Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-24 / 249. szám
„Beszéld el nekem a múltat" Karancslapujtőn október 21-én, péntek délután a zuhogó eső ellenére is megtartották az 1956-os forradalom és szabadság- harc emlékére rendezett ünnepséget, valamint megkoszorúzták a helyi áldozatok sírját is. Cerhát Karina Karancslapujtő. A Himnusz elhangzása után az időjárás viszontagságai miatt először az emlékezés koszorúit helyezték el az 1956-os forradalom három helyi áldozatának - Urbán László, Albert Pál valamint Lacz- kó Lajos - sírjánál, továbbá emlékükre mécsest is gyújtottak. Ezt követően a műsor a helyi Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban folytatódott. A Karancs Kincse Közhasznú Egyesület nevében Pálné Lipták Anett megbízott intézményvezető köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Beszédében kitért arra a tényre, hogy emlékezni gyűltek össze. Emlékezni azokra az ártatlan hősökre, akik 1956 őszén életüket áldozták Magyarországért, a szabadságért, a jövőért, valamint értünk is, a mai kor embereiért. Arra szólított fel mindenkit, hogy ötvenhat emlékéből merítsünk erőt az útra, amely a jövőbe vezet. Erőt, elszánt türelmet, továbbá akaratot. Ugyanis helyettünk más nem meríthet, a mi utunkat magunknak kell végigjárnunk, és a végső sikernek az a záloga, hogy igenis végigjárjuk - ezekkel a szavakkal zárta gondolatait Pálné Lipták Anett. Ezt követően Baksa Sándor polgármester is intézett néhány szót a jelenlévőkhöz. Emlékező beszédében kiemelte: kerek hatvan év telt el 1956 őszének eseményei óta. Hangsúlyozta, hogy alig két hete, október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk, most pedig honfitársainkra, földijeinkre, településünk lakóira, akik hat évtizeddel ezelőtt életüket adták, az aradi vértanúk áldozatához közösen tették hozzá a magukét. A polgármester kitért arra is, hogy ők sem születtek hősöknek, de a viharos történelem által azzá váltak. 1956. október 23. történései ugyanis a mi nemzedékünknek is szólt, az áldozatok értünk, Magyarország jövőjéért harcoltak - ezekkel a gondolatokkal zárta emlékező beszédét Baksa Sándor. Mindezek után Urbán Tibor- né, az egyik áldozat rokona él- ményszerűen emlékezett vissza a néhai Urbán Lászlóra, a vele kapcsolatos emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Az ünnepi műsor a Karancs Kincse Vegyes Kórus előadásával zárult. mányőrzők hozták be a történelmi lobogókat, a romhányi és a lengyel nemzeti zászlót. Ezt követően Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy az október 23-i tüntetők első jelszava, Petőfi nemzeti dalának első két sorának egyfajta változata, a „Talpra magyar, hí a haza, minden ruszki menjen haza" tökéletesen megmutatja azt a lelkiállapotot, ami abban a pillanatban átitatta a fiatalokat. Ezek az emberek egy világot bámulatba ejtő forradalom előhírnökei voltak. Ők eddig tudták elviselni azt a diktatúrát, amelyet a szovjet mintájú kommunista rendszer rájuk erőszakolt. Néhány gondolattal visszatekintett az október 23-i fővárosi eseményekre az első felvonulóktól kezdve egészen a rádió épületének ostromáig. Az elnök hangsúlyozta: szabadságharcában a magyar nép teljesen magára maradt, mert a velünk eleinte szimpatizáló hivatalos amerikai politika is elfordult a forradalomtól. EisenA romhányiak művészeti csoportja adta a kulturális műsort Ünnepi közgyűlés pedagógus elismerésekkel Nógrád Megye Közgyűlése ebben az esztendőben Romhányt választotta az október 23-ai ünnepi ülés helyszínéül. Hegedűs H. Romhány. A község művelődési házában sajátos színpadi háttérkép fogadta a rendezvényre érkezőket: a jobb oldalon nagyméretű kereszt állt, tövében mécsesek és virágok. Mellette egy kivetítőn a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc mozzanatait megörökítő képek követték, felváltva egymást. A házigazda település önkormányzata nevében Vezér Attila polgármester köszöntötte a résztvevőket, örömét fejezve ki, hogy a Rákóczi hagyományok ápolására oly büszke helyre esett a megyei közgyűlés választása. Először arról szólt, hogy az utókor feladata emlékezni a hősökre, akiket soha nem felejtett el a nemzet, tisztelet a bátraknak, akik életük feláldozásával mutatták meg, mit jelent a szabadságért küzdeni, és azok sorába tartoznak, akik az elmúlt évszázadokban független, erős Magyarországot akartak teremteni. A polgármester mondatai után a helyi kuruc hagyoSkuczi Nándor a forradalmárok j hősiességét emelte ki hower elnök egy beszédében kijelentette, lényegében semmi lépést nem tesz a magyarok érdekében, azaz maradt a fennálló helyzet, Kelet-Európa szovjet fennhatósága. Ám 1956 felnyitotta a földkerekség éleslátó személyeinek szemét is, hiszen szerte Európában és a tengeren túl tüntetések, egyéb megnyilvánulások jelezték, a szabad világban élők megismerték a kommunizmus igazi arcát. Skuczi Nándor szerint ez is egyértelműen jelzi, mekkora jelentőséggel bírt a magyarok ötvenhatos szabadságharca. Ennek fényét nem halványíthatja el az erőszakosan reánk világító vörös csillag sem. Hazánk kijózanító szerepet játszott a Föld minden részén, és a szebb világért harcolók a mai életben is nagyon hiányoznak, őket pótolni kell. Az elnöki beszéd után a Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője által adományozott pedagógus szolgálati érdemérmek megyei díjazottjai vették át - összesen tizenhármán - kitüntetéseiket, legalább negyedszázados óvónői, tanítói és tanári munkájukért. A kitüntetettek: Bá- tori Istvánná (Szécsény), Budai Józsefné (Erdőkürt), Czenéné Nagy Katalin (Cered), Kissné Dudás Erika (Salgótarján), Kozmáné Varga Katalin (Rétság), Krekács Istvánné (Palotás), Máth Miklós György (Salgótarján), Mészáros Mihályné (Szendehely), Mó- csány Istvánné (Rimóc), Simon Gusztáv (Bátonyterenye), Szenes Márta (Salgótarján), Huszár Péterné (Balassagyarmat) és Tóth Anna (Salgótarján). Az ünnepi megyei közgyűlés helybéliek zenés-verses, visz- szaemlékezésekkel vegyített műsorával, Lacsny Péter történelmi múltidézésével és Molnár Péter „Ötvenhat vessző" című filmjének megtekintésével folytatódott. (Folytatás az 1. oldalról.) Szécsény. a megemlékezés az Ady Endre út 11-es számú ház előtt folytatódott, ahol 1956- ban megalakult és működött a helyi nemzetőrség. A résztvevők virágokkal, mécsesek gyújtásával emlékeztek és tisztelegtek 1956 hősei előtt. Az ünnepség harmadik színhelye a művelődési házban volt, ahol a diákok egy része is kapcsolódott a megemlékezőkhöz. Az Himnusz elhangzása után Olt Tamás, a Nemzeti Színház színművésze, Takács Bence Ervin előadóművész és Pető Marcel zongoraművész érzelmekkel átitatott előadása közelebb hozta a hallgatósághoz 1956 eszméjét. Műsoruk méltó volt a 60. évfordulóhoz. Bállá Mihály országgyűlési képviselő ünnepi köszöntőjében előbb arról szólt, hogy nincsenek személyes élményei 1956-ról. Nekik az iskolában azt tanították, hogy 1956. október 23-ika a csőcselék ellenforradalma volt a fennálló hatalom ellen. A szülők, a nagyszülők csak az 1980-as évek második felében kezdtek el beszélni arról, hogy valójában mi is történt 1956 őszén. Ezt követően felidézte az 1956-ot megelőző éveket, amikor a rettegés, a szorongás tartotta félelemben az embereket. Mindez oda vezetett, hogy a fiatalok, a munkások és az értelmiségiek október 23- án az utcára vonultak. Az ország sok településén megmozdultak az emberek, megalakultak a forradalmi bizottságok, munkástanácsok, létre jöttek a nemzetőr csoportok, akik védték és-fenntartották a rendet. A remény hamar szertefoszlott, Nagy Imre kormányát megdöntötték, a szovjet csapatok segítségével leverték a forradalmat. Ötvenhat példát mutat! Felidézte az 1956. december 8-ai salgótarjáni eseményeket, amikor a békés tüntetők közé lőttek, és a mai napig nem lehet tudni, hogy a sortűzben és annak következtében később hányán haltak meg. Szólt a megtorlások időszakáról, amikor százakat ítéltek halálra, akik közül ma is sokan jeltelen sírokban fekszenek, a bebörtönzésekről, a munkatáborokról. Azt mondta: „a 60. évfordulón tisztelettel, büszkeséggel és szeretettel kell ünnepelnünk és emlékeznünk. Az 1956-os magyarok Európa legjobbjai, a hazát mindenek elé helyezték, akár személyes áldozatuk vállalása által is. Példát mutattak, valamennyien mártírok. A helytállásuk példát kell, hogy mutasson számunkra és az elkövetkező nemzedékek száméra. Köszönettel és hálával tartozunk 1956 hőseinek hazaszeretetükért, áldozatos küzdelmükért. 1956 mégsem volt hiábavaló, mégsem volt kudarc, mert a szabadság, ha később is, de győzedelmeskedett." Bállá Mihály ezt követően arról szólt, hogy ma is ki kell álljunk 1956 gondolataiért, a nemzeti szuverenitásunkért. Nem lehet, hogy brüsszeli parancsra átadjuk országunkat olyanoknak, akik nem tisztelik hazánkat, kultúránkat, értékeinket, vallásunkat, hagyományainkat. Az ünnepség befejezéseként Stayer László, Szécsény polgármestere és dr. Harikné dr. Havasi Beáta alpolgármester átadták az önkormányzat által alapított Köz Szolgálatáért Díjat. A 2016-os év kitüntetettéi: Lazsán Zsoltné, a polgármesteri hivatal személyzeti és munkaügyi előadója. A „Példakép tábor" szemzőinek odaítélt díjat a csoport nevében Varga Krisztina vette át. Az ünneplés a Szózat közös éneklésével fejeződött be. Szenográdi Ferenc V
