Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

1999. október 7., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Sikerül lekötni a Phare-pénzeket Kétszer több a támogatás Egy évvel ezelőtt még kétséges volt, sikerül-e megfelelő fejlesz­tési programokra elkölteni az 1996-ban kapott és az év vé­géig felhasználandó 80 millió eurót. Az 1996. évi Phare-program keretében Magyarország mint­egy 80 millió euró támogatás­ban részesült. Nyolc különbö­ző témakör - például a privati­záció, befektetés-ösztönzés - nyert el támogatási összeget. A rendelkezésre álló keretet Ma­gyarországnak három év alatt kellett felhasználnia szolgálta­tási, eszközbeszerzési vagy beruházási szerződések meg­kötésére. Ez az időszak 1999. szeptem­ber 30-án lezárult, s ez alatt a teljes keretből 71,5 millió eurót, azaz a források több mint 90 százalékát sikerült lekötni. Gya­korlatilag elfogyott a pénz a te­rületfejlesztési és a kis- és kö­zépvállalatokat segitő keretek esetében. Mind a magyar kor­mány, mind az európai bizott­ság sikeresnek ítéli ezt az ered­ményt. A szerződések száma és értéke az előző évhez képest je­lentős előrelépést mutat - mondta Michael Lake, az Euró­pai Unió budapesti delegációjá­nak vezetője. Az 1999. évi lekötéseket ér­tékelve elmondták, az új Phare-szerződések összesített értéke már most, három hó­nappal év vége előtt meghalad­ja az 1998. évit, és az esztendő végére annak több mint kétsze­rese várható. Ez pedig rekor­dot jelentene. Kegyetlenek a gyerekek A fiatalok brutalitására nincs magyarázat Az elmúlt évben csökkent a gyer­mek- és fiatalkorúak által elköve­tett bűncselekmények száma, je­lentős áttörés azonban nem kö­vetkezett be - mondta dr. Gibi- csár Gyula, a Legfőbb Ügyész­ség osztályvezetője. Az ügyész szerint ez a tény nem ad okot optimizmusra, hiszen az is elképzelhető, hogy a rend­őrség derített fel kevesebb bűn­ügyet, vagy kevesebb bejelentés érkezett. A rendszerváltás óta a veszélyeztetettként nyilvántar­tott kiskorúak aránya folyama­tos növekedést mutat, két évvel ezelőtt közel négyszázezer volt a számuk, ehhez képest tavaly kismértékű javulás volt kimu­tatható. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények vezetik a lis-í, tát a fiatalok körében. Várható­an a következő években, évtize­dekben a drog lesz a legfőbb kö­zellenség, vélekedett Gibicsár Gyula. A közelmúltban előfor­dult olyan eset, amikor az iskola pedagógusa, vagy a szülő biztat­ta drogfogyasztásra, majd keres­kedelemre a gyereket. A fiatalok egy részénél már megjelent a bű­nözői karrier eszményképe, amely komoly aggodalomra ad okot. Arra a kérdésre, hogy mi­vel indokolható az a különös ke­gyetlenség, amely ennek a kor­osztálynak a bűnelkövetésére jellemző, az osztályvezető nem tudott konkrét választ adni, de azt megerősítette: a fiatalkorúak- nak kisebbek az erkölcsi gátlá­sai, mint a felnőtt bűnözőknek. Jelentős előrelépés csak ak­kor várható, ha a társadalom na­gyobb odafigyelést szentel a csa­lád összetartó erejének - össze­gezte végül álláspontját a szak­ember. (ko-r) Adásszünet - végleg? Az Antenna Hungária a „fel­merült üzleti problémák miatt” kedden éjfélkor végleg megszün­tette a Szív TV és az MSAT mű­sorának sugárzását immár a bu­dapesti AM-mikro rendszeren is. A részletekről a műsorszóró vál­lalat szóvivőjét kérdeztük. Őri András nem erősítette meg, de nem is cáfolta azokat a híre­ket, amelyek szerint az intézke­dés hátterében a Szív TV és az MSAT, illetve az Antenna Hun­gária (AH) közötti anyagi termé­szetű viták állnak. Csak annyit mondott: partnereik régóta nem tartották be a szerződés bizonyos pontjait, s mivel a folyamatos tár­gyalások sem vezettek eredmény­re, kedden éjfél előtt az együtt­működés végleg megszakadt. Az AH már korábban felfüg­gesztette az országos terjesz­tést, most azonban azonnali ha­tállyal a Budapesten és környé­kén vehető AM-mikro program- csomagból is kiiktatta a két té­véműsort, s helyébe az RTL2-t, illetve a VOX-ot ültette. Vidé­ken a kábelhálózat üzemeltetője dönt az esetleges pótlásról. Őri András szerint a sokak ál­tal vágyott angol nyelvű műso­rok szóba sem jöhettek, mert ezek tulajdonosai - az AM- mikro csomagot feketén haszná­ló közel 100 ezer magyar háztar­tásra hivatkozva - rendre elzár­kóznak a tárgyalástól. T. M. Munkaszüneti nap lehet mindenszentek ünnepe Formálódik az egyházak álláspontja Mint arról már hírt adtunk, az új munkaszüneti nap 2000-től történő bevezetését fideszes képviselők kezdeményezték a kormány által is támogatott önálló indítványukban. Az előterjesztők nevében Sasvári Szilárd néhány nappal ezelőtt a parlamentben kifej­tette: mindenszentek, illetve az azt követő halottak napja - vi­lágnézeti, vallási meggyőző­déstől függetlenül - mindenki számára az elhunytakra való emlékezést jelenti. A Magyarországi Katolikus Egyház támogatja azt a képvise­lői javaslatot, amely november 1-jének, azaz mindenszentek napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról szól - derült ki abból a nyilatkozatból, amelyet Veres András, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia titká­ra hozott nyilvánosságra. A tit­kár kijelentette: a javaslatot nem mindenszentek, hanem a halottak napja miatt helyeslik. Fontosnak tartják ugyanis, hogy mindenkinek legyen lehetősége eljutni a temetőbe, ellátogatni elhunyt szerettei sírjához. A püspöki kar teljes szívvel támo­gatja a kezdeményezést, a nem hívő emberek miatt is. Az ügyben előzetesen meg­keresték a katolikus, és tudo­mása szerint a protestáns egy­házakat is. A református és az evangélikus egyház vezetői szerdán jelezték, hogy állás­pontjukról a későbbiekben tá­jékoztatnak, ezért ma még nem tudni, hogy a javaslattal szem­ben szót emelő Donáth László evangélikus lelkész, MSZP-s képviselő ellenvéleménye mö­gött egyházi támogatás áll-e. A honatya többször élesen bírálta az általa „álságosnak és formá­jában is károsnak” nevezett ja­vaslatot. Úgy vélte, az előter­jesztőket az vezette, hogy egy „szektás katolikus ünnepet” beemeljenek a munkaszüneti napok sorába. Állásfoglalása szerint mindenszentek napja dogmatikailag és liturgiailag is elkülönül a halottak napjától. Zoltai Gusztáv, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetségének ügyvezető igazgató­ja közölte: bár keresztény ün­nepről van szó, a halottak tisz­telete a zsidóság vallásának is alaptétele. Éppen ezért, amennyiben a katolikus és más keresztény egyházak a ja­vaslatot támogatják, a Mazsihisz is mellé áll. Megtorlás. Ezzel a címmel nyílt kiállítás tegnap a 150 esztendővel ezelőtt levert szabadságharcban elesettek, üldözöttek és kivégzettek emlékére a budapesti Hadtörténeti Múzeumban. A tárlatot Áder János, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg fotó: feb/kallus györgy Polgármesterek a törvényhozásban Összeférhetetlen az országgyűlési tagsággal a polgármesteri, vala­mint a megyei közgyűlési elnöki tisztség - tartják a kisgazdák. E vélemény mögé idáig csak a MlÉP zárkózott fel. Az országgyűlési képviselői és a polgármesteri, illetve a me­gyei közgyűlés elnöki tisztség egyszerre nem látható el mara­déktalanul - tartja a kisgazdák mellett a MIÉP is. A Magyar Igazság és Élet Pártja parla­menti képviselői között nin­csen sem polgármester, sem megyei közgyűlési elnök, így ők nem érintettek az esetleges módosításkor. Az FKGP - két érintett képviselője ellenére - most is azon a véleményen van, amelyet a kétharmados törvény öt évvel ezelőtti meg­változtatásakor hangoztatott. Az akkori módosítás eredmé­nyeképpen vált lehetővé, hogy a soron következő választások alkalmával már polgármeste­rek, illetve a megyei közgyűlés elnökei is indulhattak a parla­menti mandátumokért. Az MDF 17 tagú parlamenti frakciójából négyen polgár- mesterként is közéleti felada­tot látnak el, rajtuk kívül egy közgyűlési elnök is ül az Or­szággyűlésben. Gémesi György, aki maga is polgármester, nem tartja elláthatatlannak a két feladatot, igaz, mint mondta: nem nyolc órát dolgozik. A parlamenti munka során na­gyon fontos a közvetlen, hite­les önkormányzati jelenlét - vélekedik, s ezzel egyetért a szabad demokrata Kóródi Mária is, akinek frakciótársai közül jelenleg senki sem tölt be önkormányzati és ország- gyűlési funkciót egyszerre. A két legnagyobb parlamen­ti párt soraiból a Fidesz 146 képviselője közül összesen 24, az MSZP frakcióból pedig 7 honatya érintett a kisgazdák felvetésében. Egyik párt sem támogatja az összeférhetetlen­ségi törvény módosítását. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője úgy látja, az adott településnek csak hasz­nál, ha első számú embere a parlamentben ül. A szocialista Pozsgai Balázs politikai játék­nak minősítve a kisgazda ja­vaslatot, úgy fogalmazott, hogy a parlamenti képviselők megválasztása önkormányzati vezetőkké is, egyértelműen jel­zi a szavazók véleményét. (horváth) Sok kicsi... Idén eddig 22 új egyházat, felekezetet, vallási kö­zösséget és szervezetet jegyez­tek be a magyarországi bírósá­gok. míg tavaly ugyanez a szám egész évben 14 volt. A Legfel­sőbb Bíróság jelenleg országo­san csaknem háromszáz ilyen jellegű bejegyzést tart számon. A kérelmek idei növekedésében szerepet játszhat az is, hogy mó­dosítás előtt áll a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény. Számvetés. Pénteken és szom­baton Budapesten tartja jubileu­mi kongresszusát a megalakulá­sának tizedik évfordulóját ün­neplő Magyar Szocialista Párt. A tanácskozás résztvevőire egyetlen döntés meghozatala, a párt új alapszabályának elfoga­dása vár. Kovács László pártel­nök közölte: meghívták Né­meth Miklós volt kormányfőt is a jubileumi rendezvényre, aki azonban nem tud részt venni azon. Régiósodás. Az Európai Unió (EU) támogatási forrásainak címzettje nem az ország, hanem annak egyes régiói lehetnek, mutatott rá egy dél-dunántúli fó­rumon Torgyán József minisz­ter. Ezért kell a sikeres pályázás technikáját elsajátítaniuk, amit a vidékfejlesztési tárca az EU tá­mogatási rendszerét ismertető kiadványaival segít. Drága késlekedés. Végső so­ron visszavonhatják a pénzt azoktól az önkormányzatoktól, amelyek késlekednek a nyári ár­vizek, illetve özönvízszerű eső­zések miatti károk helyreállítá­sára kapott támogatás felhasz­nálásával. Ezt Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke mondta szerdán. Mentelmi ügy. Atyánszky György, aki a Független Kis­gazdapárt országgyűlési képvi­selője, alaposan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, közölte a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal, amely egy­előre ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást, csődbűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt. Fekete Jenő, a megye fő­ügyésze szerdán közölte: az ja­vasolta, hogy a legfőbb ügyész indítványozza az Országgyű­lésnek a kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését. Húsárak. A húsipari cégek megkezdték a tárgyalásokat a kereskedőkkel a sertéshús át­adási, azaz nagykereskedelmi árának emeléséről. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparo­sok Szövetségének (Hússzövet­ség) titkára' szerint az emelés 10-15 százalékos lehet mind a húsnál, mind a húskészít­ményeknél. Erősödik a négyosztályos képzés Az Oktatási Minisztérium tervei szerint az iskolafenntartók számára kötelező lesz, hogy amennyiben egy adott településen van középfokú oktatás, négy évfolyamos képzést is indítsanak. A Gimnáziumok Or­szágos Szövetségének elnöke szerint azonban ügyelni kell rá, hogy ne sorvadjon el a többi képzési forma, mert sok gyerek számára előnyö­sebb a hat-, illetve nyolcosztályos gimnázium. A felvételikről szóló, jelenleg az előkészítés szakaszában lévő miniszteri rendelet nem kívánja megtiltani a 6 és 8 osztályos gimnáziumi oktatást, de lehető­vé szeretné tenni, hogy a négy- osztályos formát is választhas­sák a diákok. Sió László, az Oktatási Mi­nisztérium kabinetfőnöke sze­rint a hosszabb képzési idejű középiskolákba jelentkező gye­rekek tíz, illetve tizenkét éves korukban életük úgynevezett első pályaválasztása elé kerül­nek, ami túl korai számukra. A rossz időpontban lévő pályavá­lasztási kényszer károsan befo­lyásolhatja a kisdiákok fejlődé­sét, mert az iskolák nem a készségek megalapozását vég­zik, hanem a felvételire készí­tenek fel.- Az esélyegyenlőséget is job­ban szolgálja a hagyományos forma - állítja a kabinetfőnök -, mert a hosszabb középiskolai képzés csökkenti a jobb gimná­ziumokba való bejutás lehetősé­gét: kevesebben kerülhetnek be ugyanabba az intézménybe, ha ott hosszabb ideig kell tanítani a diákokat. Azoknak pedig, akiknek nem sikerül tíz-tizenkét éves korban bejutniuk egy-egy szerkezetváltó gimnáziumba, sok esetben csak korlátozott le­hetőségük marad az iskolavá­lasztásra. További probléma, hogy a hat-, nyolc évfolyamos középiskolák pedagógiai mód­szerei nem minden esetben megfelelőek a fiatalabb korosz­tályok számára.- Nem jelent pályaválasztást, ha valaki tízévesen gimnázium­ban folytatja a tanulmányait - nyilatkozta lapunknak Réz Gáborné, a Gimnáziumok Or­szágos Szövetségének elnöke. Elfogadhatónak tartja az OM tervét, de a szakember úgy véli, hogy sok gyerek számára megfe­lelőbb a korai váltás, mert ér­deklődőbbek, így előnyükre vá­lik az előbb induló gimnáziumi oktatás. W. V. Titanic filmfesztivál Budapesten a világ legújabb művészfilmjei Négy kontinens tucatnyi országának elmúlt egy évben készült, és mozikban, filmfesztiválokon játszott mozgóképei kerülnek vá­szonra az ez évi, immár hetedik alkalommal megrendezendő Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztiválon. A rendezvény fő tö­rekvése, hogy évről évre elérhető közelségbe hozza a világ kor­társ művészfilmtermésének legaktuálisabb és legnagyobb vitákat kiváltó darabjait. A Titanic név az elsüllyedt kincsre utal, amit azonban ér­demes felhozni a mélyről - mondta el lapunknak a feszti­vál főszervezője, Horváth György. A magyar nézők az immár nemzetközi hírű Titanic Fesz­tiválon ismerhették meg elő­ször többek között Quentin Tarantino filmjeit, valamint személyesen is találkozhattak több világhírű rendezővel. Az idén az egyik legelismertebb kortárs amerikai filmrendező, Jim Jarmusch új filmje a „Szel­lemkutya” számíthat nagy ér­deklődésre. A független filmes sereg­szemle szervezésekor a műfaji sokszínűség megtartása mel­lett, fokozatosan bővítik a re­pertoárt. Új kezdeményezés a „Francia zátonyok - 30 má­sodperce van, hogy elhagyja a mozit!” című blokk, amelyben a budapesti Francia Intézet közreműködésével mutatnak be radikális, az elmúlt évben nagy vihart kavart francia fil­meket. A fesztivál nyitott a fan­tasztikus filmek előtt is, azon­ban nem a hagyományos sci-fi, a speciális effektektől hemzse­gő szuperprodukciók gyűjtőhe­lye, hanem az izgalmas művé­szi játékoké. A ma kezdődő szemle szer­vezői ezúttal is nagy érdeklő­désre számítanak. Tavaly több mint 11 ezer jegyet adtak el, ami azt bizonyítja, hogy - a közhittel ellentétben - a holly­woodi filmek mellett az úgyne­vezett művészfilmeknek is he­lyük volna a hazai mozikban. (wilk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom