Nógrád Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 278-300. szám)

2012-12-15 / 290. szám

SPORTTUKOR 2012. DECEMBER 15., SZOMBAT Szécsény III. az élen MEGYEI ASZTALITENISZ BAJNOK­SÁG. A hetedik fordulóval négy elmaradt, illetve eredmény nél­küli találkozót követően véget a megyei asztalitenisz csapat- bajnokság őszi küzdelemsoro­zata. Az őszi elsőséget a Szerva SE Szécsény III. együttese szerezte meg, amely mind a hat találko­zóját megnyerte. Azt még nem tudni, hogy a Főnix ASE Rétság- Szerva SE Szécsény IV., a Sal- gótarjáni-Mátraszelei ASE - Fő­nix Rétság, a Főnix Rétság - Szerva ASE V., valamint a no­vember 24-re kisorsolt Szerva ASE III. - Bgy. Vitalitás III. talál­kozót pótolják-e még az idén, de az is elfordulhat, hogy a találko­zók eredményeit fehér asztal mellett fogják a vétlen együttes számára jóváírni. 7. forduló Balassagyarmati Vitalitás ül.- Salgótarján-Mátraszelei ASE 12-6 Thurzó lenő, Pölhös Péter- Csampa György, Hegedűs Pál 3-1 Garamvölgyi Béla, Csabai Ferenc-Dúzs Attila Szőke Ferenc 2- 3, Thurzó J.-Csampa Gy. 0-3, Csabai F.-Hegedűs P. 3-1, Pölhös P.-Szőke F. 3-0, Garamvölgyi B- Dúzs A. 0-3, Thurzó J.-Hegedűs P. 1-3, Csabai F.-Szőke F. 3-0, Pölhös P.-Dúzs A. 3-1, Garam­völgyi B.-Csampa Gy. 0-3, Thurzó I. -Szőke F. 3-2, Csabai F.-Dúzs A. 3- 0, Pölhös P.-Csampa Gy. 0-3, Garamvölgyi B.-Hegedűs P. 3-0, Thurzó I.-Dúzs A. 3-2, Csabai F- Csampa Gy. 3-0, Pölhös P- Hegedűs P. 3-0, Garamvölgyi B- Szőke F. 3-2. Balassagyarmat Dózsa DSE IV. Flőrimport - Szerva ASE Szécsény ül 7-11 Bertók Zsolt, László Sándor- Gúth József, Salamon István 0-3, Páris Zsolt, Páris Artur-Porubszki Martin, Rigó János 3-1, László S.- Gúth J. 1 -3, Bertók Zs.-Porubszki M. 3-2, Páris A.-Salamon I. 0-3, Páris Zs.-Rigó J. 0-3, László S- Porubszki M. 3-2, Bertók Zs- Salamon I. 0-3, Páris A.-Rigó J. 3-0, Páris Zs.-Gúth J. 2-3, László S.-Salamon 1.0-3, Bertók Zs.-Rigó J. 3-1, Páris A.-Gúth J. 0-3, Páris Zs.-Porubszki M. 3-0, László S- RigóJ. 1 -3, Bertók Zs.-Gúth J. 0-3, Páris A.-Porubszki M. 3-1, Páris Zs.-Salamon 1.0-3. Pásztó AC - Szerva SE Szécsény IV. 18-0 Bencsik Gergely, Bencsik Imre- Rádi Martin, Ispán Csaba 3-0, Csépe Róbert András, Csáktornyái Lajos-Szalontai Dániel, Horváth Bendegúz 3-0, Bencsik G.-Rádi M. 3-0, Csépe R.-Szalontai D. 3-1, Bencsik I.-Ispán Cs. 3-0,Csáktor­nyái L-Horváth B. 3-0, Bencsik G.-Szalontai D. 3-0, Csépe R- Ispán Cs. 3-0, Bencsik L-Horváth B. 3-0, Csáktornyái L.-Rádi M. 3-0, Bencsik G.-Ispán Cs. 3-0, Csépe R.-Horváth B. 3-0, Bencsik I.-Rádi M. 3-0,Csáktornyái Lajos- Szalontai Dániel 3-0,Bencsik Ger- gely-Horváth Bendegúz 3-1, Csépe Róbert András-Rádi Martin 3-0, Bencsik I.-Szalontai D. 3-0, Csáktornyái L-Ispán Cs. 3-1. A bajnokság állása 1. Szécsény III. 6 6 0 0 12 2. Dózsa DSE III. 5 5 0 0 10 3. Pásztói AC 7 5 0 2 10 4. Salqótarián-M. II. 5 3 0 2 6 5. Dózsa DSE IV. 7 3 0 4 6 6. Szécsény IV. 6 1 0 5 2 7. Szécsény V. 6 0 0 6 0 8. Rétság 4 0 0 4 0 Cz. Z. J. A csúcstartó már edzőként is bizonyít ATLÉTIKA Beszélgetés Kadlót Zoltánnal, az ötvenéves hosszútávfutóval Kadlót Zoltánról, a Salgó­tarjáni Atlétikai Club (SAC) hosszútávfutójáról, már nem nagyon találni olyan jelzőt, amit nem sütöttünk volna el klasszis teljesítmé­nyére. Nem fér kétség hoz­zá, hogy ő megyénk egyik legismertebb sportolója, és országszerte nagy tekin­télynek örvend. Bakos László A Létesítmény és Sport Nonprofit Kht alkalmazottja, edz, és edzősködik. Félmaratonon or­szágos csúcstartó (62:22 perc, Belgrád, 1996), számtalan kor- osztályos és háromszoros felnőtt magyar bajnok, háromszor sze­repelt mezei világbajnokságon csapatban, és ő volt a legtöbbször győztes csapat tagja a Bécs-Buda- pest Szupermaratonin. 15-ször szerepelt a felnőtt-, és több tucat­szor a korosztályos magyar válo­gatottban. Egyéni csúcsai közül - az aktuális minősítési szintek alapján - négy (1500, 5000, 10.000 méter és félmaraton) is el­ső osztályúnak számít. December 13-án ünnepelte az ötvenedik születésnapját, ennek apropójá­ból beszélgettünk vele.- Mint a Petőfi Sándor Általá­nos Iskolában majdnem min­denki, én is a sífutással kezdtem el sportolni - kezdte Kadlót Zol­tán, becenevén „Kagya”. - Emel­lé jött nyaranta a futás, ami ké­sőbb megmaradt, mert itt is eredményes tudtam lenni. Mivel tanyán nevelkedtem, úgyis min­dig szabadban voltam, és ha a buszhoz kellett menni, sokszor szaladtam a két kilométerre lévő megállóhoz. Amikor elkezdtem sportolni, előnyt jelentett, hogy sokkal jobb az állóképességem, mint a többieknek, és ennek fon­tosságát már gyerekfejjel is meg­értettem.- Hogy emlékszel vissza az első sikerekre?- Szintén tanyasi nevelkedé­sem miatt nagyon csodálatos volt, hogy a sportnak köszönhetően el­juthattam Budapestre, vagy pél­dául a sízőkkel Csehszlovákiába. Fantasztikus volt, amikor 1976- ban serdülőként bejutottam a vá­logatottba, és szerelést kaptam. Nagy becsben tartottam, mindig is ereklye volt számomra, hiszen nem a boltban vásároltam meg, hanem kiérdemeltem. Kuriózum­ként éltem meg, hogy a hazámat képviselhettem, és ezt már gye­rekként is átéreztem. Minden kis győzelem nagy hatással volt rám, és soha nem éreztem, hogy fá­rasztana a sport.- Mi jelentette az első határ­követ?- Amikor 1983-ban Londonban az Európa Kupa „A” döntőjében 5000 méteren a nyolcadik lettem. Nagyon nagy élmény volt, hiszen minden nemzet legjobb „ötezre­se” csapott össze, és igazán nagy nevekkel versenyezhettem. Az 1986-os lisszaboni mezei világ- bajnokságra is szívesen emlék- szek vissza, mert az addigi leg­jobb magyar helyezést értem el, és bár ez a mezőny első harmadá­nak végét jelentette, még így is vi­lágklasszisokkal harcoltam a he­lyezésekért.- Hogy emlékszel vissza a csúcs­döntésre? Látsz-e esélyt arra, hogy valaki a közelmúltban megdöntse az 1996-ban futott országos rekor­dodat?- Akkoriban félmaratonon nem jegyeztek még országos csú­csot, csak a valaha futott legjobb időként tartották számon, és ké­sőbb vették fel a rekordok listájá­ra. Nem igazán számítottam rá, hogy ilyen jó időt futok, de örü- lök, hogy sikerült. Igazából bem látok esélyt, hogy valaki mosta­nában jobb időt fusson, mert nem látok olyan maratonfutót - hisz ők a legesélyesebbek jól sze­repelni félmaratonon -, aki ké­pes lenne erre.- Mikor kezdtél el dolgozni?- Sokáig a sportból éltem, a munka később jött, akkor már leszálló ágban voltam. A tarjáni acélgyár hanyatlása miatt 1993- ban egy évre a fővárosba, a BVSC-be szerződtem, ahol baj­nok és válogatott is voltam. Ak­koriban rengeteg csodaszép ut­cai versenyen vettem részt, be­jártam egész Európát. Utána visszatértem az Öblöshöz.- Azt nem bántad meg, hogy a sportnak éltél, és nem tanultál meg inkább valamilyen szakmát?- Bizonyos szinten igen. Azt sajnálom, hogy nem hangoltam jobban össze a tanulást a futással. Szabadon éltem, és senki nem volt mellettem, aki a tanulásra ösztönzött volna. Tarjánban csak a PSZF volt, az meg nem érdekelt.- Kedvenc verseny, versenyhely­szín, péMakép?- A hbllandiai Bredában példá­ul a tengerben kellett futni egy ho­moksávon, ahonnan ideiglenesen visszahúzódott a víz. A párizsi félmaratoni is nagy élmény volt, hisz 25 ezren indultak rajta, de majdnem minden utcai versenyt nagyon szerettem. Szívesen futot­tam Svájcban, de nagy élmény volt Puerto Rico is, hiszen mielőtt ki­utaztam volna, és amikor visszaér­tem, itt hatalmas hó volt, ott pedig 30 fokos kánikulában versenyez­tünk. Eléggé „Tour de France han­gulat” volt, mert rengetegen álltak az út mellett, és még a himnuszo­kat is eljátszották. Fantasztikus ér­zés volt. Példaképem viszont so­sem volt. Mindig volt előttem va­laki, akire hasonlítani akartam, vagy megfogott az életfelfogása, de ez mindig csak ideig-óráig tartott.- A család hogy viselte, hogy so­kat vagy edzésen, versenyen?- A feleségem, Noémi már így ismert meg. Akkor is sokat vol­tam távol, amikor még csak jár­tunk. Nagy teher nehezedett rá, de vállalta, hogy két gyerme­künket felneveli. Sokat köszön­hettem neki.- Nemrég két világversenyen is találkozhattunk az eredmé­nyeddel.- Az utóbbi években sajnos en­gem sem kímélt a sors. Elvesztet­tem életem párját, így a sport ma­radt, amiben örömömet lelhetem. A sérülések is egyre gyakrabban jelentkeztek, a terhelés könnyíté­se céljából kezdtem el kerékpá­rozni is. Ez olyannyira jól sike­rült, hogy a győri duatlon világ- bajnokság egyik kategóriájában bronzérmet tudtam szerezni. Ter­mészetesen a futást sem hanya­goltam el, ezt misem bizonyítja jobban, mint a szenior Európa- bajnokságon, 5000 méteren szer­zett ezüstérmem.- Mostanában az edzősködés tölti ki inkább az életed...- Ezeket az eredményeket már úgy értem el, hogy már az edzősködés foglalkoztatott in­kább, és már jobban érdekelt a versenyzőim sikere, mint a sajá­tom. Büszke vagyok arra, hogy Papp Ildikó hét évben lett a város legjobb sportolónője a segítsé­gemmel, Most érhet be igazán a hosszú évek óta tartó közös mun­ka, és azon dolgozunk, hogy ott lehessen a következő téli olimpi­án, sífutásban. Örülök, hogy raj­ta kívül Barta Luca is sikereket ér el, nagyon büszke voltam rá pár hete, amikor megnyerte a mezei országos bajnokságot. Mellettük Tóth Korinna, Veres Mirella és Fe­hérvári Dániel felkészítésében is segítek, remélem, hogy még több sikert érnek majd el.- Mi a véleményed a mai ma­gyar atléüka helyzetéről?- Nagyon leszűkült az élme­zőny. A maiak csak ámulhatnak a régiek eredményein. Az akkori ötvenedik eredménnyel ma si­mán az első hatban lehetne vé­gezni. Sokkal kevesebben spor­tolnak. Rengeteg stadion szűnt meg. Salgótarjánban sincs egy se, pedig szerintem ez a 21. században nem egy nagy elvá­rás egy megyeszék­helyen. Fiatal ko­romban, amikor Németországban jártam, már a legki­sebb faluban is rekortán pálya volt. Mostanra itt, Ma­gyarországon is sok van, de elfogyott az élmezőny. A szabadidős verse­nyeken sokan indulnak, de közöt­tük kevés olyan van, aki rendsze­resen fut.- Mit gondolsz a salgótarjáni at­létikáról?- Egy létesítményre lenne szükségünk, mert amíg nem tud­juk megmutatni a gyermekek­nek, és a szülőknek, hogy egy kulturált bázis várja őket, addig ne is várjuk el tőlük, hogy atleti- záljanak. Jó kezekben lennének, és lehet, hogy nem lenne mind­egyikükből élsportoló, de leg­alább egészségesek maradná­nak, ami a mai világban sajnos egyre ritkább. A Szojka Ferenc Stadionban lévő futófolyosóban például 5-6 sportág is megférne, nem is beszélve a pályáról. Az ősztől együttműködést kö­töttünk a SKÁID Kodály Tagisko­lájával, aminek következtében több tucat gyermek ismerkedhet meg az atlétika alapjaival, remél­hetőleg ők adják majd a sportág utánpótlását. Edzőtársam, Máté Csaba remek szakember, aki so­kat segít.- Mit jelent számodra a futás, a sport? Miért ajánlanád, hogy a fi­atalok sportoljanak?- A sport engem mindenen át­segített. Az anyukám és a felesé­gem a kezeim között halt meg, az egyik fiam, Dávid pedig sú­lyos balesetet szenvedett, eze­ken a sport miatt tudtam tovább­lépni. Főleg az állóképességi fu­tás jó gyógyír ezekre! Ha jó ked­vem volt, azért futottam, ha ide­ges voltam, és fájt a fejem, 15 kilométer után teljesen helyre­jöttem. Sokszor tudtam a futás­ba menekülni, és sokszor tör­tént meg, hogy nagy döntés- helyzetekben máshogy láttam az adott témát, mint a futás előtt. Azt hiszem, máshogy tudunk gondolkodni. Keményebbé, ki­tartóbbá és erősebbé válhatunk a sportnak köszönhetően. A má­sik része az egészség megőrzé­se, a betegségek nagy részét ki lehet kerülni a sportolással. Mi­nél tovább szeretnék sportolni, és egészséges maradni, de ez a kettő úgyis együtt jár. Kadlót Zoltán egyéni csúcsai 800 méter: 1:53,12 perc (1987). 1500 méter: 3:43,16 (1989). 3000 méter: 8:00,37 (1985). 5000 méter: 13:54,10(1985). 10.000 méter: 28:53,26 (1988). Félmaraton: 1;02:22 óra (1996, Belgrád, országos csúcs). Maratom 2;22:25 (2000). A sportember a fiatalok felkészítésében is nagy szerepet vállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom