Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 273 p$%kb (v. ö. Assem. 108, Sav. kn. 77. a.; a többi adatot lásd Assem. 98,100, 102, Sav. kn. 64. a., 66. b., 69. b., 70. a.; Glag. Cloz.; Euch. Sin. 29,Supr.94, 95, 253, 285, 289, 294, 302,317.). A chronológiai sorrend azt látszik bizonyítani, hogy a svetaja ned. (= szent hét) régibb kifejezés a velikaja ned.-nál. A gör. kel. szlávság a nagyhetet ma a velikaja sedmica (or.), v. nidelja (bolg.), velika n. (szerb) mellett strastnaja ned. vagy sed.-nak is hívja (or.; bolg.: strastnata nedélja: véli pond., tor., streda, cetv., p., s. Sborn. XVI., XVII. 2 :30.), velikden = húsvét; a bolgárban nagypéntek = ragpéti peták is (DÜVEENOIS). Vannak azonban róm. kath. szláv népek is, a melyek a nagyhetet nagy-nak: velik-nek nevezik; ezek: róm. kath. hazai bolg.: gulém citvartak, gulém peták, gulema sabuta j szerb velika nedilja vagy veliki tiedan, veliki c., p., s. j hazai cahorv.: veliki tjeden, veliki cetertak, p., s.; a hazai ca-horvátban a nagyszombatot mlióna sobota-n&k is hívják | kaj-horv. vei. teden, veliki cetertek, p., s. j szlov. veliki teden, veliki c., p., s. | lengy. icielki tydzien, ívielki ez., wielki p., wielka s., a tótban velkie sviatky = húsvéti ünnepek. — MIKL. szerint (Chr. Term. 25.) az osztr. szlov.ben a nagycsütörtök: zeleni cetrtek (= zöld és., Gründonnerstag), e kifejezést forrásaimból nem tudom igazolni. Előfordul azonban a kifejezés a cseh-tótban, itt a nevek ezek: t. zeleni stvrtok, cs. zeleny ctvrtek = nagycsütörtök; t. velkí patok, cs. velky pátek = nagypéntek; t. bielá sobota (JÁNOS.), cs. velká, bílá, svaid sobota = nagyszombat; t. svaty, pasijovy tyzden, cs. pasijovy tyden = nagyhét. A m. nagyhét, nagycsütörtök, zöldcsütörtök, nagypéntek, nagyszombat róm. kath. szlávból való fordítások. A nagyszombatnak csendes szombat nevét magyar forrásokban nem találom, v. ö. azonban, hogy a nagypéntek == ném. der stille Freitag. Húsvét hete az a hét, a melybe a húsvét hétfője esik; latin neve hebdomada paschalis. A gör. kel. szlávban svétlaja (esetleg svetaja) nedélja a neve (oroszul; svétlyj: világos, derült, tiszta). Húsvét és pünkösd közti vasárnapokat számmal jelöltek, még pedig «ElS, másod, harmad, neged, otod húsvéti vasárnap, aldozo után való vasárnap* (v. ö. Döbr.-k. Nyelveml. XII. 162, 164, 165, 166, 170, 175.), vagy pedig az introitusok alapján (v. ö. PESTHY, Nov. test. 239.). E vasárnapok, illetve hetek közül csak az elsőnek van neve, magyarul fehér hét v. vasárnap (v. ö. CZ.-FOG.). A szlovénben bela (fehér) nedélja a neve; ugyanígy a kath. szerb-horvát-Nyelvtudományi Közlemények. XXXIV. 18 I