Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Gunda Béla: Terelőszavak és óeurópai pásztormigrációk [Treibwörter und alteuropäische Hirtenmigrationen] 189

TEKELŐSZAVAK 195 (prrrr-prrr-prrr). Természetesen szigetszerűen (Nyugat-Bulgária).29 A balkánir valamint a román (Atlasul Lingvistic Romín. SN II, 385, 386, 388, 389. tér­kép) anyagot szem előtt tartva úgy látom, hogy a juh- és kecsketartás hivo­gató/terelő szavai sokkal inkább különböznek, mint hasonlítanak egymáshoz. Ebből arra mernék következtetni, hogy a két kisállat tenyésztésének egymás­tól eltérő gyökerei lehetnek. Nézzük közelebbről a brr, prr terelő és hívogató szócsoportot a Kárpát­medencében. A Magas-Tátrában a juh hivó és elűző szavai régi vlach jelle­gűek, — írja PODOLÁK: J. s a hivószavak sorában ezeket sorolja fel: tbprff, na!, pbffr do strungy!, na pbfff, id'eë sem.zo A morváktól ismerjük a pf ala­kot, amely lóirányító szó, a prc a sertés, a ló, de különösen a csikó és kecske elkergető szava.31 A szlovákoknál a tulajdonképpeni hívó szót már közérthető irányító szavak egészítik ki. Ugyanezt tapasztaljuk a románoknál is, akiknél ilyen terelő (hajtó, hivó) szavak ismeretesek: oaiä, oaiä, bír, bír ;32 bár, bár oai! oifa!, bar, bâr oifete mêle!33 br, bâr.3i A román br, bír, pru, ptru, tru típusú juhhivogatók, terelők gazdag változatait közli a román nyelvatlasz.35 A mace­dorománban ilyen juhterelők ismertek: prrr, prí (vö. román prrr Jio Ao).38 Szepesbélán a prús-na, prús na (a p a p és b közt hangzik) bárányhivogató (MNy. 5:93). Ennek a juh hivogató, riasztó, hajtó szócsoportnak igen sok változatát Erdélyből már Hermán is közölte. Ilyenek pl. bri (Gyergyó), bri-ne (Marosvásárhely), brrr (Csíkszentmihály), Héj ne hé! vaj ne! bri, bri (Udvar­hely).37 Csíkban a juh hajtószavai közül a ber-nye, prie-nye, bri-hej, prie-prie­prüske stb. ide sorolható alakokat említem meg.38 A mezőségi Széken az egyik hajtószó brr-nye. Bálványosváralján hangos brrrûûil oáj! kiáltásokkal és ütle­gekkel noszogatják a juhokat a fejőlyukhoz.39 Kalotaszegen a juhot hő-nye, prrr-nye szavakkal terelik a pakulárok.40 Ugyancsak számos változata elő­fordul a szónak Márton Gy.—Péntek J.—Vöő I. munkájában: pl. bir, bir be, bir nyè (Mezőség), brë, pr'é (Köröstárkány), brie nyë (Gyimesfelsőlok). Szerin­tük a magyar bir a román b'ér, a magyar brë, brie a román br átvétele.41 29VAKAEELSKI: i. m. 19, 30. 30 J. PODOLÁK, Pastierstvo v oblasti Vysokych Tatier. Bratislava 1967. 111. — L. még GUNDA B., Ethnographica Carpathica. Budapest 1966. 375. 31J. HÚSKA—J. KXVANT, Hospodárské zamestnáni obyvatelstva. In: L. NIE­DERLE (szerk.): Moravské Slovensko. I. Praha 1923. 365, 378. 32MOI,DOVÁN G.: Alsófehér vármegye román népe. Nagyenyed 1899. 45. — MOEDOVÁN G.: A magyarországi románok. Budapest 1913. 504. 33 MOLDOVÁN, i. m. 1913. 429. Ide tartozik az erdélyi román tehénterelő is: Hi ne pri, bri! (i. m. 404). 34 T. PAMFIXE, Jocuri de copii, adunate din satui Tepu (jud Tecuciu). II. Bukarest 1906. 131, 133. 35 Atlasul Lingvistic Romín. Séria noua. II. Bukarest 1956. 385, 386 térkép. 36 T. PAPAHAGI, Dictionarul dialectului aromín. Bukarest 1963. 882, 884. — PAPAHAGI közöl francia terminológiákat is : prrr, proue (882). 37 HERMÁN O., i. m. 538. 38 VÁMSZER G., A csíkmegyei háziállatok elnevezései, keresztnevei, hajtó-, hívo­gató-, elűző- ós megállító szavai. Néprajzi Közlemények 4/1—2 : 241, 248. Budapest 1959. 39 VÁMSZER G., Állatnevek, állatterelők, állathívogató és állatkergető szavak Székről és Inaktelkéről. Néprajzi Közlemények 4: 91. Budapest 1959. — K. KOVÁCS L.: A bálványosváraljai fejős juhászat. Kny. Budapest 1947. 28. 40 Kós K., A kalotaszegi kosarazó juhászat. Miscellanea Ethnographica I. Kolozs­vár 1947. 17. 41 MÁRTON GY.—PÉNTEK J.—Vöő I., A magyar nyelvjárások román kölcsön -szavai. Bukarest 1977. 67, 77. A románban H. TIKTIN szerint a bre' a török bre' ! átvétele (Rumänisches-deutsches Wörterbuch. I. Bukarest 1903. 223). 13*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom