Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-11 / 237. szám

„Komoly megállapodást és együttműködést kínálok az itt élőknek"

(Folytatás az 1. oldalról)- A beszélgetésben több témát szeret- nékérintenl Kezdjüka rezsidífcsökkentés- sel Ennek itt Salgótarjánban különös jelentősége van, hiszen annak idején miniszterelnök úr éppen itt beszólta rezsicsökkentés egyik fontos eleméről, a távhődíjak csökkentéséről és Salgótarjánban az országosnál nagyobb mértékben csökkentek a vízdíjak. Mennyire elégedett az eddigi eredményekkel és hogyan tovább?- Ha Salgótarjánról beszélünk, akkor azt kell mondanom, hogy itt volt egy becsületbeli ügy. A helyiek régóta panaszkodtak arra, hogy nem fair, nem méltányos, hogy egy számukra nem átlátható üzemszervezési okból miért kell nekik többet fizetni ugyanazért a vízért, amiért mások kevesebbet fizetnek.- Itt volt a legdrágább az országban...- Igen, kiugróan magas volt. Akkor megegyeztem polgármester asszonnyal, hogy összehozunk egy megállapodást az önkormányzat és a kormány között és ketten együtt olyan mértékig tudjuk majd csökkenteni a víz rezsi díját, hogy az elviselhető és méltányos legyen. Ez meg is történt Országosan pedig azt kell mondanom, hogy azon intézkedések egyikéről beszélünk, amelyet mindenki támogat - a baloldal vékony részét leszámítva -, az egész ország egyöntetűen kiállt a rezsidíj csökkentése mellett. És én is büszke vagyok rá, mert én úgy nőttem föl, hogy a kommunizmusban minden évben vártuk szorongva a január elsejét, hogy a rádió majd bemondja, hogy mi, mennyivel fog emelkedni és a rezsi folyamatosan emelkedett. A rendszerváltás sem hozott ebben változást és a magyarokról hét bőrt is lehúztak. Örülök, hogy nekem jutott osztályrészül az a kötelesség és egyben lehetőség, amit a kétharmados győzelmünkkel adtak meg nekünk az emberek 2010- ben. Adtak elég izmot meg erőt, hogy azt mondhassuk, hogy ennek vége van. Nem lehet, hogy a nagy nemzetközi cégek és a melléjük szegődött magyar cégek állandóan elvegyék az emberektől azt a pénzt is, amiért az emberek becsülettel megdolgoztak, és ami nekik már extra profit. így jött létre a rezsicsökkentés politikája, amire szerintem Magyarország büszke lehet- Milyen elképzelések vannak a folytatást illetően? Mérséklődnek-e tovább az emberek megélhetési költségei?- Most húztunk egy bátrat megint, ez már a harmadik lépés volt. Kicsit eltérő időpontokban és eltérő mértékben, de még hoztuk lejjebb a gáz, a távfűtés és a villany árát is. Most nézzük meg, hogy hol tartunk. Azoknak a cégeknek, amelyek szolgáltatják az energiát, talpon kell maradniuk. Itt nagy vitáink vannak és végülis arra jutottunk, hogy akkor fogunk csak tisztán látni, hogyha létrehozzuk az első nagy magyar közszolgáltató társaságot. Reményeim szerint a következő év első félévében, első negyedévében lesz egy olyan kizárólag állami tulajdonban álló nagy közszolgáltató társaság, amely a lehető legolcsóbban fogja

szolgáltatni a „rezsit” az embereknek. A következő fontos esemény a következő év első negyedévében várható.- Ugorjunk a témák között: a munkahelyteremtés. Nógrád megyében és Salgótarjánban már az utóbbi években azért nőtt a foglalkoztatás, jónéhány munkahelyteremtő beruházás megvalósult Hogy csak néhányat említsek: újraindult a városban az öblösüveggyártás, egy helyi bútorgyártó cég új üzemcsarnokkal bővíti kapacitását, de még mindig magas az álláskeresők száma. Hogyan lehet a munkahelyteremtést ösztönözni a hátrányos helyzetű térségekben?- Én tettem egy vállalást a salgótarjániaknak. Azt mondtam, hogy addig nem nyugszik a kormány, amíg minden salgótarjáni ember előtt nem lesz munkavállalási lehetőség. Ezt én tartom. Haladunk is előre. Olyan ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma. De még mindig vannak jócskán, úgyhogy nem állhatunk meg. Ma a polgármester asz- szonnyal két megállapodást kötöttem, ami a munkahelyteremtésre vonatkozik. Az első, hogy tudunk még adni további

négyszáz közmunkás bérét betakaró fizetést. Ha meg tudja szervezni a város, és polgármester asszony azt mondta, hogy meg tudja szervezni, akkor négyszázzal több közmunkás dolgozhat itt a városban, mint amennyi most van. Én szeretném, ha az emberek ezt már a következő hónapban érezhetnék. 9A másik, hogy közösen létre fogunk hozni egy új ipari parkot, mert a meglévő betelt. Oda már új, munkahelyet teremtő vállalkozások nem tudnak betelepülni. Tehát ki kell alakítanunk egy új ipari parkot Salgótarjánban. Polgármester asszony' '»

nak ehhez vannak konkrét elképzelései, amihez természetesen pénzt kért, de mivel nagyon értelmes célról van szó, örömmel állok mellé. Meg fogunk építeni itt egy komoly, új ipari parkot és az újabb lehetőségeket ad majd. Megismétlem, amit mondtam a salgótarjániaknak, én kötelességemnek érzem, hogy olyan gazdaságpolitikát folytassunk, folytassak, amelynek eredményeképpen minden ember, aki dolgozni akar Salgótarjánban, valamilyen munkalehetőséget találjon magának. Ezért ha Ön Budapest felé halad, akkor látja, hogy gőzerővel halad az útépítés is, mert a 21-es utat négysávosít- juk és elhozzuk ide. Erről is beszéltem már itt: minden politikus ígérgette, húsz éve csak az ígéretek folytak, teljesítés nem volt. Most láthatják, dolgozunk, haladunk, hamarosan átadunk egy újabb szakaszt és elérjük a várost. S betettük programunkba azt is, amit majd ki kell szorítanunk a költségvetésünkből, de menni fog az, hogy Bátonyterenyén át Ózd felé is megépítjük a négy sávos közutat. Ezt a térséget tehát teljes egészében bekapcsoljuk az ország gazdasági vérkeringésébe. De azért fontos az ipari park, mert az autóút önmagában nem teremt munkahelyet, csak egy lehetőséget ad. Ahhoz ipari park, egy jó városvezetés, a vállalkozásokat támogató polgármester asszony, jó testület és jó helyi politika is kell és kell egy együttműködés a kormánnyal. Szerintem minden település sikere a jövőben azon múlik, hogy vannak- e jó ötletei, vannak-e jó, derék, kipróbált, bizonyított, választott vezetői, és ki tudnak-e ezek a vezetők alakítani együttműködést a kormányzattal. Ha egy településen ezek a dolgok együtt vannak, és Salgótarjánban ezek együtt lehetnek, akkor ezek a települések a következő néhány évben rohamosan fejlődnek majd. Célunk, hogy Salgótarján a lehetőségek városa legyen. Sokat kell még dolgoznunk azért, hogy a salgótarjániak úgy érezzék, érdemes itthon maradniuk, s nem azt kell keresniük a fiataloknak, hogy hova menjenek el, hanem hogy hogyan tudnak itthon maradni. Szerintem eljön ez az idő, de ehhez még Polgármester asszonynak, a képviselőtestületnek és nekem is nagyon sokat kell dolgoznunk, de remélem, hogy bíznak bennünk a salgótarjániak és megadják az esélyt.- Ha mára lehetőségekről beszéltünk, akkor egy egykori iparváros, bányaváros tekintetében a magyar bányászat újraélesztése milyen lehetőségeket jelenthet?- A Fideszben van egy nagyon komoly elkötelezettség a volt szocialista iparvárosok iránt. Mert mi úgy fogjuk fel a munkánkat, hogy azt, hogy Székesfehérvárt és Győrt sikeressé tettük, mondjuk úgy, hogy ujjgyakorlat volt. Az, hogy a dunántúli, Budapesttel autóúttal, autópályával összekötött szerencsésebb városokat sikeresen igazgatjuk, ez a kötelező ujjgyakorlat De hogy mi lesz Tatabányával, mi lesz Diósgyőrrel, mi lesz Salgótarjánnal és Ózddal....na ez az igazán komoly feladat. Ezeknek a rendszerváltáskor hirtelen a múltjukat és a magabiztosságukat elvesztett városoknak az újraélesztése - ez az igazán komoly kormányzati feladat. És én mindig azt nézem meg először, hogy ezekben a városokban hogyan szerepelt a Fidesz. Mert ha van bizalom ezekben a városokban, akkor úgy érzem, hogy az emberek a munkánkat jóra értékelik. Ezek a mértékadó városok, itt derül ki, hogy ki a legény a gáton és én nagyon szeretném, hogy most se valljunk kudarcot.- A bányászat rejthet magában lehetőségeket?- A bányászat része ennek, hiszen ezek a városok érintettek a nehézipar, a bányászat által. Tettünk két lépést. Engem mindenki megpróbál mind a mai napig erről lebeszélni, mert van a szakértők fejében egy olyan kép, hogy a bányászat a múlthoz tartozik. És könnyen lehet, hogy bizonyos technológiák a múlthoz tartoznak, de a bányászat nem tartozhat a múlthoz szerintem, annak van jövője. Én abban hiszek, hogy abból tudunk megélni, amihez értünk. Nem mondom, hogy nem kell időnként új dolgokat tanulni, de az új dolgok tanulása is csak arra épülhet, amit már tudunk. És mi jó bányászok voltunk. Magyarországon tehetséges, jó bányászok, mérnökök, vájárok, segédmunkások voltak. Bányászvárosnak lenni, úgy köszönni, hogy „Jó szerencsét!” az mégiscsak egy tekintély és méltóság volt Most ez elveszett és szerintem ez egy olyan dolog, amibe nem szabad belenyugodni. Ezért indítottunk vájárképzést, és most, igaz, hogy még csak a külszínen, de megkezdtük a szénkitermelést is itt Észak-Magyarországon. Bízok benne, hogy ha ezek a kisebb mozzanatok, vállalkozások sikeresek lesznek, akkor egyre több támogatást fogok tudni szerezni a kormányban és a parlamentben is a gondolatom mögé, hogy a bányászat számára egyfajta reneszánszt indítsunk meg. Ne engedjük, hogy úgy menjenek el közülünk a régi mesterek, hogy nem hagyományozzák át nekünk, fiatal feltörekvő bányásznemzedékre a tudásukat Nem fogunk tudni megélni és nem leszünk sikeresek, ha nem használjuk azt a képességet, amivel rendelkezünk. Én hiszem, hogy ebben van erő, van üzlet, van gazdasági jövő.- Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy Salgótarján a kormányzat kiemelt figyelmét élvezte. Ez a következő időszakban mit jelenthet? S mi lehet az igazi kérdés, tét a nógrádi emberek számára az ön- kormányzati választásokon?- Ki kell használni a kedvező lehetőséget, nem tudok jobb tanácsot adni az itt élőknek. Az nagyon ritkán van úgy, hogy egy irányba húzzon a város polgár- mestere, képviselő testületé, parlamenti képviselője, a miniszterelnök és a kormány. Itt most Salgótarján esetében majdnem minden adott. Két nagyon komoly választást megnyertünk, megkaptuk a bizalmat a tabániaktól már 2010- ben és idén is tavasszal. Ha megkapnánk újra az önkormányzat szintjén és a helyiek Székyné dr. Sztrémi Melindára szavaznának, és adnának nekünk többséget is a testületben, akkor össze tudnánk fogni, meg lenne az együttműködés a kormányzat és az önkormányzat között. Én nem akarok beleszólni a salgótarjániak életébe, de nem látom okát annak, hogy vissza kellene fordulni a múltba. Mit nyerne azon ez a város, hogyha egy egyébként láthatóan a vesztébe rohanó és széteső állapotban lévő baloldalról hívna ide polgármestert? Hogy lesz akkor együttműködés? Hogy lesz abból jövő? Szerintem visszafelé pörgetni az idő kerekét nem túl bölcs dolog. De hát ezt majd eldöntik a salgótarjániak. Én a jövőt illetően komoly megállapodást és együttműködést kínálok az itt élőknek.- Miniszterelnök úr, köszönöm a beszélgetést