Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-08 / 233. szám

Nem örülhetnek felhőtlenül... A kormány által Salgó­tarjánnak megítélt 125 millió forintos költség- vetési támogatáshoz kapcsolódóan Molnár Károly, a Magyar Szoci­alista Párt frakcióveze­tője sajtótájékoztató ke­retében egyebek mellett elmondta: a megítélt összeg kapcsán más po­litikai szereplők is meg­nyilvánultak, de nem említették a hozzájáru­lás hátrányait - mert azért akad néhány... Salgótarján. - Az biztos, hogy ez a támogatás több mint a ta­valyi, ugyanis akkor 60 millió forintot kapott az önkormány­zat, azonban mégsem örülhe­tünk feltétel nélkül ennek a hozzájárulásnak - kezdte tájé­koztatóját Molnár Károly, a gazdasági, városfejlesztési, vá­rosüzemeltetési és idegenfor­galmi Bizottság elnöke. A mostani támogatás a má­jusban benyújtott 547 millió fo­rintos igény kapcsán született döntés eredménye. Ez a kére­lem két blokkból állt: az első egy négyszázmilliós rész volt, amelyet a salgótarjániak min­dennapjait érintő szolgáltatá­sok finanszírozásával kapcso­latos költségek megtérítésére nyújtottak be. A másik, 147 milliós elem pedig egy bírósá­gi pervesztésből fakad. Ezt Somoskőújfalunak kell kifizetnünk amiatt, hogy a 2006-os választásokat követő­en a község levált és később vagyonmegosztási jogvitába keveredett velünk, amit sikere­sen meg is nyert - emelte ki. A frakcióvezető hozzátette: ugyan az összeg szép és jelen­tős, de csak és kizárólag a somosi pervesztés finanszíro­zására használhatja fel az ön- kormányzat. Vagyis tulajdon­képpen csak egy tranzitállo­más lesz a salgótarjáni költség- vetés, s a valós támogatás So­moskőújfalu kasszájába fog befolyni. Ebből pedig az követ­kezik, hogy a kormány dönté­se értelmében a másik, 400 milliós blokk nem részesült tá­mogatásban. Sőt a somosi ügy­ből 22 millió forintnyi teher to­vábbra is bennmarad a város pénztárában. Szintén kimaradt a korábbi tájékoztatókból, hogy támoga­tási igényüket idén májusban nyújtották be, ugyanis időben akartak cselekedni annak ér­dekében, hogy a lakossági szolgáltatások tekintetében egy pillanatra se merüljön fel likviditási (fizetési) probléma. Molnár Károly zárásként hangsúlyozta: az utolsó tény, ami nem látott napvilágot az, hogy a kérésük ügyében szüle­tett döntés időzítése nagyon sze­rencsétlen volt a kormányzat ré­széről, ugyanis csak nagyon rö­vid idővel az előtt kapták meg a támogatásról szóló határozatot, hogy egy újkörös támogatást be lehetett volna nyújtani. Ebből adódóan csak pár órája ma­radt a salgótarjáni hivatalnak arra, hogy a város lakosságát komolyan érintő, esetlegesen likviditási nehézségekkel ter­helt szolgáltatások finanszí­rozására ismételten kérelmet adjanak be. A szakemberek azonban jól dolgoztak, így si­került benyújtani egy újabb igényt szeptember 30-val. A tisztelet, amelyet hőseink iránt érzünk, a reménység forrása is - hangsúlyozta Molnár Károly „Ezen a nemzeti gyászna­pon a magyar szabadság- harc leggyászosabb mo­mentumát idézzük meg, amikor is az aradi vérta­núk kivégzésére emléke­zünk” - hangzott el egye­bek a somoskői vár lábá­nál, az aradi vértanúk tisz­teletére megrendezett sal­gótarjáni megemlékezésen. Salgótarján-Somoskö. -166 év vei ezelőtt a magyar hadtörténe­lem egyik legtehetségesebb és szakmai értelemben legerő­sebb, személyes döntései mel­lett mindhalálig kitartó parancs­noki karának tagjai a hazáért váltak meg életüktől. Katonák, akik a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Embe­rek, akik a magyar szabadság- harc hívó szavára, katonai tudá­sukat adták azért, hogy Magyar- ország szabad és független le­gyen - fejtette ki ünnepi köszön­tőjében Molnár Károly települési képviselő: - Ők azok, akik végigharcolták a szabad­ságharc csatáit, vezették csapa­taik embereit, keményen küzd­ve, mert hittek abban, hogy győzhetnek. Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlásra. Meghaltak, mert szembeszálltak volt esküjükkel, amely a császárnak tett ígéret volt. Ők azok, akik elmenekül­hettek volna, amikor már tud­ható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott -katonákat, de mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket hazánk történelmé­ben csakis vérvörös betűkkel le­het illetni, mert a vérüket áldoz­ták az országért - fűzte hozzá. A szónok hozzátette: a nemze­ti gyásznapon kegyelettel emlé­kezünk a vértanúkra, akik kö­zött a magyarokon kívül találha­tunk szerbet, lengyelt, horvátot, németet és osztrákot, gazdagot és szegényt egyaránt. Ami közös bennük: a hősiesség, amellyel nemzeti függetlenségünkért és szabadságunkért harcoltak. Beszéde zárásaként hangsú­lyozta: a tisztelet, amelyet hőse­ink iránt érzünk, a reménység forrása is. Ilyenkor arra kell gon­dolnunk, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. A hőstett sohasem pragmatikus ugyan, a mártírha­lálnak nincs célszerűsége és logi­kája, mégis ott fénylik mögötte egy távoli cél. Miközben fejet haj­tunk az aradi vértanúk előtt, gon­doljunk arra, hogy a zsarnokság előtt, legyen bármily kifinomult, leplezett, jóindulatával kecsegte­tő, soha nem hajthatunk fejet. Hinnünk kell abban, hogy a rég­múlt áldozata közelebb hozza azt a jövőt, amelyben a nép, a nem­zet, a magyarság szabadsága és jóléte határainkon innen és túl nem csupán szlogen lesz, hanem megélt valóság. Az ünnepi gondolatokat köve­tően emlékező műsort tekinthet­tek meg az esemény résztvevői, amelyben közreműködött Dan- sok Lilla és a Zenthe Ferenc Színház Stúdiója. A megemléke­zés végül a koszorúk elhelyezé­sével fejeződött be. Sz. A. A megemlékezés koszorúk és mécsesek elhelyezésével fejeződött be Soha ne feledd el az aradi hősök emlékét! A mátraaljai városban is megemlé­keztek a 166 éve történt véres ara­di eseményről. A Városháza előtti téren már kora reggel félárbocra eresztették a magyar zászlót, ezzel is tisztelegve az 1848/49-es sza­badságharc 13 kivégzett hősének az emléke előtt. Cz Zentai Pásztó. Zsúfolásig megtelt a Városháza előtti tér, ahol a Himnusz felhangzását követően a helyi Zsigmond Király Általá­nos Iskola 5. osztályos leány tanulói kul­turális műsorával indult a koszorúzással is egybekötött ünnepi megemlékezés. Dömsödi Gábor polgármester múltba visszatekintő beszédében elsőként a sa­ját fővárosi gyermekkori emlékképét idézte fel a megjelentek előtt, majd hang­súlyozta: október 6. Magyarországon csak négy éve lett hivatalosan nemzeti gyász- és emléknapnak nyilvánítva. Köztudott, hogy az 1848/49-es szabad­ság harc leverése után megtorlásként - jelképesen - október 6-án végezték ki a 13 hős katonát.- Ezekben az emberekben bátorság volt, ezekben az emberekben hit volt, ezekben az emberekben meggyőződés volt. Nem érdekelte őket semmi más, csak a haza jö­vője, mert ők a szabadságért éltek! Bár éle­tüket elvették, de azok az eszmék, amelye­kért ők harcba indultak, változást hoztak az országban. Egyszer s mindenkorra vé­ge lett a feudalizmusnak, az országban el­indult a polgári átalakulás, sok gonddal zökkenővel. Hétköznapi cselekedeteink közben, ha csak néha is gondolunk az ara­di hősökre, akkor már tettünk értük vala­mit - hangsúlyozta Dömsödi Gábor. Ezt követően a megemlékezés virágait A Fidesz Pásztói Városi Szervezete is elhelyezte a megemlékezés koszorúját Dömsödi Gábor polgármester emlékezett a 166 éve történt aradi eseményről a város önkormányzata nevében a pol­gármester, illetve Farkas Attila alpolgár­mester helyezte el az 1848/49-es emlék­mű talapzatán. Őket a helyi kisebbségi önkormányzat, a Demokratikus Koalíció, a Fidesz pász­tói városi szer­vezete, a lob­bik Magyaror­szágért Mozga­lom, a Magyar Szocialista Párt, a Magya­rok Világszö­vetsége és a Rákóczi Szö­vetség, a Ma­gyar Szentek Római Katoli­kus Óvoda és Általános Iskola, a Mik­száth Kálmán Líceum és a Zsigmond Ki­rály Általános Iskola képviselői követték a sorban. A pásztói megemlékezés a Szó­zattal zárult. Zsigmond Király Általános Iskola emlékműsorát tekinthették meg az ünnepségre érkezettek 0 I 4 * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom