Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-06 / 232. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. OKTÓBER 6., HÉTFŐ Polgárőrök elismerése A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság a széles körű kölcsönös együttműködési kapcsolatok so­rán igyekszik jelenlétét minél erősebben biztosíta­ni a határterületen. A polgárőr-egyesületekkel ki­alakított jól és eredményesen funkcionáló viszony bebizonyította, van létjogosultsága a további lét­számbővítéseknek is. A múlt héten egy új típusú úgynevezett „térségi” polgárőr-együttműködési megállapodás megkötésére is sor került, melyben az igazgatóság bevetési osztálya egyszerre egy do­kumentumban három polgárőr-egyesülettel írt alá megállapodást. Az okmányban szereplő - tolmácsi," rétsági, bánki - egyesületekkel egyeztetésre került a közös szolgálatok ellátása, melynek igazgatósági vonat­kozású gyakorlati végrehajtását a Balassi Bálint ha­tárvadász század látja majd el. Vannak azonban olyan egyesületek is, melyek még ugyan nem ren­delkeznek írásos megállapodással, mégis aktívan segítik a határőrség munkáját. Több esetben érke­zett és érkezik is bejelentés tőlük a kirendeltségek­re a különböző, a lakóterületen felbukkanó idege­nek hollétével kapcsolatban. A legutóbbi hasonló jellegű bejelentésnek köszönhetően a szécsényi határőrizeti kirendeltség két külföldi állampolgár elfogását hajtotta végre, akik illegálisan szerettek volna külföldre jutni. Az ebben aktívan közremű­ködő polgárőröknek Ferencsik Pál határőr dandár- tábornok, igazgató nevében Kelemen Tibor alezre­des adott át emléktárgyat Karancsságon, a polgár- mesteri hivatalban. Az esemény kapcsán Puzsár János nyugalma­zott alezredes, polgárőrségi szakreferens általános tájékoztatást nyújtott az igazgatóság és a polgárőr­ség kapcsolatáról, jövőbeni terveiről, melyből nem hiányozhatott a karancssági egyesülettel megkö­tendő együttműködési megállapodás előkészítése és minél előbbi tető alá hozása. Tóth Tihamér pol­gármester és Kis Róbert egyesületi elnök ígéretet tett az eredményes kapcsolatok létesítésére. ■ Városunk történelme a mi történelmünk Kitárja védőszárnyait a ár. Förster Kálmán nevét viselő egyesület Vannak emberek, akik vallják, hogy a település és környezete az az érték, amelyért érdemes áldozatokat is vállalni, szellemi és fizikai erőket is mozgósítani. Ilyenek azok a salgótarjáni lo­kálpatrióták is, akik ez év elején megalakították a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városépítő Egyesületet, mely civil szer­vezetnek elnökét, Vass Csabát első szárnypróbálgatásaikról, a fél év alatt elvégzett munkáról és további terveikről faggattuk. ________________Önkormányzati lapok _______________ J OBBÁGYI HÍREK. A község önkormányzati tájékoztatójának ez évi 3. számában az elmúlt időszak testületi üléseiről kapnak tájékoz­tatót az olvasók, valamint, hogy Bangó Zoltán személyében új elnö­ke van a cigány kisebbségi önkormányzatnak. A kiadvány részletesen ismerteti az Igazságügyi Minisztérium és a Központi Kárrendezési Iroda közös közleményét. Lendvai Ferenc nyugalmazott pedagógus „Gyarapodás-fogyás” címmel arról ír, hogy van új buszváró, esztétikus kivitelű szemét- gyűjtők, szomorú viszont, hogy a községben sok helyen kivágták az elöregedett fákat, de helyükre nem ültettek újakat. Ökrös Zsuzsanna tanító közreadja, hogy vezetésével rendbe tet­ték a hegy alatti játszóteret, illetve sikeres nyári táborozást bonyolí­tottak le az iskolában. A község plébániai kormányzója, Maruzsi Fe­renc László az egyházi adóról és szolgáltatásokról ír. Nógrády Andor nyugalmazott középiskolai tanár Európa útjain - Krakkó, Prága, Ber­lin - szerzett élményeit osztja meg az olvasókkal. A sportrovat a községben lezajlott emléktomákról, valamint a megyei első osztályban felkerült labdarúgócsapat teljesítményéről számol be. SZURDOKPÜSPÖKI HÍRADÓ. Idei negyedik kiadása a nemrégi­ben megtartott falunapi eseményekről tudósít és arról, hogy e ren­dezvény alkalmával a díszletként használt nagyobb méretű virágo­kat egyesek autóval egyszerűen elvitték. A tájékoztató ismerteti a községben folyó felújítási, közterület-karbantartási munkákat, a Bursa Hungarica pályázattal kapcsolatos teendőkről, az iskola, az óvoda, valamint a könyvtár tevékenységéről. Színes beszámolót kö­zöl a község testvértelepülésén, Fülekpüspökin rendezett szüreti fel­vonulásról és programról, melyen sikerrel szerepeltek a szurdokpüs­pökiek _____________________________________________ ESLA Z ene és költészet: nagyszerű találkozás Iskolaszövetség: központ a régióban Romhány A tanév végén a romhányi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola is be­kapcsolódott a Régió és kis­térség pedagógia szolgálta­tás elnevezésű országos kí­sérleti programba, melynek gesztorintézménye a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Pedagógiai Intézet Nyíregyházán. Az Oktatási Minisztérium által szakmai­lag és anyagilag támogatott hároméves projekt lényege, hogy az önkormányzati és államigazgatási reform kö­zéppontjában álló kistérsé­gek és régiók új szerepéhez igazodva a pedagógia szak­mai szolgáltató intézmé­nyek is kialakítsák a kor és az Európai Unió állította kö­vetelményeknek is megfele­lő szolgáltatási rendszere­ket. Nógrád megyében is megalakult két iskolaszö­vetség, melyekben a bázis intézményi folyamatokat a Romhányi Általános Iskola és a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola lát­ja el. A romhányi iskola is azért pályázhatott erre a címre, mert az elmúlt évek­ben szakmailag elismert in­tézmény lett a minőségbiz­tosítás, a nevelő-oktató munka és a sport számos te­rületén. Az így létrejött „Börzsöny-Cserhát” Iskola- szövetség, munkájába Romhány, Tereske, Rétság, Bércéi, Vanyarc, Magyar- nándor, Nőtincs, Nógrád- kövesd, Tolmács, Becske, Érsekvadkert, Nézsa, Nagy­oroszi és Diósjenő általános iskolái kapcsolódtak be. A program keretében a részt vevő iskoláknak lehetősé­gük nyílik szakmai munka- közösségek létrehozására, működtetésére, konferenci­ák, továbbképzések, verse­nyek szervezésére és lebo­nyolítására, továbbá áttaní­tó, helyettesítő rendszer ki­dolgozására. Továbbá a tá­volabbi, kisebb iskolák szá­mára is elérhető közelségbe kerül a pedagógiai szolgálta­tás és hatékonyabbá válik a segítségnyújtás, valamint a kétirányú információáram­lás. A romhányi intézmény ebben vállalta a koordinátor szerepét a csatlakozó isko­lák között. SZÁVAI Idén is megjelent Rétság évkönyve A hagyománynak megfelelő­en az idén is megjelent a Rétság évkönyve. A kiadvány most már hetedik éve tájékoztatja ol­vasóit a médiák városról szóló híreiről, de persze most is el- maradhatatlanok a rövid hely- történeti írások, visszaemléke­zések. Az idén nagyobb hang­súlyt fektetett a szerkesztőbi­zottság a rétsági alkotók mun­kájára. így kaptak helyet Kis Emőné, Horváth Anna, Fedor Norbert, Ketykó István, Májúik László, Szávai Attila és Szunyogh Pál versei a kötetben. Ezen kívül Szávai Attila Tizen­két impresszió című versciklu­sát - amit a szerkesztők kérésé­re írt meg - Brozsek Vilmos il­lusztrációi egészítik ki. A könyv címlapján a Lami Anna­mária vezette kézművesmű­hely munkája látható. Az új rétsági évkönyvben az idén is szembetűnik az olvasóknak, mi minden történt a városban egy esztendő alatt, legyen szó poli­tikai, kulturális, művészeti vagy sporteseményről. A kiad­vány a rétsági művelődési köz- pontban vásárolható meg. ■- Mielőtt a konkrét tevékeny­ségükről beszélgetnénk, először azt kérdezem, milyen indíttatás­ból született az egyesület?- Az elmúlt években egyre több olyan értékkel, épülettel, műalkotással, emlékhellyel ta­lálkoztam, amiről úgy gondol­tam, hogy talán nincs gazdája.- így született meg aztán a ki­emelt közhasznú tevékenységet ellátó egyesület, melynek célját már meg is határozta röviden... ?- Igen, alapvető célkitűzé­sünk a természet-, környezet- és műemlékvédelem, különös te­kintettel az utóbbira. Ugyanak­kor célul tűztük ki még többek között a folyamatos várostörté­net-kutatást, Salgótarján és kör­nyéke építészeti emlékeinek fel­tárását. Azt tervezzük, hogy megemlékezünk a méltatlanul elfelejtett, vagy nem kellő tiszte­lettel kezelt, a város történelme szempontjából meghatározó eseményekről, személyiségek­ről.- Netán dr. Förster Kálmánt, Salgótarján első polgármesterét is az utóbbiak közé sorolja?- Elmondtam a megalakulá­sunkat követő sajtótájékoztatón is, hogy mi nagy tisztelői va­gyunk dr. Förster Kálmánnak, s szeretnénk egy jó értelemben vett kultuszt teremteni a min­den tekintetben példamutató személyiségnek.- Azt tudjuk, hogy közel 20 lelkes lokálpatriótával alakult meg az egyesület, de azt nem, hogy most hányán vannak és hogyan alakul a tagság összeté­tele a különböző ismérvek sze­rint?- Egy fél év alatt megduplá­zódott szervezetünk létszáma, tagszervezésünk folyamatos, az érdeklődés pedig fokozódó, an­nak megfelelően, ahogy meg­mutatjuk magunkat, kiterjeszt­jük tevékenységünket. Teljesen vegyes az összetétele az egyesü­letnek: a fizikai dolgozótól az is­kolaigazgatóig, az orvostól a köztisztviselőig mindenki meg­található sorainkban. Nem és kor szempontjából is heterogén az összetétel, többségében azonban a fiatalok vannak jelen.- Mit sikerült megvalósítani ez alatt a rövid fél év alatt célki­tűzéseikből és milyen volt a tá­mogatottságuk?- Figyelembe kell venni, ahogy ön is utalt rá, hogy na­gyon fiatal egyesületről van szó. Eddig kisebb megemlékezése­ink voltak, amelyek nem igé­nyeltek jelentősebb anyagi rá­fordítást. Egy nagyobb hordere­jű eseményt szerveztünk a Kál­vária felszentelésének 60. évfor­dulója alkalmából, amely ünne­pi rendezvényünkön emléktáb­lát is állítottunk, illetve szentel­tünk. A szükséges pénzeszkö­zöket az önkormányzat által ki­írt pályázaton nyertük, de egyes vállalkozók is támogatták az ál­taluk is elismert rendezvényün­ket. Egy más eseményről szólva úgy gondolom, hogy 9 év után megtartott januári megemléke­zésünkkel hozzájárultunk ah­hoz, hogy az idén először indul­hatott a város támogatásával egy előexpedíció a Radnai-havasok- ba az acélgyári leventék 1944-es lavinakatasztrófájának helyszí­nére.- A Kálvárián tartott ünnepi megemlékezésében többek kö­zött ezt mondta: „Tudatosítani kell magunkban, hogy ez a vá­ros a mi városunk, történelme a mi történelmünk..." Kérdezem: nem tudja talán valaki, hogy ez így van?- Nem mindenki tudja. Úgy veszem észre, mintha a salgótar­jáni fiatalok egy részének nem lenne megfelelő identitástudata, nem lenne kellő kötődése a vá­roshoz. Ezért olyan nagy az el­vándorlás, ezért nem jönnek vissza városunkba a máshol ta­nuló és végző fiatalok. Talán nem ismerik eléggé a város érté­keit, miként múltját, történelmét sem. Ezért nagyon fontosnak tar­tom, hogy elérjük a város fiatalja­it valamilyen csatornán, hogy hozzájáruljunk történelemszem­léletük alakításához, a hazához, a lakóhelyhez, annak értékeihez való kötődés elősegítéséhez.- Utalt arra, hogy kiemelt fi­gyelmet fordítanak a műemlék­védelemre...- Igen, nagyon sok jelzést ka­punk a városlakóktól, amelyben felhívják figyelmünket egy-egy műemlék, műemlékjellegű épü­let vagy műalkotás leromlott ál­lagára, rossz állapotára. így pél­dául a Salgó menedékházra, a Dornyayra. Magam is megnéz­tem a minap, videofelvételt is készítettem róla. Valóban bor­zalmas állapotban van, lényegé­ben már csak a főfalak állnak. Valamikor itt volt dr. Förster Kál­mánnak egy tiszteletbeli ven­dégszobája...- Akár emlékszobának is helyt lehetett volna itt adni...- Igen, de egy másik példa: a salgótarjáni katolikus főplébá- nia-templom alatti támfalban volt egykor a 25. losonci gyalog­ezred emlékműve, egy dombor­mű, Bóna Kovács Károly alkotá­sa. Amikor a támfalat megerősí­tették, az 1970-es évek elején, a ma is látható irdatlan és csúnya vasbetonszerkezettel, akkor kitranszportálták az értékes domborművet is a köztemetőbe, amely hamarosan ott fog meg­semmisülni, ha valaki nem gon­doskodik róla. És még számos hasonló pél­dát tudnék mondani, de hát majd inkább a gyakorlatban igyekszünk segíteni ezen az ál­lapoton. Rendkívül fontosnak tartjuk a műemlékvédelmet ak­kor, amikor olyan sokat beszé­lünk értékeink felmutatásáról, a turizmus fellendítésének érde­kében is ! BARÁTHI OTTÓ _______SZÉCSÉNY_______ P énteken délután a Kubinyi Ferenc Múzeumban megnyílt a Balassagyarmaton élő és al­kotó festőművész, Réti Zoltán tárlata, amellyel a szervezők a 80. születésnapját nemrégiben ünneplő alkotót köszöntötték. Réti Zoltánnak több kötődése is van Szécsényhez. 1976-ban az ő kezdeményezésére alakult meg a településen a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola szécsé­nyi tagozata. A városban több al­kalommal volt önálló tárlata. Réti Zoltán több dimenziójú személy. Zenepedagógus, 1963- ban Balassagyarmaton alapítója volt a Rózsavölgyi Márk Zeneisko­lának, amelyet nyugállományba vonulásáig, 1983-ig igazgatott. író, 1975-ben jelent meg Rózsavölgyi Márkról írott könyve. Festő. A pénteki szécsényi tárlatnyi­tón Majcher Tamás, a múzeum igazgatója köszöntötte a 80 éves művészt, társaságában lévő fele­ségét, átadta a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet gondozásá­ban a festő 80. születésnapja al­kalmából megjelent legújabb al­bumát. Borenszki Ervin, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés alelnöke megnyi­tója elején idézve Losonci Miklós gondolatait, azt mondta, rene­szánsz ember a XX. században. Művészetét több múzsa is élteti, s az is tény, hogy a dolgok, jelen­ségek költői megközelítése hasz­nára van a népeknek, s a zenei államok is segítik abban, hogy a maga kolumbuszi alkatával felfe­dezze a mindenség lélegzését Nógrád dombritmusában. Több ezer akvarell-, rajz-, olajfest­mény-légióval sürgeti a lelki ér­A viszonylagos „határcsen­det” követően nemrégiben is­mét határsértőket fogtak a Ba­lassagyarmati Határőr Igazgató­ság járőrei. A letkési kirendelt­ség kétfős járőre az ipolydamás- di barackosnál igazoltatott egy mikrobuszt, melyben szemmel láthatóan külföldi személyek utaztak. Az igazoltatás során ki­derült, a gépkocsiban tartózko­dó nyolc Szomáliái állampolgár a bicskei befogadóállomásról in­dult el - ezt igazoló okmányok­kal rendelkeztek - és meghallga­tásukból kiderült, pusztán ki­rándulni szerettek volna a tér­ségben, ami önmagában kissé furcsa. A gépkocsit vezető ma­gyar állampolgár is eléggé el­lentmondásos (a szomáliaiakkal tékrend születését, föltámadását, fönnmaradását. Az alelnök szólt Réti Zoltán sokszínű munkásságáról, azokról az elismerésekről, kitüntetések­ről, amit kapott, a tárlatokról, me­lyek munkásságát övezik, elisme­rését kifejezik; albumairól, ame­lyek a képei mellett őrzik, hirde­tik festői nagyságát. Idézve Csohány Kálmánt azt mondta: a zene és költészet találkozik Réti Zoltán festőművészetében. Isme­ri a csendes, meghitt, örömök, ünnepek, a temetők szomorú nyugalmát. Színvilága, a csak rá jellemző számvilág, a palóc nép színeit gazdagította képzőművé­szetté. Borenszki Ervin megnyitója további részében arról szólt, hogy a kiállított képek a művész alkotó munkásságának utolsó húsz évét mutatja be. Olajfestmé­nyei között szerepel a Dombok zenéje sorozat 4. és 10. tagja. A két kép igen kifejező módon köz­vetíti a látogatók felé a nógrádi táj ritmusát és érzékelteti az árva- lányhajak ringását. A kiállítás lát­tán ismét elmondhatjuk, hogy a művész képei rendkívüli kifeje­zőerővel bíró expresszív alkotá­sok. Munkáiban az alkotó lendü­let a harmónia keresésével talál­kozik. A kiállításon látható képei­nek többsége tájábrázolás, de né­hány arcképe is jelzi, hogy ebben a műfajban is képes kiemelkedőt alkotni. A kiállításon külön egy­séget képeznek az irodalmi vo­natkozású művei. Ezek ihletője a tragikus sorsú szécsényi születé­sű Komjáthy Jenő költő. Látható a tárlaton a palóc nép minden­napjait bemutató képek. A kiállítást dr. Matits Ferenc művészettörténész rendezte ellentétes) beszámolót tett arról, miért kerültek erre a területre. Arról nem is beszélve, hogy a személy már nem ismeretlen a határőrségi nyomozók számára, hiszen már folyt ellene eljárás embercsempészés és közokirat­hamisítás miatt melyért 1,5 év letöltendő börtönbüntetést ka­pott, melyből nemrég szabadult. Ezen tények ismeretében a magyar állampolgár ellen a bernecebaráti bűnügyi és felde­rítő szolgálat eljárást indított őri­zetbe vétele mellett, ember- csempészés elkövetésének ala­pos gyanúja miatt, míg a külföl­di személyeket szabálysértési féljelentéssel visszaszállították Bicskére.- SZENOGRÁDI ­Szomszédolás: határsértők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom