Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-28 / 50. szám

2013. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Bibliaklub BafessagpinaL A zsidó gon­dolkodás és az erre vonatkozó ószövetségi tanítás lesz a téma a bibliaklub március 2-i, szom­bati összejövetelén, amely 15 órakor kezdődik a városi mű­velődési központban. A részt­vevők Fenyvesi Péter Pál lel­készt hallgatják meg. Madách-kultusz Nógrádban . A Tájak Korok Múzeumok Klub helyi egye­sülete március 6-án, szerdán 15.30 órai kezdettel tartja leg­közelebbi összejövetelét a Kör­nyezetvédők Házában. A résztvevők Madách-kultusz Nógrádban címmel, dr. Csongrády Béla közíró, nyu­galmazott főszerkesztő elő­adását hallgatják meg. Véradások ■ A pol­gármesteri hivatalban várják a lakosokat a február 28-i, csü­törtöki karancsaljai véradá­son, amely 15.30461 18.30-ig tart. Ugyanezen a napon Romhányban is lesz véradás, itt az orvosi rendelőben, 14.30-tól 18.30-ig fogadják a donorokat. (Folytatás az 1. oldalról) Nógrád megye/PásztÓ. A prog­ramban a KÉZMŰ Nonprofit Kft., így annak pásztói üzeme is részt vesz. A cég jelenleg 108 telephe­lyen, közel 4900 főt foglalkoztat, akiknek mintegy 75 százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó. Pásztói üzemükben ta­valy 83 főt foglalkoztattak. A pá­lyázatnak köszönhetően ez a lét­szám 132 főre bővült, s közülük 64-en megváltozott munkaképes­ségűek. Nógrád megyében 8 munkáltató pályázott, így 475 megváltozott munkaképességű ember juthat munkához. A program bemutatása kap­csán egy közös sajtótájékoztatót is tartottak, amelyen részt vett Fü- löp Attila, család- és esélyterem­tési politikáért felelős helyettes államtitkár; Bernáth Ildikó, Szak­mapolitikai Koordinációs Testü­let elnöke; Sisák Imre, Pásztó vá­ros polgármestere; Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnö­ke, országgyűlési képviselő; dr. Csereklyei Dániel, a KÉZMŰ Nonprofit Kft. ügyvezetője és Vida Károly, a KÉZMŰ pásztói üzemének vezetője. Elsőként Sisák Imre mondta el gondolatait. A polgármester azt emelte ki, hogy Pásztón mindig is hagyománya volt a megváltozott munkaképességű emberek fog­lalkoztatásának. Majd hozzátet­te: ők azok, akik a munkaerőpiac­ra rendkívül nehezen tudnak be­kerülni, ezért is fontos az őket fog­„RÉV”-be érhetnek... lalkoztató cégek, mint például a KÉZMŰ Nonprofit Kft.-nek is a tevékenysége. Egyúttal köszöne­tét mondott a cég vezetésének, s elmondta, a város önkormányza­ta a jövőben is a hatékony együtt­működésre helyezi a hangsúlyt. Fülöp Attila helyettes államtit­kár azt hangsúlyozta, hogy már több mint egy éve lépett hatályba a megváltozott munkaképességű­ek ellátásáról szóló törvény, amelynek alapvető célja az volt, hogy egységes rendszert alakít­son ki, ezáltal lehetőséget teremt­ve számukra, hogy a nyílt mun­kaerő-piacon megjelenhessenek. Ez a program is azt a célt szolgál­ja, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember élhes­sen teljes életet. Továbbá azt is hozzátette: a kormány minden eszközt megragad az ő támogatá­suk érdekében. S, hogy ez az irány jó, mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az országban bő­vült a hátrányos helyzetű embe­reket foglalkoztató cégek száma, ennek köszönhetően több mint 30.000 ilyen sorsú ember kap új esélyt arra, hogy visszatérjen a munka világába. Bernáth Ildikó elnök azt is el­mondta, a program célja, hogy esélyegyenlőséget teremtsen és elősegítse a fogyatékossággal élők társadalmi integrációját. Ebben a programban lehetővé válik, hogy fejlesszék szakmai képességüket, új technológiák használatát sajá­títsák el. Majd hozzátette: a prog­ram 76 települést érint, s nem tit­kolt céljuk az volt, hogy a vidéki fo­gyatékkal élők is bekapcsolódhas­sanak a közös munkába. Becsó Zsolt arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a kormány 47 szabad vállalkozási zóna kiala­kításával, amely összesen 903 települést érint, valódi segítsé­get nyújtott a hátrányos hely­zetben lévő térségeknek. A kü­lönböző infrastrukturális fej­lesztések*, az ipari parkok ki­alakítása, a hulladék-rekultivá­ciós programok, mind-mind a munkahelyteremtés felé viszik a magyar gazdaságot. így az ilyen jellegű programok óriási lehetőséget jelentenek a meg­változott munkaképességű tár­saink számára. Legvégül dr. Csereklyei Dániel mutatta be a KÉZMŰ Nonprofit Kft.-t. A pásztói üzemükben fran­cia, olasz divatcégeknek és egyéb világmárkák számára készítenek lakástextileket, bőrdíszműveket, de a magyar olimpiai csapát szá­mára megtervezett formaruháza­tot is cégük készítette el. Fülöp Attila helyettes államtitkár és Bernáth Ildikó - Szakmapolitikai Koordinációs Testület elnöke A városházán is díszeleg Máig él a „vén cigány” a székely zászló! Aki a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény környékén jár, az egykori kisnemesi kúria udvarán egy szobor­ra lehet figyelmes. Búza Barna alkotá­sa Kondor Ernőt, a múlt század első két évtizedének híres nótaszerzőjét ábrázolja. Hegedűs Henrik Balassagyarmat, A magyar nótairodalom soro­zatosan kitermelte a maga közkedvelt egyéni­ségeit, elég csak például Dankó Pistára utalni. E dalok lejátszása, a cigányprímás vezényleté­vel, mögötte a bandával, a lankadatlan cimbal­mossal és társaival, igazi hungarikumnak szá­mít. Nos, ezek a zenekarok is játszották sokat annak idején az 1884-ben Balassagyarmaton született Kondor Ernő műveit. Mire azonban az Ipoly-parti városban felcsepe­redett alkotó idáig eljutott, sok víz lezubogott a fo­lyón. Bankhivatali szakmát tanult, aztán felcsa­pott színésznek, 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület iskoláját, játszott Kassán, Debre­cenben, Aradon, talán még Ady is láthatta őt egy- egy előadás alkalmával. A szerencse 1907-ben csillogott rá az akkor har­mincas éveit taposó Kondorra. Komoly örökség­hez jutott, a pénzösszeget illett jelentősebb be­Szécsény. A Polgármesteri Hivatal épületére is kitűzésre került 2013. február 27-én a székely zászló. Egyik oldalán a két ősi székely jelkép, a Nap és a Hold látható. Az erdélyi magyarság iránti szolidari­tásból való kifejezésként került kitűzésre. Kezeletlen földeken Nógrád megye. Megkezdődtek a szabadtéri tüzek szempontjából potenciálisan veszé­lyes gondozatlan területek szemléi a kö­zelmúltban szőkébb hazánkban. Az ilyen tűzesetek megelőzése, illetve szá­mának csökkentése érdekében vég­rehajtott bejárást a társhatósá­gokkal közösen - úgynevezett supervisori ellenőrzés formá­jában - tartotta meg a Salgó­tarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltség. A szemléket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság feladatszabása alapján szervezték és tartották meg, első­ként Bátonyterenye, Mátraterenye, Mátraverebély és Nemti, majd Pásztó. Sámsonháza és Tar területén. A szabadtéri ége­tés szabályainak betartását, valamint az elő­ző évek statisztikai adatai alapján a tűzese­tek szempontjából legnagyobb kockázatot jelentő földterületek állapotát ellenőrizték. A kezeletlen földek mellett a nádaso­kat, a bozótosokat és az út menti fá­sításokat is érintette a vizsgálat. Az ellenőrzést a Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendelt­ség hatósági osztályáról Smutzer Tibor tűzoltó őrnagy, hatósági osztályvezető és Bakos Gergely tűzoltó főhadnagy, hatósági ki­emelt főelőadó hajtotta végre, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság és a Bátonyterenyei Járási Hivatal képvi­selőjével közösen. fektetésbe forgatnia. A Teréz körút 46. szám alatt megnyitotta az első pesti kabarét, Bonbonniere néven, többek között Somlay Artúr és Szép Ernő is munkatársa volt itt. Ám a vállalkozás nem úgy sikerült, ahogy a fiatalember gondolta, alig egy hónap múlva már a kabarét is el kellett adnia. Visszatért hát a színészmesterséghez, vidékre, Nagyváradra költözött, ahol 1914-ig egy helyi ka­barét működtetett, s nem egyszer virtuóz hegedű­játékával maga szórakoztatta a közönséget. Közben nekiállt a nótaírásnak. Egyre-másra születtek tollai alatt a később ismertté váló szer­zemények, amit aztán oly sokan dúdoltak szerte az egykori Nagy-Magyarországon, de csak nagyon kevesen tudták, hogy Kondor Ernő alkotásai. A „Kecskebéka felmászott a fűzfára”, a „Zöldabla­kos kicsi ház”, vagy a „Sárika, kis szentem” mind­mind slágerré váltak az 1910-es, 20-as években. De a legnagyobb sikert természetesen „A vén cigány” című dalával aratta, amely egy amerikai kiadóvál­lalat pályázatán 1910-ben elnyerte az ötezer dol­láros fődíjat. Húsz nyelvre fordították le ezt a nó­tát, sok-sok neves előadó tolmácsolta a színpadon, a televízióban és a rádióban a hallgatóság felé. A harmincas évek második felében zsidó szár­mazása miatt egyre nagyobb mellőzöttségben élt, dalait nem adták elő. A világháború sodrát túlél­te, de az új korszak sem hozott neki elismerést. Töltőtollak javításából, nagy nyomorban élt 1951- ben bekövetkezett haláláig. Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom