Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

4 2011. JANUÁR 22., SZOMBAT KULTÚRA A centenáriumnak vége. Mikszáth maradt... Tavaly volt Mikszáth Kálmán halálának századik év­fordulója. Ennélfogva 2010 kiemelkedő jelentőségű­nek számított a Mikszáth Kálmán Társaság életében, tevékenységében. Megannyi színvonalas, emlékezetes program, maradandó kötet, kiadvány avatta - ha nem is úgymond hivatalosan - Mikszáth-éwé a jubileumi esztendőt. - A centenáris ünnepek elmúltak, Mik­száth azonban velünk maradt. írói hagyatéka, emberi öröksége a hétköznapokon valóságos és éltető szelle­mi táplálékunk - mondta Kovács Anna elnök, a társa­ság minapi összejövetelén. Hausel Sándor levéltáros „Mikszáth világa - Mikszáth kora....” című doku­mentumkötetet mutatta be. FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Az 1993-ban alakult Mikszáth Kálmán Társaság által megho­nosított kultikus csomópontok egyikét a névadó 1847. január 16-i születésnapjáról való rend­szeres, több helyszínre - Balas­sagyarmatra, Budapestre, Pász­tora, Salgótarjánra, Szklabonyára - „elosztott” ren­dezvénysorozat képezi. Ennek mozzanataként szokás néhány éve megkoszorúzni id. Szabó Ist­ván Mikszáth-szobrát is, amely a megyeszékhelyi Kodály iskola előtt áll. Ez most az intézmény felújítási munkálatai miatt elma­radt s mintegy ezt pótlandó ke­rült az idén Salgótarjánba, a Cafe Frei galériájába a születés- napi megemlékezés, amely több részből tevődött össze. Kovács Anna említett köszöntőjét köve­tően Fábri Anna előadására ke­rült sor. A társaság Mikszáth- órájával első ízben kitüntetett irodalomtörténész évek óta ku­tatja, elemzi - Jókai Mór, Krúdy Gyula és mások mellett - Mik­száth munkásságát, jelenleg is dolgozik egy életrajzi köteten. A „Mikszáth és a történelem” cí­mű előadás bevezetéseként Fábri Anna Mikszáth korának társadalmi hátterét jellemezte. Egyrészt kiemelte az úgyneve­zett modernizációs folyamato­kat, a tudomány-technikai fejlő­dés vívmányait, amelyekkel ma­ga Mikszáth is élt. A lakásában például működött a telefon, új­ságíróként használta a távírót, utolsó kortesútjára pedig autó­val utazott. A röntgen felfedezé­se módot adott az emberi test ti­tokzatosnak tekintett szerkeze­tébe való bepillantásra és - ahogy ezzel Mikszáth is tisztá­ban volt - csökkentette a mesék, a legendák szerepét a művésze­tekben. Ugyancsak hatással volt az irodalmi műfajokra, módsze­rekre több új tudományterület - így a pszichológia vagy a szoci­ológia - megjelenése is. Ugyan­akkor továbbéltek Mikszáth gyermek- és ifjúkorában tapasz­talt hagyományos, romantikus életkeretek is. Az új, szokatlan­nak, idegennek számító nyuga­ti eszmék mellett erőteljes - mondhatni nosztalgikus - ér­deklődés nyilvánult meg a távo­labbi történelmi múlt, a német­római császárság korszaka iránt. Mintegy az ipari társada­lom ellenhatásaként jött létre a szecesszió, amely a kézműves­ség, az alkotó ember jelentőségét igyekezett megőrizni, illetve új­ra hangsúlyozni. Többek között ez magyarázza a historizmus vagy az eklektikus építőművé­szet megjelenését is, amely Ma­gyarországon a millenniumi tör­ténésekben is testet öltött. A po­litikai életben hangot kapott a Rákóczi-szabadságharcig vissza­vezethető „kuruc-labanc” ellen­tét. A történeú'ró, politikus Thaly Kálmán - aki a „fejedelem íróde­ákjának” nevezte magát - ku- rucrajongásában jócskán talált ellenfelekre is. Mikszáth életé­ben meghatározó módon uralta és állásfoglalásra késztette a köz­beszédet az 1848/49-es forrada­lomhoz és szabadságharchoz va­ló viszony. Még éltek aktív részt­vevők, a felnövekvő generációk azonban már történelemként ér­telmezték a XIX. század közepi eseményeket. Ugyancsak folya­matosan foglalkoztatta a közvé­leményt Görgey Artúr honvédtá­bornok, hadseregparancsnok- aki 1949. augusztus 13-án Vilá­gosnál a cári csapatok előtt min­den feltétel nélkül letette a fegy­vert - szerepe: valóságos míto­szok alakultak ki - pró és kont­ra - személyisége, döntése meg­ítélésében. Mindez - és persze az írói becsvágy, az érvényesülé­si kényszer - arra késztette Mik- száthot is, hogy - mint Fábri An­na rámutatott - műveiben (töb­bek között a „Két koldusdiák”- ban, „A beszélő köntösében, az „Akii Miklós”-ban, a „Szelistyei asszonyokéban, az „Akii Mik­lóséban, a „Fekete város”-ban) szembenézzen a távolabbi és kö­zelebbi múlttal, a történelemku­tatás és szemlélet aktuális kér­déseivel, de saját kora sem ma­radhatott ki érdeklődéséből. Ezt meglehetősen szkeptikusan ítél- té meg, a felmerült társadalmi problémákat megoldhatatlanok- nak tartotta, a régi és az új élet­eszméket nem látta összeegyez- tethetőnek. Fábri Anna egy-egy képzőművészeti alkotás - példá­ul Benczúr Gyula „Budavár visz- szavétele”, Ferenczy Károly „Ar­cheológia”, Réti István „Honvéd­temetés” című festménye - illet­ve néhány fotóillusztráció kom­mentálásával is színesítette előadását és mintegy nyomaté- kot adott mondandójának. A születésnapi összejövetel következő programpontjaként a pásztói Mikszáth Kálmán Gim­názium és Postaforgalmi Szak- középiskola diákjai mutatták be az író „Péri lányok szép hajáról” című elbeszélésének dramati­zált változatát. Ezt követően Hausel Sándor, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársa beszélt az általa szerkesztett és az intéz­mény kiadásában a közelmúlt­ban megjelent „Mikszáth világa - Mikszáth kora” ...című kötet­ről, amelyben dokumentumok olvashatók a dualizmuskori Nóg­rád megyéből illetve megyéről. Hausel Sándor elmondta, hogy a kiegyezéstől az első világhábo­rúig terjedő korszak mintegy tíz­ezer dokumentumából válogat­ták azt a százharmincötöt, amely végül is bekerült a könyvbe és tö­rekvéseik szerint jól jellemzi a megye akkori életét, a polgároso­dás itteni folyamatát. Ugyancsak hiánypótló az a munka, amelyet Pásztor Sándorné balassagyar­mati tanárnő végzett a Mik- száth-szobrok összegyűjtésével és vetített képes bemutatásával. A szobrok zöme nógrádi telepü­léseken található, a legújabbat azonban Székesfehérvárott avat­ták 2010 májusában, éppen Mik­száth halálának századik évfordulóján... Csongrády Béla Fábri Anna irodalomtörténész „Mikszáth és a történelem’ címmel tartott előadást a Mikszáth Kálmán Társaság salgótarjáni rendezvényén Kicsi Magdó, Móka és az ellenoldal Akár már 1933-ban a megírás, majd két esztendő múlva a színhá­zi premier évében is fel lehetett tenni a kérdést, hogy vajon érdek- li-e az olvasókat illetve a nézőket az a csodákkal, hiedelmekkel, ba­bonákkal teli, nem is kicsit misz­tikus világ, amely Tamási Áron „Énekes madár” című székely né­pi játékában feltárul. Akkor hogy­ne kérdezhetnénk ugyanezt jóval később, a XXI. század elején, a tú­lontúl technicizált, „földön járó” környezetben. A válasz - mintha a művészetről vallott felfogásába azonban nem fér be a három Gon­dos lány - Eszter, Regina és Mag­dolna - és a körülöttük lévő há­rom férfi - Bakk Lukács, Préda Máté és Kömény Móka - különös, nemzedéki ellentéteket is generá­ló szerelmi viszonya, a jó legyőzi a rosszat szellemisége. Mondani sem kell, hogy a komáromi társu­lat - amelyik a Turay Ida Színház öt évvel ezelőtti produkciója után a minap újra elhozta Salgótarján­ba az „Énekes madár”-t - melyik A Komáromi Jókai Színház Tamási Áron „Énekes madár” című székely népi játékával vendégszerepeit Salgótarjánban fotó: p. túih lászlő mi sem történt volna hét-nyolc év­tized során - ma sem lehet más: van, akiknek tetszik, akiket meg­fog a kópéságot sem nélkülöző kedves, romantikus történet, má­sokat azonban nem köt le a reali­tásoktól távoli, helyenként naiv, érzelgős, felnőtteknek szánt lassúdad mese, amely nemcsak a közönséget, de a szakmai közvéle­ményt is megosztja. Vannak szín­házak, amelyek időnként előve-, szik, műsorukra tűzik Tamási da­rabját, sok mai társulat profiljába, csoportba tartozik, mint ahogyan- eddigi munkássága, ars poeticá­ja alapján - VidnyánszkyAttilához- akit mint a debreceni színház igazgatóját kértek fel vendégren­dezésre - is „passzol” ez a színjá­ték. A Kárpát-Ukrajnából áttele­pült neves szakember ismeri a nép életerejét, mintegy belülről ér­zi át a népiélek rezdüléseit és jó stí­lusérzékkel jeleníti meg kicsi Magdó és Móka hamvas, tiszta kapcsolatát és az őszinte szerel­mükre irigy, a boldogságukra fél­tékeny, rosszindulatú, bosszúvá­gyé vetélytársak „összeesküvé­sét”. Törekvéseiben értő partne­rekre talál mind a főszereplőkben- Bandor Éva (Jászai Mari-díjas), Szoták Andrea, Holocsy Katalin, Tóth Tibor, Fabó Tibor (Jászai Ma­ri-díjas), Hajdú László - mind az epizódszerepek megszemélyesítő­iben. Ezúttal is - írjunk bár 2011- et - élményt jelent Tamási Áron költői hangulatú művének ízes nyelvi szépsége, eredeti források­ból táplálkozó logikája. Ezt példáz­za - egyebek közt - egy falusi em­ber és a varjúveszélyt hirdető fur­fangos dobos párbeszéde: „ - Hát az emberi varjakkal micsináljunk?- Azt dobolja ki nektek a pap!”. Ugyancsak agyafúrt gondolkodás­ra vall Lukács - aki a kondér kö­rül szorgoskodott a katonaságnál- meséje Reginának: „ - ...mitgon­dolsz, ha az ellenség megtámadja a menázsit, akkor ki védi meg? A többiek csak a hazát védik, de a szakács a bétevőfalatot ” * Az előadás egyik szünetében Tóth Tibor a Komáromi Jókai Színház igazgatója lapunknak el­mondta, hogy Nyugat-Szlovákia magyar nyelvű társulataként igye­keznek jó értelemben vett népszín­házként működni. Széles reperte árjukban egyaránt helyet kapnak Shakespeare, Csehov vagy Spiró György drámái, de nem zárkóz­nak el a jó ízléssel előadott kom- mersztől sem. A színészek 85 %-a diplomás. Évente mintegy 180- 200 előadást játszanak, ennek mintegy 40 Xa úgymond tájolás. Gyakran fordulnak meg Magyar- országon is, sok év után örömmel jöttek el újra Salgótarjánba. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem főz ebédet az asszony, inkább intemetezik." Szeren­csés nyertesünk: Pistyör Attila Érsekvadkert, Rákóczi út 67. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. január 27-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. ; SPO i szí MÁF Z^ DÖNTET­LEN AZ EGYIK EVANGÉ­LISTA NÉMA ÉGÉS I AZ OXIGÉN VEGYJELE JÁROMBA FOGOTT (ÁLLAT) ANYAGI VESZTE­SÉG KEZDÉSR ÖL ÉSZAK, RÓV. OSZTRÁK ÉS SVÉD AUTÓJEL RÉSZÉRE, SZÁMÁRA SZIGORÚ, KÖNYÖR­TELEN A SZAG­LÁS SZERVE A TÖBBES SZÁM JELE GERMÁN NÉP VOLT-T MÁS KÁRÁN TANULÓ HELYE­SEBBEN SZÓLVA MESEBELI LÉNY FÁT NEMESÍT TÖKÉLE­TESEN A BÓR ÉS AZ OXIGÉN ) VEGYJELE ERDÉLYI ^ NÉMET ^ MÉZGÁÉK EZERMEST ER HA AUTÓS CSILLAG­TÚRA fc_. RAB ÜL MÖGÖT­TE ! KISSÉ DÖLYFÖS ! £h (-Eb A SZOBÁ­BAN TÖRZSI VARÁZSLÓ RÉGÉSZ IGÉJE VONZERŐ, RÉGIESEN SÖTÉT NAPSZAK A VÉGÉN SÜL I AZÁTMÉ- RÓ JELE KÉTFÜLŰ KOSÁR NŐROKON, NÉPIESEN RENOMÉT I KIKEZD PATKÓ- DARAB I TÉLI SPORT­ESZKÖZ NAGYON RÉGI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom