Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-04 / 1. szám

MTI FOTÓ: NAGY LAJOS Kulturális t ámogatás önkormányzatoknak Budapest Tizennyolc milliárd forintot kapnak a 2016-os költ­ségvetésből a települési önkor­mányzatok az általuk fenntar­tott, illetve támogatott előadó­művészeti szervezetek támoga­tására, megyei hatókörű városi múzeumok, megyei könyvtárak, valamint a települési önkor­mányzatok muzeális intézményi feladataira. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) vasárnapi közle­ménye szerint az önkormányzato­kat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított tá­mogatás éves összegét az Előadó­művészeti Bizottságoknak a Nem­zeti Előadó-művészeti Érdek­egyeztető Tanács által véleménye­zett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A megítélt támogatási összeg havi bontásban, nettó finanszírozás keretében jut el az érintett helyi önkormányzathoz. Az előirányzatok felosztásáról a kultúráért felelős miniszter dönt. A támogatások odaítélésé­nél elsődleges szempont az álla­mi feladatellátáshoz nyújtott tá­mogatás kiszámíthatósága, a sta­bil intézményi működés és a kul­turális alapellátáshoz kapcsoló­dó szolgáltatások színvonalának biztosítása - írja a közlemény. Segítség otthonteremtésre Budapest Több százezer csa­ládnak jelenthet segítséget az új, 10+10 millió forintos otthonte­remtési program a kormány szá­mításai szerint - közölte az Em­beri Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy szombati buda­pesti sajtótájékoztatón. Novák Katalin szerint a családok nagy többsége érezheti majd, hogy je­lentős kormányzati segítséget kap az otthonteremtéshez. Aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, és benyújtja igényét, az meg is kapja a támogatást, mert a program költségvetési kerete felül­ről nyitott - fűzte hozzá. Hornung Ágnes, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium pénzügye­kért felelős államtitkár közölte: az igénylők már felkereshetik a pénzintézeteket, tájékozódhat­nak és beadhatják kérelmüket. Az államtitkárok, összegezve az új program fontosabb részleteit, egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a 10+10 millió fo­rintos támogatást, illetve kedvez­ményes hitelt azok a nagycsalá­dosok vehetik igénybe, akik új lakást, vagy házat vásárolnak, építenek. Válsághelyzetekben is bizonyítottak a magyar katonák Több fontos honvédelmi kérdés­ben, például a különleges jog­rendi szabályozás áttekintésé­ben és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpár­ti egyeztetéseket tartana a jövő­ben a honvédelmi miniszter. Simicskó István az MTI-nek adott interjújában kiemelte: fej­leszteni, erősíteni kell a Magyar Honvédséget, s meg kell becsül­ni a katonákat, akik a közelmúlt válsághelyzeteiben is bizonyítot­ták, tisztességgel helytállnak és szolgálják a hazát. Budapest. Felidézte: embert próbáló időben kapta Orbán Viktor miniszterel­nöktől a felkérést, amelyet megtisztelte­tésnek tart. Az elmúlt évben több mint egymillió migráns érkezett Európába és ebből 400 ezer Magyarországon keresz­tül vonult át - mondta Simicskó István, hozzátéve: ez Európa-szerte nehéz fel­adatot jelentett. Több országban, s még uniós szinten sem működött megfelelő­en a biztonsági rendszer, a magyar biz­tonsági szervek, a magyar katonák és rendőrök viszont helytálltak - közölte a miniszter, aki szerint a migrációs válság- helyzet tesztelte a magyar biztonsági rendszert, és az kiválóan működött. Simicskó István kitért arra, hogy a ma­gyar katonák megfeszített munkán van­nak túl. A legkritikusabb területeken ki­építették a fizikai határzárat, a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületein továbbra is fenntart­ják. Emellett felkészítő gyakorlatokat rendeltek el, továbbá komoly erőkkel vet­tek részt nemzetközi szintű NATO-had- gyakorlatokon, mindemellett csaknem ezer magyar katona van külszolgálaton különböző missziókban, Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig. Az elmúlt év a tömeges migrációból fakadó válsághelyzet, a párizsi terror- támadások nyomán biztonságpolitikai szempontból igen intenzívvé vált - tet­te hozzá a miniszter, de kiemelte: a ma­gyar katonák 2015-ben is sikeresen helytálltak Magyarországon és kül­földön egyaránt. A honvédelmi miniszter azt mondta: számára most az a legfontosabb, hogy át­tekintsék az eddigi teendőket, azt, ho­gyan végezték a munkájukat, vonják le a tanulságokat, és megnézzék, hogyan lehet to­vább erősíteni az ország biztonságát. Ehhez szerinte a minisztériumi struktúrát is át kell tekin­teni: azt, hogy jól működik-e, megfelelő­en szolgálta-e az ország biztonságát a mi­nisztériumi apparátus. „Gyors döntések­re, gyors végrehajtásra van szükség” - szögezte le Simicskó István. Emellett a tárcavezető szerint azt is át kell tekinteni, az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehe­tőséget ad-e arra, hogy a biztonságot nö­velni tudják. Úgy véli, érdemes elgondol­kodni azon, hogy terrorveszély elhárítá­sában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség. Milyen jogszabályi módosítá­sok szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terror­helyzet kezelésére bé­keidőszakban is. Ezekben a kérdések­ben a jövőben Simicskó István egyeztetni kíván a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szakpolitikusaival is. Szintén ötpárti egyeztetéseket kezde­ményezne a honvé­delmi miniszter a tar­talékos rendszer tó­vá bb építés érői. Simicskó István sze­rint akkor lehet a honvédelem valóban nemzeti ügy, ha azt a társadalom vala­mennyi tagja magáénak érzi. Úgy véli, ehhez területvédelmi alapokon is újra kellene gondolni a rendszert: azt, hogyan lehetne például járási vagy megyei szin­ten összefogni a tartalékosokat. Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy azokat a volt szerződéses katonákat, akik már né­hány évet szolgáltak a honvédség kötelé­kében, rendelkeznek katonai ismeretek­kel, legalább tartalékosként visszacsatol­ják a rendszerbe. Simicskó István elmondta továbbá: a „katonasuli program" szélesítését is ter­vezik a jövőben, hogy minél többen ta­nulhassák meg az iskolákban is a kato­nai alapismereteket. Ezzel együtt azt ki­emelten fontosnak tartja, hogy megfele­lő oktatók tanítsák a tárgyat. Akik a ha­zaszeretetre nevelnek, azok egy érték­rendet, gondolkodásmódot adnak át a gyermekeknek - emelte ki, megjegyezve: nem militáns képzést szeretnének meg­valósítani. Emellett a honvédelmi miniszter - egy­kori sportállamtitkár - például a különbö­ző technikai sportok, küzdősportok - pél­dául sportlövészet, vívás, cselgáncs - szö­vetségeivel való együttműködésben szólí­taná meg a fiatalokat. Ezek között kiemelt fontosságúnak nevezte a Magyar Honvéd­ség és a budapesti Honvéd Sportegyesü­let együttműködésének megerősítését. A mostani válság- helyzet rávilágított ar­ra, hogy igenis szük­ség van a tartalékos rendszerre - hangsú­lyozta, megjegyezve: az elmúlt időszakban nőtt az önkéntes, a szerződéses katonai szolgálat és a honvé­delmi pálya iránt ér­deklődők száma. Simicskó István sze­rint lehetővé kellene tenni, hogy önkéntes alapon kiképzésben részesülhessen az a fiatal, aki szeretne. Úgy véli, lenne arra társadalmi igény, hogy a magyar fiatalok önkéntes alapon, a középiskola elvégzését követően vagy már felsőfokú tanulmányai közben - akár plusz kreditpontokért - a nyári szü­netben egyhónapos alapkiképzésen ve­hessenek részt. „A fiatalok felé kell vin­ni a haza védelmének ügyét” - fogalma­zott a miniszter. Simicskó István a jövőre nézve kiemel­te: fejleszteni, erősíteni kell a honvédsé­get, ezzel együtt meg kell becsülni a ka­tonákat is. Ezt a célt szolgálja, hogy - 2002 után - 2015-ben sikerült teljes kö­rű illetményfejlesztést megvalósítani, melynek nyomán 2019 januárjáig átlago­san mintegy 50 százalékkal növekszik a katonák illetménye. Emellett a katonák felszerelését, ruházatát is igyekeznek a kor színvonalának megfelelővé tenni. Válaszlépést sürgetnek Erdély miatt Budapest Parlamenti válaszlépést sür- getet a lobbik elnöke szombati közlemé­nyében az erdélyi magyarok elleni ro­mán intézkedések miatt. „Kezdeménye­zem, hogy a Parlament Külügyi Bizottsá­gának és Nemzeti Összetartozás Bizott­ságának együttes és rendkívüli ülése hallgassa meg a román nagykövetet az Erdélyben tapasztalható, immár soroza­tosnak mondható magyarellenes, a meg­félemlítésre építő, jogsértő politikai, ha­tósági intézkedések miatt” - fogalmazott Vona Gábor. Úgy vélekedett, hogy a magyar kor­mány és a magyar diplomácia mind­eddig mélyen hallgatott a román hata­lom túlkapásairól, a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogainak durva megsértéséről. Vona Gábor szerint a Hatvannégy Vár­megye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezető­jének és kézdivásárhelyi elnökének megalapozatlan megvádolása és letartóz­tatása, több magyarországi zenekar, köz­tük az Ismerős Arcok ördélyi fellépése­kor tapasztalt zaklatása, a magyar ren­dezvények hatósági megzavarása olyan erőfitogtató, soviniszta irányba mutat­nak, amelyet Magyarország nem hagy­hat szó és válaszlépések nélkül. Nőnek a nyugdíjak Budapest A januártól érvényes 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására át­lagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban - mond­ta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrás­ok Minisztériumának parlamenti ál­lamtitkára vasárnap sajtótájékoztatón. Hozzátette,, az emelés 2,6 millió nyug­díjast érint, amely után az átlagnyugdíj összege havi 120 ezer 825 forint lesz. Kiemelte, 2011-2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőt­tek, vásárlóerő-értékük 8,6 százalékkal javult. Érettségit szerez a romák ötödé Budapest Ma már a roma fiatalok 20 százaléka szerez érettségit - jelentet­te ki a cigány diákokat segítő Roma Oktatási Alap vezetője szombaton az Ml aktuális csatorna műsorában. A ló országban tevékenykedő szer­vezet tízéves működése alatt ez a szám megduplázódott. Ugyancsak megdup­lázódott, és immár 2 százaléknyi a dip­lomát szerző roma diákok aránya - kö­zölte Szira Judit. Elmondta: mintegy ezer fiatalt fog­lalkoztatnak különböző programok­ban, ó éves korig fejlesztési projekte­ket, a kisiskolásoknak szakköröket, nyelvtanfolyamokat szerveznek. A fő­iskolások és egyetemisták tanulmá­nyait a tandíj kifizetése mellett évi 800 euró ösztöndíjjal segítik. A diploma megszerzését annál is inkább fontos­nak tartják, mert az elit kialakulása jó példát mutat a többi roma fiatal számá­ra - mondta Szira Judit. Egymillióra nőhet az alkoholisták száma Pár éven belül egymillióra nő­het az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről Magyar- országon, mert „olyan után­pótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ah­hoz képest kutya füle” - nyi­latkozta Zacher Gábor toxikológus vasárnap. Budapest Elmondása szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kap­csolatos betegség miatt és 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók szá­ma, így szinte minden Az alkoholiz­mus nem attól függ, hogy mennyit iszik valaki, hanem attól, hogy az ivás szokásként mennyire ivódott bele az életébe - tette hozzá. A szakember problémának nevezte azt, hogy Magyarországnak nincs al­koholstratégiája, nincs a megelőzést szolgáló mentálhigiénés program. Az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség nagyon mély szociológiai problémák­ban gyökerezik, amit a megelőzésben is figyelembe kell venni - mondta Zacher Gábor. Megérkezett a hó a Dunántúlra Fáklyás békemenet Budapesten Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Caritas in Veritate Bizott­ságának elnöke (jobbra) a Békét az egész Földnek! Pacem in Terris! címmel megrendezett fáklyásmeneten a fővárosi Salkaházi Sára rakparton 2016. január 1-jén. Havazás Veszprém megyében: behavazott házak Lókúton 2016. január 3-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom