Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-06 / 235. szám
4 2006. OKTÓBER 6., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Az egészséges életért Meglepett az emberek öröme A minap egy meghívót találtam a postaládámban „Az egészséges életért „című előadásra invitáltak a mátraszőlősi kultúrházba. A rendezvény szervezőjétől, Oroszi Józseftől, a helyi nyugdíjasklub elnökétől megtudtam, ez az előadás tulajdonképpen folytatása egy, már márciusban elindított sorozatnak. A tavaszi rendezvény a férfiaknak, a mostani a nőknek szólt. Az előadást dr. Langmayer Balázs, Mátraszőlős háziorvosa tartotta, aki több mint három évtizede áll a falu „szolgálatában”. Mert igen, a szó szoros értelmében, szolgálatot jelent egy falu háziorvosának lenni. Ezt a tényt személyes tapasztalataimmal is alátámaszthatom, mivel családomban nem egy vidéki háziorvos, gyógyszerész volt, akik Langmayer doktorhoz hasonlóan szinte saját „gyermekeinek” tekintették a betegeiket A települések háziorvosai azok, akiknek Ismernie kell az egész falu apraját-nagyját, régi ismerősként üdvözlik a Mari néniket, Pista bácsikat Az általános iskolai régi kedves Móra-olvasmányaiból ismerhettük meg ezeket a „jó doktor bácsikat”. Langmayer doktor is számomra ebbe a kedves, Móra-féle kategóriába tartozik. A rendkívül tartalmas, átfogó előadásában beszélt az egészség, betegség fogalmáról. Megtudtuk, hogy a betegségek megelőzése érdekében mi mindent tehetünk mi nők, mivel a táplálkozás terén is van még némi változtatnivalónk. Szomorú tényként állapította meg, hogy, településünkön a nők körében a leggyakoribb betegségek, mbit a cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések száma egyre növekvő tendenciát mutat Beszélt a szűrő- vizsgálatok fontosságáról, arról hogy a régi hiedelemmel ellentétben - köszönet a modern orvostudománynak - az idejében felismert daganatos betegségek igenis gyógyíthatók. Hasznos információkat tudtunk meg a nők változókorban jelentkező problémáiról, tanácsaival segített, hogy ebben az időszakban jelentkező kellemetlen tüneteket hogyan lehet a család segítségével együtt elviselni. Az előadás végén válaszolt a feltett kérdésekre. Elmondta, hogy a gyógyítás titka a gondoskodás. Zárszóként orvosi hitvallását osztotta meg velünk: „Néha gyógyítani, gyakran enyhülést hozni, és minden esetben vigaszt nyújtani.” ■ Brantner Katalin Gyenge közepes A gazdaság és az életkörülmények jellemzői Nógrád megyében A megye gazdaságában folytatódó és megszakadó tendenciák, kedvező és kedvezőtlen jelenségek egyaránt mutatkoznak. Az életkörülmények, az életminőség mutatói is ellentmondásosak, a kép pedig összességében nagyon is szürke - ez derül ki egyebek mellett a KSH Miskolci Igazgatósága Nógrád Megyei Képviselete legújabb, 2006/2-es statisztikai tájékoztatójából. BARÁTHI OTTÓ A GAZDASÁG TEUESÍTMÉNYE A mezőgazdaságban kedvező termésátlagok mellett - amint az még a korábbi tájékoztatóból ismert - a triticale kivételével minden kiemelt szántóföldi növényből az előző évinél kevesebb termésmeny- nyiséget takarítottak be. Kedvezőtlen és érthetetlen is a vetetten, betakarítatlan terület számottevő növekedése. A sok csapadék az őszi betakarítási munkákat is gátolta. Az ipar teljesítménye ugyancsak lanus-arcú. Az országosan igen dinamikus növekedés ellenére megyénkben a 4-49 fős létszámú vállalkozások termelési értéke 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a 49 fő feletti vállalkozások termelése minimálisan meghaladta a 2005.1. félévi volument. Az értékesítés az előző évi szinten maradt, ezen belül az export dinamikusan bővült. Az építőipar tevékenysége hullámzóan alakult, az év eleji növekedést a II. negyedévben visszaesés követte. Összességében az első fél év teljesítménye a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2,5 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakának értékétől. A negatív tendencia a magas bázissal, illetve az egyéb építmények építésének jelentős mérséklődésével kapcsolatos. A kiskereskedelem üzleteinek száma ez év március 31- én 3038 volt megyénkben, egy év alatt csak hat egységgel bővült. Az üzletek, boltok felét egyéni vállalkozások működtették. Csökkent az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma, miközben nőtt a kenyér-, pékáru- és cukrászati termékszaküzletek, valamint a palackozott italok szaküzleteinek száma. Az idegenforgalom mutatószámai is ellentmondásosak. Az összes vendég száma minimálisan több volt az előző évinél. Ezen belül a külföldiek száma dinamikusan nőtt, míg a belföldi vendégforgalom csökkent. Viszonylag kedvező, hogy a vendégéjszakák száma megközelítette a 47 ezret és 4,5 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszaki értéket. A gazdasági szervezetek száma az utóbbi egy év alatt megyénkben 1,0, országosan 1,5 százalékkal gyarapodott. A növekmény elsősorban a vállalkozások bővüléséből adódott, amelyek száma megyénkben a fél év végén 16,5 ezer volt. A társas és egyéni vállalkozások aránya 31:69. A társas vállalkozások több mint 9/10-e 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal működik. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK MUTATÓI A népességcsökkenés - az országos tendenciákkal egyezően -2005. I. fél évéhez képest jelentősen mérséklődött, ami elsősorban a halálozások számának visszaeséséből adódott. Előzetes adatok szerint megyénkben 2006 első felében 960 gyermek született, 2,6 százalékkal több mint az előző év azonos időszakban, miközben 1,6 ezer halálesetet regisztráltak, 8,4 százalékkal kevesebbet, mint 2005.1. fél évében. A gazdaságilag aktívak száma a 15-74 éves népességből a fél év végén 84,6 ezer fő volt, 3,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az aktivitási arány egy év alatt több mint 2 százalékponttal nőtt A foglalkoztatottak száma 74,2 ezerről 75,2 ezerre, a munkanélkülieké 7,4 ezer főről 9,3 ezer főre emelkedett, miként a munkanélküliségi ráta is 9-ről 11 százalékra nőtt. Az alkalmazásban állók számának csökkenése tovább folytatódott és ma már tendenciának tűnik. A 4 fő feletti vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél 2006.1. fél évében mintegy 36 ezer főt foglalkoztattak, 1,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A havi bruttó átlagkereset az alkalmazásban állók esetében 139 888 forintot, míg a nettó átlagkereset 96 434 forintot tett ki. Az előbbi 6,9, az utóbbi 7,7 százalékkal haladta meg a 2005.1. félévit A keresetek reálértéke 5 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Ugyanakkor a nógrádi átlagkeresetek közel 17 százalékkal alacsonyabbak a 168 198 forintos országos átlagnál. A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 júniusában 12 845 fő volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Közel 20 százalékkal több betöltetlen álláshelyet jelentettek be a vállalkozások, így az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma a 2005 június végi 20-ról 15 főre csökkent Az álláskeresők gazdasági lag aktív népességen belüli aránya 14,4 százalék, ez a 3. legkedvezőtlenebb mutató az országos rangsorban. A lakáshelyzet valamelyest javult. 2006 első felében 137 lakás épült, közel kétötödével több mint egy évvel korábban. A községekben 1,7-szer, a megyeszékhelyen kívüli 5 városban 3,5-szer több, a korábbinál nagyobb alapterületű lakást vettek használatba az idén, mint tavaly ilyenkor. Salgótarjánban ugyanakkor hatodával kevesebbet. A megyében a két legfőbb építtető a lakosság és a gazdasági szervezetek. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy Nógrád megye gazdaságának teljesítménye 2006 első fél évében ágazatonként eltérően, gyakran az egyes ágazatokon belül is ellentmondásosan alakult. Az agrárgazdaság lanyhult, az ipar nem izzott fel, a munka- nélküliek száma tovább nőtt. A lakosság életkörülményei differenciáltan alakultak, összességében és átlagosan - csak a reálkeresetek alakulásából következtetve - csak alig érzékelhetően javultak. Nógrád 2006 első félévi bizonyítványába jó, ha a gyenge közepes jegy beírható. Gulyás Jánosné nemrég a Bátonyterenyéért kitüntetésben részesült. A váratlanul kapott elismerés óta igazából a mások örömének örül, akik szinte megelégedéssel, a „na végre” summázással vették a hírt: Csilit, Irénkét, a tanárnőt kitüntették! Hiszen szűnni nem akar a gratulációk sokasága, utcán, vásárláskor, autóbuszról integetve, kutyasétáltatás közben, telefonon... Volt tanítványok, munkatársak, sorstársak, lakótársak, patronáltak, gyámolítottak, önként jelentkező korrepetáltak, ügyeik elintézésében segítséget kérők, kérvényt íratok, tanácsot, segítséget kérők, egy- egy „nagy” kérdést, napi politikai vagy egyéb eseményt megvitatni szándékozók, szóval mindazok, akik életük nyugdíjasszakaszában elmaradhatatla- nokká váltak, s ellátják tennivalókkal mindennapjait. Mindez azt is jelenti, hogy egy gazdag és szép pedagóguspálya évtizeddel ezelőtti befejezése után, a szó szoros értelmében a városban, illetve közvetlen környezetében élők „szolgálatában áll”. Természetesen ehhez szükségeltetett egy olyan életút, habitus, nyitottság, mérhetetlen optimizmus, közismertség amilyennel Gulyás Jánosné rendelkezik. Életútja főbb állomásait így summázza:- Belgiumban, Eysdenben születtem, 1946-ban jöttünk haza Magyarországra, Szorospatakra. Iskoláim színhelye: Nagybátony, Salgótarján, Szeged és Budapest. Eredetileg orvosnak készültem, három évet elvégeztem, amikor megbetegedtem. Gyógyulásom után a pedagóguspályát választottam, először tanítói, majd tanári, s végül az ELTE-n filozófiai (filozófus) végzettséget szereztem. 1958-ban kezdtem tanítani a Szorospataki Általános Iskolában. 14 évig tanítottam, majd a salgótarjáni járásban végzett tanulmányi felügyelői munka után - 1973- ban - a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője lettem. Ez idő alatt munkámat számos szakmai elismerés kísérte, megyei, minisztériumi egyaránt. Amikor Kisterenyén megürült a gimnázium igazgatói állása - 1982-t írtunk - megpályáztam, ahol ugyan kezdetben nem szívesen fogadtak, de rövid idő múlva, kölcsönösen megismerve egymást nagyon jó viszonyt, légkört sikerült kialakítani. Itt töltöttem munkásságom talán legszebb időszakának közel tíz évét. Több országos kísérletben vettünk részt, s többek között a számítástechnika oktatásának, illetve több fakultációs tárgynak a bevezetésére ekkor került sor. Nagyon fontos volt számomra a kollégák véleménye, javaslata, egyáltalán a jó munkahelyi Gulyás Jánosné légkör. Az önképzés, illetve továbbképzés folyamatossága, például nálunk az elsők között kezdődött az orosz szakos pedagógusok átképzése. Sok olyan tanuló került ki a gimnáziumból, akik ma igen értékes személyiségei lakóhelyünknek, településünknek. Munkásságom, aktív időszakom egyik nagyon szép és fontos részének tartom azt a 22 évet, amit felnőttek tanításával töltöttem, a ma már kicsit ironikusan emlegetett esti egyetemen. 1999-től tagja vagyok a Bátonyterenyei Közoktatásért Közalapítvány kuratóriumának, a különféle pályázatok, az szakmai programjának értékelésénél úgy érzem érdemben tudom kamatoztatni szakmai felkészültségem, tapasztalatom. jelenlegi helyzetét, a maga derűs-jókedvű módján különlegesnek tartja. Olyan nyugalmas (vagy nyugdíjas), mégis mozgalmas életvitelnek, melynek perspektívája más jellemzőkkel bír.- Miután az ember addigi életéből nem tud kijönni, kilépni, nyugdíjazásomkor úgymond, eladtam magam. A dolgok spontán is úgy alakultak, alakulnak, hogy egyfelől ismertségem, másfelől a bennem lévő örök pedagógus-nevelő okán számtalan módját találtam meg hasznossá tételemnek. Például az utcáról egy kis korrepetálásra „begyűjtött” gyerekek szájhagyomány útján terjesztik e segítségkérés mindenfajta kötelezettség vagy tét nélküli formáját, pontosabban megfelelő viselkedés, érdeklődés, teljesítés szükségeltetik e közös időtöltéshez. Középiskolások, egyetemisták keresnek fel, matematikakorrepetálás, vagy érdekes (filozófiai) kérdések, témák megbeszélése ürügyén, vagy épen szakdolgozatok megírása apropóján. Soha nem unatkozom, a házban mindig akad elintéznivaló, valamire pénzt szerezni, kérelmek, nyugdíjügyek, üdülési csekkek, szerelni-javítani valók, hivatalos levelek... s hát a „Pletyka- pad”, az „ENSZ-pad”, ahol a nap meghatározott órájában, most már egyre bővülő létszámmal vitatjuk meg az éppen aktuális vi- tatnivalót. A körülményekhez igazítva folytatom a világnézeti nevelést, a közösség, a közhangulat formálását az éppen időszerű felvilágosító, szervező munkát. Mint ahogy nem tudok szó nélkül elmenni az egészség, az egészségre nevelés szempontjából problémás jelenségek mellett sem. Lásd: dohányzó gyermekek. A kutyám - Dugó - a mániám. így a rendszeres kutyasétáltatás is ragyogó alkalom a szóba elegyedésre, reggel a kutyát megsimogató gyerekektől megtudni milyen órák lesznek, mit nem értenek, s az iskoláig elsétálva akár el is lehet magyarázni egy-egy matematikai „gondot” például... Szóval soha nem unatkozom! S akkor még nem szóltam azokról, akikről elsőként kellett volna, a családomról, testvérem, gyerekei, az ő gyerekei, egyáltalán a tágabb család, rokonság is, akik mindenben számíthatnak rám, hiszen én is ezt kapom tőlük. S időnként jelentkeznek a régi barátok is, az orvosi egyetem korszakából, az aktív pedagógus, illetve a vezetői korszak éveiből. Amikor az elismerés indoklása elhangzott, igazából az esett nagyon jó, hogy a segítőkészség, a segíteni akarás, a segítő szándék felismerése nyert megfogalmazást. Mert fantasztikus jóérzés, ha tudja, látja, érzi az ember, hogy mindenfajta érdek és elten szolgáltatás nélkül - ez alapvető kitétel nálam - segíthet az ember. S hogy mennyire érdemes így élni nap mint nap, tapasztalom most is: mennyi ember osztozik örömömben. Ilyenkor mindig megkérdezem magamtól: tényleg szeretnek? Közlekedtek a családok H. E. Salgótarján/Bátonyterenye a salgótarjáni rendőrkapitányságon a közelmúltban immáron 12. alkalommal rendezték meg a „Közlekedik a család” vetélkedő területi döntőjét. A rendezvény alapvető célja a gyermekek közlekedésre nevelése, a közlekedési balesetek megelőzése. A megnyitó után a családok két felnőtt tagja a gépjárművezetők részére elkészített, valamint az elsősegélytesztet, míg a családonként résztvevő két-három gyermek pedig a kerékpáros KRESZ-tesz- tet töltötte ki. A tesztlapok kitöltése után a gyurtyánosi rutinpályán autós és kerékpáros ügyességi feladatok megoldása várt a résztvevőkre. Az eredmények összesítése után első helyezést ért el az etesi Mravcsik család, a második helyezést Sándor Tibor és családja, míg a harmadik helyezést Tóth Csaba és családja érte el. Az első és a második helyezett vesz részt az október 14-i megyei döntőn. Az értékes nyereményeket a rendezvényre meghívott szponzorok képviselői, valamint Butkai Sándor alezredes, rendőrkapitány, a városi baleset-megelőzési bizottság (vbb) elnöke, Híves Éva százados, a megyei baleset-megelőzési bizottság titkára és Pásztor Renáta főtörzsőrmester, a vbb titkára adták át. A bátonyterenyei rendőrkapitányság városi baleset-megelőzési bizottsága által megrendezett területi döntőn 15 család versenyzett. Az Ady Művelődési Központban zajlott az elméleti verseny, amelyen KRESZ (személygépkocsi és kerékpár) és egészségügyi tesztlapokat töltöttek ki a résztvevők. A kisebb gyerekek valamilyen rendőrségi témában készítettek rajzot. A salakos pályán folytatódott a vetélkedő a gyakorlati résszel, ahol a gyerekek kerékpáros ügyességi versenyen vettek részt, a felnőttek személygépkocsival mutatták be tudásukat. Első helyezést ért el Pál Gábor családja (Bátonyterenye), második tett Nagy Tamás családja (Bátonyterenye), a harmadik helyet Kohári József családja (Bátonyterenye) szerezte meg. A vetélkedő rendezői köszönetét mondanak a szponzoroknak.
