Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

2004. MÁJUS 7., PÉNTEK BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ Pályázat a kórház második ütemére Várospolitikai kérdések Balassagyarmat A város önkormányzata előterjesztést nyújtott be a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet bővítéses rekonstrukciójának megvalósítása érdekében történő címzett állami támogatás második ütemére mintegy 2,5 milliárd forint értékben a 2005-ös évre a testület április 22-i ülésén. Az előterjesztést Magyaros Tamás műszaki osztályvezető készítette. Balassagyarmat A 2000-ben elnyert címzett támo­gatással megkezdődött a kórház kor­szerűsítése, az új központi műtő­blokk, intenzív osztály és sebészeti fekvőbeteg- osztály kialakításával. A diagnosztikai épülettel történő ösz- szekapcsolás már elmozdulást jelent a korszerű tömbkórház irányába. Mivel ez a program (I. ütem) nem terjedt ki a kórház egészére, ezért el­engedhetetlenül szükséges volt a II. ütem megtervezése A kórház az elmúlt évtizedekben saját erőből főleg a sebészeti épület­ben végzett néhány kisebb felújítási munkát. Az átlag kórtermek mind­két épületben (jelenlegi belgyógyá­szat és sebészeti épület) komfort nélküliek, több osztályon található­ak nagy ágyszámú kórtermek. A ki­sebb kórházi betegszobák is rendkí­vül zsúfoltak, a közös vizesblokkok, WC-k, zuhanyzók száma kevés, ezek is szűkösek, elöregedtek. A főbejárat felől a jobb és bal ol­dali épületek az eredeti építési perió­dusból valók. Megtartásuk építészeti és szakmai szempontokból is indo­kolt. Az I. ütem befejezésekor a pavi­lonok a földszinten és az első emele­ten szintben összekötődtek az új központi épülettel. A fő feladat a szükségessé váló épületrekonstrukció és a szakmai minimumfeltételekben rögzített elő­írások kielégítése. A 2 és 2/a épületegyüttes teljesen összeépül. (A kettes a jelenlegi bel­gyógyászat, a 2/a az új hozzáépítés.) Az egybefüggő térrendszerben sebé­szeti jellegű osztályok kapnak helyet. A földszinten a traumatológiai felvéte­li részleg helyezkedne el. Ez a meglé­vő épület bővítéseként létesülő hátsó épületrészbe kerülne. A részleghez külön bejárattal készülne el a mentő­autós megközelítés. A mentők a Szontagh Pál utca felőli mentőbejárat és fedett mentőautó-fogadón keresz­tül érik el az egységet. A betegfelvéte­li részlegnek belső megközelíthetősé­ge van a főépület földszinti fő közle­kedőfolyosója felől. A szint további, főleg a régi épület­ben lévő része a 25 ágyas traumatoló­giai osztály elhelyezésére lenne átala­kítva. Miután az új épületek a meglé­vő pavüonokkal lesznek egy síkban, az egymás melletti traumatológiai fel­vétel és osztály, általános sebészet és a traumatológiai osztály belső kapcsola­ta megoldott. Ez a kiszolgáló és főleg a személyzeti helyiségekben jelent megtakarítást. Az I. emeletre sebészeti mátrix osztályként kialakítva az összevont FOG és urológiai osztály kerülne. A belső kiépítés az előző tervhez képest lényegesen egyszerűsödött. Míg ed­dig a két - részben eltérő szakmai és higiénés követelményeket támasztó - részleg bár egy sebészeti osztályként létesült, de a specialitások miatti sze­parálások két nővérállomás és kiszol­gáló helyiségcsoport kialakítását igé­nyelték. A mostani koncepció már egysé­ges osztályként kezeli a két eltérő betegcsoportot ellátó osztályt. Ezért a szakmai tervezési program min­den szükségtelen párhuzamosságot megszüntetett. Az osztály összevon­ható kiszolgáló helyiségcsoportjai­ból csak egy-egy létesül, így a meglé­vő épület kis kiegészítéssel - közép­folyosóssá való kibővítéssel megfele­lő területet biztosít a korszerű kiala­kításnak. A 3 és 3/a épületegyüttes kivite­lezése két, jellegében eltérő fel­adat. Az új 3/a épület két nagyobb belső udvarral csatlakozik a meg­maradó 3. épülethez. A 3. épület rekonstrukciója önállóan készíthe­tő feladat. Az épület meglévő adottságai jól megfeleltethetőek nagyobb osztályok kialakítására. Az elfogadott átfogó koncepcióterv szerint ebben a belgyógyászati profilú osztályok kapnának helyet. A földszinten főleg gastroen- terológiai profilú belgyógyászati osz­tályt alakítanak ki, míg az emeleten, a másik - azonos kialakítású, de fő­leg kardiológiai profilú - belgyógyá­szat helyezkedik el. Mindkét osztály 45-45 ágyas. Általánosságban mindkét meg­maradó épületben főleg háromágyas betegszobák létesülnek minden esetben vizesblokkal. A traumatoló­giai osztály nagyméretű és speciális kórtermeiben két-két ágy elhelyezé­se indokolt. Az is általános elv, hogy a nővérállomások az osztályok kö­zépső részén alakítandók ki, dolgo­zó és személyzeti pihenős térrészek­kel kibővítve. Az épületek szerkezeti rendszere, födéméi megmaradnak. Az I. ütem­ben elkészült két liftaknába új lifteket kell elhelyezni. A 7. sz. épület (a jelenlegi szülé­szet-nőgyógyászat) a 70-es években épült előre gyártott vasbetonszerke­zettel. A homlokzaton egyedi előre gyártott kis panelok találhatóak. A kor iparosított építési technikája mára már teljesen elavult. A hom­lokzat hőszigetelése elégtelen, az épület télen teljesen gazdaságtala­nul fűthető ki, nyáron viszont a túl­zott felmelegedés miatt igen kényel­metlen, egyes betegszobái alig hasz­nálhatóak. Fő feladat a jelenlegi szülészet-nő­gyógyászati épület részleges felújítá­sa. Ennek megadja a lehetőségét a fel­épülő 3/a pavilonrész, ahová az itt lé­vő osztályok, annak elkészülte után átköltöznek. így a kiürülő épület teljes gépészeti felújítása és kívánt építésze­ti átalakítása megvalósulhat. Az épü­letbe a Nógrádgárdony megyei tüdő­gyógyintézet és a városi tüdőszűrő ál­lomás költözhet. Ez két előnnyel jár. A kórház racionálisan és szakmailag magas színvonalon tudja kihasználni a kiürülő 7. számú épületét, az ideke­rülő közel százágyas megyei feladat ellátásával gazdaságosabban működ­tetheti teljes infrastruktúráját. A hom­lokzat külső oldali hőszigetelését szintén szükséges elvégezni. A „G” jelű diagnosztikai épület szintén előre gyártott pillérvázas technológiával épült, szerelt hom­lokzata gyakorlatilag semmi hőszi­getelést nem biztosít. A mellvédek­nél is erősen kérdéses a hőszigetelés vastagsága. A homlokzat hőszigete­lésével és új hőszigetelő nyílászárók beépítésével jelentős üzemeltetési költségmegtakarítás érhető el. A képviselő-testület a helyi önkor­mányzatok 2005. évre szóló címzett állami támogatás iránti pályázat elbí­rálásánál kéri azt, hogy az ellátási ré­gió hátrányos helyzetére és az abból következő teherbíró képességekre fi­gyelemmel, pályázata pályázati ön­erő vállalása nélkül kerüljön befoga­dásra. SZ. A. Lombos István polgármester beszámolt néhány, a város közvéleményét foglalkoztató aktuális témá­ról. Balassagyarmat szűkös költségvetési helyzeté­ről szólva a település vezetője elmondta, hogy egy­két képviselőtársa azon vádjával szemben, misze­rint az önkormányzat túlköltekezik, ő semmiféle elbocsátást nem tervez. Az intézménybezárásokat is ellenzi a polgármester, szűkítéssel, összevonás­sal, racionalizálással azonban számot kell vetni. Tudomásul kell venni azt, hogy az önkormányzat képtelen finanszírozni az iskolákban 15 fős osztá­lyok beindítását. Bizonyos területek értékesítése könnyíthet a ne­héz pénzügyi viszonyokon. A Mikszáth Kálmán úti parkolót 43 millió forint+áfáért eladta a város a Provax Invest Kft.-nek. A cég lakóépületet tervezne a parkoló helyére, amelynek alján üzlethelyiségek sorakoznának. Lombos István azt sem rejtette véka alá, hogy a Spar Áruház 51 millió forintot ajánlott a területért, s még két befektető is jelentkezett, de a városképbe leginkább a lakóépület terve illik bele. Parkoló, játszótér, gyalogátkelő szintén létesülne a házsor mellett. Az utak állapota úgyszintén foglalkoztatja Balas­sagyarmat lakosságát. A kátyúzást sikerült meg­szervezni és elkezdeni. A dolgok gazdasági oldalát tekintve ez nem volt könnyű, mert a kátyúzás épp­oly drága, mint az útépítés. Pályázati lehetőség nincsen, s a jelenlegi források végesek. A városve­zetés árajánlatot kért be öt vállalkozótól, melyet vé­gül is az EGUT nyert el. A szerződés hárommillió forintos, melyhez az önkormányzat egymillió fo­rintot tesz hozzá. Az Ipolyjáró út már készen van, most a Hétvezér, a Batthyány, a Horváth Endre, a Fáy utak kerülnek sorra. A tömegközlekedési, s a lakókörzeteket kiszolgáló gyűjtőutak élveznek pri­oritást. A polgármester arról is szót ejtett, hogy dr. Kovács Anna megyei múzeumigazgatóval leltárt készítenek arról, mely Madách- és Mikszáth-relikviák kerülhet­nek vissza a városba a volt vármegyeházi Madách- és Mikszáth-emlékszobákba. 2005-ben - a soproni pél­da alapján - tervbe vették egy Nemzetközi Műemlék- védelmi Konferencia megrendezését a történelmi vá­rosban. SZABÓ A. „Talpon maradtam, tanító néni!” Balassagyarmat Ahogy Proustnál egy teába mártott sütemény indítja el az emlékezés szinte végeláthatatlan folyamatát, úgy eredt az emlékek nyomába az asztalosszak­mát kitanult balassagyarmati Ábel György is egy imakönyvből kihullott ré­gi fénykép kapcsán. A fotó a patinás Bajcsy általános iskola egy kezdő osztá­lyát ábrázolja 54 évvel ezelőtt. A hábo­rú után felocsúdó város akkori kis tanu­lói derűsen néznek a kamerába: rakott szoknyás, copfos kislányok és kantáros nadrágot viselő kisfiúk. Mögöttük pedig a bájos, kedves, megnyerő mosolyú, fi­atal tanítónő, Laczkó Mária, a későbbi Hemerka Gyuláné. Ábel György rögtön lázas szervezkedésbe kezdett: vajon él- nek-e még a régi osztálytársak, s kit merre sodort az élet. Fricska Sándor és Pozsonyi József, egykori diáktársai nyújtották a keresgélésben a legna­gyobb segítséget. Volt, aki 50 éve nem látta a másikat. Nem csoda, hogy az is előfordult tehát, hogy írtak egy bizo­nyos Balogh Máriának, aki szívesen el­jött volna, de bizony jelezte, hogy ő so­sem járt a Bajcsyba. Mindegy - végül is megtalálták egymást, s egy szombati napon beléptek a régi falak közé, hogy újra együtt lehessenek. A táblára kifüg­gesztett fényképen sokszor még önma­gukat sem ismerték fel az egykori kisdi­ákok, de másodikos osztályfőnökük, a vérbeli pedagógus, Hemerka Gyuláné a legtöbb esetben eltalálta, melyik gyer­mekkori tekintetet rejti magában a je­lenleg 60 éves meglett férfi és nő arca. Volt ott sírás és nevetés, ünnep és szo­morúság, minden, amit a sors és élet adni tud. Mécsest gyújtottak elhalt osz­tálytársaik tiszteletére, de legfőképp Er­délyi Sárikára emlékezve, aki elsőben irányította a 42 fős gyermeksereget, s Balassagyarmat egyik legendás pedagó­gusa volt. A tanító néni 94 évesen hunyt el a városi idősek otthonában, s nem csak Jobbágy Károly, a Gyarmatról elszármazott költő látogatta rendszere­sen, hanem a találkozón jelen lévő Mindszenty Gábor is, aki haláláig gon­dozta az édesanyjának tekintett Sárika nénit. Ma is ő ápolja a családi sírhelyet a gyarmati temetőben. Becsületes élet- utakról számoltak be a jelenlévők volt tanítónőjüknek: többek között Eger­ből, Gyöngyöspatáról, Budapestről ér­keztek az egykori bajcsysok. Sokan már csak szüleik sírjához járnak haza a városba, s ami a legszembetűnőbb és legelgondolkodtatóbb: gyerekeik a szélrózsa minden irányába szétszéled­tek: Münchentől Franciaországon át San Diegoig, Washingtonig. Persze mindig vannak helyben maradók is, akik végig hűségesek szülőföldjükhöz. A valamikori bajcsysok oly őszintén számoltak be életútjukról, családi tra­gédiáikról, hogy bizony nem egyszer könny szökött a szemekbe. „Talpon maradtam, tanító néni...” - mondta egy fiatalon özvegyen maradt, három gyer­mekét varrónőként egyedül felnevelő asszony. S vajon nem ez-e a legfonto­sabb útravaló, amit az ember magával vihet hajdani iskolájából, s közölhet egykori tanítójával? SZABÓ ANDREA Álló sor, balról: Deák László, Nagypál Judit, Nagy Sándor, Nagypál Margit, Pozsonyi István, Kalmár Mária, Fricska Sándor, Plachy Mária, Kosztolányi Mária, Tóbiás Mária, Mindszenthy Gábor, Kovács Erzsébet, Pulay Gábor. Ülnek: Soós Hilda, Fazekas Agnes, Hemerkáné Laczkó Mária osztályfőnök, Fekete Katalin, Rónási Éva, Ábel György Útjára indult az EMMA: működik, és elérhető a 185-ös telefonszá­mon, a www.emmal85.hu és a www.185.hu weboldalákról egyaránt. Az átadás kapcsán sajtótájékoztatót tartott Burány Sándor foglalkoz­tatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Háttérinformációként érde­mes tudni: Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa az akkreditációs el­járás eredményeként a munkaügyi adatbázis működését az adatvé­delmi törvénynek megfelelőnek minősítette, és a munkaügyi nyilván­tartó központot nyilvántartásba vette. Az országgyűlési biztos hivata­la ezt az év folyamán még ellenőrizni fogja. EMMA: az Egységes magyar munkaügyi adatbázis Az EMMA segíti a munkavállalók jog- biztonságának erősödését, illetve javítja a hazai munkaerőpiac átláthatóságát. Mindezeken túl az adatbázis összevont adatai alapján készülnek majd az Euró­pai Unió számára összeállítandó or­szágjelentések megfelelő részei is. Az EMMA-val kapcsolatban a munkaválla­lóknak kötelezettségük nincs. Lehető­ségük van azonban: munkaviszonyuk adatairól informálódhatnak az Interneten és telefonon keresztül is. El­ső alkalommal PIN-kódot kell kérniük, de adataikat lekéréséhez nincs szükség erre a kódra sem - ha azt az ország 174 munkaügyi kirendeltségén személye­sen vagy postai úton teszik meg. A munkáltatóknak továbbra is beje­lentési kötelezettségük van, amelynek 2004. május 1. után, a 2003. évi CXIV. törvény alapján minden új munkavi­szony létesítése esetén annak megkez­dése előtt, míg munkaviszony megszű­nése esetén, legkésőbb a megszűnést követő napon kell eleget tenniük. A munkáltatók e bejelentést, PIN-kód bir­tokában interneten'és telefonon vagy PIN-kód nélkül személyesen a munka­ügyi kirendeltségeken, valamint postai úton intézhetik. Az EMMA-nak köszönhetően, a közel két és fél millió, a Munka törvényköny­ve hatálya alá tartozó munkavállaló, va­lamint az őket foglalkoztató, több mint 300 ezer munkáltató és az illetékes ha­tóságok ezentúl pontos és megbízható információkhoz juthatnak a hazai mun­kaviszonyokról. Az EMMA működéséről tudni kell, hogy a törvény által a munkáltató szá­mára előírt bejelentési kötelezettség ki­zárólag a 2004 május 1-je után életbe lé­pő munkaviszonnyal kapcsolatos válto­zásokra vonatkozik. A munkáltatók a munkaviszonyban történő változásokat bejelenthetik interneten vagy telefonon, ehhez PIN-kódot kell igényelniük pos­tán vagy személyesen a munkaügyi ki- rendeltségeknél. PIN-kódot a munkavál­lalók is hasonló módon igényelhetnek, amennyiben az adatbázisban munkavi­szonyukról tárolt információkat inter­neten vagy a telefonon, a munkaügyi nyilvántartó központ ügyfélszolgálatán keresztül ellenőrizni kívánják. Az EMMA működéséért felelős mun­kaügyi nyilvántartó központ feladatai közé tartozik az induló adatbázis kiala­kítása, „feltöltése” adatokkal, amelyeket az országos nyugdíjfolyósítótól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tártól vettek át. További feladat a mun­kaviszonyokkal kapcsolatos változások rögzítése, a bejelentések visszaigazolá­sa és az adatok valódiságának ellenőr­zése, a PIN-kód generálása és kiadása, az adattulajdonosok egyedi információ igényeinek kielégítése, a nyilvántartási rendszer ügyfélszolgálatának működte­tése. A munkaügyi ellenőrző szervek információkkal való ellátása, az infor­máció feldolgozó központ biztonsági feltételeinek megteremtése és folyama­tos biztosítása. Az EMMA létrehozásának törvényi feltételeit az egyes törvényeknek az egységes munkaügyi nyilvántartás lét­rehozásával összefüggő módosításáról szóló 2003. évi XC1V., valamint a 2004. évi XXVIII. törvény teremtette meg. Az EMMA-rendszer által tárolandó adatok körét a 2003. évi, az egyes törvé­nyeknek az egységes munkaügyi nyil­vántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló XCIV. törvény részletesen szabályozza. A törvény sze­rint a rendszerben nyilvántartandó alapadatok a következők: Munkáltató adatai közül az adószám, adószámmal nem rendelkező magán- személy munkáltató esetében az adó- azonosító jel, a megnevezés, a telephely címe, a székhely címe, a saját adatok­hoz való hozzáférést biztosító kód. Munkavállaló adatai közül a személyi adatok (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), a táj- szám, az állampolgárság, a személyi alapbér, a munkaidő hossza (teljes munkaidő, részmunkaidő), az iskolai végzettség, szakképzettség, a saját ada­tokhoz való hozzáférést biztosító kód. Munkaviszony adatai közül a munka- viszony kezdetének és megszűnésének időpontja. Informatikai szempontból a munka­idő hossza esetében letárolásra kerül a teljes vagy részmunkaidő jellemző, il­letve a heti munkaórák száma. Az EM­MA az alapadatok mellett tárolja azokat a kódtáblákat és egyéb származtatott adatokat, amelyek segítségével a tör­vényben meghatározott funkciók infor­matikai leképezése megoldható. A rendszerben tárolni kell a munkaadók címének és az illetékes kirendeltségek összerendelését is, hiszen ez alapján tudják a munkaadót behívni például adategyeztetés céljából. Ezen túlmenő­en a bejelentéskor opcionálisan megad­ható a bejelentő neve és címe. A rend­szer rögzíti azon munkavállalók lak­címét, alak PIN-kód iránti kérelemmel fordulnak az EMMA rendszerhez. Az alapadatokon és a kódtáblákon kí­vül a rendszer a funkcionális működés­sel kapcsolatos adatokat is tárolja. Erre biztonsági szempontból, illetve a beje­lentések visszakövethetőségének szem­pontjából is szükség van. A tárolt ada­tok a következők: a benyújtott regisztrá­lási igény adatai (a papíralapú adatokat a felhasználónál működő iktatórend­szer iktatja, a rendszerbe csak a rögzí­tett tartalom kerül). Ezen adatok ellen­őrzése után a kapcsolódó rendszerek alapján hibalisták készülnek, melyek adatainak egyeztetésére kell az igénylőt felszólítani Az ellenőrzött adatok alap­ján hozott döntések eredményei (kiad­ható hozzáférési kód, vagy elutasítás). A regisztráció során az igénylővel vég­zett teljes kommunikáció élettörténete a szoftverben végzett rögzítések adatai­val. A hatósági kóddal kapcsolatos igénylések adatai, a munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentések típusa (tele­fon, internet), dátuma, a rögzítő azono­sítója, helye, a bejelentett adatok, a kül­ső adatigénylések adatai (ki kiről, mi­lyen célból, milyen adatokat kért - de maga a lekért adatállomány nem kerül tárolásra). Előbbieken kívül a rendszer tárolja: a munkáltatók által tett bejelentések nyilvántartásába vételéről szóló igazo­lások nyomtatását és nyilvántartását, a bejelentési kötelezettségnek nem jog­szabályban meghatározott feltételek­nek megfelelően teljesítő munkáltatót hiánypótlásra, ismételt bejelentésre kö­telező felszólításokat. Az EMMA-rend- szerben szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása miatt a munkáltatóknak kiküldött felszólításo­kat. A rendszerben történt összes le­kérdezést, módosítást naplózni kell, beleértve a call centeres, ügyfélszolgá­latos munkatárs rendszerbeli tevékeny­ségét is. További információ: a 185-ös telefonszámon és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom