Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-19-20 / 42. szám

2000. Február 19., szombat VILÁG TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Megkezdődött a Jókai-emlékév Észak-KomAbom ______ P éntek délután 2 órakor a Duna által kettészelt város északi, szlovákiai részének összes templomában megszólaltak a harangok, arra emlékeztetve, hogy 175 éve ebben az órában látta meg a napvilágot a város legnagyobb szülöttje, Jókai Mór. Az írófejedelem szülőváro­sában minden évben megün- neplik az évfordulót, a tegnapi rendezvények azonban a Jókai- emlékév kezdetét is jelezték. Az emlékév Kárpát-medencei nyitórendezvényének otthont adó városban tegnap az író élet­művét bemutató kiállítás nyűt meg, majd a Jókai Emlékbizott­ság tagjai megkoszorúzták a nagy mesemondó emlékét őrző helyeket. A koszorúzássorozat utolsó állomásán, a múzeum­kertben álló Jókai-szobomál dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főigazgatója, az ünnepségsorozat főrendezője mondott ünnepi beszédet, han- súlyozva a magyar kultúra és Jókai szerepének fontosságát a Kárpát-medence összmagyarsá- ga szempontjából. (Tegnapi szá­munkban, sajnálatosan, téves évszám jelent meg a budapesti ünnepségekről - a szerk.) m Választások Iránban Teherán Iránban pénteken rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette megtartották a parlamenti választások első fordulóját, amelyen a tét nemcsak a tör­vényhozás 290 képviselői helyé­ről való döntés volt, hanem Mohammad Hatami iráni elnök társadalmi és politikai reform­jainak a próbája is. A választást megelőző egyhe­tes kampány során a mérsékelt hírében álló államfő hívei több­pártrendszert szorgalmaztak, valamint türelmet a politikában. A konzervatívok viszont attól tartanak, hogy a reformok felhí­gítják Iránban az iszlámot és az 1979. évi forradalom vívmánya­it. A távozó, 1996-ban megvá­lasztott medzsliszben a konzer­vatívok voltak többségben. A re­formisták, akiknek egyik fő mozgalmát, az Iszlám Irán Részvételi Frontját Mohammad Reza Hatami, az államfő testvé­re irányítja, arra számítanak, hogy többségbe kerülnek, és így támogatni tudják az államfő re­formjait. A 60 milliós Iránban 38,7 mil­lió ember - minden tizenhato­dik életévét betöltött személy - jogosult a szavazásra. A lakos­ság 5700 jelölt - köztük 400 nő - közül választhatott. A szavaza­tokat kézzel számlálják össze, így az első eredményekre szom­bat-vasárnapnál előbb nem le­het számítani. ■ Beiktatták az új horvát államfőt Stipe Mesic az ország minden polgárának elnöke kíván lenni Stipe Mesié horvát köztársasági elnök beik­tatási ünnepségére pénteken Zágrábba érke­zett a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpád a horvát fővárosban kétoldalú meg­beszélést tartott az új horvát államfővel, Milan Kucan szlovén, Thomas Klestil oszt­rák és Borisz Trajkovszki macedón elnök­kel. A magyar államfő a visegrádi országok elnökeinek társaságában tárgyalt Ivica Rácán horvát miniszterelnökkel is. ZÁGRÁB A magyar államfőn kívül 11 elnök érkezett a horvát köztársasági elnök beiktatási ünnepsé­gére. Közülük csak Suleyman Demirel török államfő vett részt Franjo Tudjman elnök de­cemberi temetésén. A horvát külügyminiszté­rium szerint több mint 70 külföldi küldöttség utazott a horvát fővárosba, az amerikai dele­gációt Madeleine Albright külügyminiszter vezeti. A magyar államfő kétoldalú találkozói közül kiemelkedett a Thomas Klestillel foly­tatott megbeszélés. Az osztrák elnök ezúttal is hangsúlyozta: országa politikája hazánk iránt a kormányváltozás ellenére sem változik. „Az ország minden állampolgárának elnöke leszek” - ígérte beiktatásakor az új horvát el­nök. Beszédében Stipe Mesié egyebek között ki­emelte, hogy államfőként szorosan együtt akar működni a parlamenttel és a kormánnyal, hozzá akar járulni annak a programnak a megvalósítá­sához, amelyre a szavazópolgárok voksukat ad­ták a januári parlamenti választásokon. Kifejtet­te, hogy Horvátországnak valóban demokrati­kus állammá kell válnia, és ennek érdekében erősítenie kell a jogállamiság minden intézmé­nyét, az emberi és a kisebbségi jogok tisztelet­ben tartását, a sajtószabadságot. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Horvátor­szágot mindig a sokszínűség jellemezte, ezért az állam decentralizálása mellett foglalt állást, a helyi szintű igazgatás erősítését és a kezdemé­Stipe Mesic aláírta az elnöki eskü szövegét fotó: feb/reuters nyezés teljes szabadságának a garantálását ígér­te. Leszögezte, hogy elnökként küzdeni fog a szociális igazságtalanság, a bűnözés és a kor­rupció, a hatalommal való visszaélés bármiféle megnyilvánulása ellen. Kiemelte, hogy ötéves elnöki megbízatása alatt Horvátország tisztelet­ben fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit, és a másként gondolkodó erőkkel is a legjobb vála­szokat szeretné megtalálni korunk kihívásaira. Hangsúlyozta, hivatali idejének első napjától azért fog dolgozni, hogy Horvátország mielőbb a NATO és az Európai Unió tagja legyen. _____■ P rivatizációs botrány Francia-német kenőpénzek nemzetközi vándorúton Egyelőre nem látni annak a korrupciós lejtő­nek a végét, amelybe a francia elit „összpárti’ alapon belecsúszott. Az Elf-Aquitaine International olajtársaság nem volt szűkmar­kú, amikor érdekeiről volt szó: megkent min­denkit, akit csak lehetett. Párizs - Lipcse A vizsgálóbírók alig győzik idővel a kihallgatásokat, je­lenleg már 44 ismert sze­mélyiség szerepel a gyanú- síthatók között. A lista ele­jén szerepel Laurent Raillard, Mitterrand volt francia elnök golfpartnere és André Magus, az államfő egyik legrégebbi barátja, akiktől bizonyos befolyáso­lást vártak. Roland Dumas exkülügyminiszter azon bukott el, hogy barátnője, Christine tálalt ki. Ő is rendszeres pénzátutaláso­kat kapott, mert az Elfnek jelentős afrikai és egyéb üzleteinél támogatásra volt szüksége. De Charles Pasquatól, a gaulleisták egyik meghatározó szemé­lyiségétől a volt szocialista gazdasági miniszter ma­gántitkáráig mindenki az olajtársaság kezében volt. A legújabb fordulatok közé tartozik, hogy ismét őrizetbe vették a társaság volt vezérigazgatóját, azt a Guillon-t, akit egyszer már letartóztattak, később még­is szabadlábra helyeztek. A franciaországi korrupció mellett homályos üzleti kapcsolatok fűzték Német­országhoz, a korábban Ke- let-Németországban tevé­kenykedő Minői töltőállo­máslánc, illetve a Leuna fi­nomító körüli ügyletekkel kapcsolatban is. Most azt vizsgálják, igazak-e a hí­resztelések, hogy német vállalatok mellett a francia olajtársaságtól is kerültek pénzek a keresztényde­mokratákhoz, a CDU egyes vezetőihez. RÉTI ERVIN A Leuna művek Lipcse mellett fotó: feb/reuters Rólunk írják „A nép gyászol egy folyót” Hamburg „A Tisza egykoron Magyarország legérintetlenebb természeti para­dicsoma volt. A széles, kanyargó folyam, megszámlálhatatlan mellékágaival és szigetecskéivel felülmúlhatatlannak számított a szépségével és állatvilágának gazdagságával” - írja A nép gyá­szol egy folyót című, a ciánka­tasztrófának szentelt cikkében a Die Welt, az egyik legtekintélye­sebb német napilap. „Szavakkal aligha fejezhető ki, mit is jelentett valójában a Tisza a magyaroknak. Azonosult a ma­gyar lélekkel, költők múzsája, ré­gészek zarándokhelye volt, ahol a magyar honfoglalás korának sírjait kutatták. A Tisza, a legma­gyarabb folyó, immár tíz napja halott. Egy romániai aranybánya megmérgezte ciánnal és nehézfé­mekkel. Es tíz napja a nép búcsú­zik tőle. A folyó felső folyásán a gyász koszorúi díszítik a falvak, a vizek kis csónakkikötőit, a na­gyobb városokban, Szegeden például, esténként emberek ezrei gyűlnek össze a parton, gyertyá­kat gyújtanak és imádkoznak. Régi népi bölcsességeket idéznek fel a Tiszáról, csodáiról és titok­zatos világáról. S kérik az egek Urát, valamint a Tisza szellemeit, gyógyítsák meg újra a folyót. Va­lamikor, valamiképpen” - olvas­ható a megrendítő cikkben, amely felhívja a világ közvéle­ményének figyelmét: „Magyaror- szág gyászol”.______________feb HÍREK RÖVIDEN Közös „visegrádi” kultúra Közös közlemény aláírásával ért véget pénteken Krakkóban a viseg­rádi országok kulturális minisztereinek kétnapos találkozója, amely­nek fő témája a kultúra finanszírozása volt az átalakulás körülmé­nyei között. Magyarországról Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kultu­rális örökség minisztere vett részt a tanácskozáson. A miniszterek megállapodtak abban, hogy a következő találkozójukon, amelynek színhelye Budapest lesz az év második felében, a kultúra kommer- cializálódásáról, a visegrádi országok kultúrpolitikája és az európai integráció összefüggéséről folytatnak eszmecserét. Munkácsi intelem Orbánnak A vereckei honfoglalási emlékmű felépítésének szorgalmazása konf­liktust okozhat az ukránok és a kárpátaljai magyarok között. E téma nyilván szóba kerül majd Orbán Viktor miniszterelnök jövő heti ki­jevi tárgyalásain is, írja legfrissebb számában a Sztarij Zamok című munkácsi hetilap. A két nép több évszázados közös történetének uk­rán szempontból negatív vonatkozásait felidéző terjedelmes írás sze­rint ma sokan hajlamosak annak a veszélynek az alulértékelésére, amely a vereckei magyar honfoglalási emlékműben rejtik. Magyar befektetők Romániában A magyar vállalatok készek új romániai beruházásokra - mondta bu­karesti tárgyalásán Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár. A statisztikák szerint 3092 magyar-román vegyesvállalat működik, cé­geink eddig 158,8 millió dollár értékben fektettek be Romániában. Tavaly 350 új vállalat alakult magyarországi tőkével. Minden tagjelölt egyforma Az Európai Unió és a tagjelöltek bérszínvonala közötti különbség je­lenti a bővítés fő akadályát. Egy cseh vagy egy magyar szakmunkás alig 15 százalékát keresi annak, amit ugyanazért a munkáért Auszt­riában fizetnének neki. Ettől függetlenül nincsenek jó és rossz EU- tagjelöltek - fűzte hozzá egy bolgár lapnak nyilatkozva Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt vezetője. Népszámlálás Csecsenföldön Szergej Sojgu orosz miniszterelnök-helyettes elrendelte, hogy sürgő­sen tartsanak népszámlálást Groznijban és Csecsenföld más nagyvá­rosaiban. A politikus elmondta, hogy egy kormánybizottságnak meg kell kezdenie a károk felmérését és a személyazonossági iratok ismé­telt kiadását minden helyi lakosnak. Közlése szerint több mint 32 ezer csecsen menekültet helyeztek el 12 táborban, amelyből hét Ingusföldön, négy pedig Csecsenföldön található. Kubai kém az USA-ban? Az FBI Miamiban letartóztatta a Bevándorlási és Honosítási Szolgá­lat (INS) egyik tisztségviselőjét, akit azzal gyanúsítnak, hogy Kubá­nak kémkedett. Az 54 éves, havannai születésű Mariano Faget a me­nedékjogkérőket érintő döntések felülvizsgálatát végezte, így hozzá­férhetett olyan titkos iratokhoz is, amelyek az informátorokra és az „átállt” kubai tisztségviselőkre vonatkoznak. ___________________■ S ZERENCSÉS KIMENETELŰ BALESET. Kényszerleszállást hajtott végre az ausztráliai Darwin repülőterén az ENSZ egy Hercules típusú szállítógépe, fedélzetén 25 utassal és 5 tagú személyzettel. Mivel a repülő futóművei nem nyíltak ki, a pilóta kénytelen volt hasra leszállni a betonon. A gép farkánál kisebb tűz ütött ki, amit sikerült megfékezni. Mindenki sértetlen maradt. ______________fotó: feb/reuters A z idei szökőév titka Köztudomású, hogy a néggyel osztható években nem 365, ha­nem 366 napból áll az esztendő. Az idei szökőév a legritkáb­bak fajtájából való, mivel csak 400 esztendőnként fordul elő. A Föld nem hajszálpontos menet­rend szerint kering a Nap körül, ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy a százados évek (például 1600, 1700, 1800, 1900) közül, bár néggyel oszthatók, csak azok lehetnek szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. A 2000. év márpedig ilyen. „Időszámításunk kezdetétől az ember a Földnek a Nap körül megtett útját tekinti egy évnek. Mialatt bolygónk a saját tengelye körül megfordul, 365,2422 nap telik el, tehát 5 órával, 48 perccel és 46 másodperccel több, mint egy-egy „normális” évben. Ezt az időt kell négyévenként a szökő­nappal korrigálni. Az egyiptomiak számára a ta­vasz vége felé kezdődött az új év, amikor a Szíriusz csillag először vált láthatóvá a keleti határon. Az évente ismétlődő jelenség közötti időt tizenkét 30 napos ciklusra osztották. Öt nappal még meg is toldották, hogy naptárukat még pontosabban a fényes csillaghoz igazítsák. Mai időszámításunkat az óegyiptomi tudósok alapozták meg, akik rájöttek: szükség lenne négyévenként 1 napra, hogy a csillagászati és a naptári év szink­ronba jusson egymással. Az Egyiptomból visszatért Julius Caesar Krisztus előtt 47- ben bevezette a 365 napos évet a Római Birodalomban. A hónapok nem estek egybe a rni hónapja­inkkal, de már 30 és 31 naposak voltak. Kalendáriumában a febru­ár már akkor kivételt alkotott: 29 napból állt, szökőévben pedig 30- ból. Utóda, Augustus egy nappal megrövidítette a februárt. Csakhogy 1283 év elteltével tíz fölösleges nap keletkezett a nap­tárban! Ráadásul igazodni kellett a nagy keresztény ünnepekhez. Am további évszázadoknak kel­lett'eltelniük ahhoz, hogy Gergely pápa 1582. február 24-én kihir­dethesse naptárát. A kiigazítás lé­nyege: 1582. október 4-e után 15- ére fordult a kalendárium lapja. Csillagászati célra a Joseph Justus Scaliger (1540-1609) által bevezetett folyamatos naptárat használják, amely Krisztus előtt 4713. január 1-jén kezdődik. Hosszú távon a szökőnapproblé­ma megoldódik az árapály miatt, ami rendszeresen fékezi a Föld forgását. így a napok hosszabbo­dása miatt mintegy három és fél millió év múlva már nem lesz SZÖkŐév. KULCSÁR LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom