Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ Balassagyarmat: a csehkiverés igaz története Még néhányan élnek közöttünk, akik szabadon átjárhattak az Ipoly hídján Balassagyarmaton, a túloldali Fehér-hegy alatti másik városrészbe, de meséiket az akkori világról las­san már csak a papír őrzi. így van ez a legendás 1919. január 29-i balassagyarmati csehkiveréssel is, amelynek még élő ta­núi is csak gyermekfejjel élhették át a trianoni békediktátum előtti vészcsendes időben zajlott páratlan hadi eseményt, amelyről azonban számos írott dokumentum maradt fenn. Ezeket használta fel a Barthó Zsuzsanna és Tyekvicska Ár­pád, a „Civitas Fortissima” című kötet szerzőpárosa, amely a ba­lassagyarmati csehkiverés korá­nak forrásait és irodalmát ösz- szegyűjtve azt is igyekszik bizo­nyítani egy magányossá maradt helyi, lokális cselekvési lehető­ség példáján, hogy volt alternatí­va arra, hogy a történelmi Ma­gyarország összeomlása során a magyarság sorsa másképpen alakuljon. KOR- ÉS KORTÖRTÉNET A Nagy Iván Történed Kör és a Nógrád Megyei Levéltár könyvsorozatának legújabb kö­tetében szereplő dokumentu­mok - mint a szerzők is írják - elvezetnek oda, hogy a tévedé­seivel, sőt bűneivel egyetemben is magukénak tudhatják 1918- 1919 Balassagyarmatát. Egy ki­csit megértőbben tekinthetünk „apáinkra”, az akkori polgárok­ra, akiket a város csehszlovák megszállása egyesített az idegen katonaság kiűzésére és a haza- szeretettől áthatott polgári ösz- szefogás örök időkre szóló fé­nyes haditettet eredményezett, ami egyedi volt a trianoni Ma­gyarországon. A csehkiverés ka­tonai eseménysora is tele van el­lentmondásokkal, hősi cseleke­detekkel és szégyenteljes meg- futásokkal. Az 1919. január 29-i fegyveres felkeléssel Balassa­gyarmat népe fegyverrel szava­zott, hogy nem akar a Csehszlo­vák Köztársaság elképzelt terü­letéhez tartozni, amely a Vác- Gyöngyös vonalig húzódott vol­na. Elődeink nem mérlegelték a világpolitika lehetőségeit, ők csupán egy darab földet akartak visszaszerezni, amelyet „szerin­tük gáládul eloroztak” tőlük - ír­ja a könyv előszavában Tyek­vicska Árpád. A csehkiverést maga Horthy Miklós kormányzó avatta ünne­pé, aki 1922-ben, az események­nek emléket állító tábla avatása­kor a következő szavakat mond­ta: „Akikről e tábla szólni fog, igaz magyarok voltak, mert for­rón szerették hazájukat, és hő­sök voltak, mert hazaszeretetük­nek életüket is feláldozták. Hálá­ból emlékük előtt ma egy nemzet tiszteleg, s emléküket egy város zárja mindörökké hálás szívé­be. ” Sopron példájára hivatkoz­va Balassagyarmaton is mozga­lom indult a Civitas Fortissima cím hivatalossá tételéért, amely fordítható a Legvitézebb Város­nak is, de ez csak 1998-ban vál­hatott valóra. A két világháború alatt helyi ünnep volt a csehkiverés napja, amelyről a második világháború után nem volt ildomos beszélni, még az emléktáblát is megfordí­tották és csak a társadalmi válto­zások kezdetétől emlékezhettek nyilvánosan a balassagyarmati­ak a város történelmének leg­szebb napjára. A könyv nem említi a Civitas Fortissima Kör megalapítójának, Kamarás Jó­zsefnek a nevét, aki amióta csak újra lehetett beszélni a csehkive- résről, fáradhatatlanul szorgal­mazta a polgári szervezet célki­tűzéseit felvállaló társaival a Legbátrabb Város eszméjét újra éleszteni, ami végül sikerült. Erénye a történeti hűséget tük­röző írásnak, hogy elénk tárja az első világháború utáni hónapok balassagyarmati, Nógrád me­gyei katonai, politikai esemé­nyeit és a több mint kétszáz do­kumentumban, a fényképeken fölbukkannak az akkori idők szereplői, hősei, az események vezetői, a fegyveres harcot kez­deményező vasutasok. DÚS ÉRDEMEK Huszár Aladár, a csehkive­rés városi parancsnoka, későb­bi budapesti főpolgármester és Rákóczy István kormánybiztos mellett Pongrácz György me­gyei főjegyző tevékenyen részt vettek az eseményekben. A vá­rost megszálló csehszlovák lé­gionáriusok elleni fegyveres harc katonai irányítók, köztük Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf százados ténykedése mellett az Ipoly-völgyi vasút vonalában kitört harcokat irányító Pálmay Ernő százados céltudatos köte­lességgel végzett tevékenységé­ről is képet kapunk a dokumen­tumokból. Mellettük megjelen­nek a Károlyi kormány és a Ta­nácsköztársaság politikai életé­nek szereplői, a szociáldemok­raták és a Függetlenségi Párt aktivistái, a városi társadalom korabeli tagoltsága. A megosz­tottság azonban háttérbe szo­rult, mikor a közösség egészét, anyagi és mentális érdekeit ve­szély fenyegette az idegen kato­naság megjelenésével. A kötet az őszirózsás forradalom első napjától követi az eseményeket és közli az akkori Nógrádi Hír­lapnak a helyi eseményekről szóló tudósításait, amelyekben a dr. Somló István ügyvéd, szo­ciáldemokrata népvezér által megalakított helyi nemzeti ta­nács tevékenységéről is képet kapunk. Balassagyarmat csehszlovák megszállásával foglalkozó rész­ben megjelennek Molnár József városi főbíró polgárságot védő intézkedései és Vix alezredes jegyzéke, amely a magyar kor­mánytól a magyar csapatok visszavonulását követeli a „szlovák föld történelmi hatá­rai” mögé. Bár Szlovákia addig nem létezett, így nem is lehet­tek határai, a magyar kormány visszavonta csapatait, de a poli­tikai csendet kihasználó cseh csapatok a Felvidék megyéit megszállva az Ipolyt is több he­lyen átlépték. Január 15-én Ba­lassagyarmatra is bevonultak, a munkásgárdát feloszlatták. A magyarnándori nemzeti tanács felhívással fordult a me­gye szlovák polgáraihoz, ne hagyják, hogy az idegen csehek felbontsák az ezer éves együtt­élést. Hangsúlyozták, Magyar- országon nincs nemzetiségi el­nyomás, amit az is bizonyít, hogy Csemoch János érsek egy­szerű tót szülők gyermeke és Wekerle Sándor sváb. Éljen a testvériségben ölelkező szabad tót magyar köztársaság! - szólt a felhívás. De a térségben élő szlovákok közül sokan rokon­szenveztek a csehekkel. Január 26-án, hogy a csehek levették a vasútállomásról a vá­ros nevét és cenzúra van, Bazovszky Lajos csupán hűség­esküt követel a közalkalmazot­taktól, akik ezt megtagadták a békekötés hivatalos napjáig. A térség védelmét ellátó 40. had­osztály január 27-i helyzetje­lentésében azt is közli, hogy a csapatok rendje és fegyelme hi­ányos és Szécsényben nemzet­őrség alakul. A csehkiverés ka­tonai dokumentumai követik a január 29-én hajnalban meg­kezdődött balassagyarmati fegyveres harcot. A csehek ter­ror alatt tartották a vasutasokat, akik küldöttséget menesztettek a Magyarnándorban állomáso­zó katonasághoz, amelyet Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf szá­zadosok vezettek, akiket felkér­tek, hogy űzzék ki a betolako­dókat Balassagyarmatról, amelyhez a város polgárai is se­gítséget adnak. A két százados rábírta a katonákat a fegyveres harcra és a vasutas összekötők szorgalmasan vitték a híreket az ipartestületben ülésező vá­rosiaknak. A csehek megtáma­dására önként vállalkozott ka­tonaság létszámában a Bajatz Rudolf vezette kecskeméti Mollináry gyalogezred 145 em­bere mellett a Vizy Zsigmond vezette balassagyarmati 16. honvéd zászlóalj önkéntes ala­kulatának 45 katonája volt, amelyben a városban élő több tényleges és tartalékos tiszt is részt vett, akikhez a város hatá­rában Schuch István vezetésé­vel 44 fegyveres vasutas és pos­tás csatlakozott. DÁVID ÉS GÓLIÁT HARCA A polgárság január 28-tól a fegyvereket és a muníciót ren­dezte és várta a támadást, amely 29-én reggel 4 órakor kezdődött. A laktanya és a vas­útállomás elfoglalása mindkét fél számára áldozatokkal járt és délutánra a segítségül hívott iglói géppuskások segítségével végül megadásra, visszavonu­lásra kényszerítették a csehe­ket, akiknek parancsnoka, Lauka Gusztáv főhadnagy el­esett a küzdelemben. A nógrádi megyeszékhelyről érkezett hí­rek hallatára Böhm Vilmos mi­niszter elrendelte, hogy egy székely zászlóalj azonnal vo­nuljon Balassagyarmatra, azon­kívül a 44-esek egy zászlóalja, egy üteg ágyú, egy repülőgép és egy megfelelő muníció, vala­mint az Ipoly menti vasútvona­lat védő Pálmay csoport meg­erősítésére négy ágyú és egy zászlóalj, végül egy kórházvo­nat. Mindez a segítség csak ja­nuár 30-án érkezett meg, de ak­korra már a városból kiűzték a megszállókat. A harcokban hő­si halált halt négy katonát, két vasutast és négy polgárt, a cse­hek nyolc halottjával egyetem­ben méltó tiszteletadással he­lyeztek örök nyugalomra és mindkét fél sebesültjeit ellátták a kórházban. Az eseménnyel foglalkozó könyvben megjelen­nek a csehkiverésről szóló saj­tó-tudósítások és számos doku­mentumot közölnek a szerzők a balassagyarmati hadi tett után kibontakozott Ipoly-térségbeli harcokról. Képet kaphatunk az akkori idők politikai helyzeté­nek alakulásáról. NEM KÖZÖMBÖS DÁTUM A csehkiverés utóéletével fog­lalkozó részben a hírlapi írások, dokumentumok között szerepel Balassagyarmat nagyközség kép­viselő-testületének 1920. január 18-án kelt határozata a csehkive­rés évfordulójának megünneplé­séről. A határozatban szerepel, hogy „Nemcsak közömbösen nem mehetünk el e dátum előtt, de hazafias kötelességünk annak megünneplése, egyrészt hazafias érzésünk ébrentartása és az utó­doknak követendő például, hogy úgy cselekedjenek, mint mi, akik e nagyszerű tényt átékük és hogy ők is olyan hősiességgel áldozzák életüket, mint akik e dicső fegy­vertényben hősi halálukat lekék. A helyi érdekű eseményből orszá­gos érdekű lett a csehek kiverése, mert meg vagyunk győződve, ha 1919. január 15-én orozva ránk tá­madt cseheket január 29-én a di­cső 38-as és 16-os katonáink, ösz- szefogva a bátor vasutasokkal és polgársággal egyetemben, január 29-én ki nem verik, úgy a cseh ha­tár ma nem itt, de Váctól Pásztó felé húzódik”... Elrendek a képvi­selő-testület és az utódoknak is meghagyja, hogy minden év ja­nuár hó 29-én hazafias ünnep rendeztessék, ennek teljesítését a mindenkori város vezetőségére bízza.” így szól elődeink határo­zata, amelyet míg létezünk, köte­lességünk betartani. Ezt sugallja az ötszáz oldalas könyv minden dokuméntuma és a hazaszeretet­ről szólnak az eseményben sze­mélyesen is résztvevők visszaem­lékezései. A kronológiával, sze­mélynévmutatóval és a mellékelt térképeivel, fényképekkel ellátott kötetet Tyekvicska Árpád szer­kesztette. A borító tervét Kopisz Attila, Réti Zokán rajza alapján készítette. A kötet akár arra is késztetheti olvasóját, hogy újra gondolja ezt a sokszor megtagadott korszakot, amelyben elődeinknek számos kihívással kellett szembenézni és tették a kötelességüket, amelyet a hazaszeretet vezérelt. SZABÓ ENDRE Kórházrekonstmkciótól lakásépítésig A Strabag Építő Kft. sokatmondó névjegye A Strabag Hungária Rt. 2000. szeptemberében kft.-vé való áta­lakulása nem visszalépést jelent, hanem előrehaladást a jelentős építőipari cégek palettáján. Négy nagy cégből formálódott a Strabag Építő Kft. Az észak-magyarországi magasépítési területi igazgatóság több más jellemzője között fellelhető, hogy a jól bevált hagyományokat őrző, kedvezményeket továbbfejlesztő volt előd, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat összes szakmai előnyeinek birtokában meghatározó lett a megye építőiparában. A partneri megbízhatóságot, a tőkeerőt, a szerződésben vállalt minőséget, határidőt fontosnak tartó beruházók egyre gyakrabban választják az északi régióban a Strabag Építő Kft. Észak-magyaror­szági Magasépítési Területi Igazga­tóság ajánlatát. A megyében olyan épületek fémjelzik az igazgatóság vezetőinek, dolgozóinak tevékeny­ségét, mint a salgótarjáni megyei kórház rekonstrukciója, a koráb­ban átadott, minden igényt kielégí­tő új, pásztói kórház. A jelenleg is jelentős összeget képviselő megyei kórház rekonstrukciója a betegek gyógyításával egyidejűleg valósul meg. Tavaly, a második fél évben erőteljesen felgyorsult az eredmé­nyes együttműködés. A nagy érté­ket képviselő rekonstrukció több szakaszban valósul meg.- Hol tartanak ma? - kérdeztük Balázs István, építész diplomával rendelkező igazgatótól.- Nem feledve a munka szépsé­gét sem, egy rekonstrukció akkor is bonyolult feladatokat hordoz magában, ha nem működés köz­ben történik a kivitelezése. Vállalá­sunknak megfelelően 1999-ben át­adtuk a gazdasági részt az étterem­mel együtt. Ugyanebben az évben vették birtokba a kórház vezetői, dolgozói a teljesen átépített gyer­mekosztályt és az új patológiai épületet. A múlt évben adtuk át a vasút felőli hotelszámyat és a főút felőli szárny egy részét. Ez utóbbit karácsonyi ajándékként. Az idei esztendő januárjában átadtuk a B- jelű épület egy részét, amelyben orvosi vizsgálók kapnak helyet. A kivitelezési program szerint a rekonstrukciós munkálatok legne­hezebb részének, a műtőblokknak az átadása még hátra van. Az első ütem befejezésére februárban ke­rül sor. A teljes műtőszámy építé­sét április végére, május közepére befejezik.- Kezdeti nehézségek után a harmadik szakaszban a kórház működőképességét megtartotta. A szünetelő ágyak száma az átépítés alatt százas nagyságrendű volt, de az ellátott betegszám nem csök­ken, mert a kivizsgálások üteme­zésének szigorú rendjével és pon­tos betartásával az átlagos ápolási időt csökkentettük. A gyógyító részlegek és az átépítés alatt álló te­rületek átmeneti, por- és zajmentes lezárására kértük a kivitelezőket, akik ennek a kérésünknek megfe­lelően, a lehetőségekhez mérten a munkaszervezést úgy alakították, hogy a gyógyító munkát legkevés­A salgótarjáni kórház felújítása jelentős feladat FOTÓ: GYURIÁN TIBOR bé zavarják. Meg kell köszönnöm a gyógyításban részt vevő munka­társaknak és természetesen a meg­gyógyított betegeinknek, hogy el­viselték és reményeink szerint má­jusig még tudomásul veszik az át­építéssel járó kellemetlenségeket. A gyógyító munkát kiszolgáló technikai személyzet vállalta az át­építéssel járó pluszterheket. Itt is igyekszünk megköszönni az Álla­mi, Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat folyamatos ellenőr­zését, hiszen gyógyító munkát csak a higiénés szabályok szigorú betartása és ellenőrzése mellett le­het végezni. A tulajdonos, a Nóg­rád Megyei Önkormányzat tó- emelten segíti, irányítja kórházunk rekonstrukcióját, és konkrétan se­gít a megoldásra váró gondok meg­szüntetésében, - hangsúlyozza dr. Bercsényi Lajos, a megyei kórház igazgató főorvosa. Az előbbiek mellett az ipari parkban inkubátor­házat, a Palóc Nagyker. Kft.-nek lo­gisztikai központot hoznak tető alá. Az előbb említett három jelen­tős összeget képviselő beruházás közel egymüliárdot képvisel a kft. éves bevételi tervében. Nem tagadva meg korábbi ön­magukat, vállalkozókészségüket, képességüket fémjelzi, hogy tevé­kenységük palettáján Nógrádban új színt képvisel a lakásépítés. Ez Pásztón valósul meg, 16 lakásos la­kóépület tető alá hozása formájá­ban, mégpedig sajátos Strabag- akció jegyében. Ez azt jelenti, hogy a tervezéstől az átadásig, minden a cég és az önkormányzat kezdemé­nyezőkészségét dicséri. A megva­lósítás helyszíne az 1980-as, illetve az 1990-es években megépült két- szer-16 lakás folytatása, a Hunyadi utcával párhuzamosan. Az épület engedélyezési terveit a Vadász és Társai Építőművész Kft. készítette el. Az impozáns lakóépületben két szekció van, szekciónként 8 lakás­sal. A négyszintes épületben szek­ciónként a szinteken 2-2 lakás ke­rül kialakításra. A lakások alapte­rülete 61,76 négyzetméter, illetve a tetőszinten a nettó alapterület 64, 32 négyzetméter. A kivitelezési munkákat az önkormányzat által támogatásként, ingyenesen át­adott területen 2001. februárjában kezdi meg a cég, vállalva a szep­temberi költözés lehetőségét. Je­lentkezni lehet: Artmann Anná­nál, Salgótarjánban, a Munkás út 8. szám alatt, vagy az alábbi telefo­non és faxon: tel: 32/410-911, fax: 32/314-178. A sokat ígérő kezdeményezés híre eljutott megyén kívül is Debre­cenbe, ahonnan egy befektető 25 lakásos lakóépület felépítéséről kí­ván tárgyalást folytatni. A Kft. üzle­ti stratégiájában Salgótarjánban újabb ipari feladatok elvégzésének kívánsága szerepel. Szaktudásu­kat, hozzáértésüket szeretnék bi­zonyítani a megyében újabb lakó­épületek kivitelezésében is. Érthe­tő, mert annak idején a Salgótar­jánban épített lakóházak 70 száza­léka a volt NÁÉV-esek nevéhez fű­ződik. Egyébként a magasépítés­ben minden megbízást vállalnak, a hozzá tartozó mély- és útépítési munkákkal egyetemben. __________________________________(PR-VK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom