Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Gulya János: A manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez 33
46 GULYA JÁNOS 7. A manysi szóvégi magánhangzók története rendkívül szövevényes probléma, mely még sok részletkutatást igényel. Ezeket a problémákat nagyrészt csak MUNKÁCSI B. és A. KANNISTO szótárának a kiadása után lehet megnyugtatóan megoldani.22 Két kérdés megoldására viszont már most szeretnénk kísérletet tenni. Ezek: 1. mely területen indult el a manysi szóvégi magánhangzók lekopása, 2. mikorra tehető a szóvégi magánhangzó lekopásának a kezdete. A felsorolt XVIII. századi ,,A" típusú adatokban a szóvégi magánhangzó megléte, illetve hiánya azt mutatja, hogy a szóvégi magánhangzó lekopása a középső manysi nyelvjárásterületen, feltehetőleg a keleti nyelvjárásban (Akl64., Tob.) — a mai Leusi és Pelimszkoje térségében indult meg, s terjedt el egyrészt a Közép-Lozva, Déli-Szoszva, Szolikamszk, Cserdin, másrészt észak (Akl31.) és dél felé.23 A szóvégi magánhangzó lekopása nyilvánvalóan időben is legkorábban az említett keleti (Akl64., Tob.); Pel.(?) nyelvjárásokban kezdődött meg. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg az egyes manysi jövevényszócsoportokat. a) Komi eredetű jövevényszavak:24 92. somi: (É. nyjt.) M2. sórni ; Ak99. copHüx(f) ; Ber. copHU ; Akl31« copHb | (K. nyjt.) Akl64. Surn ; Tob. cypblHb 'arany, (ezüst)'. —Vö. (KANN. 94) AK. sùrdn, KK. sürdú, FK. siïriiî, FL. sôrni, Szo. snrni 'Gold' < komi V., AV., Sz., L, U. zárni 'Gold'; golden (Sz., U.)' (Toiv., SLO. 69). 93. ojka: (É. nyjt.) Akl31. aÜKb 'öreg'. — Vö. (KANN. 94) FL. ôikà, Szo. nioá 'Mann, Ehemann, Gatte, Greis' <C komi V., Sz., Lu., U. aika 'Vater des Mannes, (U. auch) Vater der Frau', (WIED.) aika 'Mann, Ehemann, Gatte; (U.) Schwiegervater (Vater des Mannes)' (GEN.) KP. àjka 'Ehemann' (zu a\ 'Vater') (Torv., SLO. 9). 94. uska: (D. nyjt.) M19. oschka ; VTur. *oiUKa ; Kg. oiüKa ; DSzo. Uschk, (Adel.) Üschk, oschka |-(Ny. nyjt.) Pel., Tur., Yurna; VT. Omm; SCs. 9ülKa | (K. nyjt.) Tob. yuiKe 'ökör, bika'. — Vö. (KANN. 67) FK. üöskd, P. ߧ§kd, V. ßngka; AL. oëkà, FL. yskä 'Ochs' < komi (FOKOS D., Jövevényszókutatások: NyK. LV, 22) P. çska 'Stier, Ochs'; (GEN.) KP. 6§ka 'Ochs'. 95. surtni: (Ny. nyjt.) SCs. utfpmHe; Karp. Surtnja 'répa'.—Vö. (KANN. 67) KK. Sound. . . P. sumtna, ÉV. §nrtnà, DV., KL. sorstnà, AL. êortnà, Szo. 22 Többek között: mennyire befolyásolta a szóvégi magánhangzó lekopása a tôbelî (első szótagi) magánhangzó időtartamát, okozott-e — mint a magyarban (kéz ~ keze)három-hárma- stb. Vö. BÁRCZI Gr.: Hangt.2 62 — 5) — pótlónyúlást. Pl. (STEIN. 102, TJ pal 'Seite', pâlt Lok. <~ pelt 'bei (Postposition)', (i. h. 103) TJ. ïly, TOs. llr) 'Keil' ~ ~ TJ., TOs. hxt- 'keilen', (i. h. 104) äg 'Hügel' ~ aypd-n 'Uferberg5; TJ., TOs. körs-m 'drei' ~ kôrmst 'dritte' stb. — Más ilyen kérdés: a szóvégi magánhangzó lekopásának következményeképp hogyan módosult a manysi szótövek rendszere; mennyiben okozta ez másodlagos, nem első szótagi (redukált) magánhangzók létrejöttét (pl. *ulma > > *ulm — *ülm > Szo. ütem) stb. 23 Feltevésünk mellett szól az is, hogy a mai (ill. 1900 körüli) manysi nyelvjárásokban közül a keletiekben (s részben a nyugatiakban) jutott el a szóvég redukálódása (megváltozása) a legmesszebre. (Pl. AK., KK. paru®, FK. pirwa, Ny., É. pirwa 'anas querquedula' | P. marn> KK., FK. môârnd, AK. möárns, TJ., TOs. mernä' 'Bogen' } (KANN. 94) KK. süraú . . ., FL. sorúi . . ; 'Gold' stb.). ^SLO. = TOIVONEN, Y. H., Über die syrjänischen Lehnwörter im Ost jakischen : FUF. XXXH, 1 — 169. Itt további irodalom is található.
