Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

2012-09-29 / 227. szám

Az aradi vértanúkra emlékeznek • Október 5 én, pénteken a BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégiumban az aradi vérta­núk tiszteletére rendeznek is­kolai ünnepélyt. Az ünnepé­lyes eseményen Csank Csaba igazgató és Pál István tagin­tézmény-vezető köszönti a vendégeket. Ünnepi köszön­tőt mond: Nagy-Majdon József, Bátonyterenye város polgár- mestere és Becsó Zsolt, a Nóg- rád Megyei Közgyűlés elnö­ke, országgyűlési képviselő. A fogadalomtételt követően emléklapokat ad át: Némedi Gábor, Nógrád megye megbí­zott rendőrfőkapitánya, rend­őrezredes, rendőrségi főtaná­csos, majd Hende Csaba, Ma­gyarország honvédelmi mi­niszterének ünnepi beszéde hangzik el. A közös áldást és imát Zahar Béla plébános, püspöki tanácsos tolmácsolja a résztvevőknek. Ezt követően a kopjafánál elhelyezik a meg­emlékezés koszorúit. Az ün­nepség után a meghívottak, az iskola könyvtárában tarta­nak szakmai tanácskozást. Tűzvédelmi vetélkedő Szűkebb ha­zánk tűzvédelmi szakemberei részére rendeztek szakmai vetélkedőt a napokban a Nóg­rád Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóságon. Szluka Pál tűzoltó'álézffitféfí/i^ázgátóíié-' lyettes nyitotta meg a ver­senyt, amelyet Szemerády Zol­tán tűzoltó alezredes, hatósá­gi osztályvezető szervezett és bonyolított le. A vetélkedő té­máját a szakterületet érintő hatályos jogszabályok és az e tárgykörben kiadott országos katasztrófavédelmi főigazga­tói intézkedések képezték. Az ötven kérdéses tesztsor kitöl­tésére hatvan perc állt rendel­kezésre. Az első és második meg­osztott helyen azonos pont­számmal Garai Levente tűzol­tó főhadnagy, a Nógrád Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság hatósági kiemelt főre­ferense és Tóth Péter László tűzoltó alezredes, a Salgótar­ján Katasztrófavédelmi Ki- rendeltség iparbiztonsági fel­ügyelője végzett, a harmadik helyezett pedig Diósi Donát tűzoltó őrnagy, a Balassagyar­mati Katasztrófavédelmi Ki- rendeltség hatósági osztály- vezetője lett. Ők hárman kép­viselik majd Nógrád megyét az országos versenyen. Háromnapos ünnepi forgatag A programkavalkád első napján táj jellegű ételek is készültek (Folytatás az 1. oldalról.) Ma, azaz szombaton Nagybátonyban, az Ófaluban folytatódnak a programok: délben szüreti felvonulás indul a Városház útról a Ben­cébe, ló ebédhez szól a nóta, fellépnek a hagyo­mányőrzők, kiderül ki a falu legerősebb és leg­torkosabb embere, este pedig Jolly, a Maconka táncegyüttes és a Kredenc szórakoztatja a nagyérdeműt. A Nagybátonyi Ófalusi Hagyo­mányőrzők lakodalmassal kedveskednek, es­te szüreti bál veszi kezdetét Vasárnap a Városháza téren versenytáncban mérhetik össze tudásukat a legbátrabbak, dél­után ivedig Sj)am koncert lesz, amelyet követő­en szűkebb pátriánk legújabb büszkesége, Radios Gigi ad műsort. Este az A'la Carte partyzenekar gondoskodik a jó hangulatról. A napot és a háromnapos programkavalkádot tű­zijáték zárja. A fent említetteken kívül táj jelle­gű ételek, sörsátor, kirakodóvásár, kézművesek, játszóház, vidámpark és pónilovaglásis lesz. Történelmi séta az ismeretterjesztés jegyében hoz a szécsényiek is csatlakoz­tak. Őze lánosnak a város főépí­tészének a vezetésével több mint félszázan indultak el a történelmi sétára. Ott voltak az érdeklődők között szécsényiek és más tele­pülésről érkezők. Voltak, akik családostól vettek részt a két órás helyi ismeretterjesztő sétán. A szervezésben, Klagyivik Mária a polgármesteri hivatal ügyintéző­je volt Őze János segítségére. Őze lános a látottakat a történel­mi környezetben mutatta be. Az épületek kapcsán szólt azoknak stílusáról, azokról a személyekről, akik jelentős szerepet töltöttek be a város egykori életében. Beszélt az ásatások során előkerült lele­tekről, az utcák nevének változá­sairól, a város képének az elmúlt idők során történő alakulásáról. A komplex történelmi sétát tel­jessé tette, hogy a látottakról, el­hangzottakról egy rövid írásos tá­jékoztatót kaptak a vendégek. Szenográdi Ferenc Szécsény. Nap mint nap elme­gyünk településünk műemlékei, emlékművei mellett, anélkül, hogy valamit is tudnák történe­tükről. Mind erre akkor döbbe­nünk rá igazán, amikor egy tu­rista rákérdez a látottakra. Pe­dig mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tá- gabb környezetének kulturális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és meg­őrizzük. Egyben erősíti a lakó­helyhez, az országhoz való kötő­dést és az azonosság tudatot is. A közelmúltban az Európai Ta­nács védnökségével már 48 or­szágban rendezték meg a Kultu­rális Örökség Napját. A program­őze János vezetésével több mint félszázan indultak el a történelmi sétára Salgótarján. A Salgótarjáni Ifjúsági Iro­dában a napokban kerekasztal beszél­getést tartottak a civil szervezetek kép­viselőivel - Félegyházi Évával, a Tarjáni Szabadidősport Klub elnökével, Varga Emőkével és Paróczai Katalinnal, a Sal­gótarjáni Önkéntes Állatvédők tagjával, valamint Marok Kittivel, a városi diákön­kormányzat elnökével. Az iroda csatlakozott az Állampolgári Részvétel Hete országos programhoz, így adva lehetőséget ezeknek az egyesületek­nek, hogy megismertessék magukat, munkásságukat a középiskolásokkal. A beszélgetés fő témája az önkéntesség volt. A civil szervezetek meséltek alakulá­sukról, önkéntesen vállalt feladataikról és azokról a távoli tervekről, amelyek­ben szívesen várják a fiatalok csatlako­zását. Sok új, fontos információt közöl­tek a Salgótarjáni Önkéntes Állatvédők, akik folyamatosan képzik magukat, így vállalva egyre nagyobb szerepet a rend­Fókuszban az önkéntesség őrségi munkában, amikor állatkínzás­ról, állattartás felméréséről van szó. A városi diákönkormányzat elnöke a töb­biek nevében is kifejezte, hogy az ifjúsá­gi programtervbe bevonják a civil szer­vezeteket, hogy jövőre közösen végezze­nek különböző önkéntes munkákat a vá­rosban. A beszélgetéshez csatlakozott a 72 óra kompromisszumok nélkül program egyik koordinátora, aki ismertette, hogy miben kéri a fiatalok segítségét az októ­ber 11.-14. között tartandó városi önkén­tes programban. A középiskolások kérdésekkel és to­vábbi ötletekkel fordultak az egyesüle­tek tagjaihoz és letették a hosszabb tá­vú közreműködés alapjait. JEGYZET Szenográdi Ferenc Bosszantó bosszúságok „Szeretem a mezőgazdasá­got” mondta egy ismerősöm, aki értelmiségi pályán kere­si a kenyerét. Elmondta, hogy van egy négyszáz négy- szögölös kis földterülete, amit örömmel művel. Szá­mára a veteményezés, a nö­vényápolás igazi kikapcsoló­dás, ahogy ő fogalmazott, amolyan „agymosás”. A szellemi munka után a fizikai a legjobb regeneráló dás. Lelkendezve beszélt ar­ról, hogy milyen öröm nézni, látni, ahogy a növények fej­lődnek, virágot bontanak, majd termést érlelnek. Eddig tartott a lelkesedése, innen­től kezdve keserűség, düh volt a szavaiban. A kis föld­terület, ami addig örömet je­lentett számára, a növények kifejlődésével több bosszúsá­got okoz. Pedig akkor kelle­ne igazán örülnie, mert ő és családja élvezhetné a mun­kájának a gyümölcsét. Azaz, hogy csak élvezhetné, ha ille­téktelenek rendszeresen nem dézsmálnák meg a termést. Magába véve már az is bosz- szantó, de az már egyenesen vérlázitó, -rtmit-rrfäirRirt mű­velnek. A kapkodás, sietség közben a növényMmtjfápos- sák, tönkreteszik. Azt mond­ta: szívesen adna egy pár pa­radicsomot, paprikát és más termést, ha kérnének, csak ne lopjanak. Burgonyát termesztő gaz­da arról panaszkodott, hogy felszaggatták a burgonyató veket, a nagyobbakat elvit­ték, a kisebbek pedig „halál­ra ítélve" ott száradtak a na­pon. Egy másik gazda azért kesergett, mert neki a kuko­rica tábláját dézsmálták meg, de alaposan. Vélemé­nye szerint azt a mennyisó get, csak szervezett tolvaj­banda vihette el. Az állattartó gazda, ami­kor hajnalba kocsijával ki­ment az állataihoz, látta, hogy a sárban elakadt sze­mélygépkocsijukat a férfiak próbálják kiszabadítani. A gazda megállt, kiszállt és se­gítettet férfiaknak. A nyomás közben felpattant a csomag­tartó teteje, ahol egy leszúrt kisborjútpillantott meg. Kile­pődött meg jobban, a tette­sek vagy a gazda, nem tudni. Az elkövetőknek becsületük­re legyen mondva, hogy tettü­ket beismerték. „Lopják az almát” panasz­kodottá termelő. Elkeseredő sében azt mondta: „legszíve­sebben lepermeteznél olyan erős hashajtóval, hogy az il­lető és családja egy hétig fel se keljen a budiról". Minden eset több mint bosszantó bosszúság. Mit le­het tenni? Annak a termeló nek volt igaza, aki azt mond­ta, összefogva jobban kelle­ne vigyázni egymás termésó re, az őrzést pedig intézmó nyesebben meg kellene szervezni. Az elkövetők fele­lősségre vonás után felelje nek a tettükért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom