Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 4Ö1 A szlovén nyelv területén tehát a m. garat = grqt, grqd. c) Cseh-tót nyelv: a) ó-cseh, mai cseh: hrot: fejődézsa (SREZNEVSKTJ : Materialy); gosse in der mühle (RÁNK) ; ugyanitt hrota, hrotek: milchnapf, melkkübel, milchgelte (RÁNK, MIKL. EtymWb.); (3) tót hr<tek: sajtár, mulctrum (BERNOLÁK), hrőt (ejtsd: hrcot): fejődézsa (Nyitra-m.), garat a malomban, sárosi tót hrut (JANCSOVICS); a szarvasi tót nyelvjárásban hrőt (ejtsd: hrvot): garat a malomban; gémes kút kávája (v. ö. b) a) alatt). A cseh-tótban a szónak már nagyobb a jelentésköre, mint a m. garat-naik. I d) Kisorosz nyelv: grot, hrot: kis v mlini, art korb in dér mühle (ZELECHOWSKI, MIKL. EtymWb.). Ez összeállításból az tűnik ki, hogy a grot ismeretlen a letigyelben, oroszban, bolgárban, s a szerb-horvát nyelv szerbországi, bosznia-herczegovinai, montenegrói, dalmácziai (STULLI) sto-nyelvjárásában. Állítani, hogy e nyelvekben megvolt a szó, s csak később, a magyar átvétel után veszett volna ki, lehet, de semmivél sem lehet ez állítást igazolni. Ránk nézve a legfontosabb, hogy mi a m. garat neve a bolgárban s a többi szláv nyelvben. Erre ezt találjuk: 2. M. garat = a) bolg. hói; piramido obrazen kos, nad vodenicnija karnak, v kogoto se sipva mlivota (Sbornik VII. 256.), kós : v vodenicita di>rvenija ured't, v koito se sipva mlivoto (Sbornik XII. 291.); P) szerb sejalo (BRANCS. DERRA), az oláhban gátlej, gát. Láttuk tehát, hogy a garat nem minden nyelvben grot, s legkevésbbé az a bolgárban. Az átvétel sem történhetett onnan, a hói a szó nem volt meg, hanem csak onnan, a hol meg volt. A mi a szó átvételének hangtani oldalát illeti, megemlítem, hogy a csehtót alapalak hröt, *gröt hosszú o-val van, ellenben a kaj-horvátban rövid az o (v. ö. HABDELICH : grott). E rövid o jobban magyarázza meg a magy. a (garat) megfelelést. A jelentés is délszláv átvétel mellett tesz tanúságot. Végül a mi a szláv szó eredetét illeti, inkább ahhoz a felfogáshoz hajlom, a mely a szóban a *gi>rlo (= torok) szóban levő gyökérszót látja (horv. akad. nagyszót.), mintsem ahhoz, a mely a Nyelvtudományi Közlemények XXXU. -«o