Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-22 / 45. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2003. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Most szükség, később kényszer Budapest Már látszik az EU-csatlakozá- si út vége, ezért nem ártana, ha a piaci szereplők idejében szembesülnének a gondok­kal, hogy fel tudjanak készül­ni a változásokra, mert félő, hogy 2004 májusa után - ami­kor megnyílik a több százmil­liós uniós piac és a hazai piac is - már késő lesz - mondta lapunknak Tímár Imre, a Tej Terméktanács kereskedelem­politikai és integrációs bizott­ságának elnöke.- Minden évben heves viták zajla­nak a tej irányárának meghirde­tése körül: a termelők szeretnének magasabb árat kapni, míg a fel­dolgozók a jelenlegit is sokallják. Mi várható 2004 után?- Az Európai Unióban a nyers tej irányára nem garantált, ellen­tétben a jelenlegi hazai és a csat­lakozni kívánó országok gyakor­latával. A piac mozgatja az árat és így előfordul, hogy a literenként 0,30 eurós tejár helyett az uniós gazdák kevesebbet - 2001-ben például 0,29 eurót - kaptak. Ma­gyarországon egy liter extra mi­nőségű tej irányára tavaly 72 fo­rint volt, a rárakódó költségekkel együtt a felvásárlási ár 0,31-0,32 euróra ment fel. Ez az árszint jó­val rhagasabb, mint amit a szom­szédos országokban fizetnek és ez jelentős versenyhátrányt jelent számunkra. Az Unióban nem terheli a gazdákat és a feldolgozókat olyan befizetési kötelezettség, amely nálunk működik évek óta. Tavaly intervenció címén a termelők és a feldolgozók min­den liter tej után az irányár több mint 10 százalékát fizették be a Tej Terméktanács intervenciós kasszájába. Ennyivel drágult az önköltség, illetve a hazai tej és I 2004 májusa után már késő lesz felkészülni tejtermékek fogyasztói ára. Négyszázharmincmillió liter tej­többletnél ez komoly árfelhajtó tényező. A jelenlegi rendszer közgazdaságilag azért rossz, mert kismértékben sem engedi meg a kereslet-kínálat érvénye­sülését. Ezzel szemben a kész­termékek piacán éles verseny alakult ki a ha­zai feldolgozók között. Ez a rendszer 2004 má­jusától megváltozik és az EU tej és tejtermé­kekre vonatkozó sza­bályozását kell nálunk is alkalmazni.- Mire számít ebben az időszakban?- A belépést követően komoly gondot fog okozni a környező or­szágok és a hazai tejár között az óriási árkülönbség. Csehország­ban, Szlovákiában például már most is 23-25 eurócentbe kerül egy liter tej előállítása, míg a né­metek 27-29 eurócentet Szemek a termelő részére. Ezek az alacsony árak a csatlakozást követően begyűrűznek a hazai piacra, azaz csökkenni fog a tej ára. Ezt admi­nisztratív eszközökkel megakadá­lyozni nem lesz lehetséges, mivel az egyes országok és kormányaik FOTÓ, BANCZIK RÓBERT mozgástere a közös mezőgazda- sági politika miatt minimális. Magyarország az integrációval az uniós közös piac részesévé vá­lik, ahol nincsenek vámok és kvó­ták. A kereskedők onnan szerzik majd be a tejtermékeket, ahol leg­olcsóbban meg tudják vásárolni, így könnyen kikövet­keztethető, hogy a 23 eurócentes tej milyen hatással lesz a magyar piacra, ha nem csökken a tejár. Nincs más meg- oldás, mint erre felké- JB szülni és javítani a ver­senyképességünket.- A versenyképesség javításához beruházás kell. A be­fektetés, a korszerűsítés, gépesí­tés, az uniós minőségi előírások teljesítése rengeteg pénzt emészt fel. Sokan lesznek majd, nem csak a kis gazdaságok, akik nem lesznek erre képesek.- Számolni kell azzal is, hogy aki nem tud beruházni, vagy nem tudja folytatni a megkezdett beru­házást, az tönkremegy. Helyét át­veszi a jobb hatékonysággal, ön­költséggel működő hazai vagy külföldi befektető. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Nyugat-Európában és szerte a vi­lágon a gazdasági méretből adódó előnyöket kihasználva koncentrá­ció zajlik. A gazdasági szükség- szerűség és a piac igényei hazánk­ban is kikényszerítik majd a kon­centráció növekedését. Szembe kell nézni azzal is, hogy a külföldi befektető állattartó telepeket fog vásárolni, hozza a saját technoló­giáját, amely versenyt indukál a termelői piacon. Az átrendeződés várhatóan a gyártók körében is le­zajlik majd, hiszen jelenleg töb­ben vannak, mint amennyit a ma­gyar piac el tud tartam. Aki bírja a versenyt, megtalálja a piaci szeg­mensét, az túléli, de aki nem, az nem fogja bírni a versenyt.- Ezek reális veszélyek.- De nem elkerülhetetlenek. A gazdák megfelelő támogatáshoz juttatásával javítani kell a terme­lési alapokat, a hatékonyságot, a versenyképességet, a financiális hátteret, a forgótőke-ellátottságot. Rengeteg pénzt kell befektetni folyamatosan a csatlakozásig és még az azt követő időszakban is.- Mire elegendő a hátralévő idő?- Ha van kormányzatí elhatá­rozás, döntés és azt közösen vég­rehajtják az ágazat szereplőivel, akkor sok mindenre elég az előt­tünk álló több mint egy esztendő. Ha viszont nem határozzuk meg, hogy hogyan lehetne az ágazat hosszú távon versenyképes, mi­ként lehet a hazai fogyasztót megtartani, minél több magyar terméket eladni, akkor bizony ke­serves árat fogunk fizetni. Az idő rövid. Ami most szükséges, az 2004-ben már kényszer lesz. A megoldás lassan körvonalazódik, ennek egyik jele, hogy a tejágazat és az agrártárca megállapodott az idei tejfelesleg együttes kezelésé­ben, amelynek része az EU-ban alkalmazott piaci eszközök beve­zetése is. ÚJVÁRI GIZELLA Fix összegű ________Budapest________ A z állam tulajdonában lévő szövetkezeti üzletrészvagyon értékesítéséből befolyt ösz- szegből kárpótolják azokat az üzletrész-tulajdonosokat, akik eddig kimaradtak az üz­letrész-felvásárlási konstruk­cióból - jelentette ki lapunk­nak Magda Sándor (képün­kön), az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának el­nöke. A politikust aktuális té­mákról kérdeztük.- A kormányprogram időarányo­san teljesült. A földművelésügyi tárca gőzerővel dolgozik a mező- gazdasági intézményfejlesztési programon. Az év második felé­ben minden agrártermelőt re­gisztrálnak, az összeírás ugyanis a hazai támogatások feltétele.- Mi lesz az előző és a jelenlegi kabinet által (is) kilátásba helye­zett, már felszámolt szövetkezeti üzletrészek felvásárlásával, az ál­lam kezében lévő üzletrészekkel?- Az állam 67 milliárd forint értékű szövetkezeti üzletrészt vá­sárolt fel az MFB-n keresztül, il­letve fizetett ki nevesített értékén a tulajdonosoknak. Néhány ezer olyan személy maradt hátra, akiknél az 1992. évi átalakulás során keletkezett jogi problémák miatt kétségessé vált a vagyon­rész kiadása, továbbá azok, akik­nek a szövetkezete időközben megszűnt, illetve felszámolták. Az állami tulajdonban lévő üz­letrészek mintegy 15-20 milliárd forintnyi értéket képviselnek. A kormány ennek az üzletrész- vagyonnak az értékesítéséből származó bevételből tervezi kár­pótolni - nem vagyonarányosan- azokat a személyeket, akik ed­dig kimaradtak a tranzakcióból. A földművelésügyi hivatalok he­teken belül megkapják a káreny­hítés metodikáját, utána felmérik kártalanítás a hozzájuk tartozó településen az igényeket. Az üzletrészek ér­tékesítését követően, várhatóan 2005-ben elkezdődhet a kártala­nítás kifizetése.- Mikor érik utol a magyar gazdák unióbeli társaik jövedel­mezőségi szintjét?- Az attól függ, mit termelnek. A gabonatermesztők például két éven belül elérhetnek egy átlagos uniós szintet. A terméseredmé­nyek jók, a magasabb garantált ár őket is megilleti, s a földalapú támogatás összege is évről évre nő. A kormány minden segítsé­get megad, hogy megalakuljanak az EU-konform integrációs szer­vezetek, amelyek segítenek meg­szervezni a termelők munkáját. Követendő modell lehet a Szent István Egyetem gyöngyösi karához tartozó, Kompolt térsé­gében megszervezett, 3000 hek­táron folyó integrált növényter­mesztés. Szakemberek segítik a gazdákat, eljuttatnak hozzájuk minden uniós információt, segí­tenek kitölteni a támogatási ké­relmeket, így gyakorlatilag már 2004 végén megjön az első ösz- szeg az Európai Uniótól, (ujváru Hírek EGYÜTT. A Public Private Partnership (PPP) az Egyesült Államokban és az EU-ban egyre több területen sikeres fejleszté­si technika, amely a magán- és a közszféra együttműködésével valósítja meg bizonyos állami feladatok ellátását. Hazai beve­zetésének lehetőségéről a kö­vetkező hónapban kezd szak­mai egyeztetést az illetékes tár­caközi bizottság. EUROPRESS BIOENERGIA. A megújuló energiaforrásokat alkalmazók igénybevehetik a beruházási és fejlesztési tartalékképzési adó- kedvezményt, a hosszúlejáratú hitel- és az állami kamattámo­gatást, valamint a mikrohitel és a Széchenyi-hitelkártya nyújtotta lehetőségeket. A vissza nem térítendő állami támogatási formák közül az idén kilenc érinti az energia­takarékosságot. EUROPRESS RENDTARTÁS. Az új agrárpia­ci rendtartásról szóló törvény- javaslat elfogadása után beveze­tik az intervenciós árat. A jelen­legi garantált áras rendszer mindössze a termelési költsé­gek 70 százalékára nyújt fede­zetet, míg az intervenciós ár stabilizálóan hat majd a fel- vásárlási árakra, europress HAZAI. Az egyik legfontosabb feladat a hazai élelmiszerek belső piaci pozícióinak megerő­sítése, ennek érdekében ez év­ben a tavalyinál 25 százalékkal több, 2,4 milliárd forinttal gaz­dálkodhat az Agrármarketing Centrum Kht. Azért kell felhív­ni a figyelmet a hazai élelmi­szerekre, hogy az EU-csatla- kozást követőén nehogy kiszo­ruljanak a magyar agrárágazat árui. A minőség megőrzését garantálja majd az Élelmiszer- biztonsági Hivatal is. europress ■ Sokkal több pénz kellene az utakra Az útépítést, -karbantartást finanszírozó útalap az előző kor­mány idején szűnt meg. Ma a központi költségvetés szabja meg, hogy mennyi pénz jusson e célokra. Az idei 140 milliárd forint körüli összeg kelet-európai mérce szerint átlagos, ám nyugat-európai viszonylatban nagyon alacsony. E források a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát sem érik el, a jövő­re ígért 270 milliárd forint azonban már a felzárkózáshoz szükséges 1,5-2 százalékos GDP-arány alsó határán mozog. Az EU-támogatások sokat javíthatnak a helyzeten. Budapest A gyorsforgalmi úthálózatot az előző kormány kiemelte ebből a körből, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feladatává tette a források előteremtését, részben állami kezességvállalás melletti hitelfelvételből. Az útalap 1999. január 1-jével szűnt meg, mint önálló költség- vetési tétel - tájékoztatta lapun­kat a Pénzügyminisztérium. Az utolsó évi mérleg szerint 1998- ban 92,6 milliárd forint költség- vetési bevétel érkezett az útalap­ba - körülbelül 78 milliárd az üzemanyagokat terhelő jövedéki adókból, 8 milliárd forint gépjár­műadó, 6 milliárd pedig egyéb jogcímen -, amit a külföldi hitel- felvételek 103,3 forintra növeltek. Az útalap költségvetési bevételei­nek és kiadásainak egyenlege 3 milliárd (92,5 milliárd mínusz 89,5 milliárd) forint volt az utol­só, 1998-as évben. Ha összehasonlítjuk az üzem­anyagok bő öt évvel ezelőtti és jelenlegi árszerkezetét, kiderül, hogy megváltozott a terméket ter­helő adónemek egy része. Az ará­nyokat összevetve látszik, az el­telt évek során minimális mérték­ben csökkent az adótartalom, hi­szen míg 1997-ben a teljes árnak csupán 32,59 (95-ös) és 35,74 (dí­zel) százalékát tette ki a termelői ár és árrés, ez mostanra 35,55 illetve 39,51 százalékra emelke­dett. Ugyanakkor megszűnt a ko­rábbi hozzájárulás az útalaphoz. Az útalap, illetve az annak meg­felelő pénzkeret a települések közötti úthálózat építésére; re­konstrukciójára használható, és ugyanez érvé­nyes a települé­seken belül ha­ladó országos főközlekedési utakra is. A te­lepüléseken be­lüli, nem országos utak fenntartá­sa, fejlesztése a helyi önkor­mányzat feladata, melyhez álla­mi támogatás kérhető, pályázat formájában. Az országos közút­hálózat fenntartása állami fel­adat, ide tartoznak az országos főutak, továbbá az „átkelési sza­kaszok”, vagyis ha adott települé­sen csak egy út halad keresztül, akkor függetlenül attól, hogy há­nyad rangú - az állam tartja fenn. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból származó érte­sülések szerint idén az autópá­lya-hálózat fejlesztésére 75 milli­árd forint áll rendelkezésre, eh­hez adódik a sztrádadíjakból származó 5-10 milliárd forintos bevétel. A további mintegy 30 ezer kilométer autóút felújításá­ra, megerősítésére 55 milliárd fo­rint jut. A Széchenyi Plusz prog­ram jelentős pénzt biztosít 38 közút, valamint négy autópálya­szakasz építésére, ám az útépíté­sekre fordítandó pénz mind­ezzel együtt sem haladja meg a 140 milliárd forintot. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalé­ka, holott a mai „utolérési fázis­ban” legalább a GDP 1,5-2 száza­lékára lenne szükség. A kormány által jövő évre bejelentett 270 mil­liárd forintos összeg már az emlí­tett sáv alját súrolja. Ahhoz, hogy európai szintűvé váljon a honi úthálózat, 800-1000 kilométer autópályát, illetve gyorsforgalmi utat kell építeni. Az egyéb utak hálózata megfelelő sűrűségű, ám állapotuk és szol­gáltatásaik nem - ezért további 7500 küométer utat kell 11,5 tonnás teher­bírásúvá alakítani, aminek megvaló­sítására az EU-tól 2008-ig kaptunk halasztást. 1 kilo­méter autópálya építése 1,2-1,5 milliárd forintba kerül, az utak megerősítése ennek töredékébe, a települések belterületén haladó autóutak - például az MO-ás - építése viszont a 3 milliárd forin­tot is elérheti. A nem osztott pá­lyás gyorsforgalmi utak építési költsége kilométerenként átlago­san 700 millió forintot tesz ki. Magyarország az ISPA kereté­ben 2006-ig 44 millió euró támo­gatásra számíthat, ami 12-13 mil­liárd forintnak felel meg, és e pénzekből főképp vasúti fejlesz­tések valósulhatnak meg. Három évre 1 milliárd euróra (jelenlegi árfolyamon mintegy 240 milliárd forintra) számíthatunk a Kohézi­ós Alapból, ezekhez 4Ó-50 száza­lék önrészt kell hozzáadni. Az útépítési, fejlesztési tervek megvalósulása szempontjából a kapacitás biztosítása nem okoz gondot, mert hazánkban számos magyar és külföldi kivitelező cég jelen van. DÓCZY LÁSZLÓ IDEI ÚTFEJLESZTÉSI FORRÁSOK (forint) Autópálya-fejlesztés 75milárd Sztrádadijak 5-10 milliárd Autóút-felújrtás 55 milátd ÜZEMANYAGOK ÁRSZERKEZETE 1997. DECEMBER (FORINT) 95-ös benzin gázolaj Fogyasztói ár 142,40 133,90 Ár+árrés 46,42 47,86 Termékdíj 2 2 Fogyasztási adó 48,30 40 Útalap 15,40 15,40 KKKSZ* 1,80 1,86 Áfa 28,48 26,78 ÜZEMANYAGOK ÁRSZERKEZETE 2003. FEBRUÁR 12-TŐL (FORINT) 95-ös benzin gázolaj Fogyasztói ár 240,50 218 Ár+árrés 85,52 86,14 Jövedéki adó 103,50 85 KKKSZ* 3,38 3,26 Áfa 48,10 43,60 ‘Kőolaj- és Kőolajtermék Készletezési Szövetségnek fizetendő készletezési díj ISPA-pmgram Az ISPA (Instalment for Structural Policies for Pre-Accession) program által nyújtott támogatás a környezetvédelmi beruházások megvalósítását és a közösségi környezetvédelmi normák átvételét, továbbá a közleke­dési infrastaikturális beaiházások megvalósítását és az európai közleke­dési hálózatba történő becsatlakozást segíti elő. Strukturális Alapok Az EU Strukturális politikájának célja az, hogy a közösségen belül spe­ciális fejlesztési programok keretében támogassa a fejlődésben elmara­dott, illetve kevésbé fejlett térségek gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását (a térségek felzárkóztatása érdekében). A Strukturális Ala­pokból kapott támogatást csak a tagállamok által készített nemzeti fej­lesztési program keretében lehet felhasználni. Kohéziós Alapok A Kohéziós Alapok célja, hogy azon országokat, melyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem haladja meg az uniós átlag 90 szá­zalékát - bizonyos feltételek mellett - segítse az uniós elvárások teljesí­tésében. Jelenleg a kohéziós források az érintett országokban a közle­kedés fejlesztésére, a távközlési hálózat és az energiaszektor fejleszté­sére, valamint környezetvédelmi beruházásokra fordíthatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom