Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-22 / 17. szám
2015. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK J Madách és a katarzis hiánya A drámaköltő születésnapján azon gondolkodtam el, valahogy sohasem fogott meg engem igazán Madách. Sem a szellemisége, sem a műveinek mondanivalója, még inkább emberi „vonal- vezetése”. Gyerekként úgy állott előttem gyarmati szobra, olyan magasztosan emelkedett fölém a hatalmas székén „trónolva”, mint valami istenség, egy nógrádi Zeusz. Megfoghatatlanul, elérhetetlenül. Később, ahogy tanulmányaim során megismertem az életrajzát és elolvastam legfőbb művét, Az ember tragédiáját, továbbra is barátságtalan, idegen élményként hatott rám minden, ami Ma- dáchból áradt. Kicsit sajnáltam is Ádámot, hogy olyan tétova, a világ ügyes-bajos dolgaiban tájékozatlanul töprengő, önmagát kereső egyéniséggé alakította „megrajzolója”, mint ő maga is volt a tizenkilencedik század közepének mindennapjaiban. Éva „mintájában” pedig azonnal megtaláltam Fráter Erzsébetet. De miért is csodálkoztam volna, hogy ettől a pszichés értelemben az akarnok anyja által elnyomott, beteges, búskomor, depresszióra hajlamos, a sztregovai kastély falai között idealistaként álmodozó férfiútól olyan iszkolva menekült más, megértőbb karokba. A Tragédia Évája is ugyanaz a vadóc, az életet szerető, a filozofikus, elmélkedő egyéniségtől messze távol álló személyiség, mint Erzsiké volt. Madách Imre munkásságát az utókor tette naggyá. Az én szememben - bármennyire is meg- botránkoztatóan, vagy „szemtelenül” hangzik - túl naggyá. Gyarmati szobra oly robosztus, olyan méltóságosan megtölti ezt a kis teret, melynek közepén áll, mint amilyennek bizonyos történelmi idők túlzottan formálták a „madácsi” örökséget. Bezzeg a hozzám közelebb álló, egyéniségében, minden egyes porcikájá- ban számomra barátságosabb, emberibb Mikszáth Kálmán „csak” egy mellszobor formájában tekint vissza rám a régi vár- megyeháza előtt. Madách műve tehát nem jelent katarzist nekem. Nem is fog soha. Hegedűs Henrik Hamarosan zárul a fejlesztés Héhaiom. A település önkormányzata már évek óta azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a lehetőségekhez mérten folyamatosan fejlesz- sze a községet. Ehhez kiváló eszköz a különböző pályázatokon való részvétel, s ezt tudják a falu vezetői is, mert most is folyamatban van egy nagyszabású szennyvízprojekt, amelynek már csak a rossz időjárás miatt elhalasztott utómunkálatok vannak hátra. Ezen feladatokat a szakembereknek tavaszig el kell végezni. A beruházás összesen 2.2 milliárd forintos támogatásból valósul meg és 1940 ingatlant érint öt faluban - Szirák, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Palotás, Héhalom -, amiből négyszáz található községben. ¥ 1. MINDEN DROG MEREG Alapjában véve minden drog méreg. Hatása a beszedett mennyiségtől függ Egy kis adag felélénkít (felgyorsít). A nagyobb adag nyugtatóként hat (etátmosft). A még nagyobb adag viszont már méregként hat, és akár meg is őihet. Ez MINDEN drogra igaz. Mindegyik más-más mennyiségben hat. , A koffein is drog, Ezért a fentiekre jó példa a kávé. két-három csésze feiéiénkft Tíz csésze valószínűleg elaltatná az illetőt. 100 csésze viszont mér alighanem megölné, Cikksorozatunk a következő számban folytatódik. Ismerd meg az Igazságot a drogokról I Mentsd meg valakinek az életéti 306? C>«rít>. 03W hm mtnrdrogrehjiWtkacto.hu o t M ct/ni daráit NON' +36 70 361 88 95 garab^narronon, hu Nehéz év előtt áll Salgótarján Salgótarján 60 millió forintos támogatást kapott a kormánytól a kért 600 millió helyett, így a rendelkezésre álló adatok alapján várhatóan 1,2 milliárd forintos hiány lesz az idei költségvetésben, de az önkormányzat minden lehetséges eszközzel fenn fogja tartani a mostani működés színvonalát, s nem terveznek drasztikus lépéseket ez ügyben - hangzott el a nógrádi megyeszékhely alpolgármesterétől és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetőjétől a napokban tartott sajtó- tájékoztatón. Szigeti András Salgótarján. - A település ön- kormányzata decemberben az „önhibáján kívül” címen igényelt 600 millió forint támogatásnak mindössze a tizedét - azaz 60 milliót - kapta meg. Ezzel összefüggésben jelenleg ott tartunk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a város működési hiánya nagyságrendileg 1.2 milliárd forint lesz 2015-ben. Ilyen számok mellett rendkívüli erőfeszítést fog igényelni a város jelenlegi színvonalon történő üzemeltetetése, de elkötelezettek vagyunk ebben az ügyben és készek vagyunk a kihívások leküzdésére - fejtette ki Dániel Zoltán alpolgármester. Hozzátette: ezt a hiányt nem varrja teljesen az előző városvezetés nyakába, ugyanis kialakulásának oka elsősorban az állam és az önkormányzati szféra közötti kapcsolatrendszer. Ez any- nyit jelent, hogy a kormány bizonyos feladatok elvégzésére támogatja az önkormányzatot. Ez a hozzájárulási összeg idén nagyjából 2.2 milliárd forint lesz, azonban a városvezetés által elvégzett teendők költsége ennek a duplája. Azaz az önkormányzatnak saját forrásból minimum kétmilliárd forintot hozzá kellene tenni ehhez, de már most látszik, hogy erre nem lesz képes. Az alpolgármester elmondta: Salgótarjánban véleménye szerint nem járható azaz út, hogy a január elsejével életbe lépett rendelet szerint megadóztassák a lakosságot, hiszen ez a lehetőség csak azoknak a településeknek kedvez, ahol van megfelelő gazdasági erő, ipari fejletség, illetve fizetőképesek a lakosok és az ott működő cégek is. Ezt követően Molnár Károly, az MSZP frakcióvezetője kritizálta, hogy a város ellenzéki képviselői és a térség országgyűlési képviselője azt mondták a fent említett 60 millió kapcsán, hogy „ne nagyon panaszkodjunk, s köszönjük meg, hogy egyáltalán ennyit is kaptunk, illetve ők megmondták, hogy lesznek érdekérvényesítési problémák!”. A politikus erre reflektálva kifejtette: köszönik szépen, hogy az állam ezzel az összeggel hozzájárult a problémáik megoldásához, csak a kormány maga is tudja, hogy a gondjaik ettől lényegesen nagyobbak. Mindezt bizonyítják az elmúlt időszakban benyújtott támogatási igények. A frakcióvezető az jelenlegi finanszírozási rendszer egyik nagy hibájaként nevezte meg, hogy szubjektív alapokra épül, tehát az úgynevezett „önhibán kívüli pofapénzek” odaítélése szinte semmilyen objektív ismérv alapján nem körülhatárolható jelen pillanatban. Azaz teljesen elfogult politikai döntés alapján történik meg a pénzek odaítélése, és ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a 1136 fős Bodrogkeresztúr majd 200 millió, a 14 ezres Kiskőrös 138 millió, a Salgótarjánnal körülbelül azonos lélekszámú Szentendre 250 millió, illetve a 33 ezres Vác 330 millió forintot kapott. Zárásként Molnár Károly az érdekérvényesítés kapcsán elmondta: a jelenlegi érdekérvényesítési rendszer nem hasonlítható össze az elmúlt időszakokéval, ugyanis 2014 óta országgyűlési képviselő nem lehet polgármester. Ézért a lobbizásban a kormány felé a térség parlamenti képviselőjének vannak nagyobb lehetőségei, mintsem az egyes települések vezetőinek. így azt üzenik Becsó Zsoltnak: egyetértenek azzal a gondolattal, hogy együttműködésre van szükség, hiszen nem engedheti meg magának Kelet-Nóg- rád, hogy politikai acsarkodás és rövidtávú gondolkodás áldozatává váljon. Ezért ebben a partnerségben ők is számítanak az ő parlamenti lobbitevékenységére és segítségére is. Továbbá arra kérik, hogy a város önkormányzatának jogászait bevonva egyéni képviselői indítványként felterjesztéssel éljen a magyar parlamentnek abban a tekintetben, hogy ez a finanszírozási struktúra megváltozzon. „Miért kell ma is Trianont idézni?” A címben feltett kérdés is felvetődött Raffay Ernő történész balassagyarmati előadásán, amelyet az Örökség Kulturális Műhely sorozata keretében telt ház előtt tartott a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Csikász- termében. H.H. Balassagyarmat. A fülledt terembe még pótszékeket is be kellett vitetniük a szervezőknek, annyian érdeklődtek a rendkívül tartalmasnak ígérkező múltidézés iránt (többen megjegyezték, hogy érdemesebb lett volna a nagyterembe áthelyezni az előadást - és bizony, igazuk is volt). Raffay Ernő immáron négy évtizede foglalkozik a magyarság számára a történelem talán legszomorúbb pillanatával, az első világháborút lezáró békediktátummal. Ezzel kapcsolatban a tudós férfiú azonnal leszögezte, nem ért egyet a hivatalos „béke- szerződés” kifejezéssel, mert ez azt feltételezi, hogy mindkét érintett fél (győztes és vesztes) érdemben beleszólhatott a sorsa alakulásába, ámde Trianonnal kapcsolatban ez egyáltalán nem mondható el. Sokkal inkább érvényes a Horthy- -korszakban közkeletű megfogalmazás: békeparancs. Felvázolta többek között mindazokat az okokat, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez, és így Magyarország „szétrombolásához” vezettek, benne a nemzetiségekkel szembeni politikától kezdve a szomszédos, új államok (Románia és Szerbia) irredenta, önkényes területgyarapító tervein át egészen az első világháborúban a Központi Hatalmak vereségéig. Érdekes mozzanatként említette, hogy a szerbekkel szembeni háborút az utolsó percekig rendíthetetlenül ellenző, majd a vereség kudarcát bejelentő Tisza István miniszterelnököt bizony i „szabadkőművesek” ölték meg 1918 októberének utolsó napján. A békediktátum által elszenvedett területveszteségek számszerű adatainak felsorolása kapcsán vetődött fel az a kérdés, miért is kell ma is foglalkozni Trianonnal? A történész erre egy történettel válaszolt: néhány évvel ezelőtt a kilencvenedik évfordulón „nyugati” újságírók keresték meg őt, hogy mondja el nézeteit a témával kapcsolatban. A német és dán zsurnalisztáknak mondta: tippeljék meg, milyen mértékű területeket csatoltak el Magyarországtól akkor? Hány százalékos volt a Veszteség? Válaszként elhangzott: tíztizenöt. Mire Raffay Érnő felemelte a kezét, s ahogy jöttek az újabb számok, úgy emelkedtek mind magasabbra és magasabbra az ujjai, mígnem a hetven százalékos határt elérve az újságírók alaposan rácsodálkoztak a megcsonkítás .ilyen magas arányára. „Hát ezért nem lehet feledni a magyaroknak soha Trianont, ezért kell emlékeztetni a világot erre a csúfságra” - hangzott a jövő nemzedéke számára is intő jelzés a korszakkal foglalkozó szakértő szájából. v > Raffay Ernő
