Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-07 / 235. szám
Parkolj, ha tudsz! Salgótarján, kórház. Csütörtök reggel nyolc óra. Rohanás kivizsgálásra, autóval. Parkolni kéne, de nem sikerül, egyetlen hely sincs szabadon. Nézem a Füleld út szélén kialakított parkolóhelyeket, mind foglalt. Örülök a kerékpárúinak, de bringával nem jöhetek munka előtt orvoshoz, tehát most inkább átkozom magamban a hely szűkét. Befordulok a közeli mellékutcákba, azok is telis-tele autókkal, többen már tilosban állnak, itt sincs esélyem megállni. Az idő telik, lassan már elkések a megbeszélt időpontról Kezdek kétségbeesni, magamban szitkozódni és egyszerre fohászkodni is: valaki menjen már el a kórháztól és hadd álljak le én a helyére. De nem.... nem.... nem. Nem jön ösz- sze. Aztán eszembe jut, hogy van a kórháznak fizetős parkolója, s gyorsan arra veszem az irányt. A kapuban kedves biztonsági őr jelentkezik, s felvilágosít, hogy behajthatok kétszáz forintért, de hely már nincs, tehát köröznöm kell egészen addig, amíg fel nem szabadul egy. Ezzel a lehetőséggel nem élhetek-felelem -, mert engem időpontra hívtak kivizsgálásra, és ha elkések, elmarad a vizsgálat. így aztán tolatás vissza a Füleki útra, nézek jobb- ra-balra, s egy enyhén szólva magánparkoló kinézetű területet pillantok meg. Én bizony oda most leparkolok - döntöm el - lesz, ami lesz. így lett. Hiába minden igyekezetem, elkéstem. Ijedtség szállt meg, mert annyira rég vártam, hogy túl legyek ezen a tortúrán, s most úgy tűnt várnom kell egy következő időpontig. De ekkor jött a védőangyali gondoskodás, és visszakaptam az élettől egy pici jót a doktor és csapata nagyon segítőkészen álltak hozzám, a késés ellenére elvégezték a vizsgálatokat Tanulság: többé nem indulok el úgy a tarjáni kórházba, hogy ne legyen velem egy sofőr, aki helyettem kering az autóvak parkolóhely után kutatva, amíg én máraz ügyeket intézem. Kérdés: hogy engedhetik a parkolási nehézségeket így elharapózni a döntéshozóink? Gondolom, nemcsak nekem tűnt fék hogy a megyeszékhely több intézménye közelében lehetetlen parkolóhelyeket találni: kórház, adóhatóság, piac, munkaügyi központ kormányhivatal bankok, iskolák. Épül-szépül a megye, közintézmények újulnak, jut támogatás a kórházi ellátás fejlesztésére is, sőt most is folyamatban van az állami utak újraaszfaltozása. De mi lesz az egyre sokasodó autóval? Amióta ingyenes a parkolás Salgótarjánban, a fent is említett helyeken -és a sort bővíthetném a végtelenségig a Pécskő útiak Arany János úttal stb. - szörnyű a telítettség. Amíg fizetős automatánál kellett jegyet váltani, kevesebben hagyták magára az autójukat forgalmas parkolókban órákra, fél napokra, napokra. Volt szó sok éve parkolóház építésérők hallhattunk a piacnál a Tarján-patak lefedéséről parkolóhely-létesítés céljábók De megvalósulás nem lett egyikből sem. Pedig valamit tenni kellene, mert ez a verseny a parkolóhelyekért senkinek sem jó. A Parkolj, ha tudsz! című, szép völgyvárosunkban űzhető játék sosem lesz a kedvencem. Van, aki szereti? Jelképpé vált mártírhalál A nyugat-nógrádi térségben viszonylag kevés településen rendeztek központi ünnepséget október 6-án, az aradi vértanúk tiszteletére. Ezek egyike volt a rétsági városi megemlékezés. Hegedűs Henrik Rétság. A művelődési központ oldalfalán elhelyezett, és az 1849. július 17-én a város térségében lezajlott csata és a szabadságharcban, a honvédseregekben fegyvert fogó rétsági katonákra emlékező márványtábla előtt tartott rendezvényen előbb a helyi általános iskola négy diákja versekkel, monológokkal idézte fel a több mint másfél évszázada lezajlott dicső, majd tragédiába forduló eseményeket, míg egy kis énekkar eldalolt egy Kossuth-nótát. Ünnepi beszédében Hegedűs Ferenc polgármester kifejtette, az 1849. október 6-án egy koncepciós eljárás után igazságtalanul kivégzett és megy- gyilkolt főtisztek mártírhalála mára egy nemzet jelképévé vált. Emlékeztetett arra is, amit kevesen tudnak, hogy Damjanich Jánoson és tizenkét társán, valamint a pesti Újépületben agyonlövetett Batthyány Lajos miniszterelnökön kívül a következő esztendő, 1850 tavaszáig további három magas rangú katonai vezetőt, köztük a híres irodalmár, Kazinczy Ferenc fiát is kivégezték Aradon. Néhány mondatban felsorolta azokat a folyamatokat is, amelyek a világosi fegyver- letételtől a szomorú októberi napig vezettek, majd érdekes* párhuzamot emlegetett: nem véletlenül időzítették Rajk László és társai újratemetését 1956- ban éppen október hatodikára, amely mintegy előhangja volt a forradalomnak. Végül hangsúlyozta, nem csupán időben esik a mához nagyon messzire már az Az iskola diákjai helyezték el virágaikat az emléktábla talapzatánál Az ünnepségen Hegedűs Ferenc polgármester emlékezett az aradi vértanúkra 1848/49-es forradalom és szabadságharc, hanem eszmei és erkölcsi értelemben is. Hiszen ma már jobbára ismeretlenné vált az összefogás olyan jellegű fogalma, ami annak idején a felkelések, a nemzetvédő harcok során megvalósult. Hiszen például az aradi vértanúk is hat nemzet fiaiból tevődtek össze, ami hatásosan mutatja, hogy a cél érdekében minden nyelvi, szokásbeli különbséget félre lehet és kell is tenni. Ez a mai kor társadalma számára már a múlt ködébe veszett, de példázatukból, sorsukból a huszonegyedik század feltörekvő nemzedékeinek is illik tanulni, és a kitartás, tisztesség, becsület, erő emberi jelzőket a mindennapok gyakorlatában is büszkén alkalmazni. Befejezésként előbb az iskolások, majd á hivatalok és a civil szervezet képviselői helyezték el a virágokat és koszorúkat az emlékfal talapzatánál. Hősökre emlékezett a diáksereg Csütörtök délelőtt az időjárás rosszra fordulása miatt a Mikszáth Líceum oktatási intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy az eredetileg az iskola udvarára tervezett aradi vértanukról való megemlékezésüket a tornateremben tartják meg. Ez nagyon jó húzásnak bizonyult, sőt a nem túl nagy méretű tornateremben a „sok jó ember kis helyen is elfér" mondás is igaznak bizonyult. Az iskola több száz diákja osztályonként, osztályfőnökeikkel felsorakozva fogadta az intézmény igazgatóasszonya, Herczegné Varga Ilona köszöntő szavait. Pásztó. A Himnusz közös eléneklését követően vette kezdetét a tanóra időtartamába beszorított, igen színvonalas irodalmi összeállítás, amelyet - Markos Tiborné betanítása mellett - a 11/b. osztályos tanulók adtak elő. A megemlékezés során elsőként Csiszti Krisztán lépett a mikrofon elé, aki Vörösmarty Mihály Setét eszmék borítják című versét szavalta el. Ezt követően a diákok egyenként a terem közepére lépve néhány mondatban méltatták az aradi hősöket, miközben szót ejtettek a gyászos 1849. október 6-i napon történtekről.- Haynau rendelkezése nyomán hajnali fél hatkor négy golyó általi halálra ítélt tisztet - sorrendben Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József - végeztek ki. Majd hat órakor Poelten- berg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-West- erburg Károly gróf, Aulich Lajos, Damjanich János kivégzése következett. A legszörnyűbb büntetés Vécsey Károly grófnak jutott, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt jobb híján Damjanichnak csókolt kezet. Minden hős bátor mondatok közepette búcsúzott életétől - hangzott el a pásztói diákok tegnap megemlékezésén. A tanulók a műsor zárásakor egy nagy fehér lepedőre aersolos festékkel hatalmas magyar zászlót festettek Az aradi vértanúk fotói kivégzésük sorrendjében kerültek az ideiglenesen létrehozott tablóra A megemlékező mondatok közepette a kivégzések sorrendjében a háttérben két diáklány a felkötött tornatermei mászókötél elé helyezett szőnyegre tűzte ki a hősök fotóját. Ezt követően Ábrányi Emil Október hatodikén című versét szavalta el egy 11/b osztályos diáklány. A műsor zárásaként két lány a terem közepére lépve, egy nagy hófehér lepedőt kifeszítve várta a műsorban fellépett osztálytársait. A diáktársak ezt követően egyenként zenei aláfestés mellett piros és zöld aer- . solos festéket fújva a lepedőre az aradi vértanúk emlékére egy magyar nemzeti zászló formáját alakították ki. Cz.Zentai Herczegné Varga Ilona intézményvezető köszöntötte az ünnepségen részt vett diákokat, tanárokat Csak kezdet a népszavazás Egyértelműen sikeresnek tekinthető a vasárnapi népszavazás, hiszen döntő többségben kiállnak az emberek a kötelező betelepítési kvóta elutasítása mellett - mondta az október 2-i referendumot értékelő sajtó- tájékoztatóján Bállá Mihály, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselője, a Fidesz megyei elnöke. Hegedűs Henrik Balassagyarmat, a honatya elöljáróban elmondta, az alapvető célja az volt a népszavazásnak, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és Magyarország lakossága végérvényesen eldöntse, kér-e a migránsokból, vagy sem. Az eredmény egyértelműen mutatja, a várakozások beigazolódtak, a kampány megtette a hatását, mert a voksolók 98 százaléka, 3,3 millió ember döntött a „nem" mellett, azaz elutasítja az Európai Unió betelepítési kvótáját. Ez az arány pedig nagyobb, mint amennyien 2003-ban az unióhoz való csatlakozásra szavaztak, illetve több annál is, mint ahányan két évvel ezelőtt a kormánypárt mandátumának meghosszabbítását kívánták. A parlamenti képviselő hoz-' zátette, Nógrád megye jól teljesített a népszavazáson, hiszen „hozta az országos átlagot" ráadásul több körzet kiemelkedett, így Szécsény, Rétság és Balassagyarmat városa, illetve környéke. A vidék tekintetében is elismerésre méltók az adatok, különösen Szécsénke, Kozárd és Kisbárkány lakosságának nagyfokú, hetven százalék feletti részvételét emelte ki Bállá Mihály, aki hangsúlyozta, ez a népszavazás csak a kezdet, hiszen a közeli és középtávoli jövőben rengeteg feladat vár az országgyűlésre és a kormányra egyaránt, hogy a nép akaratát Brüsszel felé is érvényesítse. Ez vitákkal, csatákkal politikai ütközetekkel jár majd, de nem szabad megállni az úton, mert a választók erre felhatalmazást adtak azzal, hogy egységesen kiálltak a kényszer-betelepítések ellen, ami mutatja, pártpo- . litikán messze felülemelkedő kérdésről volt és van szó. „Nem szembemenni akarunk az Európai Unióval, hanem ebben a témában megváltoztatni a központi álláspontot" - fejtegette a fideszes politikus. Bállá Mihály szólt még arról is, hogy a jövő héten a parlament elé kerül a népszavazás következményeiről szóló törvény- javaslat, illetve az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot is a Ház elé terjesztik. Végezetül köszönetét mondott mindazoknak a segítőknek, szimpatizánsoknak, aktivistáknak, akik tevékeny munkájukkal hozzájárultak a népszavazás sikerességéhez, illetve a polgár- mestereknek, akik egyöntetűen kiálltak a „nem" ügyéért.
