Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)

2008-10-02 / 230. szám

4 2008. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Szüret tárlattal Buják. A hét végi szüreti naphoz kapcsolódóan Debrei Éva festő­művész „Fények és érzelmek” című kiállítását október 1-jén nyitották meg a Glatz Oszkár Művelődési Központban. Az al­kotásokat - amelyeket e hónap végéig lehet megtekinteni - Panyi Béla egyházmegyei sze­nátor ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szüreti rendezvény október 4-én, szombaton 14 órakor veszi kezdetét. A díszes felvonulást követően annak résztvevői ad­nak műsort a kultúrotthon szín­padán. Fellépnek a helyi óvodá­sok, általános iskolások és az Őszirózsák nyugdíjas baráti kör, a mátraszőlősi Kéknefelejcs me- nyecsketánccsoport, a Gyöngy­virág énekegyüttes és a Pillangó majorette-csoport, valamint a balassagyarmati Vitalitás Sport­tánc Egyesület táncosai. A ren­dezvény bállal zárul, ahol Szőllős Robi szolgáltatja a talp- alávalót. Túra és egészség Salgótarján. A Petőfi Természet- járó Egyesület október 4-én nyílt túrát szervez. A kirándu­lók szombaton 8.20 órakor az ÉMÁSZ elől a 2/T helyi járatú autóbusszal kelnek útra, s be­járják a Pécskő-nyereg, Som- lyó-hegy, Kota, Pécskő, sípálya, Damjanich út, Lakbér útvona­lat. A túrát a világ-gyaloglónap, illetve a szív napja alkalmából az ÁNTSZ Nógrád Megyei Inté­zetével közösen szervezi az egyesület, amelyen vérnyomást is mérnek. ADÓSAROK Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adóhátralék rendezésé­hez szükséges készpénz­átutalási megbízások (csekkek) igénylésének megkönnyítése érdeké­ben hivatalunk forma- nyomtatványt rendszere­sített, melyet a honla­punkról lehet letölteni, a www.apeh.hu: Letöltések- Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták- Kérelem készpénz-át­utalási megbízás (csekk) igényléséhez - elérési útvonalon. A nyomtatványon a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók terjeszthetik elő csekk­igényüket, mivel a bank­számlával rendelkezők kizárólag átutalással tel­jesíthetik adófizetési kö­telezettségüket. A kitöltött nyomtatványt postai úton kérjük továb­bítani a lakóhely vagy székhely szerinti regio­nális adóhatóság részé­re, melynek beérkezését követően ügyfélszolgála­taink gondoskodnak a csekkek kipostázásáról. Csekkigény előterjeszt­hető továbbá - a forma- nyomtatvány szerinti adattartalommal - e- mailben is, a honlap Kapcsolatfelvétel - e- mail küldése menüpont­jának használatával. Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal Észak-magyarországi Re­gionális Igazgatósága A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „Oszt mond-e esőt?” Miért állnak autók a házak előtt? Néhány évtizede még így kér­dezte a kalendáriumot vagy új­ságot forgató barátját, rokonát a palóc ember, mert egy ilyen könyv és újság még az időjárás­sal is kellett, hogy foglalkozzon. Ha nem foglalkozott, hát nem ért semmit. Furcsa véletlen, de éppen ak­kor, amikor a Palóc kalendáriu­mot kézhez kaptam, már napok óta egy régi, öreg almanachot lapozgattam. A könyv címlap­ján ez áll: Egyetemes Regénytár Almanach az 1899. évre. Szer­keszti Mikszáth Kálmán. Buda­pest, 1899. Singer és Wolfner ki­adása, Andrássy át 10. A kötet a feleségem nagyszüleié volt, tő­lük örököltük. A kérdés az, hogy kerül a két kiadvány egy­más mellé. Talán kevesen tud­ják, az almanach és a kalendá­rium unokatestvérek. Több kö­zös vonásuk van. Mind a kettő közöl naptárat, szépirodalmi al­kotásokat és reklámot. Az almanach nem közöl ri­portokat, időjárásjóslást és ho­roszkópokat sem. Nézzünk be­le az említett almanachba! Ér­demes! Az első három lapon az Egye­temes Regénytár fennállásának 14 évfolyama alatt megjelent 236 kötetet sorolja fel cím sze­rint. A szerzők közül csak né­hány ízelítőként: Herczeg Fe­renc, Bródy Sándor, Csehov, Zo­la, Dosztojevszkij, Gárdonyi Gé­za, Jókai Mór, Savage R. Henry stb. Ezt követi az írók műveit is­mertető reklám. Kiemelt szerepet tölt be a naptár. Tizenkét oldalon tizen­két hónap négy felekezet („katholikus, protestáns, görög, zsidó”) számára: hétköznapja­ik, ünnepeik szépen „összefér­nek a naptárban.” Ma ezt úgy mondhatnánk: tolerancia! A könyvecske előszavában Mik­száth Kálmán Ferenc Józsefről ír, éspedig arról, hogyan tanult meg magyarul még herceg ko­rában. Tanítómestere Kiss Já­nos udvari káplán volt. A káp­lán úr Zsófia hercegnő (Ferenc József édesanyja) akaratának volt a végrehajtója. A jó anya, akit a magyarok nem szerettek, tudta, fiának szüksége lesz a magyar nyelv ismeretére. Az előszót tizenöt magyar író: Jó­kai Mór, Szabóné Nogáll Janka, Gárdonyi Géza, Bársony István, Sipulusz, Lengyel Laura, Bródy Sándor, Benedek Elek, Szikra, Thury Zoltán, Lőrinczi György, Herczeg Ferenc, Szomaházy Ist­ván, Pékár Gyula és Mikszáth Kálmán elbeszélése követi. Utá­na ismét reklám következik. A szépirodalmat és a különböző árucikkek ajánlását nem keve­rik össze. Egy részük újságokat, folyóiratokat, már megjelent könyveket mutat be röviden. Ez­után szépségápoló szerek, gyógyszerek, játékok, a Buda­pest Takarékpénztár hirdetmé­nyei következnek. De térjünk vissza napjaink­ba! A Palóc kalendárium első­sorban az itt élők gondjait, örö­mét, múltját és jelenét kívánja bemutatni. Színes riportok, kö­zöttük egy-két önriport, mely megmaradt a jó ízlés határain belül. Itt is megtaláljuk a reklá­mot, a horoszkópot, különböző főzési tanácsokat stb. Szép gon­dolatokkal indítja útjára a kiad­ványt Pékár István, amikor a kereszt csodájáról ír. A kereszt­ről, amit már a neolitikus kor­ban is szent jelként tiszteltek. Jel, amely a betlehemi csillag jelével együtt ígéretet, bíztatást, védelmet jelent a ma élő vallá­sos embereknek. A naptár vendégvárója, jeles napjai és a hónap műemlékei hívják föl a figyelmet a fonto­sabb tennivalókra. Ugyancsak itt találhatók az elfelejtett hó­napnevek. Érdemes újra meg­tanulni őket, hiszen számos ünnep és szokás fűződik hozzá­juk. A palóc ízek rovat ínycsiklan­dó receptjei főzésre ingerük az olvasót. A kalendárium böngé­szése közben találok rá a palóc kisszótárra. Aláírás: Tóth Imre nyomán. Tóth Imre kiváló nyel­vész, költő, író. Kodály Zoltán „a palóc Lőrinczének” nevezte (Lőrincze Lajos országosan is­mert nyelvész, nyelvőrző volt). Tóth Imre ebben az évben tölti be a nyolcvanadik évét. Szeren­csés létt volna megemlíteni je­les munkáját, a Palóc trilógiát. Tovább lapozgattam a kalendá­riumban és hiányérzetem tá­madt, amikor a Híres-neves pa­lócok rovathoz értem. Tizenhat név, rövid, szépen summázott életrajz. Lassan bennem is ösz- szeállt egy névsor. Lássuk csak! Kik születtek, éltek, vagy tevé­kenykedtek Palócföldön még rajtuk kívül. Bérczy Károly író, műfordító, Belitzky János törté­nész, Czinke Ferenc grafikus és festőművész, Farkas András festőművész, Fáy András író, politikus, Michel Gyarmathy költő, rendező, díszlet- és jel­meztervező, Frivaldszky Imre természettudós, Glatz Oszkár festőművész, Iványi Ödön fes­tőművész, Jobbágy Károly köl­tő, műfordító, Mocsáry Antal író, történész, monográfus, Mol­nár Tibor Kossuth-díjas szín­művész, Tolnay Klári Kossuth- díjas színésznő, Veres Pálné Beniczky Hermina, a magyar nőnevelés úttörője, Zenthe Fe­renc Kossuth-díjas színművész. Ők a 19. és 20. században éltek. Meghatározó személyiségei vol­tak koruknak. A palóc irodal­mat Arany János, Mikszáth Kál­mán, Szabó Zoltán és Komjáthy Jenő írásaiból válogatták. Jó, hogy valakinek eszébe jutott Polgár István és Jobbágy Kár­oly neve is! Olvashattunk volna a mai toliforgatók írásaiból is. Nem találtam az ő műveiket ajánló reklámot. Tudom, a felsorolás szubjek­tív, de talán a jövő évi kiadáshoz ad ötleteket. Ilyentájt születnek a jövő év kalendáriumai. Bízom abban, hogy az alkotók közül lesz, aki elolvassa ezt az írást és fel tud­ja használni munkájához. Nógrády Andor Jobbágyi Magyarországon bármerre megyünk, általában azt látjuk, tapasztaljuk, hogy a házak előtt autók állnak, kicsi, nagy, még te­herkocsi is van közöttük. A lakó a háza előtt várakozik, amivel azonban sokszor a buszjáratokat zavarja. Ráadásul ezen kocsik miatt történnek néha a szeren­csétlenségek, a különböző bal­esetek! Nemegyszer olvastuk, te­levízió bemutatta a megtört ál­dozatokat, akik életüket vesztet­ték a házak előtt megállt autók miatt. Helyesnek tartanám, ha büntetnék azon kocsitulajdono­sokat, akik nem mennek be, nem állnak be a saját udvarukba, Szécsény-Rozsnyó. Szeptember közepén a Palócfóldi Népi Ipar­művészek Egyesületének csip­kekészítői Rozsnyón jártak, ahol egy nemzetközi csipke­konferencián vettek részt. A rozsnyói és szécsényi művelő­dési központ között évek óta tart egy folyamatos munkakap­csolat. Ennek keretében jött lét­re három ország részvételével (Lengyel- és Magyarország, Szlovákia) ez a találkozó. Az ünnepélyes megnyitón Helena Novotna, a rozsnyói és Smelkó István, a szécsényi mű­velődési központ igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket. A három nap alatt háromféle csipke készítésével ismerked­hettek meg a résztvevők. Az elő­adások alatt és után késő estig készítették a szebbnél szebb csipkéket. Mintákat cseréltek, technikákat, fortélyokat ismer­Piliny. Az önkormányzat kérte a Nógrád Volánt, hogy a Balas­sagyarmatról Szécsényen át Salgótarjánba 14 óra 20 perc­kor induló autóbusz térjen be Piliny községbe is. Ugyanis így azok, akik Balassagyarma­ton vagy Szécsényben 14 óráig dolgoznak vagy az iskolában csak kint, a házak előtt, baleset- veszélyes helyen parkolnak. A buszsofőrök szenvednek a legtöbbet, ezt látjuk minden nap, sok esetben a buszok meg­állnak, mert nem tudnak közle­kedni a parkoló autók miatt. A televízió és a különböző új­ságok is foglalkoznak ezzel a té­mával, Csehországban is pénz- büntetésre ítélik a szabálytalan­kodókat. Ezt kérik a salgótarjá­ni buszvezetők és a lakosság is, ezzel kevesebb halott és baleset lenne hazánkban, Nógrád me­gyében... Takács Lajosné Mizserfa tek meg a résztvevő csipkések. A közös munka a csipke szere- tete legyőzte a nyelvi akadályo­kat. Egy kis kiállításon bemutat­ták a gömöri, a lengyel és a Hun­nia csipkék legszebbjeit. A Rozsnyói napok kerétében tartott konferencián a szécsényi csipkések, Nagy Vilmosné, Zsi- dai Henriett, Polacsek Rita sem vallottak szégyent, sokan nézték alkotásaikat, kértek tanácsokat tőlük, a Csipkekészítők Egyesü­lete képviseletében Túrós Éva és Kárpáti Veronika munkái arat­tak nagy tetszést. A konferencia zárásakor Smelkó István meghívta a részt­vevőket Szécsénybe, a III. palóc­fóldi csipkekonferenciára, amit 2009 májusában szeretne meg­rendezni a Palócfóldi Népi Ipar­művészek Egyesülete. Sz. F. vannak, a járattal átszállás és várakozás nélkül hazautaz­hatnak. Kérésük megértésre talált, a Volán úgy döntött, hogy a járat Piliny község érintésével közlekedik. A mó- disításnak a Balassagyarma­ton, Szécsényben tanuló pilinyi diákok is örülnek. Palócföldi csipkeverők Kérésük megértésre talált Fejlesztési tervek és fejlesztési források Kedvezményes hitelekről, pályázatható forrásokról szólt az MFB régiós találkozója Miskolc. A Magyar Fejleszté­si Bank „MFB Napok 2008” címmel összesen nyolc hely­színt érintő regionális ren­dezvénysorozatot indított 2008. szeptember 16-ától. Ennek során a bank vezetői közvetlenül az érdekeltek­nek, vállalkozóknak és ön- kormányzati döntéshozók­nak mutatják be a fejleszté­sekhez és beruházásokhoz rendelkezésre álló forrásle­hetőségeket, amelyek hozzá­járulhatnak a helyi vállalko­zások versenyképességének megtartásához, erősítésé­hez. A régiótalálkozóra a lil­lafüredi Palota Szállóban ke­rült sor. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) „MFB Napok 2008”, egyhónapos re­gionális rendezvénysorozatá­nak negyedik állomása az Észak-magyarországi Régió volt. Lillafüreden, 2008. szep­tember 30-án, Káli Sándor Miskolc polgármesterének köszöntőjét követően Koncz Ferenc, a BAZ megyei közgyű­lés alelnöke tartott előadást a régió és a megyék fejlesztési terveiről és gyakorlatáról. Az országos fiók­hálózat nélkül mű­ködő MFB célja a rendezvénysorozat­tal, hogy az érdek­lődőknek bemutas­sák mindazokat a kedvezményes for­ráslehetőségeket, amelyek a fejlesz­tésekhez és beruházásokhoz rendelkezésre állnak és hoz­zájárulhatnak a helyi vállal­kozások versenyképességé­nek megtartásához, erősíté­séhez. Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója ismer­tette az MFB eredményeit. Többek között szólt arról, hogy az elmúlt néhány évben több mint 700 milliárd forint beruházást finanszírozott a bank. Kiemelte, hogy „2008. június 30-áig az összes kihe­lyezett fejlesztési hitel 9,8%-a került a régióba. Ebből Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyének 65,9%, Heves megyének 27,1 % és Nógrád megyének 7% a ré­szesedése. Ez azt jelenti, hogy közel 20 milliárd forint vállal­kozásfejlesztési, agrárfejlesz­tési és önkormányzati infrast­ruktúrafejlesztési hitel került a régióban befektetésre, amelynek szinergiahatása en­nél is jóval nagyobb. ” Az előadásokat tematikus tájékoztatók követték, ahol dr. Csillag István, a Magyar Export-import Bank Zrt. (EXIMBANK) és a Magyar Ex­porthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) elnö­ke az exportfinan­szírozás, valamint az exporthitel biz­tosításának fontos­ságát hangsúlyoz­ta és példákon ke­resztül mutatta be a két intézmény fejlesztéspolitikai és gazdasá­gi jelentőségét. Az MFB Bank­csoport tagjaként a MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejleszté­si Központ Zrt. - vezérigazga­tója, Ormosy Gábor kiemelte a társaság közreműködő szere­pét, amelyet betölt a nemzeti és EU-s pályázati programok­ból származó vállalkozásfej­lesztési támogatások közvetí­tésében. Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese részletesen szólt a bank ked­vezményes régi és új hitelei­ről. Az előadók részletes in­formációkkal szolgáltak az ál­taluk kezelt források országos és regionális megoszlásáról. A regionális rendezvény iránti érdeklődést jól mutat­ja, hogy közel 300 fejlesztési szakember, vállalkozó és ön- kormányzati vezető volt jelen a találkozón, amely remélhe­tőleg egy szorosabb együtt­működés kezdetét is jelentet­te. A régió és az MFB vezető­inek találkozója elősegítheti a regionális és helyi fejlesz­téseket szolgáló kedvezmé­nyes források szélesebb körű megismertetését és felhasz­nálását. A Közép-magyarországi Régió Budapesten megrendezendő találkozójának időpontja: október 14. (kedd). Regisztráció: 11.00-11.30, program kezdete: 11.30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom