Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-15 / 241. szám

6 2011. OKTÓBER 15., SZOMBAT ORSZÁG-VILÁG Pápaszemes pingvinek érkeztek Szeged. Összesen tizenkét pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) ér­kezett a Szegedi Vadas­parkba két németországi állatkertből a nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében. Veprik Róbert igazgató tá­jékoztatása szerint az első hat pingvin Stuttgartból köl­tözött a Tisza-parti városba, a második csoport pedig szerda este a Straubing ál­latkertből érkezett. A stutt­garti csapat idén született fi­atal egyedekből áll, a máso­dikat már idősebb madarak vezetik, így változatos kor­összetételű lesz a szegedi pingvinkolónia. Jelenleg mind a hat hím és hat tojó az uniós támoga­tással épült új pingvinház­ban tartózkodik, amely egyben a karanténozás helyszíne is. Mivel speciá­lis igényű madarak, gondo­zásuk, különösen az eteté­sük, komoly felkészülést igényel. A Szegedi Vadas­park velük foglalkozó mun­katársai éppen ezért a bu­dapesti állatkertben vettek leckéket Pintér Ágnestől, e madarak legszakavatottabb magyarországi gondozójá­tól, de a küldő németorszá­gi és más magyar állatker­tek gondozási módszereit is tanulmányozták. A cél, hogy tavaszra a pingvinek etetése is része legyen az egyre népszerűbb szegedi állatbemutató program­nak, a Zoo típusú találkozá­soknak. A pápaszemes pingvin az egyik legkisebb pingvinfaj- testhossza 40-60 centimé­ter, tömege 2-4 kilogramm- amely nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél- Afrika partvidékén él. Ez le­hetővé teszi, hogy a Szege­di Vadasparkban is tartható legyen anélkül, hogy rend­kívül költséges hűtést kell­jen alkalmazni. A pingvinek Németor­szágban vásárolt tengeri ha­lat kapnak, étrendjüket só- és vitamintablettával egé­szítik ki. Ezenkívül a gon­dozók fokozott figyelmet for­dítanak arra is, hogy ne be- tegítse meg az állatokat a madármalária, amely az Eu­rópában élő pingvinekre ko­moly veszélyt jelent. Rombolják a nagy falat A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai hely­zettől függően változott. Az első védelmi rendszert Qin Shi Huangdi kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a hadakozó fejedelemségek korának ko­rábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Sui, Ming), míg más korszakokban a falat egyál­talán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Egyre rosszabb állapotban van a kínai nagy fal, a ke­let-ázsiai ország jelképének számító építményt az idő­járás, a karbantartás hiánya és az illegális bányászat is rombolja. Sanghaj. Illegális bányászok ásnak és robbantanak a kínai nagy fal körüli hegyekben az északkeleti Hopej tartomány­ban, munkájukkal komoly rombolást okozva a világhíres építményben - számol be a központi napilap, a Zsenmin Zsipao. Az észak-kínai köz- igazgatási egység Lajjüen me­gyéjében már egy egész fal­szakasz omlott le az engedély nélküli vas-, réz- és nikkelki­termelés következtében, és a fennmaradó részek több mint 80 százaléka is igen rossz ál­lapotban van. Fogalmunk sincs, hogy hány vállalat bá­nyászik legálisan, s hányán il­legálisan, a projektek engedé­lyeztetésébe ugyanis a műem­lékvédelmi hatóságokat nem vonják be - mondta Kuo Csien-jong, a tartomány régi épületeivel foglalkozó kutató- intézet egyik mérnöke az új­ságnak. A műemlékvédőknek az engedély nélküli bányászat felszámolásához sincs joguk, megfelelő működésükhöz rá­adásul a pénzügyi és személy­zeti forrás is hiányzik. A nagy falat érintő legnagyobb prob­léma valójában nem az illegá­lis bányászat, hanem a rend­szeres karbantartás hiánya - panaszolja Tung Vao-huj, a nagy fal egyesület igazgatóhe­lyettese. A 8851,8 kilométe­res, tizenegy kínai tartományt keresztülszelő egykori erődít­ményrendszer fővároshoz kö­zeli, turisták által leginkább látogatott részei szépen fel vannak újítva, ám ez mind­össze 30 kilométert jelent, a „vad szakaszok” elhanyagol­tak. A helyi önkormányzatok minden évben jelentést tesz­nek a hozzájuk tartozó falsza­kasz állapotáról, a központi kormány pedig biztosítja a forrásokat a legrosszabb álla­potú szakaszok javítási mun­kálataihoz. Ezt nem karban­tartásnak, hanem mentésnek hívják - mondja Vao-huj. A fal védelmére 2006-ban hozott szabályozást a központ, amely szerint a fenntartás költ­ségeit a tartományi költségve­tésekbe már azok tervezésénél bele kell foglalni, ez a rendszer azonban azóta sem működik. Az egykor a hunok és mongol hordák támadásainak is ellen­álló falat az időjárás viszontag­ságai sem kímélik. Egyes becs­lések szerint például a követ­kező 15 évben az ország észa­ki-középső részén fekvő Kanszu tartományban akár egy 60 kilométeres szakasz is eltűnhet a heves homokviha­rok következtében. Leginkább a fal nyugati részei vannak ki­téve az eróziónak, mivel azo­kat nem kőből, hanem sárból építették. A masszív, keleti ré­szek tégláinak egy részét pe­dig korábban lakosság hordta el, hogy azokból házakat és utakat építsen. A becslések szerint a Ming-korban (1368- 1644) elkészült, 1987 óta az UNESCO világörökségi listáján is szereplő falnak mára körül­belül 40 százaléka tűnt el. VI. Bátorkeszi István-napok Kokes János (MTI) Pozsony. A magyar refor­mátusok VI. világtalálkozó­jának kiemelt felvidéki eseménye az október 16. és 31. között zajló VI. Bátorkeszi István-napok rendezvénysorozat - írja az Új Szó című pozsonyi napi­lap pénteken. Az újság emlékeztet: első alkalommal 2006-ban ren­dezték meg a község, Bátorkeszi szülötte, Bátor­keszi István gályarab-prédi- kátor emlékének szentelve, amikor domborművet állí­tottak szabadulása 330. év­fordulója alkalmából. Azóta minden évben nívós progra­mokat, konferenciákat, kiál­lításokat, koncerteket szer­veznek a fokozatosan bővü­lő Bátorkeszi István-napok keretében. ^ (7 Hatodik vilógnAilkoiójo 2011 $ ú programot is az igényesség jegyében állítot­ta össze a főszervező, a helyi református egyházközség presbitériuma. A rendez­vény védnöke Erdélyi Géza tiszteletbeli püspök. Vasár­nap, október 16-án ünnepi istentisztelettel nyitnak, amelyen Fazekas László, a szlovákiai református ke­resztyén egyház püspöke hirdet igét és a Debreceni Református Kollégium kán­tusa közreműködik. Az is­tentisztelet után megkoszo­rúzzák Bátorkeszi István domborművét. Az egyes programokkal különböző korosztályokat igyekeznek megszólítani a szervezők, fellép többek között a Nagyvárad-Réti gyemek- néptánccsoport, Écsi Gyön­gyi bábelőadással érkezik, a hetényi gyülekezet Calix Színpada A kapu előtt című darabját mutatja be. Lesz to­vábbá rendhagyó hittanóra, lelkészegyesületi találkozó, konfirmandusz-hétvége, 50 éve konfirmáltak találkozó­ja. *A rendezvénysorozat ok­tóber 31-én, a reformáció emléknapján istentisztelet­tel, valamint a meghurcolt és kitelepített bátorkeszi családok emlékére állított kopjafa megkoszorúzásával ér véget. A holokauszt ellentmondásos fejezete A holokauszt egyik legellentmondásosabb fejezete volt a magyarországi zsidók deportálása röviddel a szövet­séges csapatok győzelmét megelőzően - vélekedett Randolph L. Braham magyar származású amerikai po­litológus, holokausztkutató egy bécsi előadásában. Pálfy M. Katalin (MTI) Bécs. 1944 késő tavaszán a világ vezetői előtt, beleértve a magyar és a zsidó vezetőket is, már is­mert volt, hogy Auschwitzban a zsidók megsemmisítése zajlik - mutatott rá a New York-i City University professzora, a ma­gyarországi holokauszt világhí­rű kutatója csütörtök este a bé­csi Wiesenthal Intézetben. Bra­ham szerint abban, hogy a ma­gyarországi zsidóság tragédiája bekövetkezett, közrejátszottak a magyar és a német háborús ve­zetők politikai számításai és té­ves számításai csakúgy, mint a magyar zsidóság illúziói és veze­tőiknek a közösség túlélése ér­dekében választott stratégiái. Akkorra, amikor a magyaror­szági deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébred­tek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondol­hatta, hogy legalább a „párhuza­mos háborút” - a zsidóság meg­semmisítését - megnyerhetik. Kiemelte: ami Lengyelország­ban öt év alatt történt, az Ma­gyarországon kevesebb mint négy hónap alatt. A magyar zsidóság illúziójá­nak bizonyult, hogy biztonság­ban érezték magukat - fejtette ki a kutató. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet részének te­kintették magukat, és az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban van­nak. Később a magyar zsidóság vezetői abban a hitben voltak, hogy náci tisztségviselők meg­vesztegetésével megmenthetik társaikat. Ezt a hitet a nácik szándékosan táplálták is - mondta. Egy további tényező­ként említette, hogy a magyar háborús vezetők „megpróbálták elérni az elérhetetlent”, amikor 1943-ban a szovjet megszállás elkerülése érdekében arra töre­kedtek, hogy kizárólag a nyuga­ti szövetséges hatalmaknak ad­ják meg magukat. A kutató egy kérdésre vála­szolva úgy vélekedett, naciona­listák ma Magyarországon meg akarják szépíteni a történelmet azzal, hogy Horthy Miklóst a ma­gyar zsidók deportálásával kap­csolatos minden felelősség alól felmentik. Kijelentette: nem ért egyet az­zal, hogy a megszállással Ma­gyarország elvesztette a függet­lenségét. Horthy államfő maradt és új alkotmányos kormányt ala­kított, emellett Hitlerrel való ta­lálkozóján beleegyezett abba, hogy 300 ezer zsidó munkást szállítsanak a németországi munkaerő pótlására - tette hoz­zá. A kormánynak Horthy az mondta, hogy ennek nincs köze a zsidókérdéshez, „más szavak­kal ráhagyta az antiszemitákra” - fogalmazott a kutató. Braham szerint nyitott kérdés, hogy a kormányzó miért állítot­ta le 1944 júliusában a zsidók deportálását. Több tényező együttesen is közrejátszhatott, köztük V. Gusztáv svéd király közbenjárása és XII. Piusz pápa közbeavatkozása. Szerepe lehe­tett Braham szerint annak is, hogy a szovjet csapatok közeled­tek Budapest felé és hogy a szö­vetségesek partra szálltak Fran­ciaországban. Randolph L. Brahamet kedden Budapesten a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Középkereszt­jével tüntették ki. Az esemény keretében felavatták a kitünte­tett nevét viselő tékát és infor­mációs központot a Páva utcai holokauszt-emlékközpontban. DB Hl t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom