Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

A SZAMOJÉD SÁMÁNOK KATEGŐBJÁIKŐL 63 A 7]itt§rma-Yal kapcsolatos hiedelmekre 1. CASTRÉN 1853 : 264, CASTEÉN— JOKI 184 és LEHTISALO 1924 : 141—2. E szónak a tavgi na' (rjida)-hoz kapcsolása már csak azért is valószínű, mert az erdei-jurák puri nyelvjárásból a 'Zauberergreis' jelentés is kimutatható, s így nagyon valószínű, hogy ez a szó eredetileg a jurákban is 'öreg sámán' (== nagy, tudós sámán) jelentésben volt ismeretes. A jurák ós a tavgi szó egybekapcsolása következtében a rjitterma szóvégi • -rma elemét elhomályosult képzőnek kell tekintenünk, miképp az 0. ïint'sërme 'Rauschbeere' (Wb. 235a) ~ CASTE,. lyncHermea vagy az O. Sj. nëdarma 'grosser Weg'<: nèda (Wb. 322) esetében. A tavgi Tja' : rjida ós a jur. *r]itte(rma) feltehetőleg igen tekintélyes "fősámánt" nevezhetett meg. Erre mutat POPOV idézett leírása a tavgi sámánról, s nem utolsó sorban a jurák szavak jelentése: nemcsak a 'Zauberergreis', hanem az is, hogy olyan sámán arcmását jelölik a szóval, aki holta után «tiszteletben részesült, sőt segítő szellemmé vált. Ez pedig csak a nagy tiszteletben álló, híres sámánok esetében lehetséges.15 A tavgi-szamojédokra vonatkozó szegényes anyag nem teszi lehetővé, hogy a sámánok egyéb kategóriáiról szólhassunk. A sámánoknak a környező népeknél való osztályozása, ós a sámánizmusnak a tavgi-szamojédok közti fejlettsége azonban megengedi azt a feltevést, hogy a sámán-kategóriák létezésével elméletileg itt is számoljunk. Ennek a feltevésnek a bizonyítékát láthatjuk B. O. DOLGIH egyik leírásában, mely szerint D j u f a g e Ko sztyerkina a húszas évek „legnagyobb nganaszán sámánja" volt (Kratkie Szoobscs. IE. XIII [1951], 9). Viszont tanácstalanul állunk DoLGiHnak egy másik helyen közölt adatával szemben, mely szerint lenne a taygiban egy mo 'iiiaMaH' jelentésű szó (DOLGIH 44).16

Vajon itten egy a

rja'-tói független szóval van dolgunk? Aligha hihető. Inkább arra gondolhatunk, hogy e szónak egy eltorzult, fonetikailag pontatlan lejegyzése áll előttünk. 4.2. A sámán segédét a tavgi-szamojédok tuoptatá-iidúk nevezik..A. A. POPOV írja: „ITpH KaivuiaHHHx Bcerßa aojiweH ÔMTB noaneBaioiHHH IIOMOIHHHK tuoptatá. Be3 Hero HH OÄHH iuaMaH He KaivuineT, OH HBUHCTCH öjmwaümHM HanpaBJiHK)iHHM cnyraHKOM inaiviaHa" (POPOV 1936 : 100). A tuoptatá szó magyarázatát kétféleképpen is meg lehet kísérelni. Származtathatjuk egy 'az ének (sámánének) utolsó sorait megismételni' jelentésű, de a tavgi-szamojédban forrásaink szerint nem ismert igéből, melynek erdeijurák megfelelőjét a puri nyelvjárásból idézhetjük: (Wb. 480b) P. tüsiptäs 'die letzten Worte des Liedersängers, des singenden Schamanen oder des Sagenerzählers wiederholen (diese pflegen stets nach einiger Zeit innezuhalten, 15 Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a ket (jeniszeji-osztják) mitológia egész sereg jó szellemet tart nyilván. Közéjük tartoznak a hősök (bataj ^ batár, DONNER —JOKI: bogotpyl), akik hitük szerint valaha mind élő emberek voltak. Ezeknek, egy csoportját alkotják azok a nagy, csodatevő sámánok, akik holtuk után jó szellemekké váltak. Közülük legtiszteltebb egy doh nevű (1. ANTJCSIN 7). Vö. még DONNÉE (1933: 93): ,,döy is the name of an old hero, who is also called the first YO shaman". (L. még DONNER—JOKI 36 — 7). — A tunguz, jakut, burját és altáji török sámánoknak is egyik fő segítő szelleme az elhalt sámánelőd lelke, s ezeket egyes helyeken ki is faragják, felöltöztetik, éppúgy, mint a jurákok a r)itterma-t (1. HARVA 1933: 305 kk., OHLMARKS 175). Az elhalt sámán képmását a jukagírok is állandóan magukkal vitték (DOLGIH 78). 16 Ebből eredezteti a szerző a

moMÖe nemzetségnevet. Feltevése nem meggyőző-