Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-11 / 187. szám

4 2007. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT KULTÚRA A híd neve: olvasótábor A Nógrád megyében 31 éves múltra visszatekintő olvasótábo­ri mozgalom - amely mindig is szélesebb értelmű, gazdagabb tartalmú volt elnevezésénél - 1994 óta vonja be hatókörébe a határon túli magyar anyanyelvű fiatalokat is. Az irodalmi, törté­nelmi, kulturális értékek megis­merésére irányuló törekvésekhez az első két évben Nógrád biztosí­tott keretet és helyszínt, s a tábor­helyek megválasztása a későbbi­ek során is igazodott a program jellegéhez, céljához. 1996-ban, a millecentenárium évében Buda­pest székhellyel szerveződött a tábor, 1997-től a kelet-erdélyi Illyefalva, a horvátországi Dél-Ba- ranya, a Felvidék, illetve Püspök­ladány, a nyugat-erdélyi Torockó, a vajdasági Tóthfalu, a szlovéniai Csesztreg, a szlovákiai Als- óesztergály, majd 2004-ben újra Salgóbánya volt a táborozok csil­lagtúráinak központja. 2005-ben és 2006-ban Balatonmáriafür- dőn találtak otthonra, míg ez év­ben ismét Erdély, konkrétan Kalotaszentkirály volt a törzs­hely, ha úgy tetszik célállomás. Nem véletlenül, hiszen a 130 év­vel ezelőtt született Ady Endrét családi kötelékek fűzték ehhez a községhez, s ott írta fentebb idé­zett versét is. A településen min­den róla szól, az intézmények a költő nevét viselik. Az olvasótá­bor - amely az Iskolaközpont bentlakásos kollégiumában ka­pott szállást és ellátást - szívé­lyes, figyelmes vendéglátásban részesült a hagyományokban gazdag falu közössége részéről. Egy - a Páka András György pol­gármester által aláírt - oklevél ar­ról tanúskodik, hogy a táborozó- kat helyi tisztelet­beli polgárokká avatták. A 30 diák többsége Nógrád megyei középisko­lákból-a két salgó­tarjáni, a pásztói és a szécsényi gimná­ziumból, valamint a megyeszékhelyi gépipari szakkö­zépiskolából - ke­rült ki. 13 tanulót füleki, pozsonyi, sepsiszentgyörgyi és zentai iskolák delegáltak, főként a környékükben falvakból. A tábor temati­káját a földrajzi, történeti táj és az ember viszonya, az alkotó és a táj­haza szoros kap­csolata képezte. Az útvonalat is aszerint állították össze, hogy a Az erdélyi Kalotaszegre vándorolt az idén a középis­kolások olvasótábora. Kárpát-medencei barangolásaik ezúttal is a magyar irodalom - tágabban a magyar kultúra - olyan őrhelyeire vezettek, amelyeket - má­sok mellett - Ady Endre, Arany János, Kós Károly - neve fémjelez. Programjuk központi témája az ember és a táj viszonya volt, címe - „Útjaink, állomásaink ...a pompás magyaroknál” - Ady „A Kalota partján” című versének alábbi soraira utalt: „Pompás magya­rok, templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / S a hidat fényben majdnem fölemelte / Az ölelő júniusi nap.” A 12 nap mérlegét Gyetvainé Szorcsik Angéla táborvezető, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézet munkatársa vonta meg, két diák véleményével kiegészítve. A táborozok meglátogatták az érmindszenti Ady- emlékházat is résztvevők minél több Erdély­ben élt és alkotott kiemelkedő személyiség nyomában járhas­sanak, minél több irodalmi, kul­turális emlékhelyet ismerjenek meg. Ennek megfelelően a tábo­rozok megtekintették Csúcsán a Boncza-kastélyt, Nagyváradon és Érmindszenten az Ady-múze- umot, illetve kúriát, Zilahon a Wesselényi Miklós Református Kollégiumot, megismerkedtek Kolozsvár nevezetességeivel, voltak Sztánán, Kós Károly Var­júváránál, látták a kőrösfői, a gyerőmonostori és a magyar- valkódi református templomo­kat, hazaútban jártak Bánf- fyhunyadon, Szalontán Arany lános szülőfalujában, Aradon pe­dig megkoszorúzták a vértanúk emlékművét. A meghívottakkal folytatott beszélgetések, illetve a kiscso­portos foglalkozások is a cent­rális témát járták körül, azt konkretizálták, illetve kiegészí­tették. Napirendre került pél­dául a táj-haza-hazatáj-otthon jelenléte, kapcsolata az erdélyi magyar kortárs irodalomban és a „Korunk” című folyóirat szer­zőinek írásaiban, a kalotaszegi és más erdélyi területek nyelv­járásában, szó esett a helyi ér­ték- és természetvédelemről, a falu monográfiájáról. Vendég volt a táborban Kántor Lajos író, a „Korunk” főszerkesztője, Pomo-gáts Béla budapesti iro­dalomtörténész, Péntek János nyelvész, etnográfus a Babes- Bolyai Tudományegyetemről, idegenvezetőként segítette a munkát Szabó Zsolt, ugyancsak egyetemi oktató, a kolozsvári „Művelődés” főszerkesztője. A Az idei tábor székhelye Erdélyben a szép fekvésű Kalotaszentkirály volt személyiségfejlődést, a közös­ségi gondolkodást, kapcsolat- teremtést, a mentális képessé­geket is erősítő folyamatos munkálatok sorából példaként említhető az angyalka-bárány- ka játék, a magyar-magyar szó­tár készítése, a tábori kalendá­rium szerkesztése, a mentor­avatás. A táborvezető munká­ját Szalai Dóra és Tarnóczi László segítette, a csoportokat nemzetközi mentorstáb - konkrétan Jakab Gabriella, Szeghő Patrik, Rabec István, Farkas Gabriella, Bencze Melin­da és Alt Petronella - vezette. Többen korábban maguk is ol- vasótáborosok voltak. A tábort a Lélekpendítők Tár­saság szervezte, a két főszpon­zor az Anyanyelvápolók Szövet­sége és az Anyanyelvi Konferen­cia volt. A támogatók között ta­lálható a Rákóczi Szövetség, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány valamint a Pro Lite- ratúra Alapítvány is, de szülői hozzájáruláshoz is szükség volt. A minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága a művelt­ségi vetélkedőhöz nyújtott támo­gatást. Sok szakmai segítséget kapott az olvasótábor a Balassi Bálint Könyvtártól és személy szerint Hódi Györgynédr. igazga­tótól. A táborlakók is úgy vélik, hogy sok új ismerettel, felejthe­tetlen emlékekkel gazdagodtak. „Ott élnek, messze tőlünk. Hatá­rok választanak el. Valami mégis összeköt minket. Felépült egy híd. Neve: olvasótábor... Itt nem szá­mított, ki honnan jött, az anyaor­szágból, a Vajdaságból, a Felvi­dékről vagy Erdélyből, mindenki elsősorban diák, tinédzser volt. Együtt fedeztük fel a hely által nyújtott lehetőségeket, együtt ne­vettünk, sírtunk, aludtunk (mikor lehetett), együtt buliztunk.. A bú­csú éjszakáján hihetetlen érzés volt összeölelkezve énekelni a tá­bortűz körül” - írta élménybe­számolójában Dupák Anna, a Bolyai János Gimnázium tanuló­ja. Az ugyancsak bolyais Ferhan Alida számára Kalotaszentkirály legidősebb emberével való be­szélgetés bizonyult igazán ma­radandónak: „A 92 éves bácsi alig hitte el, hogy mi tényleg az ő „ keserves életére ” vagyunk kíván­csiak. Miután meggyőztük, hogy igenis érdekel bennünket a sor­sa, mesélt a fiatalságról, szere­lemről, szabadságról, háborúról. Sosem felejtem el!” ■ Csongrády Béla Üvegbe álmodott világ Az utóbbi években sajnos igencsak megritkultak az üveg­művészeti termékeket bemutató kiállítások Salgótarján­ban. Ez természetesen összefügg a sok évtizedes hagyo­mányú üvegipar átrendeződésével, a gazdaságossági, piaci szempontok diktálta változásokkal. Annál inkább örven­detes, hogy a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában a minap ismét egy üvegműves, Budveszel Gyula lépett a közönség elé. A tárlat újra bizo­nyítja az üveg szépségeit, variálhatóságát, s egy olyan al­kotóra irányítja az érdeklődést, akit tehetségéhez, mun­kásságához képest talán kevésbé ismer a közvélemény! Holott - mint Turányi Istvánná megnyitóbeszédéből kiderült - az idén hatvanéves Budveszel Gyula egész eddigi élete a városhoz, az öblösüveggyárhoz kötődik. Tizen­négy évesen került a hutára üveg­fúvónak és nyugdíjazásáig kemenceközeiben tevékenyke­dett. A nyolcvanas évek elején a mintázok vezetője lett, az ő mun­kájuk, technológiai kísérleteik ré­vén kaptak végleges formát az üvegtervezők által elképzelt tár­gyak. Sokszor szerepelt sikere­sen az egykori alkotó ifjúsági pá­lyázatokon, általában külföldről 3 is jó helyezésekkel tért haza. | 1983-ban megnyerte az úgyneve- J zett' „leg-leg” versenyt, sál Guinness-rekordok könyvébe is bekerült a leghosszabb - 1 méter 25 cm-es - szárú kehellyel. Irá­nyította, illetve irányítja az ipar- művészeti főiskolások szakmai gyakorlatát, számos diploma-, il­letve pályamunka fűződik a nevé­hez. Több kollektív tárlaton is sze­repeltek munkái, nemcsak Nóg­rád megyében, hanem Budapes­ten, sőt Franciaországban is. 1990-től minden évben művész­táborokban vesz részt, az ország számos településén épített és üze­meltet kemencéket. Zagyvapál- falván a családi háznál hutakész tárgyakat - vázákat, tálakat, po­harakat, palackokat, burákat, dísztárgyakat, mitikus témákról, alakokról és újabban a családta­gokról, unokákról mintázott figu­rális műveket - készít, amelyek­ből a most kiállított mintegy negyven alkotás ad áttekintést, keresztmetszetet. Azt, hogy hosszú évtizedeken át mi tartotta meg a tűzforró ke­mencék mellett, Budveszel Gyu­la a kihívások sorozatával magya­rázza. 1200 Celsius-foknál gyor­san kell dolgozni, nem szabad időt veszíteni. A színek és formák változatossága ugyancsak új és új kihívásokkal szolgál. Ezért an­nak nyilván ő sem örül, hogy mostanában nincs igazán felfelé ívelő szakaszban e történelmi ihúltú szakma, a külső szemlélő számára varázslatos mesterség. Bízik azonban a jövőben, a fellen­dülésben. Ő addig is teszi a dolgát amint elhivatottsága, szíve, lelke diktálja, s újító kedvvel, az eszté­tikai és a hasznossági kritériu­mok figyelembevételével formál­ja valósággá az általa üvegbe ál­modott világot. A megnyitóün­nepségen Kiss Zsófia - a Váczi Gyula Művészeti Iskola növendé­ke, dr. Bélyei Lajosné tanítványa - működött közre, egy ritka hang­szeren, hárfán csillantva meg ta­lentumát. Műsora teljes szink­ronban volt az, üvegtárgyak su­gallta hangulattal. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ő mondta a tévében, hogy a mellékhatásokról kérdezzük meg a doktor bácsit. ” Szerencsés nyertesünk: Kiss Tamás Szécsény, Hunyadi u. 57. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését augusztus ló-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vá­sárlási utalvány szintén itt vehető át! r P r~ ROM, ROM­HALMAZ SZOBA­BEREN­DEZÉS VADÁSZ REJTEKE z GYORSAN TÖRTÉNIK AZ ESEMÉNY ÁRULÓ ~1 RÉSZEKRE OSZTOTT RÓMAI ÖTÖS VÉG­ÁLLOMÁS TÁRGYRAG ÉLET * • 1 t K _ .s SAVANYÍ­TÓ SZER KEZEMBE NYOM i ♦ A NEWTON JELE TÉTEL­KEZDET ! VÉSZKÜRT ARRÓL A HARMADIK HELYRŐL t t NÉMA LALA ! NEM SŰRŰ NAGY NEVETÉS t t ENYELEG TÖRLŐ­GUMI ÉS, LATINUL L FORRÓ t TÁBLA­JÁTÉK NAGYOBB DISZKÉRT A SZOBÁ­BA FAGYOTT VÍZ INGYENES 1 TÁNC- MULAT- ■ SÁG z LYUK. TAJSZOVAL VALLOMÁS ELEJE ! L LÉTEZIK KERÍTÉS A LEGELŐN KI­SPORTOLT, SZÍVÓS ...-FOROG GRAMM, R. NYELES roHHAS/ro SZERSZÁM FÜGGÖNY­TARTÓ TEA­SÜTEMENY t m Zí ’’v. w L t VÍVÓ­FEGYVER ÓBOR RÉSZE! xX-;i VISSZA­FIZET t ELŐTAG: ÚJ MIND­JOBBAN SZÍNÉSZNŐ V. (LUJZA) L i MAGLÓD RÉSZE! FÜVES PUSZTA ffl-i • Isii ISMÉTLÉS. RÖV. LÁP VÉGEI 1 t OLDAL, RÖV. ■ V ■ As SPORT­TRIKÓ * A HOLMIUM VEGYJELE MŰ­KEDVELŐ &■ ­í* " TV 1 JS^msíSá... 1 L DÜH, INDULAT SZOBÁBA TÁNCOL V vif í: ■•...fi­* 1 L ZAMBIAI AUTÓJEL ► MŰVÉSZ­LÉLEK CIMBORA 4 &: Jt't M nM BALKEZES DUNÁNTÚ­LI VÁROS L t MUSZLIM NÉP RENDJÉN­VALÓ KÁLMÁN. BECÉZVE — OLASZ SPORTJEL ROSSZ, BITANG A SZA MÁRIUM VEGYJELE r~ ATTILA NÉVVÁL­TOZATA ZÁROL POHÁR­KÖSZÖNTŐ KÖVET­KEZTÉBEN L t 3 t t CSOPORT KÉP­AZONOSÍT * ÁLLAT­KERT t HATÁRO­ZOTT NÉVELŐ ÁDÁZ t HAJÓ HÁT­SÓ RÉSZE LÚGBAN ÁLL ! NYÁR KÖZEPE I KUKA KUKA 1 SZIKLA­DARAB r | t ...SZÓ; PANASZ t CSAVAR t UGYAN ! ANNO, RÖV. NEMDE? t­R t t AZ A SZEMÉLY­B 9 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom