Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-07 / 32. szám
L III 1 L \ I I 1 1 1 / / , Li_ LA \_ Lili L h_, dCL 1 I jj Laan L v. A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE______________________________________________________________________________________2004. FEBRUÁR 7., SZOMBAT \ Mosolyt fakasztó pincérvilág Farsangi olvasmány: anekdoták, emlékek, receptek Gabora Attila módra Nemrég volt szilveszter, némelyek talán még kis sem pihenték a hosszúra nyúlt mulatozás fáradalmait, s máris újra a vigalom napjait számláljuk. Farsang van, a bálok, a karneválok ideje. S bár a reflektorfény ilyenkor is értelemszerűen a vendégsereget veszi célba, a figyelemből a pincérek társadalma is részesül. Minthogy udvariasságuk, jé kedélyük éppúgy tartozéka a hangulatos szórakozásnak, mint a fehér asztal vagy a színesítő program kínálata. S mostanában egyikük, a Salgótarjánban jól ismert Gabora Attila gondoskodott arról, hogy még több szó essék róluk: „Ezek is mi vagyunk” címmel könyvet állított össze a pincérvilág háttérélményeiről, derűs eseteiről. Az ötlet eleve jónak bizonyult, nem véletlen, hogy a közkedvelt pincérnek nagy számban sikerült szponzorokat találnia a megvalósításhoz. Az anyagi támogatás mellett az ilyenféle munkálatokban járatlan szerzőnek persze szüksége volt szakmai tanácsokra is, amelyeket Praznovszky Mihály tói, a Palócföld főszerkesztőjétől kapott meg. Az együttgondolkodás eredményeként alakult ki a kötet jól sikerült, változatos szerkezete. Ugyanis az első részben igencsak híres vendégek - Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula - egy-egy, a vendéglátással, a kulináris élvezetekkel kapcsolatos írása kapott helyet. Jókai az 1894. október 16-i alcsúti szüreti mulatság emlékeit örökítette meg, Mikszáth viszont „A magyar konyha” címmel értekezett a „fecsegés” műfajában. Az ugyancsak nagy „Vajon következnek-e még századok Magyarországon, amikor csendesen emésztett a nemzet, erejét gyűjtögette, hosszan pihent, lassan, meggondolva élt, erős fiúkat nevelt, szép lányokat hoztak a gólyák és mindenki jóllakott étellel, igével, csöndes politizálással?” A „Klasszikus receptek” címszó alatt a három nagy íróról elnevezett néhány étel elkészítési módja is olvasha- ___________. tóré6 Z£K IS mi PBSVÜHK Vidám történetek pincérekről és vendégekről A 2003-as kiadvány címlapja ínyenc hírében állt Krúdy „Magyar hasak” című, 1919-ben kelt jegyzete az első világháború előtti étkezési kultuszra emlékezett. Bölcs előrelátással tette fel a költői kérdést: geb- bi és újabb szakács- / könyvek alapján. Bárdi Ödön, Békés István és Tóth Béla anek- dotás köteteiből való a „Nagy hírű vendégek - nagy hírű pincérek” című válogatás neves színészekkel - például Csortos Gyulával, Újházi Edével - a főszerepben. A kötet magvát alkotó „Vidám nógrádi történetek” című, mintegy harmincoldalnyi fejezetet néhai Szepesi József „Új bár” című verse vezeti be, amely a salgótarjáni Rákóczi út és az Arany János utca kereszteződésében állt valamikori kis „Kulacs” vendéglőnek állít emléket. A Gabora Attila által feljegyzett, megőrzött esetek nemcsak mosolyt fakasztóak, de nosz- talgikusak is, hiszen számos, már csak volt vendéglátóhelyet - Salgó étterem, Strand vendéglő, HB söröző, Napsugár vendéglő - is _______ ■ megidéznek. Az anekdoták je llegét jól példázza az alábbi három történet: „A régi Kulacs vendéglőben a vendég a fizetés után a számlát ellenőrizve soknak találta az italfogyasztást. Mire a pincér így válaszolt: És amit én ittam?” V H \C tA,\\ „Egy idősebb pincér betért az egyik salgótarjáni étterembe és kb. 20-25 perces várakozás után a rendelést felvevő kollégát ekképpen köszöntötte: Étterem helyett miért nem váróterem van kiírva?” - A vendég sertésjava Imperial módra főételt rendelt és megkérdezte, hogy mit takar a fedőnév. Versenylóból készült, tisztelettel - válaszolta a pincér. ” Gabora Attila gyűjtése természetesen Salgótarján központú, de akad mesélnivalója Balassagyarmatról, a miskolci Avas Hotelről, sőt a balatonöszödi kormányüdülőben - ahol szintén volt szerencséje dolgozni - történtekről is. Sokaknak - a megyében élőknek és az ideérkezőknek egyaránt - hasznos lehet a „Palóc receptek” című fejezet, amelybe többek között az olyan különleges, tájjellegű étkek leírása is be- lekerült, mint a juhtúrós sztrapacs- ka, a ganca vagy a krumplilaska. A „Régi idők képes emlékei” című ösz- szeállítás elsősorban az idősebb tarjániak érdeklődésére tarthat számot, hiszen a felvételeken a szórakoztatás, a vendéglátás számos egykori jeles alakja - példának okáért Botos András országos hírű prímás, Snétberger Ferenc (Diád) gitáros, Bistei István pincér, Logyik István főpincér - tűnik fel. Újra látható - ha másként nem - képen a hajdani Beszterce étterem. Sokakban az évtizedekkel ezelőtti fiatalságuk emlékét idézi fel a mai Fő tér központjában állt Déryné zenés cukrászda árlapjának vagy zenekarának fotója. Művészettörténeti csemegével szolgál a kötet zárórésze, amennyiben a már ugyancsak eltávozott Szujó Zoltán grafikusművész karikatúrasorozatát teszi közzé, amelyet a Borsodi söröző dolgozóiról rajzolt 1985-ben. Gabora Attila találékonysága, tenni- akarása nem újdonság azok számára, akik tudják, hogy ő az egyik kezdeményezője a Salgótarjánban már többször rendezett pincérversenynek, s főszervezője a pincérnapoknak is. Ezúttal is jól spekulált. Olvasmányos kötetével nemcsak saját szakmája kulisszatitkainak, emlékeinek felszínre hozásához, hangulatos megjelenítéséhez járult hozzá, hanem Salgótarján múltjának, várostörténetének egy sajátos szeletét is könyvbe örökítette. Összeállítását, így farsang idején, különösen érdekes kézbe venni, lapozgatni. CSONGRÁDY BÉLA A legendás Déryné zenés cukrászda együttese (1956) „Titkok és vallomások” Az elmúlt év őszén jelent meg Szabó Zoltán pásztói amatőr költő első verseskötete, „Virágok az út mentén” címmel. Ez volt az első kötet, amit kiadott. A fiatal költő Hatvanban járt a szakmunkásképző intézetbe, onnan egy alkalommal elküldték egy olvasótáborba, itt került közelebbi kapcsolatba írókkal, többek közt Kányádi Sándorral. Szabó Zoltán elmondta: azóta írogat, amióta írni tud. Mindig is írt kisebb verseket, történeteket. Négy éve a Cserhát Művészkörhöz küldött versei révén került a kör tagjai sorába. Több folyóhatban megjelentek a költeményei, például a Délibábban, a Kalárisban. Az 2001-ben az Édes anyanyelvűnk című versét elküldte a Cserhát Művészkör pályázatára, amelyért mint erkölcsi elismerést, megkapta az Art- díjat. Ugyancsak ezzel a verssel pályázott a helyi könyvtár által meghirdetett pályázaton, ahol a vers kategóriában első lett. Az elmúlt év őszén jelent meg a Virágok az út mentén című verseskötete. Ezt a kötetet a művészkör segítségével adta ki, amiért a művészköri fesztiválon a Kiváló költő címet kapta meg. Ez a könyv húsz év termésének válogatása. Nemrégiben látott napvilágot második verseskötete, amely kiforrottabb alkotásokat tartalmaz és a „Titkok és vallomások” címet viseli, régi és új verseket is tartalmaz. A verseskötetben található betlehemes játékkal kapcsolatos vers, amelyet élő helyzetben is elő lehet adni. Tartalmaz olyan versciklust, amelyben a magyar ábécé minden betűjéhez egy gondolatot társított. Verseiben megemlékezik lakóhelyéről, iskolájáról, néhány költőtársáról és kedves költőjéről, Petőfi Sándorról. Az illusztrációkat Simon Veronika székesfehérvári festőművész készítette. A hivatalos bemutatót idén áprilisban, a költészet napján tartják, ahol Havas Judit előadásában hallgathatják meg a verseket. A rendezvényen Bornemissza Attila költő, a Cserhát Művészkör elnöke ajánlja majd a művet az érdeklődőknek. Harmadszor is Jazz! A kilencvenes években produkált számolatlan gyémánt-, platina- és aranylemez után Charlie egy merész és izgalmas zenei kirándulásra vállalkozott közel három esztendeje. A zenei vállalkozás a korszellemmel ellentétesen nem tömegízlést akart kielégíteni, hanem „Jazz” néven egy igényes, a műfajt is népszerűsítő, de populáris kínálattal állt a közönség elé. A Jazz” című album már 2002- ben bearanyozó- dott, folytatásaként a „Soul & Jazz” pedig a tavalyi év tavaszán érte el ezt a minősítést. A trilógia befejező része a „Funky, Soul & Jazz” szeptember 1-jén került a boltokba, amelynek külön érdekessége, hogy Charlie fia is közreműködik az albumon, valamint egy különleges zenei csemege, egy duett Király Lindával, amely egyben az album slágere is: „Játszom, ahogyan lélegzem...” A lemezbemutató koncert december 29-én a Budapest Sportarénában volt. Igazi zenei eseményt láthattunk, az ország talán legnépszerűbb énekesével és a meghívott sztárvendégekkel, Király Lindával és Révész Sándorral. Természetesen felcsendültek Charlie nagy slágerei is az előző albumokról, mindazok a slágerek, amelyeket már az egész ország kívülről fúj. Az eddig megjelent Charlie-albumok 1994 Charlie 1995 Mindenki valakié 1996 Csak a zene van 1997 Annyi minden történt 1998 Fűszer cseppenként 1999 Greatest Hits 2001 Jazz 2002 Soul & Jazz 2003 Funky, Soul & Jazz A decemberi koncertet országos turné előzte meg. Charlie-t az MB-Autó Magyarország, a DaimlerChrysler AG magyarországi Mercedes-Benz vezérképviselete támogatja. Az énekes egy megbízható Vitoval jár. ■
