Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-06 / 231. szám

Nemzeti gyásznap az aradi vértanúk emlékére Í Folytatás az 1. oldalról.) Indapest Az 1848-1849-es szabadságharc leverését ke­gyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú katonatisztek, tisztvise­lők pedig hadbíróság elé kerül­tek. A tárgyalások sorrendjét a „bűnösség” foka határozta meg. Elsőként a „főbűnösök”, 01- mützben Batthyány Lajos gróf, volt miniszterelnök, Aradon pe­dig a honvédsereg önálló sereg­testet vezénylő főtisztjeinek pe­rét folytatták le. Batthyány a miniszterelnöki tisztségéről 1848. október 2-án lemondott, őt még. 1849 január­jában letartóztatták. A szabad­ságharc bukása idején 01- mützben raboskodó politikust a törvényszék augusztus 30-án fel­sőbb utasításra felségárulás vád­jával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Kon­cepciós perében a bíróság meg­sértette még azt a bécsi utasítást is, hogy a felelősségre vonások csak az 1848. október 3-a utáni, a magyar parlament feloszlatá­sát elrendelő királyi proklamá­ció utáni forradalmi cselekmé­nyekben való részvételre vonat­koztathatók. Egyedül az ő eseté­ben korábbi cselekményei (töb­bek között a külföldi hatal­makkal történő kapcsolatfelvé­tel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, az uralkodói jóvá­hagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkot­ták a vád álapját. Az ítéletet nem a fiatal uralkodó, Ferenc lózsef, hanem a Magyarországot teljha­talommal kormányzó Haynau tá­borszernagy erősítette meg 1849. október 5-én. A császár csak tájékoztatást kapott az íté­letek végrehajtásáról. Aradon 1849. szeptember 26- án 13 tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önál­ló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András, Ferenc József egykori lo­vaglómesterének büntetését az utolsó pillanatban börtönre vál­toztatták. A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felke­lés évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépü­letben Batthyány a kivégzés előt­ti éjjelen egy becsempészett tőr­rel nyakon szúrta magát, és sú­lyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. (Az akasztás­nak akkoriban becstelenítő jelle­ge volt, jobbára köztörvényesek­nél alkalmazták.) Ezek után Bat­thyányi nem lehetett felakaszta­ni, de az ítéletet végre kellett haj­tani, ezért a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta. A hír hallatán Haynau később idegrohamot ka­pott. Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezé­nyelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez, Jäger! (Raj­ta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október ó-án avatták fel a Pö 1 gány Móric tervei alapján ké­szült Batthyány -örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett, a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tünteté­sek rendszeres színhelye volt. Magyarország első miniszterel­nökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyá­ny-mauzóleumban nyugszanak. Aradon ugyancsak október 6- án végezték ki a 13 honvédtá­bornokot: Aulich Lajost, Damja­nich Jánost, Dessewffy Ariszti- dot, Kiss Ernőt, Knézich Ká­rolyt, Láhner (Lahner) Györ­gyöt, Lázár Vilmost, Leinin- gen-Wester-burg Károlyt, Nagy­sándor Józsefet, Poeltenberg Er­nőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A go­lyó általi halálra Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet vé­geztek ki, Ormai Norbert hon­véd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Fe­renc fiát) és Ludwig Hauk al­ezredest, Bem tábornok had­segédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagyot azért nem vé­gezték ki, mert a fogságban megtébolyodott, és a várbör­tönben meghalt. A szabadság- harc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos íté­letet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigrán­sokat in effigie - távollétük­ben - végezték ki, azaz nevü­ket az akasztófára szögelték. A hosszúhullám csak 1850 jú­liusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut. A magyar kormány 2001. no­vember 24-én nemzeti gyásznap­pá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárboc­ra eresztik, a középületekre kitű­zik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. AzMTVA Sajtó- és Fotóarchívu­mának háttéranyaga. KORMÁNYABLAK AZ ÖN SZOLGÁLATÁBAN! HATÉKONY, GYORS, EGYSZERŰ ÜGYINTÉZÉS. Budapest/Arad. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét adja elő a Nemzeti Filharmoniku­sok (NFZ) október 6-án Aradon. Az együttes 16 órakor a vesztőhelyen Bartók Béla Magyar népdalok vegyeskarra II. tétel című művét, 19 órakor pedig a Páduai Szent Antal tiszteletére emelt katolikus templomban Kodály műve mellett Liszt-, Bartók-, Csemiczky- és Tavener-darabokat játszik - tájékoz­tatta a sajtót Kovács Géza, az NFZ főigazgatója. Példaadó a tizenhármak állhatatossága Az aradi tizenhármak áll­hatatossága és emberi ereje példamutató kell, hogy legyen a felvidéki magyarságnak ahhoz, hogy választ tudjon adni a kihívásokra - jelentette ki Berényi József, a Ma­gyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke vasárnap Révkomáromban, a felvi­déki magyar pártnak a nemzeti gyásznap alkal­mából rendezett központi megemlékezésén. Révkomárom. Berényi József a megtelt révkomáromi városi mű­velődési központban mondott be­szédében felidézte a világosi fegy­verletétel utáni történelmi esemé­nyeket. A pártelnök óriási embe­ri teljesítménynek nevezte a sza­badságharc legfőbb katonai vezetőinek azon döntését, hogy ­bár lehetőségük lett volna rá - mégsem menekültek el, vállalták a halált, így alacsonyabb rangú katonák egész sorának az életét mentették meg azzal, hogy a ha­talom nem azokon hajtotta végre tervezett retorzióit „Mindegyikük férfiasán helyt­állt, mindegyikük óriási emberi erőről adott tanúbizonyságot” - je­lentette ki. Rámutatott: a vértanúk helytállása, ez a fajta elkötelezett­ség, amely emberi erő és kitartás tekintetében példamutató, szelle­miségében ma is meg kell jelenjen a felvidéki magyarság hétköznap­jaiban ahhoz, hogy ez a közösség sikerrel tudjon megbirkózni az őt folyamatosan érő kihívásokkal. Az MKP politikusa ilyen kihí­vásként említette a felvidéki ma­gyar oktatásügyet kedvezőtlenül érintő folyamatokat - egyebek mellett azt a magyar kisiskolák kö­zel harmadának bezárásával fe­nyegető kormányzati intézkedést. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a felvidéki magyarság jövője a kultúrájában és az oktatásban fogalmazódik meg, s a közösség­nek ezért kell összefognia isko­lái érdekében, és az aradi vérta­núk emberi erejét és állhatatos­ságát felmutatva, nemet kell mondania iskolái bezárására. „Ez a szellemiség velünk kell, hogy legyen (...) mert ha nem lesz, akkor nem tudjuk véghezvinni azt, amire szükségünk van” - mu­tatott rá a pártelnök. Kiemelte: nem az a megoldás, hogy a ma­gyar iskolák ügyében az legyen a kérdés, hogy melyik intézmény maradjon meg és melyik nem, ha­nem az, hogy az iskolák megszün­tetésére vezető - vonatkozó intéz­kedéseiben jövő ősszel hatályba lépő - törvény megváltozzon. A beszéd után a megemléke­zés a Virtuózok komolyzenei te­hetségkutató műsor fiataljainak fellépésével folytatódott. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom