Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-08 / 235. szám
4 2008. OKTÓBER 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Hollókőn tantárgy Hollókő Szenográdi Ferenc Hollókő. Szám szerint pontosan nem tudom, hogy az országban hány olyan egy-négy osztályos kisiskola van, amely önállóan, nem iskolatársulás formában működik. Egy biztos, számuk kevés. Közéjük tartozik a hollókői alsó tagozatos iskola, ahol két tanulócsoport és egy napközis csoport működik. Szabó Csaba polgármester azt mondta, hogy még a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága is eljárt a miniszternél, hogy iskolájuk maradjon önálló. Számomra mégsem ezért érdekes az iskola. Még csak azért sem, mert szép környezetben fekszik. Nem is a rendért, a tisztaságért, a sok szép virágért, dekorációért. Az utóbbi nagyon sok iskoláról - ahol egy kicsit is odafigyelnek a környezetkultúrára, hogy az iskola valóban a gyermekek második otthona legyen - elmondható. Ami ezt a kisiskolát megkülönbözteti a többi iskolától az az, hogy a pedagógiai programjukban nagy hangsúlyt kap a hely- történet, a hagyományok őrzése, ápolása. Azt is mondhatom, hogy a hollókői iskolában tanagyag Hollókő. A megyét járva több iskolában is tapasztaltam, odafigyelnek arra, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb szülőföldjüket. Hollókőben koncentráltan, tervszerűen, tudatosan felépítve, folyamatosan, értelmileg és érzelmileg közelebb hozzák a gyermekeket a falujukhoz. Erről Nagy Katalin, az iskola igazgatónője, aki hollókői születésű, a következőket mondta:- Annak idején a polgármesterünk megkért, ha lehet, építsük be a pedagógiai programunkba a helyi hagyományok, a falu értékeinek, szokásainak, népviseletének a megismertetését. Örültem az ötletnek, hiszen a főiskolán a szakdolgozatomnak is ez volt a témája. Nem önálló tantárgyként tanítjuk Hollókőt, de szinte minden tantárgyban jelen van. Nagyon sok cselekedtetésen keresztül ismerik meg a gyermekek ennek a kis falunak hagyományait, szokásait, ünnepeit, az építészet díszítő elemeit, népművészetét, dalait, az elődök életét. Mindez két formában történik. Egyrészt beépítjük az anyagot a tanítási órákba, például énekórán hollókői népdalokat is tanulunk, a rajzórákon a falu képét, várát, illusztrációkat készítenek egy- egy mondához, a környezetis- mert-órákon megismerik az itt termelt növényeket, azok feldolgozását, hasznosítását. Magyarórákon szó van a hollókői mondákról. A másik vonalat a délutáni foglalkozások képezik, ezek már időben nem olyan kötöttek. Elkészítettük a pontos tematikáját, ami az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódik. Ennek is igen színes és széles a skálája. Például őszszel kukoricát fosztunk, a csuháját feldolgozzuk, mákos kukoricát főzünk és munkaközben felelevenítjük a régi fosztó hangulatát. Megismerik a gyermekek a kender feldolgozását, a hollókői hímzést, és így tovább. Eljátsszuk az ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat, például a Betlehemjárást. Az idősek megtanítják az egykori gyermekjátékokat, amit természetesen a gyermekek eljátszanak. A foglalkozások megtartásában bevonjuk az ügyesebb, rátermettebb felnőtteket is. Nálunk a kötelező ünnepi viselet nem matrózblúz, az is a népviselethez kapcsolódik. A fiúknak hollókői ing, a lányoknak ingváll. Mindazt, amit teszünk, részünkről tervszerű, átgondolt. Azon vagyunk, hogy mindaz, amit cselekszünk, a gyermekeknek élményt jelentsen, aktívan részt vegyenek az ismeretszerzésben. Abban bízunk, hogy a tanítványaink jobban megismerik falujukat, az elődök életét. Akár már most is, de később még inkább büszkék lesznek rá, hogy ők hollókőiek, s megőrzik, gyarapítják ennek a falunak az értékeit. Sikeres pályázatok Sok millió forint az iskola déli szárnyára Megújul az út? Piliny. A kátyúkkal tarkított Salgótarjáni út, amely összeköti a települést a 22-es úttal régen „beérett” a felújításra. Az ön- kormányzat korábban pályázott az út korszerűsítésére, de az nem járt sikerrel. Lehoczki Szabolcs polgármester nem adta fel, újra pályáztak. Most a Területfejlesztési Regionális Tanács befogadta a 44 millió forintos pályázatukat, ami némi optimizmusra ad lehetőséget. A pilinyiek abban reménykednek, hogy a címben szereplő kérdést mielőbb kijelentő módban használhatják... Ságlíjfalu. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból 7,2 millió forintot nyertek a 15 éves, igencsak rossz állapotban lévő Toyota mikrobusz lecserélésére. Az önkormányzat ez évi legnagyobb pályázati sikere az a csaknem 185 millió forint, amelyet a körzeti általános és alapfokú művészeti iskolájuk déli szárnyának felújítására fordítanak. Az önkormányzat 1,5 millió forintot kapott az október 4-én megrendezett falunap támogatására. A Gyermek Élelmezési Alapítvány pályázati támogatásával az önkormányzatnak egész nyáron át sikerült pluszéleim iszer-ellátást biztosítani 20 szociálisan rászoruló óvodás gyermek részére. Egyedi csomagokkal segítettek minden olyan családot, ahol óvodáskorú gyermek élt Ennek a pályázatnak az összértéke kétmillió forint. SzF. Bajorföldi szakmai gyakorlat , Mj. _____________________________________ Sz écsény. Ötödik alkalommal nyílt lehetősége bajorországi szakmai gyakorlatszerzésre idén a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjainak. Ezúttal is a Leonardo da Vinci-program keretében volt módjuk erre, természetesen alapos, több hónapos felkészítés után Az egyes fogadóhelyek felkutatásában, valamint a kintlét során a KJR Straubing-Bogen Ifjúsági Szervezet nyújtott segítséget. Horváth Regina Aiterhofenben, a Hotel Murrerben, Szőrös Katalin Neukirchenben, a Hotel Reiterhofban, Tarsoly Balázs Straubingban, a Landshuter Hóiban gyarapította szakmai tudását. Csábi Krisztián Haunersdorfban, a Guggenberger család farmján, Lantos Tímea pedig Neukirchenben, a Reiterhof lovardában, Pusztai József Obermotzingban, a Sagstetter gazdaságában alkalmazta a megszerzett ismereteiket. S akik felváltva segítségükre voltak: Király Tibor és Faludi László mérnöktanárok. A napi feladatok mellett szabad programokon ismerkedtek a tanulók a bajor kultúrával, a hagyományokkal az érintett települések nevezetességeivel. Kirándulásaik során megtekinthették München, Regensburg, Straubing, Bogen, Passau és a Bajor-erdő látnivalóit. A hat fiatal jelenleg az iskolában társaival megosztja a gyakorlat alatt szerzett tapasztalatokat, de a mostani időszakban készül a beszámoló és az értékelés is. A teljes program anyagi forrását a középiskola a Tempus Közalapítvány által meghirdetett sikeres pályamunkájával nyerte el. „Ezt a világot a szépség menti meg..." „Nagyon kellemes volt a Bernsteint idéző felvezetése, ami híveket szerez a komolyzenének” „Igazi lelki táplálékként szolgáltak az orgonára átírt zenei csemegék.” „Ennél a művésznél minden együtt van, ahogyan előad, azt tanítani kellene.” Rákász Gergely „Verdissimo-La Bella Italia” című templomi orgonakoncertjét néhány napja vastapssal jutalmazta a közönség. MJ. Salgótarján. - Ennél a művésznél minden együtt van: a zenei tudás, a remek előadói készség, - a szép orgánum, az odafordu- lás az emberekhez. Nagyon gazdag élményben volt részünk a koncertjén, s ebben nagy szerepe volt a rendkívüli egyéniségének: pozitív kisugárzásának, s amit nagyon fontosnak tartok: annak a szeretetnek és tiszteletnek, amely tőle felénk sugárzott. Ezt tanítani kellene, mert ez az, ami ma sokakból hiányzik, csakúgy, mint a mosoly az arcokról - fogalmazott Hídvégi Ottóné nyugdíjas, alapítványi vezető, s hozzátette: - Sokszor kellene ilyet hallani és látni, s akkor talán nem lenne ennyi gond, jobb lenne a világ.- Koncertorgonával, templomi helyen, s olyan műsorral, ami azt „mondja,” hogy „Verdissimo,” valami könnyed dolgot képzel az ember és ezt meg is kapja. Tehát nem a nagyon mélységes-magvas, elgondolkodtató zenét vártunk, hanem szórakoztatót, s ebben volt részünk - mondta Kele Szabó Ágnes művész-tanár.- Én ezt olyan nagyon nem kedvelem, ami viszont nagyon kellemes volt: a Leonard Bernsteint idéző felvezetések sora. Ezáltal az is közel kerül a zenéhez, akinek addig gőze nem volt róla. A művész úr egészen invenciózus, ötletes, találékony előadó. Szóban is meg tudta csípni a közönséget... Ez igazán jó, mert egyrészt átvezet azon, hogy mélabúsan hallgassuk a műveket, másrészt ismereteket nyújt. Annak idején a tévés Bernstein-sorozat is érzékeltette, hogy az effajta koncertezés bizonyosan híveket szerez a komolyzenének. Dr. Horsa Ottóné nyugdíjas Rákász Gergely egyik tarjáni hangversenyét sem mulasztotta el. - Most igazi zenei csemegéket szólaltatott meg, s számomra az alapvető különlegesség éppen az volt, hogy az ismert dallamok - kórusmű és ária is - orgonára átírva hangzottak el. Szuggesztív, lelkes, nagyon tehetséges ez a fiatalember. Mindaz, amit előadott, ismét megerősítette bennem, hogy a lelket az öröm, a szép táplálja, s manapság nagy szükség van erre. Nemrégiben azt olvastam valahol, hogy ezt a világot a szépség fogja megmenteni... Vértanúkra emlékeztek Csuka Enikő Salgótarján-Somoskő. - Nem lehetünk elég hálásak és nem lehetünk eléggé büszkék, ha a bukott magyar forradalomra, ha az aradi vértanúk bátor helytállására, már- tíromságára gondolunk, és nem csak e kegyeletteljes órán, amikor hősies magtartásunkat, emberi nagyságunkat magunk elé idézzük - mondta ünnepi beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgár- mestere az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésen, amelynek a somoskői várnál található Petőfi emlékliget adott otthont a hét elején. Felidézte 1849. október 6-át, azt a napot, amelyen példátlan kegyetlenséggel kivégezték a 13 honvéd tábornokot. Visszaemlékezett a világosi fegyverletételre, a kihallgatásokra, a remény perceire, majd a vérszomjas Haynau tábornagy kegyetlen megtorlására, amely végzetesen beárnyékolta a később agyonlőtt és felakasztott áldozatok sorsát. A kivégzett tábornagyok közül többen elmenekülhettek volna, de valamennyien katonáikkal, honvédeikkel maradtak, szent fogadalmuk, a haza megvédésére tett esküjük, halálfélelmüket legyőző erejének tudatában. Hősiességük, hatalmas erkölcsi erőt ad hosszú századokra a magyar nemzetnek. Olyan erkölcs erőt, amely megmaradásunknak egyik legbiztosabb talpköve.- A nemzet, a magyar nép 1848. október 6-a óta őrizte és őrzi tudatában fájdalmasan szép emléküket - folytatta Székyné dr. Sztrémi Melinda. - A hivatalos magyar politika évtizedekre elfeledte, vagy el akarta feledni az aradi 13-ak hősi cselekedetét. Régi adósságot törlesztett a magyar kormány 2001-ben, amikor törvénybe iktatta ezt a napot, mint nemzeti gyásznapot. így az elfeledett, sokáig elhallgatott aradi vértanúk nevét és hazafias tettét is újra kell tanulnunk és újra kell tanítanunk fiainknak, hogy ők vigyék tovább szívükben nemzetalkotó példájuk üzenetét. Salgótarjánban első alkalommal emlékezik meg önkormányzatunk, a város az aradi hősökről. A sokat emlegetett nemzeti identitás erősítése terén úgy vélem, van jóvátenni, vagy törleszteni valónk - közölte a polgár- mester. Fontosnak tartjuk tehát, hogy minden évben megemlékezzünk a jövőben az aradi tizenhármakról, s a következő esztendőben emlékjelet állítsunk nekik, hogy Széchenyi és Kossuth szobra és az 1848-49-es emléktábláink mellett méltó emléket kapjanak ők is, a méltatlanul elfeledettek és a nemzettudat részévé váljanak újra, itt, a mi városunkban is! - hangoztatta a város vezetője. A megható gondolatok után, az ünnepi műsor keretein belül a Balassagyarmatról érkező Varietas Pódium Színház, a Vertich Színpadstúdió, valamint a Salgótarjáni Pedagógus Kórus emlékezett meg a kivégzett vértanúkról. Ezután fáklyás felvonulás következett, majd a Petőfi- kunyhóhoz vonultak a megemléke- zők. Az emlékhelyen pedig egy szál virággal róhatták le kegyeletüket a megjelentek. Vállalkozókat tájékoztattak Salgótarján. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázati információs napot szervezett a közelmúltban. A kis- és közép- vállalkozások tájékoztatására szolgáló programon az aktualitásokról volt szó. Elsőként a Gazdasági Operatív Program és a Kelet-magyarországi Operatív Program legújabb pályázatait mutatták be. A szép számban egybegyűlt érdeklődőket Antal Andrea, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Északmagyarországi Regionális Képviseletének Nógrád megyei vezetője tájékoztatta többek között a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozási lehetőségeiről. Ezt követően dr. Nyíri Attila, az Észak-magyarországi Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója a pályázati lehetőségekről tájékoztatta a jelenlévőknek. A nap további részében pedig a Baross Gábor-pályázatokról beszéltek az előadók. Az előadásanyagok az érdeklődők számára a kamara honlapján is megtekinthetőek.
