 72 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » »1.20 Irós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 ki 2.80 Szlm. (tak)» »- 80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85
