Nógrád Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

2001. JANUÁR 5., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete „Filléres” nosztalgiám A minap numizmatikus isme­rősöm gazdag és gyönyörű gyűjteményét mnstrálgatva alu­mínium 10, 20 és 50 filléresekre is bukkantam, hogy aztán rög­tön nosztalgiázni kezdjek. Eszembe jutott gyermekkorom 40 filléres zsemléje és Gránit csokija, a 90 filléres Sport sze­let, aztán a 2,70-es parizer, és a már legendává vált 3,60-as ke­nyér. Felötlött bennem 16. szüle­tésnapom menüje: 17,50-ért hozta a pincér imádott pacal- pörköltömet, 1,10-ért a krémest, 2,10-ért egy pohár sört, de ne fe­lejtsük, 1960-at írtunk. Aztán beugrott az is, hogy - már egye­temistaként - 70 filléres átszál­lóval villamosoztam végig Pes­tet és Budát, 80 fillérért árultam rikkancsként az Esti Hírlap da­rabját, 20-30 forintért vásárol­tam Petőfit és Aranyt, Tolsztojt és Ricardót. „Filléres” nosztalgiámat ven­déglátóm újabb meg újabb pél­dákkal erősítette meg, csak las­san ocsúdtunk, hol van már a tavalyi hó, az alacsony és stabil árak, ím' a fillérek is már csak a gyűjtők albumjaiban, széfjei­ben szégyenlősködnek. Ha jól emlékszem, a Magyar Nemzeti Bank 1996-ban vonta ki a for­galomból a már akkor évek óta elértéktelenedett fillérjeit, ame­lyek alumíniumból készültek, feltehetően eleve nem az örök­kévalóságnak gyárttattak. Eny­he szarkazmussal mondtam is akkor, no végre megszűntek fil­léres gondjaink. No, persze jól tudtam, a fillér hosszú agóniá­ja és csendes kimúlása, a gaz­daság leépülésének, s a forint devalválódásának is legbizto­sabb és aggasztó jele. A szocialista tervgazdaság mesterségesen kialakított és elvből makacsul-módszeresen rögzített árai, először az 1968- as gazdaságirányítási reform alkalmával, azt követően moz­dultak meg, majd az 1973-as világpiaci (olaj)árrobbanás és annak begyűrűző hatásai után kezdtek meglódulni, de nomi- nálkeresetekkel még nagyjából követhető mértékben. Az 1990- es rendszerváltással, a piacgaz­daságra való „sietős” áttéréssel a magyar gazdaság pokla az infláció képében mutatta meg ördögi mivoltát: a fogyasztói árak az évtized elején évente át­lag mintegy 20 százalékkal nö­vekedtek. S a nekilódult inflá­ció hamarosan vágtába váltott: 1995-ben már 28,2 százalékkal tört az „élre”, a reálkeresetek drasztikusan csökkentek. Ekkor már a közgazdászok is fejükhöz kaptak, a kisember meg méregdrága nyugtatóhoz, mert tudták, hogy az infláció - amennyiben tartósan magas színvonalú - tönkretehet min­dent, Istent és embert sem néz­ve taszítja nyomorba az életet. Ráadásuldeginkább az akkori középréteget, a bérből és fize­tésből élőket sújtja, felmorzsol­ja tartalékaikat, fizikálisán és morálisan is ellehetetleníti őket, nem kívánatos módon át­csoportosítja a jövedelmeket. Ez is eszembe jutott a fillérek néze­getése közben, ezért is fáj ne­kem, s fájhat mindannyiunk­nak a fillér kimúlása. S zerencse a szerencsétlenség­ben, hogy a gazdaság né­hány év alatt talpra állt, az inf­láció nem bizonyult tartósnak és megállíthatatlannak. Ha a fillérünk meg is szűnt, megma­radt a forintunk, s már bízvást bízhatunk abban is, hogy meg­erősödik és lesz belőle elegendő mindannyiunknak. Szemtanúkat keresnek Múlt év december 23-án 9 óra 50 perckor Szirák és Kisbágyon között közlekedési baleset tör­tént. Egy ismeretlen rendszámú piros színű Lada vezetője áttért a menetirány szerinti bal oldali for­galmi sávba. A vele szemben közlekedő Opel Astra vezetője csak úgy tudta az ütközést elke­rülni, hogy az árokba hajtott. A balesetet okozó gépkocsi vezető­je észlelte a történteket, ennek el­lenére a helyszínről megállás nél­kül továbbhajtott. A salgótarjáni rendőrkapitányság közlekedés- rendészeti osztálya várja azok je­lentkezését, akik a balesetet lát­ták, a balesetről vagy a Lada ve­zetőjéről felvilágosítást tudnak adni. Jelentkezni személyesen a salgótarjáni rendőrkapitánysá­gon, vagy a 411-255-ös telefon­szám 33-50-es mellékén lehet. Könyvbemutatók Két Nógrád megyei szerző új munkájának egyidejű bemutató­jára kerül sor január 8-án, hétfőn 11 órakor Salgótarjánban, a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtárban. Ekkor ismertetik Pataki L. Andor [T. Pataki László) Békák és bo­londok című, a rendszerváltásról szóló szatirikus kisregényét és Katona Miklós A Duna-tengerha- józás regénye című művét. megyei k ö r kép 4 fBf BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Evangélikus kántor és egyben énekkarvezető A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején működött evangélikus egyházi énekkar Fehér Mihály akkori kántor ve­zetésével Egyházasdengelegen. Később megszűnt, majd hat évvel ezelőtt Babka László evangélikus lelkész kezdeménye­zésére újjáalakult. Vezetője a gyülekezet jelenlegi kántora, Gyuriimé Egyházas Tünde.- Hogyan került kapcsolatba az énekkarral?- A lelkész úr megkeresett, hogy vállaljam el a vezetését és a szervezésének folytatását. Kezdetben ez eléggé nehezen ment, ugyanis kis település a miénk. Idősebb emberek élnek itt, a fiatalok eljárnak. Az indu­lásnál csak két szólamban éne­keltünk, ezek női szólamok voltak. A későbbiekben indult be a férfiszólam. Most már há­rom-négy szólamban is éneke­lünk. A próbák úgy alakulnak, hogy nagyobb egyházi ünne­pek előtt próbálunk, azokra ké­szülünk. Ezenkívül már a má­sodik alkalommal rendezik meg Nógrád megyében az evangélikus énekkarok találko­zóját, melyen részt vettünk.- Mi volt az énekkar létrejöt­tének célja?- Az énekkarunk célja az evangélikus gyülekezetben való szolgálat öröme és az éneklés örö­me. Mindez nem profi, hanem amatőr szinten. A kórusban jelen­nincs lehetőségünk nagyobb mér­tékű továbblépésre. Nem terve­zünk mást, mint az eddigi szintet megtartani.- Ön a gyülekezet kántom is, hogyan került erre a tisztségre?- Vallásos családban nőttem fel és innen indultam el a fóti evangélikus kántorképzőbe. Amikor elkezdtem a tanulmá­nyaimat, nem volt kántor Egyházasdengelegen. Ketten mentünk az iskolába, ketten felváltva szolgáltunk, de most már egy pár éve én vagyok egyedül. Az eredeti szakmai végzettségem gyógyszerész­asszisztens. Jelenleg gyesen va­gyok és Jászberényben a taní­tóképző főiskola szo- ciálpedagógiai szakára járok és idén végzek. Ez egy segítő szakma, ezzel nem lehet taníta­ni. A gyereknevelésben lehet segíteni, vagy családsegítő, vagy gyermekjóléti szolgálat. Ez éppen attól függ, milyen munkalehetőség lesz a jövőben e téren. Még nem kerestem a helyet, de ha nem sikerül, ak­kor valószínű, hogy ismét a gyógyszerészasszisztensi mun­kát fogom választani. Emellett ter­mészetesen az éneklést, az ének­kar vezetését is folytatom. . KEREKES LAJOS Gyurikné Egyházas Tünde fotó, esl» leg tizenöt fő van, közöttük a gyü­lekezet lelkésze is. Alkalmanként a polgármester úr is eljön énekel­ni közénk. A jelenlegi helyzetben Minimálbér-emelés (Folytatás az 1. oldalról) növekedése, amiket ugyancsak ki kellene gazdál­kodni. A kereseti mutatók az országoshoz viszo­nyítva Nógrád megyében 40 százalékkal alacso­nyabbak. A minimálbér bevezetéséből fakadó le­maradás csökkentésétől többlet-vásárlóerőt várunk. Mivel a forgalomnövelésből, ésszerű gazdálkodás­ból nem tudjuk kigazdálkodni a korábban említett 19 milliót, ezért az igazgatóság döntése alapján a szezonon kívüli forgalomhoz igazítjuk a létszámot, növeljük a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, ezenkívül létszámleépítésre is sor kerül - kaptuk az információt a Nógrádker Rt.-től. *- Egy-két dolgozót érint, ezért nálunk nem téma a minimálbér-emeléssel járó pluszkiadás előteremtése. Két évvel ezelőtt emeltük a mostani minimálbér­szintre a keresetet a szakszervezettel kötött bérgaz­dálkodás alapján - hangzott a tájékoztató az SVT- Wamsler Rt. Tűzhelygyárból, ahol két műszakban folyik a termelés, kivéve a szereidét, valamint a spe­ciális területeket. Januárban folytatják a szezonjelle­gű értékesítést. Beleszámítva a tűzhelygyár eredmé­nyeit, a holdingként működő SVT-Wamsler Holding C-csoport januárban egymilliárdos bevételre számít. *- Központunk munkaügyi osztályán most folyik annak összeállítása, hogy a kötelező minimálbér bevezetése milyen pluszterhet jelent, illetve milyen intézkedésre lesz szükség. Ezzel a munkával febru­ár elejéig elkészülnek az illetékesek. A minimálbér bevezetése a teljesítménybérben dolgozóknál nem jelent gondot. A tavalyi 80 százalékos üzemi átlag­teljesítmény után az átlagbér elérte a 44 ezer forin­tot. Az új rendszer szerint a teljesítménybérben dol­gozók 40 ezer forint alatt is kereshetnek, amennyi­ben teljesítményük nem éri el a kívánt szintet - tá­jékoztattak bennünket a Fővárosi Kézműipari Rt. pásztói üzeméből. Kábítószeresek rendőrkézen (Folytatás az 1. oldalról) végzett munka eredményeként ká­bítószer-fogyasztókat és -terjesztő­ket sikerült felderíteni. Ezt a bűn­ügyet a múlt év végére göngyölítet­ték fel, amelyben 21 olyan fiatal szerepel, akik 16-19 évesek. Ebben az ügyben sikerült a terjesztőket eljárás alá vonni. Velük szemben a Nógrád Megyei Főügyészség már a vádiratot is elkészítette. Jelenleg négy olyan ügyön dol­goznak, amelyekben kábítószer­fogyasztókkal, kábítószer-terme­lővel és -terjesztővel szemben folytatnak büntetőeljárást. Most 5 fővel szemben, előzetes letartóz­tatásuk mellett négy különböző ügyben folyik az eljárás. Ezeknek az ügyeknek a szereplői is fiata­lok, életkoruk nem éri el a húsz évet. A folyamatban lévő ügyek­ben az előzetes drogteszt pozitív eredményt mutatott ki, amit a to­xikológiai szakértői vizsgálatok megerősítettek, beazonosítva a fo­gyasztott szereket. Ezek között ta­lálható cannabis, extasi tabletta és más jellegű anyag is, ezeknek a vizsgálata még folyik. A sajtótájé­koztatón elhangzottakra még visszatérünk. HÍREK NAGYLÓC KÖLTSÉGVETÉS. A tavalyi költségvetést 5 százalékos hiány­nyal fogadta el a képviselő-testü­let. Év végéig ésszerű, hatékony gazdálkodással eltűntették a tervbe vett hiányt. Az idei költ­ségvetés összeállítását is a nad- rágszíjhúzás jellemzi, ezért to­vábbra is követelmény a tavalyi évben sikert hozott ésszerű, ha­tékony költséggazdálkodás. Az idei kiadások összeállítását ked­vezőtlenül befolyásolja a január 1-jétől kötelezően bevezetett 40 ezer forintos minimálbér. Egyéb­ként a lehetőségeket és tenniva­lókat két fordulóban tárgyalják. Az elsőre január végén kerül sor. SALGÓTARJÁN FOGADÓSZOBA. A megyei jo­gú város tisztségviselői az alábbi­ak szerint tartják januári fogadó­napjaikat: Puszta Béla polgár- mester 10-én, szerdán , 8-tól 12 óráig, dr. Angyal Dávid alpolgár­mester 17-én 14-től 16 óráig, Sar­ló Béla alpolgármester 24-én 8- tól 12 óráig, Óvári Péter jegyző 31-én 8-tól 12 óráig tart fogadó­napot. GAZDIKERESŐ. Fiatal, vizsla jellegű kutyának, három kis tes­tű tacskónak, szálkás és sima szőrű, egy év körüli tacskónak, foxinak és három hónapos, na­gyobb testű keverékeknek keres örökbefogadókat a Gazdikereső Közhasznú Alapítvány. Telefon: 32/311-840. SZÉCSÉNY/KARANCSKESZI FOGADÓNAP. Dr. Surján Lász­ló országgyűlési képviselő január 9-én, kedden két helyszínen tart fogadónapot. Szécsényben 11-13 óra között, Karancskesziben pe­dig 14-15 óra között. Mindkét helyszínen a polgármesteri hiva­talban várja az érdeklődőket. HONT VÉRADÁS. A község kis intéz­ményében, az idősek otthoná­ban tartanak véradást január 9- én, kedden a salgótarjáni véradó állomás dolgozói. A szervezők kérik a helyieket, hogy 15 és 18 óra között minél nagyobb szám­ban vegyenek részt ezen. VIZSLÁS MUNKANÉLKÜLISÉG. A tava­lyihoz képest nem változott a munkanélküliek aránya. Az ön- kormányzat számol azzal is, hogy a minimálbér-emelés hatá­sára számuk még növekedni is fog. Ugyanakkor a közhasznúak foglalkoztatása már most gon­dot jelent, csak négyórás mun­kaidőben tudják őket foglalkoz­tatni, jelenleg öt főt, akik az ön- kormányzati intézmények kar­bantartását végzik. Kevés kereső, sok nyugdíjas Az észak-magyarországi régió a számok tükrében (III.) A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában jelent meg a „A magyar régiók zsebkönyve '99” című kiadvány, amely a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, a tudományos kutatásnak, az oktatásnak szolgál friss információkkal, egyben a közvéleményt is tájékoztatja a régiók helyzeté­ről. Az alábbiakban a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékből álló Észak-Magyarországnak az országban elfoglalt helyéről lesz szó. Észak-Magyarországon 1998-ban 472 ezer háztartást számláltak. Egy-egy ház­tartásban 2,7 személy élt, az országos átlagnak megfelelően. A háztartások­ban az aktív keresők aránya régiónkban volt a legalacsonyabb (28,4 százalék), míg a munkanélkülieké (8,2) és a nyug­díjasoké (30,7) a legmagasabb. Száz ak­tív keresőre Észak-Alföld után itt jutott a legtöbb, 99 eltartott. Térségünkben 1998-ban a háztartá­sokban élők évente és személyenként 284 ezer forintból gazdálkodhattak, amellyel a régiók közül a hatodik he­lyen álltunk. A háztartásokban a szemé­lyes célú kiadások egyharmadát élelmi­szerre, 18 százalékát lakásfenntartásra, 6-6 százalékát élvezeti cikkekre, illető­leg ruházkodásra költöttük. Észak-Magyarországon a nyugdíjban és járadékban részesültek száma 2000. januárjában meghaladta a 421 ezret. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok aránya 62 százalék, a korhatár alatti rok­kant nyugdíjasoké a régiók többségéhez hasonlóan magas, 14 százalék volt. Az átlagos havi nyugdíj összege 30 ezer, az öregségi nyugdíjasoké 34 800, a korha­tár alatti rokkant nyugdíjasoké 29 300 forintot tett ki, elmaradt az országostól. A területi egységek közül itt volt a legkevesebb, mindössze 42 bölcsőde, együttvéve 1637 „férőhellyel”. Ezzel szemben 2040 gyermeket írattak be, va­gyis jócskán túlzsúfoltak voltak. A tartós bentlakást és átmeneti elhe­lyezést nyújtó otthonokban mintegy 8500 személyt lehetett elhelyezni, ki­használtságuk 99 százalékos volt, meg­haladta az országosat. A nappali ellátást biztosító idősek klubjának kihasználtsá­ga közepesnek volt mondható. Szociális étkeztetésben a közép-magyarországi térség után területünkön részesültek leg­többen, csaknem 16 300-an. Házi segít­ségnyújtást több mint hatezren kaptak. Észak-Magyarországon 1999-ben 3100 orvos dolgozott, a működő kórhá­zi ágyak száma 9800 volt. A 10 ezer la­kosra jutó orvosok és a kórházi ágyak száma alapján az utolsó helyen álltunk. Térségünkben több mint 47 ezer gyermek járt óvodába. Általános iskolá­ba 129 ezren, szakmunkásképzőbe majd1 16 ezren, a középiskola nappali tagozatára 49 ezren jártak. A tanulók egyharmada gimnazista, kétharmada szakközépiskolás volt. A más települé­sekről bejáró tanulók aránya Közép-Du- nántúl után nálunk bizonyult a legma­gasabbnak, 41,5 százalék. Az országban 1998-ban 163 ezren ta­nultak a felsőfokú intézmények nappali tagozatán, ebből hozzávetőlegesen 12 ezren észak-magyarországi székhelyű iskolában. Régiónkban a hallgatók 57 százaléka tudományegyetemeken, 23 százaléka tanárképző főiskolán, 8 szá­zaléka mezőgazdasági főiskolai karon képezte magát. Az észak-magyarországi lakásállo­mány 1990 és 1999 között 3,6 százalék­kal, 504 ezerre gyarapodott. Az ország lakásállományából képviselt arány szinte változatlan, 12 százalék. Száz la­kosra 1999-ben 252 lakás jutott, amely közepes lakássűrűségnek nevezhető országos összevetésben. A lakások hat­tizede gázvezetékkel, nyolctizede víz­vezetékkel ellátott, de csak négytizede csatlakozott közcsatornához. A lakás­építés itt is visszaesett: amíg 1990-ben 4,4 új lakás jutott ezer lakosra, addig 1999-ben már csak 1,6. Az épített új la­kások négytizede a megszűnteket pó­tolta. A négy és több szobás lakások aránya (24 százalék) és az épített laká­sok átlagos alapterülete (92 négyzetmé­ter) elmaradt az országostól. (Vége) ICL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom