Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2001. Február 5., hétfő HÍREK RÖVIDEN A NATO „IDEJÉTMÚLT ÉS AGRESSZÍV” Idejétmúlt és agresszív szerve­zetnek nevezte az atlanti szövet­séget az orosz parlament alsó­házának elnöke. Gennagyij Szeleznyov mindamellett elis­merte: minden államnak joga van arra, hogy eldöntse, milyen tömörüléshez csatlakozik. A po­litikus szerint azonban az euró­pai biztonságot a kontinensnek saját erejével kellene biztosíta­nia. INDIÁBAN AZ ÉPÍTŐKET VÁDOLJÁK A nagy erejű földrengés otthon nélkül maradt túlélői azzal vá­dolják a leomlott épületek terve­zőit és kivitelezőit, hogy silány munkájuk okozta a házak pusz­tulását. Eddig hét épülettömb építői ellen indítottak vizsgála­tot, mert az egykori lakók vallo­másai szerint a rossz építő­anyagok, az elégtelen tervezés és a kifogásolható karbantartás okozta a házak összeomlását. CSECSENFÖLDI ÁLDOZATOK Moszkvai hivatalos adatok sze­rint több mint 2700 katonát és rendőrt vesztettek az orosz fegy­veres erők Csecsenföldön és Dagesztánban 1999 szeptembe­re óta. A sebesültek száma csak­nem eléri a nyolcezret. Csecsen források ugyanakkor 24-27 ezer­re teszik a szövetségi erők halot­tainak számát. LISTA AZ „ALVÓ SZÁMLÁKRÓL” Újabb „alvó” számlák listáját te­szi közzé a Svájci Bankárszövet­ség az interneten ( www.dor- mantaccounts.ch ). Az ezúttal 21 ezer számlaszámot tartalmazó listán olyánok szerepelnek, amelyeknek közük lehet a holokauszt áldozataihoz. ■ Látszólagos a vagyongyarapodás Szegényednek a szegény, gazdagodnak a tehetős önkormányzatok Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden év­ben vizsgálja az önkormányzatok működé­sét. Ennek során elsősorban az intézmények - bölcsődék, iskolák, hivatalok, kórházak, te­metők - gazdálkodását ellenőrzik. Az elmúlt évben tapasztaltakról beszélgettünk dr. Ko­vács Árpáddal, az ÁSZ elnökével. Budapest- Évről évre jelezzük, hogy az önkor­mányzatok részére biztosított forrás nem elégséges. A szegény önkormányzatok még szegényebbé, a gazdagok pedig még gazdagabbá válnak. Növekedett a forráshiány miatt ellehetetlenült önkor­mányzatok száma is. Ennek tükrében nagyon nagy eredmény az, hogy nem következet be tömeges csőd. Az is bizakodásra ad okot, hogy az önkormányzatok közötti együtt­működés javult, egyre többen fognak össze a víz-, a csatorna-, és a gázellátás kiépítésében.- Az önkormányzatok vagyona valóban növekszik?- A vagyonszaporulat csak látszólagos. Az egyes vagyonelemeket értékesebbre vesznek, miközben a tényleges vagyon egy részét felélik.- A tapasztaltak alapján milyen változások várhatók?- Az önkormányzatok elszegényedését jelzi az is, hogy saját erő. hiányában a pályázatokból több tízmilliárd forint maradt vissza. A pénzt nem használták fel, és a cél- és címzett támogatásokkal is kevesebb beruházás valósult meg, hiszen az ön- kormányzatok saját vállalásaikat nem tudták teljesíteni. Emiatt az idén már csak azok az önkormányzatok pályáz­hatnak, amelyek dokumentálni tudják az önrészhez szükséges banki hitelt, vagy saját vagyont. Koncepcióváltás következik be az önkormányzatok el­lenőrzésében is, hiszen a költségvetés lehetővé teszi, hogy évente mintegy 800 önkormányzatot vizsgáljunk. így minden választási ciklusban legalább egyszer valamennyi önkormányzathoz eljutunk. ______________________________________<*o6») J ó üzlet a kastélyfelújítás Budapest A vidéki luxusszálláshelyek számának jelentős gyarapodása várható, amennyiben sikeres lesz a Széchenyi-tervnek a vá­rak és a kastélyok turisztikai célú hasznosítására kiírt pá­lyázata. sek, de hozzájuk kapcsolódva fellendülhet a környék turiszti­kai ipara, ami különösen a nehéz gazdasági helyzetben lévő régi­ók esetében fontos. A program­ban ezért az is szerepel, hogy a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek pá­lyázói másokhoz képest na­gyobb arányú támogatást kap­hatnak. Az anyagi jövedelmezőség mellett az is fontos, hogy a sok száz éves építmények újrahasz­nosításával számos történelmi emlékünk menekülhet meg a pusztulástól. A gazdasági tárca A hajdani nemesi fészkek hasz­nosítására elnyerhető, összesen egymilliárd forint vissza nem té­rítendő támogatásnak köszönhe­tően több tucat régi épület éb­redhet fel Csipkerózsika-álmá­ból. A Széchenyi-tervben szerep­lő elképzelések szerint azonban a közeljövőben számos ódon építmény juthat új funkcióhoz. A várakban elsősorban a régi ko­rok életét bemutató kiállítások, kulturális fesztiválok valósulhat­nának meg, amelyek önmaguk­ban nem feltétlenül nyeresége­ezért a várprogram keretében azt szeretné elérni, hogy 2011-ig, a Rákóczi-szabadságharc leverésé­nek háromszáz éves évfordulójá­ig tizenhat, a Habsburgok által lerombolt vár nyerjen új külsőt. A hajdani erődítményekkel el­lentétben a kastélyok felújítása anyagi haszonnal is kecsegtet.- Ehhez azonban az állam és az önkormányzatok összefogá­sán túl a magántőke részvétele is elengedhetetlen - mondta el la­punknak Soproni Gyula, a Gaz­dasági Minisztérium szakrefe­rense. A kastélyokban négy-, il­letve ötcsillagos szálláshelyeket lehetne kialakítani. A cél az, hogy a Nyugaton több helyütt is látható kastélyláncolatokhoz hasonló luxusszállodák jöjjenek létre. -w­Eladó üzletrészek A hivatal szerződik a szövetkezetek helyett Budapest Hamarosan a kormány elé kerül a január elsejével ha­tályba lépett mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény végrehajtását szabályozó kormányrende­let. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­umban készült előterjesztés részleteiről kérdeztük Becz Miklóst, az agrártárca fő­osztályvezetőjét. A rendelet azokra a mezőgazda- sági szövetkezetre terjed ki, amelyek 2001 január elsején jog­erősen be voltak jegyezve a cég­bíróságon, illetve árbevételük öt­ven százaléka mezőgazdasági te­vékenységből származik. Az ár­bevétel megállapításánál a tör­vény hatálybalépése előtti utolsó (1999. évi) zárszámadó közgyű­lés által elfogadott éves beszá­moló adatai a mérvadóak, tájé­koztatta lapunkat az FVM kép­viselője. A szabályozás három csoport­ba sorolja a jogosultakat. Az el­sőbe az eredeti kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok tartoznak, akik 1992-ben kívülállóként ju­tottak üzletrészhez, illetve ilyen személyeknek az örökösei. Az érintetteknek a kormányrendelet hatálybalépését követően április 15-ig kell jelezni a földművelés- ügyi hivataloknál, hogy el akar­ják adni az üzletrészüket. A ké­relemhez csatolni kell a szövet­kezet által 1992-ben kiállított, névre szóló vagyonnevesítési közgyűlési határozatot, vagy an­nak hiteles másolatát. Az igény­lés beadásával egyidejűleg elké­szítik az adásvételi szerződést, amelyet az alanyi jogosult, mint eladó, az FM-hivatal, mint - a szövetkezet képviseletében el­járó - vevő ír alá. Ezután a szövetkezetnek nyi­latkozni kell, hogy saját maga fi­zeti ki - a vagyonnevesítés során megállapított névértéken - az üz­letrészt, vagy állami segítséget vesz igénybe. A vásárláshoz az állam egyéves lejáratú kamat­mentes kölcsönt nyújt, amelynek fedezetét az ÁPV Rt. a privatizá­ciós bevételből biztosítja. Az adósságot jelzálogként bejegyzik a szövetkezet vagyonára. Az ere­deti jogosultaktól 2001. július 1-jéig kell megvásárolni az üzlet­részt.- A második körbe azok tar­toznak - magyarázza Becz Mik­lós -, akik 1992-1999. december 31. között váltak kívülálló üzlet­rész-tulajdonosokká. Vagy úgy, hogy kiléptek a szövetkezetből vagy örökléssel jutottak üzlet­részhez. Ebben az esetben vétel­árra az állam nem nyújt köl­csönt. A szövetkezeteknek 2002. július 1-jéig kell vásárlási kötele­zettségüknek eleget tenni, szin­tén a vagyonnevesítés során megállapított névértéken. A harmadik csoportba tartoz­nak azok, akik vásárlás útján sze­reztek üzletrészt. Tőlük nem kö­teles megvásárolni a szövetkezet a tulajdonukat, viszont - a kor­mányrendelet szerint - öt éven belül megegyezésre kell jutniuk. Ellenkező esetben változatlanul kívülálló üzletrész-tulajdonosok maradnak, de szavazati jogot is kapnak a szövetkezet közgyű­lésén. Becz Miklós szerint az üzletré­szek pénzbeli megváltása nem okoz nehézséget a gazdálkodó szervezeteknek. Az üzletrészek értékét a főosztályvezető mint­egy 20 milliárdra becsülte. Ebből az alanyi jogosultak üzletrész­ének értéke mintegy 12 milliárd forintot, a második csoportba so­rolt üzletrészeké 8 milliárd forin­tot tesz ki. ÚJVÁRI GIZELLA Alagutak „háborúja” PÁRIZS „Háborút” vívnak egymás közt Európa alagútjai. Á mi­nap döntöttek a Dél-Tirolban tervezett, 55 kilométeres köz­úti alagút megépítéséről, s máris készülnek földrészünk harmadik leghosszabb alagút- jának tervei. A legalább 10 milliárd eurós beru­házással készülő nagysebességű vasúti pálya legizgalmasabb szaka­sza a 64 kilométer hosszú alagút. Az összesen 280 kilométeres päya 46 alagúton vezet majd át, és első számú rendeltetése az lesz, hogy újra vonzóvá tegye a vasúti közle­kedést. Az ezen az útvonalon továbbí­tandó árumennyiség legalább a kétszeresére nő 2015-ig. Első­sorban a térségben élőknek, ivégső soron az egész földrésznek alapve­tő érdeke a környezetvédelem, a közúti járműforgalom csökkenté­se. Az Alpok új vasúti alagútján át évente 70 millió tonna teheráru to­vábbítható észak és dél között - óránként 140 kilométeres sebes­séggel. A személyszállítás ideje is csaknem a harmadára csökken, mivel az óránként 220 kilométerrel száguldó szerelvények akár másfél óra alatt képesek megtenni az utat Lyon és Torino között. Az éves sze­mélyforgalmat 3,5 millióra becsü­lik a tervezők. A két vágánypáron naponta 230 teher- és 60 személy- vonat roboghat. Egyes értékelések szerint a fran­cia-olasz alpesi alagút akár 2010-re is elkészülhet, 2015-re viszont mindenképpen át kell adni a forga­lomnak, miáltal a francia főváros és Torino között 3 órára rövidülne a személyszállító vonatok menet­ideje. _______________________________(EUROPBESS) R omániai tévébotrány Bukarest Adrian Nastase miniszterelnök szeremé leváltatni a román tévé hírműsorainak vezetőjét. A konf­liktus a kormányfő brüsszeli útja során robbant ki, amikor Nastase élőben nyilatkozott a híradóban, de nem akkor kapcsolták, ami­kor ő akarta, hanem később. A kormányfő a vétkesek kirúgását követeli, ami azonban csak sür­gősségi kormányrendelettel tör­ténhet meg, mert a hírműsorok vezérkara a parlamentül k'apott 2002-ig szóló szerződést. Lapvélemények szerint a kor­mánypárt régóta szeremé, ha az ő emberei vezetnék a közszolgá­lati tévét és a rádiót, megfigyelők pedig emlékeztetnek arra, hogy a választások után már szóba ke­rült a tévé főnökének leváltása, aki a mostani botrány kitörése- kor szabadságra ment. _______■ E LÁRVEREZIK JAMES BOND KOCSIJÁT. Az 1965-ben készült, híres Aston Martin DBS-t az első női főszereplő, a Miss Moneypennyt („Fillérke kisasszonyt”) alakító Lois Maxwell és a balról álló jelenlegi kémnő, Samantha Bond mutatta be a Christie’s aukciós ház előtti parkban. A kocsi értékét 40-60 millió forint közöttire becsülik; az árverezésre február 14-én kerül sor. dasági Minisztérium A számok Önökért beszélnek Az otthon melege mindannyiunknak egyaránt fontos. Ez a meleg azonban nem kevés energiába és persze pénzbe kerül - gondoljunk csak közüzemi számláinkra. A Gazdasági Minisztérium lakossági energiatakarékossági programja komoly támogatást nyújt minden magyar állampolgárnak, aki azt nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés vagy melegvízellátás- és fűtéskorszerűsítés címén igénybe kívánja venni. 2000-ben a minisztérium 150 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatása révén 3852 család korszerűsíthette lakását, csökkenthétté közüzemi kiadásait. A tavaly indult program Önnek ebben az évben is számos lehetőséget kínál. Pályázatainkat keresse honla­punkon, vagy hívja ingyenes zöld számunkat: 06 80 660 560!. www.gm.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom