Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

854 ERDÉLYI LAJOS. szintén előfordult*) s az ujabbkori irodalomban is, pl. KAZINCZY-nál, JÓKAinál,2

)

KEMÉNY ZsiöMONDnál, ToMPÁnál és más Íróknál; a kalotaszegi nyelvjárásban pedig ma is él,3

)

valamint Kapnikbánya vidékén legalább a 60-as években,4

)

s a 70-es években Közép-Baranyában is5

);

előfordul a Csikszentdomokosi nyelvjárásban is,6

) a

Mezőségen (Kolozs-m.) és Udvarhely-megyében állítólag ma is.7

) A

háromszéki nyelvjárásban szintén hallható, bár csak ritkábban. GÁTI ISTVÁN is említést tesz erről az, «összeszövésről» (evem vala, mondám vala, Jutalomfeleletek id. fa.) mint székely használatról és LŐRINCZ K. is idéz efféle példákat a 60-as évekből (MNy. 6 : 231.). Az ő példái alapján ez időalakot az irt vala értékében használnák inkább,8

) mellékmondatban, mintegy

a múltban való előidejüség kifejezésére : A mikor éppen elmenének vala, mások jövének. Mikor éppen felépittők vala, réja jött a nagy árviz. — Tapasztalatom szerint azonban itt is inkább közelebb hozott cselekvés értendő, kivált az első példában; s inkább az ira vagy ir vala értékében használják ez időalakot is, mégpedig a) önállóan, szintén a nem rég vagy éppen imént végzett cselekvés jelölésére. Pl. Azé.tt kérdem vala csak, hogy tuggyam, hogy mihez tárcsám, magamot. Mit mondái vala ? (máskép: Mit mondassz vala?) Járói vala-é Zajzonba''? (jártál-e?) Nem éré vala fel, azétt segiccségire mének. Epp így pl. a háromszéki születésű GAAL MÓZES-nél: tartá vala (Magy. húnmondák), bár ott régiesen távolabbi múltra. [Kalotaszegen is az említett használatban, mintegy aligmult cselekvésre v. ö. CZUCZA értekezését, id. h.J b) A feltételes mód múltja helyett, mint az ir vala alakot használják effélékben: Én ugyan mégkénálám vala, ha az orrát fel nem ütte (nem ütötte!) volna. LŐRiNCznél, id. h. — Továbbá: v)

HUNFALVY, MNy. 5:331. MiNDSZENTHinél és CsEEEinél. 2)

SIMONYI, Tüzetes m. nytan 636. 3)

CZUCZA, JANKÓ JÁNOS Kalotaszeg leírásában és a Kalotaszeg ez. folyóiratban, 90-es évek; és MELICH, NyK. 24: 127. 4)

LŐRINCZ K. NyK. 2 : 368. B)

Nyr. 4:47. 8)

SZABÓ DEZSŐ dolg. NyF. 9. sz. 7) Ismerőseim értesítése alapján. s)

SIMONYI így is idézi, Tüz. m. nytan id. h.