Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-28 / 253. szám

Fotók: Hüvösi Csaba A bableves híres háza A Bableves Csárdában autentikus környezet] finom ételek és kedves kiszolgálás fogadja a vendégeket Töretlenül hódit leve­seivel és vadételeivel az Alsótold határában található Bableves Csárda. A Pásztót Szécsénnyel összekötő főút mentén, az erdő ölelésében álló étte­rem mindenki kedvence: itt szívesen megpihen a túrázó, a dolgozó és az elit közönség is. Franka József tulajdonos mesterpincér és zenész, 20 éve üzemel­teti az éttermet. Franka József családi vállalko­zásának több helyszíne is van: a Bableves Csárda mellett a régi Told Gold (a tulajdonosváltás óta már Cserhát-Völgy Fogadó), valamint a hollókői Vár Étterem. A gasztronómiai szolgáltató helyek mellett vendégházakat üzemeltetnek feleségével, Hel­gával, amelyekben összesen 130 főt tudnak fogadni. Rohanó életében „zavarom" meg amikor arra kérem, meséljen a Bableves Csárdáról. - A Bableves Csárda már az 1920-as években is műkö­dött - kezdi. - Akkoriban szekéren vagy lovas kocsin járták a vidéket az emberek és kellett egy hely, ahol megpihenhettek. Az erdő helyén akkoriban szőlős állt, s az ottani emberek azt a bort adták el, amit abból megtermeltek. Közben főztek egy bablevest és lehetett enni egy tál ételt is annak, aki éhes volt - ismerteti. Megtudom azt is, hogy ő 1996. óta műkö- deti az éttermet, amelynek titka, hogy a száz évvel ezelőtti elődök nyomdokain haladva, a magyar Az étterem híres vadételeiről is. Képünkön vargányás vaddisznó szűzérmék burgonyakrokettel. emberek egyik legkedveltebb ételét, a bablevest tűzte zászla­jára. - Szerintem a bablevest az emberek 90 %-a szereti, kortói nemtől függetlenül Ráadásul olcsó, nálunk ezer forintból jól lehet lakni. Próbáljuk megtarta­ni a hagyományos ízeket. Nyolc fajta bablevesünk van, ezt kevés étterem mondhatja el magáról Ez a lelke az egésznek. Ezt az ételt a szegényebb réget is meg tudja vásárolni, és a tehetősebb réteg is szereti. A Bableves Csárdába bárki betérhet, legyen az munkásember fárasztó napja végén, legyen egy kéktúrázó ázottan, sárosán vagy legyen egy üzletember, aki meg­beszélésre érkezik. Az étlapunkon szereplő bableveseket húsz éve ugyanúgy főzzük. Receptjeinkben nagy szerepe van a nyersanya­goknak. A babgulyás nálunk kizá­rólag marhahúsból készül A „Va­dász módra" vadhúsból készül A „Parasztos" bablevesben füstölt kolbász a meghatározó. A „Pap­rikás bableves" egy tejfölös leves csülökkel A „Jókai-bableves" füs­tölt csülökkel és füstölt kolbásszal készül A „Csárda módra" pedig marhahúsból füstölt csülökből és füstölt kolbászból készül. József szerelme a vendéglá­tással egész fiatal korában kez­dődött és nemcsak itthon tanul­ta a szakmát - Fiatal koromban sokat jártam szórakozni a Bable­vesbe, és a szívemhez nőtt. Ekkor én még zenészként dolgoztam, volt, hogy a Csárdában is zenél­tem. Aztán kimentem külföldre pénzt keresni és Németországban másfél év alatt sikerült összegyűj- tenem annyi pénzt, hogy elindít­sam vállalkozásomat. Akkor még fivéremmel együtt dolgoztunk. Közben a testvérem abbahagyta, ma már a feleségemmel és közös családunkkal visszük a munka nagyját - avat be. De József sok­kal többet kapott a külföldön töltött hónapokban, mint anyagi megerősödést - Én mindenkit, aki a vendéglátásban akar dol­gozni, kötelezően elküldenék kül­földre tapasztalatot szerezni. Ott teljesen máshogy állnak a ven­dégekhez, megbecsülik őket Én próbáltam ezt hazahozni. Célom, hogy figyeljünk oda a vendégek­re, ne spóroljunk az adagokkal. Tőlünk úgy távozzon a vendég, hogy aztán vissza is jöjjön. Az ember két-három hónap múlva arra emlékszik egy étteremmel kapcsolatban, hogy jót evett vagy rosszat. Erről mindenkinek van véleménye, ezért nagyon kell figyelnünk, hogy mindig jót ad­junk- mondja. Az étterem stílu­sában a kézműves palóc kultúra jelenik meg sok fa és textília, vadász relikviák, fazekas termé­kek. - Élő palóc kultúrában működtök, hiszen a Cserhát ezen vidéke egy turisztikai pa­radicsom, ahol értéke van a hagyományőr­zésnek -vetem fel, amelyre ő így felel: - Igen és nekünk ez tetszik is, meg akarjuk tartani. Sokan nem tesznek így, egyre inkább feljö­vőben van a modern stílus is, de mi ragaszkodunk ehhez. József fontosnak tartja, hogy haladjon a kor elvárásinak meg; felelően. A válságban előre menekült, hitelt vett fel és ha­ladt. Terve felújítani a Bableves Csárdát, bővíteni az étterem befogadó képességét és néhány vendégszobát is kialakítana a gyönyörű erdős környezetben. Odafigyel arra is, hogy jó szak­emberekkel dolgozzon, ezért tá­mogatja beosztottjait képzések elvégzésében. Főszakácsa 17 éve dolgozik nála, idén végez­te el a mesterszakács képzést. Pongrácz Zsoltné Anikó szereti munkáját, lelkesen mutatja meg konyháját és beszél az ételekről. - Az emberek azért jönnek erre a vidékre, hogy egyenek egy jó palócos ételt, s mi ezt teljesítjük is - mondja. Ajánlására eszem egy bablevest, a „Csárda mód­ra" még új nekem, kipróbálom azt. S nem csalódok most sem! Fantasztikus: bőséges, ízletes, hibátlan. A Bableves Csárdát úgy szeretjük, ahogy van: kívül-belül mesés! Lakatos Kati Játék! Múlt heti játékunk nyertese: Turcsányi Mihályné. Gratulálunk! Válaszoljon ezen a héten is kérdéseinkre és nyerje meg a Bable­ves Csárda két db, 5000 forintos utalványának egyikét! A válaszo­kat emailben várjuk a nyeremenyjatek@nhc24.hu címre. A tárgy­ban kérjük, tüntessék fel: íz-lelő. Beküldési határidő: 2016.11.02. E heti kérdéseink: 1. Hány fajta bableves szerepel a Bableves Csárda étlapján? 2. A visszaemlékezés szerint mikortól ismert a Bableves Csár­da, mint vendéglátó hely? 3. Milyen állat húsából készül a babgulyás a Bableves Csárdában? Jókai-bableves, egy igazi specialitás Számtalan magyar ételkülönlegességünk viseli múltbéli, híres hazai írók, színészek, po­litikusok, vagy közéleti szereplők nevét. Az Új- házy-tyúkhúsleves, a Székely-gulyás, az Eszter- házy-rostélyos, és a Gundel-palacsinta mellett az egyik talán legismertebb, és igen sokféle mó­don elkészíthető ételünk: a Jókai-bableves. Ez a leves egyike azon magyaros specialitásoknak, amit bizonyára minden gyakorlott háziasszony elkészített már odahaza valamilyen formában. De vajon a jól bevált recept mellett tudják-e ezen hungarikum történetének eredetét? Talán gondolkodtak már azon, hogy miért az egyik legnagyszerűbb 19. századi regényírónk nevét őrzi e fogás. A szóbeszédben úgy terjedt el, hogy a babteves volt Jókai Mór kedvenc étele, ugyaniá első igaz szerelme és felesége, Labor- falvy Róza amellett, hogy korának zseniális, és elismert színésznője volt, mesteri szakácsnak is bizonyult. Egy másik történet szerint a kiváló szerző Balatonfüreden tartózkodva egy étterem­ben saját ízlése szerint főzette meg a szakáccsal a szóban forgó ételt, s innentől kezdve csak így fogyasztotta. A mester nevével ellátott finomság, a tejfölös csülkös bableves receptje 1937-ben jelent meg először Gundel Károly „Kis magyar szakács- könyv" című receptgyűjteményében. E recept szerint fiatal sertés körmével, fülével, farkával, szeletelt füstölt kolbász karikákkal, vastagra vá­gott metélttel és egy kevéske leveszöldséggel főzték. A nemzeti étellé vált fogásról Gundel Károly - aki nem sokkal az író után élt és dolgo­zott - úgy tartotta, hogy Jókai Mór füstölt malac körmével kedvelte igazán. A specialitás érdekes­sége, hogy az író által kedvelt leves ekkor még nem tartalmazott sem zöldséget, sem csipetkét, sem pedig csülköt. Varázsát elsősorban a nagy szemű lóbabnak, a sűrű, paprikázott rántásnak és a levesben kocsonyássá főtt füstölt disznó­körömnek köszönhette. A mai receptek ezzel el­lentétben többféle zöldséget, füstölt csülköt, hagyományos füstölt kolbászt, hagymát, tejfölt és csipetkét is feltüntetnek a hozzávalók között. Elkészítése a Bab­leves Csárda fősza­kácsának receptje alapján: Feltesszük ] főzni a babot és a kockára vágott füstölt csülköt. Amikor félig megfőtt, akkor bele­tesszük a kockára vágott zöldséget, répát, zellert és a felkarikázott kolbászt. Sóval, köménnyel, őrölt borssal fűszerez­zük, majd a végén foghagymás rántással rántjuk. A végén tejfölt is teszünk hozzá, a legvégén ecettel, cukorral ízesítjük. PK-LK

Next

/
Oldalképek
Tartalom