Nógrád Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 228-253. szám)

2001-10-08 / 234. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Idén századszor ítélik oda a világ legrangosabb kitüntetését Idén októberben ítélik oda századszor a világ legrangosabb kitüntetését, a Nobel-díjakat. Ezekben a napokban jelentették, illetve jelentik be az idei orvosi, a fizikai, a kémiai és közgazdasági Nobel-díjasokat. A Nobel-béke- díjat elnyerő személy vagy személyek nevét október 12-én hozzák nyilvá­nosságra. Az irodalmi díjazott bejelentése később várható. Alfred Nobel, a díj alapítója 105 évvel ezelőtt, 1896. december 10-én halt meg, és 1901 óta hagyományosan ezen a na­pon-az idén századik alkalommal - ad­ják át a díjat a kitüntetetteknek. Inventas vitám iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művé­szetekkel nemesíteni: ez a jelmondat ol­vasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyá­ros, Alfred Nobel volt, aki fantasztikus gazdagságát a dinamit feltalálásával ala­pozta meg. Élete végén úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira és az em­beriség jótevőinek jutalmazására fordít­ja. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudo­mány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végren­deletében határozta meg. Eszerint „A tő­ke, amelyet hagyatékom gondnokai biz­tos értékpapírokba fektetnek, alapot ké­pez, s ennek kamatát évente díjak for­májában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiség­nek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztan­dó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfe­dezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén: egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tö­kéletesítést produkátta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fizi­ológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet al­kotta, s végül egy rész annak, aki a leg­többet vagy legjobbat tette a népek test­vérisége, az állandó hadseregek leszere­lése vagy csökkentése és abékekongresz- szusok rendezése vagy előmozdítása ér­dekében. ” (Az idealista szó értelemsze­rűen a nemes eszmények szolgálatára vonatkozik.) 1969 óta az eredeti Nobel-díjjal erköl­csileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel- emlékdíjat osztanak a közgazdaságtu­domány legjelesebbjeinek is. A fizikai, kémiai és közgazdasági díjat a Svéd Ki­rályi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a béké­ért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három sze­mély között, a Nobel-békedíjat nemzet­közi szervezetek is megkaphatják. Elvi­leg csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek (Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarsjöld volt ENSZ-főtitkár esetében). A díjakat oda­ítélő intézmények minden ősszel levél­ben kémek javaslatot a világ vezető tu­dósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szep­temberig végzik el, a döntést október­ben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, decem­ber 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósor­ban egy csekket kapnak (idén 10 millió svéd korona). Átvétele határidőhöz kö­tött, ennek lejárta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. • A pénzösszeg nagysága a Nobel Ala­pítvány bevételeinek arányában válto­zik. Nobel halála után a kitüntetettek fél évszázadig évről évre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmé­ben 1953-ig a vagyont nem lehetett be­ruházásokra fordítani. Ekkor módosí­tották a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómentességre vonatkozó részt. Kor­szerű vagyonkezelésre tértek át, már 1999-ben az alapítvány befektetéseinek majdnem kétharmada részvényekben volt. 2000-ben először a svéd felügyelet azt is engedélyezte, hogy a díjakat ne csak a vagyon kamatából, hanem a tőzs­dei árfolyamnyereségből közvetlenül fi­zethessék. A Nobel-díj egy évszázados történeté­ben néhány alkalommal előfordult, hogy a kitüntetett személy nem vette át a díjat. A náci uralom ellen tiltakozás­ként három tudós utasította vissza a díj átvételét. 1938-ban Richard Kuhn a ké­miai, 1939-ben a német Adolf Butenandt ugyancsak a kémiai és Gerhard Domagk az orvosi Nobel-díjat nem vette át. Borisz Paszternák orosz író a „Doktor Zsivágó” című regénye miatt hazájában a politikai támadások kereszttüzébe került, s emiatt 1958- ban nem vette át a díjat. Jean Paul Sartre francia író 1964-ben utasította vissza a neki ítélt irodalmi Nobel-díjat, mert pacifista meggyőződésével nem találta összeegyeztethetőnek az ado­mányozók tevékenységét. Le Dúc Tho vietnami politikus a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításá­ról szóló megállapodásért 1973-ban Henry Kissinger amerikai külügymi­niszterrel megosztva kapta a Nobel- békedíjat, amelyet azonban nem foga­dott el. A Nobel-díj centenáriumára a szerve­zők gazdag programkínálattal készül­tek. Augusztus óta a Norvég Néprajzi Múzeumban centenáriumi tóállítás lát­ható, amely 2002 márciusától - tokiói induló állomással - körbejárja a világot. December első hetében, a díjátadást megelőzően svédországi egyetemi prog­ramsorozatot, tudományos konferenci­ákat és szimpóziumokat rendeznek No- bel-díjasok részvételével. December 6­8-án például Nobel-békedíjasok tarta­nak szimpóziumot Oslóban. Alternatív Nobel-díj Brazíliába, Izraelbe, Nagy- Britanniába és Venezuelába kerül idén az Alternatív No­bel-díj; a Stockholmban a napokban nyilvánosságra hozott döntés értelmében „a mai világban létező erőszak és instabilitás gyökereinek megszüntetésére irányuló te­vékenységéért, a béke, a megbékélés és az igazság iránti elkötelezettségük” el­ismeréséért egy brit atom­fegyver-ellenes mozgalom, egy izraeli békeszervezet, valamint két közismert la­tin-amerikai személyiség részesül a kitüntetésben. Az Alternatív Nobel-díjat - a Right Livelihood Foundation (RLF) nevű magánalapítvány ki­tüntetését - egy német származá­sú svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban, Nagy-Britan- niában. Azóta évente kiosztják e díjat, amelynek kitüntetettjeiről nemzetközi zsűri hoz döntést. Az idei díjazottak között van a Gus Salom nevű izraeli béke­szervezet, illetve alapítói [Úri és Rachel Avneryj és aktivistái azért a több évtizedes bátor és állhatatos munkáért, amelyet az izraeliek és a palesztinok közötti béke megteremtéséért végeztek. A Trident Ploughshares nevű brit atomfegyver-ellenes csopor­tot a világ nukleáris fegyvereinek felszámolásáért indított „modell­értékű, nyüvános és erőszak­mentes akcióiért” jutalmazzák a díjjal. Leonardo Boff, a Brazíliában a hetvenes években teret nyert, „felszabadítási teológia” néven ismert, szociális elhivatottságú, progresszív katolikus egyházi irányzat és mozgalom egyik megalapítója azzal érdemelte ki a díjat, hogy összhangot teremtett a „spiritualitás, a társadalmi igazságosság és a környezetvéde­lem” között. A venezuelai Jósé Antonio Abreu azért kapta meg az Alter­natív Nobel-díjat, mert klasszi­kus zenei műveket előadó kóru­sokat szervezett hazájában mos­toha sorsú gyermekekből és fia­talokból, megmutatva „Latin- Amerika gyermekeinek, hogy magukban hordozzák a zenei kreativitást”. Az alapító kívánsága szerint az Alternatív Nobel-díjat olyan személyek vagy szervezetek kap­ják, akik, illetve amelyek példa­mutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problé­máira, kiemelkedő dolgokat cse­lekedtek a környezetvédelem, az emberi jogok, a mindennapi élet megkönnyítése és az élet minő­ségének javítása terén. Az össze­sen kétmillió svéd koronával (206 ezer euro járó kitüntetést december 7-én adják át hivatalo­san a svéd parlamentben. A ha­gyományos Nobel-díjak kiosztá­sa három nappal később lesz. Interaktív bélyegsorozat A brit Királyi Posta szikrázó, szagló és egyebeket „tudó”, úgynevezett interaktív bélyeg­sorozatot bocsátott ki a Nobel- díj létrehozásának tiszteletére. A sorozat hat bélyegből áll, mindegyik a Nobel-díj kategóriák egyikére jellemző sajátosságú. Az orvosi kategória 40 pennys bé­lyege zselatinnal van átitatva. A fizikai kategóriát szimbolizáló bé­lyeg hologramos. A kémiai díjé az emberi ujj érintésére, annak hő­hatására apró elektromos kisülést produkál. Az irodalmi kategória bélyegéhez nagyhatású nagyító szükséges: ezen ugyanis T.S. Eliot 32 soros verse olvasható, a ho­mokszemcsénél húszszor kisebb szavakkal írva. A közgazdasági Nobel-díjas bélyeg a nyomdaipar gyökereihez vezet vissza: az 1840-es nyomdaipari eljárást örö­kítették meg rajta, amely a világ legelső, Penny Black nevű bélye­gét produkálta. Végül a béke díj tiszteletére készített bélyegen az olajfaágat csőrében tartó galamb dombornyomással készült. ■ Marad az űrturista A megállapodás és az alapos felkészítés ellenére az orosz űrhatóság nem engedélyezi Mark Shuttleworth dél-afrikai milliomosnak, hogy Dennis Ti­to után a világ második űrtu­ristájává váljon, mert a fiatal­ember állítólag ésszerűtlen követelésekkel állt elő. Az Orosz Űrügynökség a 27 éves Shuttleworth-t 2002 áprili­sában akarta felröpíteni a Nem­zetközi Űrállomásra, és az ama­tőr űrhajós átesett az egy hóna­pig tartó felkészülésen a Moszk­va melletti Csillagvárosban, a Gagarin kiképző központban. A Cape Town-i származású férfi­nak most mégis le kell tennie az áhított űrkalandról. Shuttleworth egy minimum két hétig tartó űr- kiránduláshoz ragaszkodott, szemben az űrügynökség által javasolt 8-10 napos űrbéli tartóz­kodással. Egyik fél sem engedett, ami végül ahhoz vezetett, hogy az űrügynökség - jóllehet rendkí­vüli anyagi gondokkal küzd - nem kötötte meg a szerződést. ■ Riszimatolja a legjobb befektetést Aranyeső 1 plusz Befektetéshez kapcsolt életbiztosítás TIMES » „ , mtalks *® tm >° PW«» inu-Mmems flMNC/Al //, \ű,rM *Kks**»Ml*^-é. Az egy páratlanul rugal­mas pénzügyi konstrukció, amely egy­szerre életbiztosítás és jó befektetés. A hat különböző hozamú és kockáza­tú Winterthur alap közül szabadon el­döntheti, melyikbe teszi a pénzét, de Winterthur Biztosító Rt. www.winterthur.hu akár egyetlen alapba is elhelyezheti. Ezt az elrendezést bármikor megvál­toztathatja, és pénzét más arányban is befektetheti. A Winterthumál most már ingatlanalapot is választhat, amely az ingatlanpiac minden szeg­mensét felöleli (pl. irodaházak, ipari ingatlanok, lakóingatlan, telkek). A Winterthur Aranyeső plusz kitűnő befektetési lehetőség, és az élet különböző szakaszaiban az adott igényeknek megfelelően alakítható. Winterthur a CREDIT SUISSE GROUP tagvállalata

Next

/
Oldalképek
Tartalom