Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-06 / 56. szám

8 SZTORI 2012. MÁRCIUS 6., KEDD Miért nem lettünk szilikon-nagyhatalom? kutató Dr. Nagy József vegyészprofesszornak sokat köszönhet a világ Alig 26 évesen Kossuth-dí- jat kapott, csinált már ku­koricalisztből cukrot, egy­maga kidolgozott egy teljes horoszkóprendszert, de va­lójában a szilikon az ő nagy szerelme. A szigetelő- anyagtól az implantátu- mokig, a művészfestéktől a szemlencséig a professzor­nál a szilikonnak nincs ha­tára. Ma 85 éves, tucatnyi szabadalommal a háta mö­gött most is újabb találmá­nyon töri a fejét. Kun J. Viktória Lehettünk volna a világ szilikon­nagyhatalma ha ez dr. Nagy JA zsef professzoron múlik. A világ minden táján keresett vegyész ma is azt mondja: sok minden­ben megelőztük a világot. Ő ma ga egy sor olyan dolgot talált ki a szilikonból, amire máshol csak jelentős késéssel jöttek rá. Csak­hogy itthon senki sem ismerte fel a lehetőséget, neki meg pén ze nem volt, ami megalapozta volna ezek jövőjét. Tudományos birodalma ma is tele implantátumok teljes tárhá zával, kis műhelyében szinte mindent kifejlesztett már, amire világ megacégei épültek. 26 éves korában addigi munkáját Kos suth díjjal ismerték el, de ma ő a szilikon hazai, de talán a világ legnagyobb szakértője. Pedig „kér es” volt, vagyis kereskedel mi iskolába járt és soha nem ér tette, hogyan lehet úgy eladni va lamit, ha nem tudjuk egészen részletesen az áru összetevőit, s azok tulajdonságait. Már ott és akkor mindenki úgy gondolta: nem is lehet normáüs. Ráadásul annyira, hogy professzorával ké sőbb, már az egyetemen éjsza kákon át beszélgetett a különbö ző axiómákról és képletekről. „Érdekelt a világon minden, kútfejemből készítettem a komp lett horoszkóprendszert, a hábo rúban cukorhiánykor kukorica lisztből láttam el mindenkit ma- laszttaL Érdekelt minden, mert annyira semmit sem tudunk a világról. Ha az ember csak bele­gondol, hogy hogyan lesz a sem miből valami, már ebbe a spirál ba belezavarodik. De a szervetlen kémia az én igazi szerelmem. Másodéves voltam az egyete béri szervezet befogadja, így sokkal alkalmasabb orvosi cé­lokra, mint a fém, a platina, mű anyag vagy a porcelán” - folytat­ja a szakember. Nagy József leg­utóbbi világszabadalma egy olyan szemlencse, amelyet ma már a világ 42 országába szállít jáJk Magyarországról, a szürke hályogműtéteknél alkalmazzák. De kétkomponensű szilikonját használják a múzeológusok, hogy a régi tárgyak alakját, dí szításéit meg tudják örökíteni, és arról másolatot tudjanak ké­szíteni. Michelangelo Pietáját is azért csodálhatjuk meg teljes „Ha az ember csak belegondol, hogy hogyan lesz a semmiből valami, már ebbe a spirálba belezavarodik.’ men, amikor először olvastam a szilíciumról. Egy amerikai tudós negyven évig kutatta, majd az üveggyártásban kezdték el hasz­nálni. Lassan kiderült, hogy a szerkezete nagyon hasonlít a szénhez, s a Föld egyik legna gyobb alkotórésze, s szinte bánni előállítható belőle. A szerves anyagokhoz hasonlít, de hozza magával mindazt, amit az összes többi szervetlen anyag hordoz. Viszont rendkívüli szélsőségeket is kibír” kezd a szilikon csodá jábaa professzor. „Mínusz 50 tői akár a plusz 200 fokig is bírja, gyakorlatilag elnyűhetetlen anyag. Mára II. világháborúban, a 10 ezer méter magasan repülő bombázók burkolatánál használ ták, mert amúgy nem bírták a fenti nyomást. Hideg- és hőálló, víztaszító, elektromos szigetelő, megóvja az épületeket, emlék műveket, megállítja az eróziót és megmarad a légzése is a falnak" folytatja a sort a professzor, aki mindezeket felismerve és ki használva kezdte megalapozni a sziükon „kanierjét”. És számo latlanul jöttek a találmányok. A magasfeszültségűáram szigete­lőtől kezdve, amivel a nehéz és törékeny porcelánt cserélhették ki, egy sor műszaki és villamos­ipari újítást talált Föl, amit ma Ja­pántól Amerikáig a világ minden pontján használnak, csakhogy mi, magyarok maradtunk ki be lőle. „A Kossuth díjat 1953 ban, 26 évesen azért az új eljárásért kaptam, amellyel lényegesen ve­szélytelenebb volt a szilikon elő állítása, de azután mind több te­rületen kezdtem kutatni. Már akkor az implantátumok teljes tárházát kidolgoztam, sokkal előbb, mint a világ bármely pontján. A szilikon egyébként biokompatibilis, vagyis az em Szilikon az egészség­ügyben dr. nagy József vizsgálta a PIP-implantátumokat is, ő adott szakvéleményt a bot­rányt kavart termékről, amelyről kimutatta: szivár­gott az egyértelműen szeny- nyezett implantátum. Ez ugyanis kisebb-nagyobb mo­lekulákat tartalmaz, az ap­róbbak pedig könnyen átszi­várognak az amúgy is gyen­ge minőségű burkon. Vagyis nem is kell, hogy kiszakad­jon ahhoz, hogy az anyag észrevétlenül és kimutatha- tatlanul a nyirokrendszerbe kerüljön. A szilikonok egyik legna­gyobb felhasználója az egészségügy. Ez annak kö­szönhető, hogy a szilikonok élettani szempontból indiffe- rens, az emberi és állati szö­vetekre ártalmatlan, közöm­bös anyagok. A humán szö­vetek befogadják, az enzi­mek számára bonthatatlan, ismeretlen anyagok, s mivel felületük általában hidrofób, a szövetek, sejtek sem tud­nak megtelepedni rajtuk. Enzimatikus bonthatatlan- ságuk következtében nincs táptalaj effektusuk, azaz a felületükön megtapadó mik- morganizmusok nem képe­sek lebontani és tápanyag ként felhasználni anyagu­kat, így nehezen fertőződnek el. Mivel nem váltanak ki szöveti ellemeakciókat, ezért orvosi segédeszközök, implantátumok alapanyaga­ként igen jól használhatók. szépségében, mert az emlékező tes rongálás előtt szilikonnal megörökítették a szobor min den apró kis részletét. Filmimp regnáló védőréteget alkalmaz nak műemlékek védelmére. Uyen szilikonbevonattal védték meg többek között a Húsvét-szi geten található „hosszú fülű’ szobrokat, vagy a riói Krisztus szobrot is. A professzor újabt „mániája”, hogy szüikonhat váltsa a zselét, így ugyanis sok kai könnyebbé válhat az imp lantátum, szerinte ez lehet a plasztikai nagyipar fejlődésé nek újabb iránya. és a testvéri kapcsolat ereje A baráti osztálytársnőm, a népszerű A. hódolói gyűrűjében állva kije­lentette: olvasta egy pszicholó­giakönyvben, hogy vannak csa­ládcentrikus, és vannak barátcentrikus emberek. Már pedig ő az utóbbi csoportba tartozik. Hallgatói persze csat­lakoztak hozzá, hogy ők is, ők is. Szörnyen szégyelltem, hogy nem mondhatom el magamról ugyanezt. Günnazisták voi Uink, és akkor még nem sejtet tem, hogy ez afféle leszakadási projekt a szülőkről a kort ám csoport javára. Én valahol az osztály peremén leledztem: ko­moly lány voltam, aki nem me ri vicces beszólásokkal magára vonni a közfigyelmet. felnőttünk. A. nak három gye reke született mellettük alig ha lehetett „barátcentiikus” az élete. Én viszont szingliként bepótoltam mindent, ami a ka maszkoromból kimaradt. Lett egy csomó haverom de a le geslegjobb, szívbéli barátnőm K. lett, akivel mintha vérszö vétség kötött volna össze. KA zös programokat csináltunk, örömmikben-bánatnnkban egymáshoz futottmik, és ha bál melyikünk bajba jutott, a másik rögtön ott termett mel lette. Örültem, hogy nem kevés késéssel ugyan, de uncsi csa ládban-dekkolóból izgis barát­centrikus személlyé fejlődtem. aztán K. élete gyökerestül megváltozott. Mái- nem érdé kelték a közös programok, férj hez menvén megállapodott, míg én még mindig buliról bu Ura jártam. Kis idő után azon kaptuk magunkat, hogy nincs mit mondamuik egymásnak. A találkozások gyérültek, végül elmaradtak. Húsz év barátság úgy porladt el, mintha soha nem is lett volna. húgommal, M. mel más okok ból lett egyre feszültebb a vi szony. Mind gyakrabban rob­bant ki köztünk veszekedés. Egyszer úgy összevesztünk, hogy két teljes évig szóba sem álltunk egymással. Azt gondol tam, volt testvérem, nincs test­vérem, slussz passz. aztán édesapánk súlyosan megbetegedett, és mi M.-mel együtt ültünk a kórházi ágy mellett. Úgy tűnt, mintha a két év szünet meg sem történt vol­na. Azóta jóban vagyunk. Tör ténjék t)ármi, senki és semmi nem szakíthat el tőle, attól az embertől, akivel felnőttem, ő, A húgom mesélt nekem egy társadalomkutató megflgyelA séről: a baráti kapcsolatok, ha nem ápolják őket, elsorvadnak, de a rokoni szálak életünk vé géig kitartanak. Akkor is, ha tér és idő elválasztja a feleket. Abban a pillanatban, hogy újra összekerülnek, ott folytatják, ahol abbahagyták. Mint mi M mel. Sétálgatunk, dumálga tunk, és kimondatlanul is eltölt minket az öröm: van egy test vérem. Ehhez nem vagyok hozzászokva Arab tavasz a hó nem válogatott, belepte egész Izraelt és Palesztinát il­letve Izraelt és azon belül Palesztinát másképpen a Szentföldet, a zsidó telepeket és a Palesztin Hatóság területét, vagyis Cisz- és Transzjordániát válogasson ki-ki meggyőződése szerint. Régen nem volt ilyen demokrati­kus az időjárás arrafelé, idén is a márciusra kellett várni, hogy az arab és zsidó gyerekek számára iskolaszünetet rendeljenek el. Hogy szánkót honnan szereznek, még kérdéses.

Next

/
Oldalképek
Tartalom