Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

1999. március 22., hétfő SZECSENY Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Kutyarendszám A kutya az ember egyik leg­hűségesebb barátja, társa, szolgája stb. Élőlény mivolta kizárja, hogy játékszer legyen, noha ennek ellentmondani lát­szanak a tiltott viadalok, ami­kor az ember kapzsisága miatt kell elpusztulniuk. Az ebnek, legyen az mozgó szobadísz, házőrző, vagy vakvezető mun­kakutya olyan társnak kell lennie, amelyik a gazdájához hasonló törődést igényel. Vagyis a kutyát is „ember­számba" kell(ene) venni. A hatóságok kellő módon, törvényekkel, rendeletekkel támogatottan számba is veszik s élőlényhez méltóan kezelik. Ámde az a legfurcsább, hogy igen sok gazdi vagy rosszul szereti, vagy nem tudja hogyan szeresse a kutyáját. Nem tudja, - vagy nem akarja tudni - , hogy az ebet gondozni kell. Zaklatni, ingerelni, uszítani, gondozását elmulasztani nem (lenne) szabad. Ha beteg, el kell vinni az állatorvoshoz. Az eddigieken túl az emeli a társadalmi kérdés, közügy rangjára az ebtartást, hogy a kutya nem zavarhatja a szom­szédok nyugalmát, nem veszé­lyeztetheti testi épségüket és egészségüket. A súlyosabb helyzet akkor következik be, ha a gazdi nem oltatja be kutyá­ját, s az valakit megharap, ne tán halálra marcangol. Salgótarjánban valamivel több mint hatezer kutyáról van tudomása a hatóságnak. Ezeket a kutyákat különböző okból tartják, „szereti a gye­rek, házőrző, a magányosnak póttárs, vadászeb, divat stb. A lelkes állatvédők bizonyára számos szomorú kutyasorsról tudnának beszámolni, ame­lyek mintha azt igazolnák, ke­vés ugató négylábúnak van jó sorsa, esetenként még az ál­latvédőnél is. Az önkormányzat elhatá­rozta, hogy „tabula rasa”t csinál az ebfronton. Olyan nyilvántartást készít, amely a kutya világra jövetelétől vagy vásárlásától kezdve egyedi azonosító számot kap. Kutya­rendszámot. Ez a hozzá ren­delt kiegészítő információk alapján, adott esetben segít eligazodni a hatóságnak. Na, persze csak akkor, ha a kutya gazdája jogkövető állampol­gár és gondja van rá, hogy a kutyája viselje is ezt a jelet, amely nem más, mint egy kis műanyag korong, amit keve­sebbért lehet megvásárolni, mint egy nagyfröccs. Igaz, célszerűbb lett volna chipet tenni a kutyák fülébe, a ko­ronggal az önkormányzat a kutyatartók pénztárcáját óvta. M ár hallani a gazdák kifo­gásait is. A többség azonban talán érzékeli, hogy az akció a város lakosságá­nak közös érdekét szolgálja. Várakozó álláspont a szécsényi és a gyarmati iskolaügyben Ördög a részletekben Megyei Körkép BATONYTERENYE Hetedszer: versmondó-találkozó Arany János nevével és szellemében „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség” Nagyon figyel a közönség és a zsűri FOTÓ: GYURIÁN (Folytatás az 1. oldalról) A napokban bizottságok sora tár­gyalta az átadandó intézmények ügyét. Egymástól függetlenül mind a szociális, egészségügyi, illetve művelődési, kulturális bi­zottság négy intézményre szűkí­tette ezt a listát. Ez utóbbinak a vezetője, Med- vácz Lajos nem fél a változások­tól. Mint mondja, nem csupán az intézményeket, a feladatokat is átadják, s ennek ellátására garan­ciát nyújt a megyei közgyűlés ál­tal elfogadott közoktatás-fejlesz­tési koncepció.- Attól pedig nem kell tartani, hogy a megye egy másik telepü­lésen oldja meg majd ezt a felada­tot. Ahhoz máshol iskolákat kel­lene építeni s erre most semmi esély nincs. Különben is, a me­gyei közgyűlés politikai testület, amelyben balassagyarmatiak is vannak, és képviselik a város ér­dekeit - vallja Medvácz Lajos. A város képviselő-testületé­nek ő az előző ciklusban is tagja volt. Úgy látja, hogy míg 1997-ig a tanintézetbe járók utáni fej­kvóta nagyjából fedezte a műkö­dés költségeit, tavaly, és az idén már ez komoly városi támogatást tett szükségessé. Miközben az ál­talános iskolák fenntartása is 40-45 százalékos többlettámoga­tást igényel, a 70 százalékban nem balassagyarmati diákokat szolgáló középiskolák, kollégiu­mok fenntartását jelenleg egye­dül a balassagyarmati önkor­mányzat állja. Átadólistán - a bizottságok ja­vaslata alapján -, már csak a Ma­dách Imre Kollégium, a Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola, a Szondi Szakképző Iskola és az enyhén fogyatékos gyermekeket befogadó Patvarci Úti Általános Iskola van. A végleges döntés minderről feltehetően a mai képviselő-testü­leti ülésen dől majd el. Az ördög és a számos tisztázatlan részlet csak ezt követően válik ismertté. Mint ahogy az is, hogy javulnak, vagy romlanak-e majd a középis­kolák működésének feltételei mindkét városban. T. L. A címben megidézett sor az egyik vers részeként szomba­ton Salgótarjánban, az Arany János iskolában megrende­zett Arany-versmondóver- seny megyei döntőjén hang­zott el, s aki bármilyen sze­repkörben végighallgatta a hat városból, illetve város- környékről idejutott három­három általános iskolai tanu­lót, igazat adott a költőnek. Hiszen a magyar klasszikus irodalom legjavából válogatott versek (Arany, Petőfi, Vörös­marty, Tóth Árpád, Szabó Lő­rinc, Juhász Gyula, Áprily La­jos, Weöres Sándor és mások művei) ismét csak azt igazol­ták, hogy boldog nép lehet az, amelyiknek ilyen lírikusai szü­lettek. Nem kevésbé öröm, hogy vannak a felnövekvő generá­ciókban olyanok, akik - annyi más, netán vonzóbb lehetőség közül- éppen a versmondást választják az önkifejezés esz­közének. S azt is jó tudni, hogy mindig akadnak intézmények, szervezetek stb. (köztük a Nóg- rád Megyei Hírlap is) amelyek felkarolják, támogatják e törek­véseket, helyet, pódiumot, ju­talmakat biztosítanak a vers mai apostolainak, a nemzeti tu­dat, a magyar nyelv értékőrzői­nek. (Folytatás az L oldalról) elmondtam, hogy most lehetet­len 20 százalékos béremelést végrehajtani. Az egyébként sem járható, hogy mindén dol­gozó egyformán kapjon, a régi szakembert, aki jobban dolgo­zik, nyilván jobban meg is kell becsülni. Nagyon sok selejt megy ki a gyárból: a közel­múltban is 5 tartályt szállítot­tunk ki Németországba, négyet visszahoztak. A javítás, a szállí­tás mind-mind tetemes költség.- Ha ez így van, talán célsze­rűbb lenne helyszíni meó-átvé- tellel megelőzni a felesleges szállításokat. De úgy érzem, el­kanyarodtunk az eredeti prob­lémától: Magyarországon a Munka törvénykönyve nem en­gedi meg azt, hogy a jogosan járó munkabérnek a felét fizes­sék ki, továbbá azt is előírja, hogy a kifizetésnek a tárgyhó­napot követő 10-ig meg kell tör­ténnie.-Újra csak azt tudom mon­dani, hogy a dolgozókkal tör­tént szóbeli megállapodás után fizettünk így februárban. A munkások többsége elfogadta 1993 márciusában e lap ha­sábjain azt írtuk: „Születőben egy új kulturális hagyomány - Arany János nevével és szelle­mében.” Szerencsére nem té­vedtünk, hiszen azóta minden esztendőben sikerült megren­dezni e találkozót, amely tradí­ció minden bizonnyal jövőre, a millennium évében is tovább él majd. A színvonalas, komoly szel­lemi teljesítményeket felvonul­tató versengésben az idén Maj- dán Béla (Balassi gimnázium, Balassagyarmat) végzett az első helyen. Második lett holt­ezt a megoldást, mást nem te­hettünk. Ennek a szituációnak a kialakulásához egyébként az is hozzájárult, hogy az önkor­mányzat egymillió forinttal többet emelt le a számlánkról iparűzési adótartozásként, mint amennyi a tényleges tartozá­sunk volt. Próbáltam személye­sen beszélni velük, de olyan ér­zésem volt, hogy nekik nem igazán fontos az, hogy hatvan munkahely megmarad-e vagy megszűnik.- Az önkormányzatnál vi­szont azt mondták, hogy a kft. többszöri, pótlékmentes fizetési határidő-módosítást kapott az iparűzési adó és az épít­ményadó megfizetésére, amíg végül nem maradt más megol­dás, mint a végrehajtási intéz­kedés. Jelenleg nincs túlfizetés, március 15-tel kerültek „egye­nesbe ”.- Most már mindegy, meg­oldódott a gondunk: sikerült hi­telt felvennünk, így a februári fizetéseket teljes összegben át­utaltuk. A decemberi, januári, februári étkezési utalványokból egyet szintén kifizettünk, mert versenyben Kiss Katalin (Nagyoroszi) és Bognár Miklós (Szabó Lőrinc iskola, Balassa­gyarmat), harmadik helyen ugyancsak holtversenyben Bagó Zsófia (Körösi Csorna gimnázium, Szécsény) és Oláh Diána (Egyházasgerge). Ugyancsak kiemelkedett a tiszr tes mezőnyből Jusztin Ágnes (Ludányhalászi), Szegi István (Gárdonyi iskola, Pásztó), Oláh Zsolt (Petőfi iskola, Salgótar­ján) és Kiss Dóra (Nagyoroszi). A vándorserleg egy évre Nagy­orosziba került. Cs. B. egyszerre sajnos nem megy. A védőkesztyűk pár napja már megérkeztek, a védőbakancsok, munkaruhák megrendelése fo­lyamatban van. Itt azért hozzá­tenném, hogy többszöri kérésre sem kaptuk meg az üzemré­szekből, miből mennyi és há­nyas méret kell, márpedig en­nek hiányában nem lehet rende­lést leadni. A mozgóbérekkel kapcsolatosán azt tudom mon­dani, hogy - a konkrét esetről szólva - a cég ügyvédje szerint a mozgóbér elvonása jogos volt. A következő hónapban szeretnék a mozgóbér fizetésé­nek feltételein módosítani: ha­táridőhöz, selejthez kötni, és terveim szerint egy vagy több nap távoliét esetén nem az egé­szet vonnánk el, hanem időará­nyosan. De az igazsághoz tar­tozik az is, ha nem változik a gyártás, a dolgozók hozzáál­lása, akkor maximum egy-két hónap van hátra. Próbáljuk a költségeket csökkenteni, de eh­hez szükséges a jó minőségben, határidőre történő gyártás. Ha így lesz, akkor lehet még szebb jövőnk. Hegedűs Erzsébet RÉTSÁG Hírek Inkubátor Salgótarján - Infúziós pumpát, pulseoxymétert érzékelőkkel, valamint egy Ambu ballont, a hozzá tartozó peepsze- leppel vásárol az Inkubá­tor Koraszülött Gyerme­kekért Alapítvány abból a pénzből, amelyet nógrádi vállalkozásoktól és ma­gánszemélyektől gyűjtöt­tek (telefonos megkeresés útján is). Faragó Judit, az alapítvány sajtóreferense lapunkat arról tájékoz­tatta, hogy a gyermekek életét mentő műszerek nyilvános átadására ápri­lis 21-én kerül majd sor a megyei kórházban. Adománygyűjtés Balassagyarmat - Az ár­vízkárosultak megsegíté­sére tartós élelmiszerek és fertőtlenítőszerek további gyűjtését kezdte meg a Vöröskereszt területi szer­vezete. A környékbeli ál­dozatkész falvak adomá­nyozóinak a helyi aktivis­tákkal kell felvenniük a kapcsolatot. Az adomá­nyok beszállítását a városi vezetőség vállalja. Egyensúlyban Galgaguta - Nem forrás- hiányos a község önkor­mányzatának idei költ­ségvetése, amelyben sze­repel a pedagógusok ti­zenhat, a technikai sze­mélyzet tizenhárom szá­zalékos alapbéremelése is. Az emelt összegű bért jöyő hónapi fizetésnapon vehetik át az érintettek. Polgárőrség Lucfalva - Az önkor­mányzat idei költségveté­sében - az előzetes számí­tások szerint - ötvenezer forintot szánnak a hatéko­nyabb tevékenység kifej­tésére is alkalmas polgár­őrség működőképességé­nek fenntartásához. Egészséges életért Salgótarján - „Vízöntő­kori változások” címmel, Gervai Miklós előadását hallgathatják meg az Egészséges Életért klub március 23-i, keddi össze­jövetelének résztvevői. A rendezvényt a József At­tila Műyelődési Központ klubjában tartják 16.30 órai kezdettel. Nincs munkaruha, hiányos a védőfelszerelés, két részletben kapták a fizetést / „En elmentem a gépgyárba, félpénzért” Kiállítás Mihályfi Ernő gyűjteményéből a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Nógrád láthatatlan légiója a fővárosban Barcsay Jenő, Bortnyik Sán­dor, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Egry József, Ferenczy Béni, Rippl- Rónai József és Uitz Béla több, Mihályfi Ernő gyűjteményéből származó alkotása is megtalál­ható a Nógrádi Történeti Mú­zeumban. Hamisítatlanul! E halhatatlanok mellett más művészek, de szintén a gyűjte­ményt gyarapító remekei is látha­tók tegnaptól Óbudán a Kassák Múzeumban. A kiállításmegnyi­tót nagy érdeklődés mellett tartot­ták. Dr. Csapiár Ferenc - a Kassák Múzeum igazgatója - felhívta a figyelmet, hogy a mú­zeum névadójának születésnapjá­ról minden évben egy új bemuta­tóval emlékeznek meg. Kassák 1999 tavaszának első napján a Nógrádi Történeti Múzeum Mi- hályfi-gyűjteményének köszön­hetően „született újjá”. Mihályfi Ernő és Kassák Lajos értékíté­lete, ízlésvilága egyformán ugyanazokat a festőket preferálta. Csapiár Ferenc a műgyűjtőktől hemzsegő érdeklődők előtt to­vábbi érdekességként azt is meg­említette, hogy április 22-én Kas- sák-bemutató lesz a bukaresti nemzeti színházban, 75 évvel az­után, hogy a 20. század egyik legsokoldalúbb magyar művé­szének három műve is megjelent egy ottani avantgárd lapban. A megnyitóünnepséget meg­tisztelte jelenlétével a Mihályfi család két tagja is, akik történeti adalékkal szolgáltak a kiállítás szalagját gondolatban átvágó dr. Gömör Bélának, akiről kiderült, hogy nem csak kiváló orvos, ha­nem műgyűjtő és művészettörté­nésznek sem utolsó. A könnyed humorral fűszerezett megnyitó- beszédből megtudtuk, hogy dr. Gömör Bélát, dr. Csapiár Feren­cet és dr. Horváth Istvánt, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatóját a tanulás okán kö­zös szálak fűzik Szegedhez. A 65 tételből álló kiállítás létrejöttét csak köszönni lehet mindazoknak, akik bábáskod­tak előmozdításában. (Ugyan­akkor inkább óhajtva jegyzi meg a krónikás, hogy szívesen tudósítana a Mihályfi-gyűjte- mény salgótarjáni bemutatójá­ról is. Ha már egyszer helyben tárolják. Az pedig még inkább külön lapra tartozik, hogy a fel­sorolt művészektől származó óriási értékeket milyen körül­mények között kényszerül tar­tani a Nógrádi Történeti Mú­zeum!) Végül, de nem utolsósorban essék szó Mihályfi Ernő életútjá- ról is, aki a nógrádi Béren szüle­tett 1898-ban. Szegeden doktorált művelődéstörténetből, majd új­ságíróként Amerikából is tudósí­tott az Est-lapok munkatársaként. Eseményekben gazdag életében közéleti tisztségek sorát töltötte be: volt tájékoztatásügyi minisz­ter, ideiglenesen megbízott kül­ügyminiszter, a Köztársasági El­nöki Hivatal vezetője, népműve­lési, illetve művelődésügyi mi­niszterhelyettes és az Országgyű­lés alelnöke. A Magyar Nemzetet 1949-től ’51 januárjáig, majd 1957. szeptember 1-jétől ’72-ig főszerkesztette. A lapcsináláson, a közéleti te­vékenységen és a magyar kép­zőművészet ügyének szolgálatán kívül a műgyűjtés is nagy szen­vedélye volt. Mint ahogy dr. Csapiár Ferenc megfogalmazta: míg miniszterhelyettesként gondja volt a művelődéspolitikai határozatok betartására, addig megbízottai révén fáradhatatlanul kereste a magyar képzőművészeti örökségből hosszú időre kitaga­dottak műveit. így született meg, illetve gyarapodott az a magán- gyűjtemény, melynek nagyobbik és értékesebbik része sokáig cáfo­lata volt annak a felfogásnak és szemléletnek, amelyet létreho­zója a nyilvánosság előtt képvi­selt. Benkő Mihály Jobbról balra: dr. Horváth István mint vendég, dr. Csapiár Ferenc, a házigazda és dr. Gömör Béla egyetemi tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom