Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-25 / 276. szám
4. oldal Mozaik 1998. november 25., szerda Üj távlat nyílt az űrhajózásban - Számos ország összefogásával Hajnalpír váija a következőt November 20-án új fejezet kezdődött az űrhajózás történetében: a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy Proton hordozórakétával útjára indították a nemzetközi űrállomás első részét, a Zarja (Hajnalpír) nevű orosz modult. Az űrállomások korszaka a hetvenes évek elején kezdődött el, noha már a rakétaelmélet atyja, az orosz Kohsztantyin Ci- olkovszkij is felvetette egy olyan szerkezet megépítését, amely biztosítja az ember huzamos tartózkodását a világűrben. Később a német származású amerikai Wemher von Braun az ötvenes években többször megpendítette a űrállomások gondolatát. Az elképzelések végül 1971-ben öltöttek testet. A Szovjetunióból felbocsátották a Szaljut-1 űrállomást, s három űrhajós három hét alatt sikeresen be is üzemelte a szerkezetet. (Munkájukért azonban már nem részesülhettek elismerésben. Útban visszafelé az űrhajózás történetének egyik leg- szömyűbb katasztrófája történt velük.) A 6-os sorszámú Szalju- ton töltött el néhány napot 1980 késő tavaszán Farkas Bertalan, az eddigi egyetlen magyar űrhajós. Az amerikaiak is belefogtak programjukba. Az Apollo holdexpedíciók utolsó három tervezett vállalkozását a hatalmas költségek és az érdeklődés lanyhulása miatt végül is nem indították el. A hordozórakétákat és űrhajókat bizonyos módosítással a Skylab-programban használták fel. Az amerikai űrállomás méretét tekintve jóval meghaladta a Szaljutokéét, háromszor három fős legénységet küldtek fel rá, majd 1974-ben lezárták annak reményében, hogy a hetvenes évek végén visszatérnek rá az űrhajósok, addig meg hadd keringjen mesterséges holdként a Föld körül. A számítottnál erősebb naptevékenység, illetve a nagyobb felső légköri sűrűség miatt azonban a Skylab gyorsabban fékeződött, mint amire számítottak, olyannyira, hogy kikerült a földi irányítás ellenőrzése alól. Az amerikai irányítók hosszú hónapokon keresztül imádkoztak, mert azt sem tudták hova fog lezuhanni. Az űrállomás darabjai 1979-ben végül is az Indiai-óceánba és Ausztrália lakatlan, sivatagos térségeibe csapódtak be, így nem okoztak tragédiát. Végül 1986 februárjában indították útjára az immár újgenerációs űrállomásnak számító Mir alapelemét. Az új nemzetközi űrállomás gondolata 1984-ben fogalmazódott meg, amikor is Ronald Reagan amerikai elnök meghirdette a Freedom (Szabadság) űrbázis megépítésének a tervét. Ezt a vállalkozást eredetileg is nemzetközinek szánták, hiszen az amerikaiak úgy tervezték, hogy Kanadát, Japánt és Nyugat-Európát is beveszik a programba. (A szovjetek az akkori politikai szembenállás miatt még nem jöhettek szóba.) A kilencvenes évekre azonban kiderült, hogy az eredeti költségvetés alultervezett, és a résztvevők * egyre inkább ódzkodtak a reájuk háruló gazdasági terhek miatt. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ezért újra kezdte a tervezést, de az idő közben Alpha névre átkeresztelt program megvalósítása is akadozott. 1993 őszén elhatározták, hogy az űrállomások üzemeltetése terén hatalmas tapasztalatokkal rendelkező oroszokat is bevonják. Ennek keretében első lépcsőként az oroszok lehetővé tették, hogy az amerikai űrhajósok a Miren készüljenek fel az űrállomások üzemeltetésére. 1995 nyarától 1998 végéig rendszeresen töltöttek el több-kevesebb időt amerikai, illetve más nyugati nemzetek űrhajósai a Miren. A nemzetközi űrállomás megépítésének kálváriája ezt követően sem ért végett. Az oroszok pénzügyi nehézségek miatt többször is késtek a reájuk háruló feladatok teljesítésével. Ennek következtében pedig rendszerint halasztást szenvedett az első indítás is. December 4-én az Endeavour amerikai űrrepülőgép juttatja fel az Unity (Egység) elnevezésű dokkolómodult, majd nyárra várható, hogy az űrmonstrum orosz Service modulja, a Mir-2 módosított változata is helyére kerül, 2000 januárjában pedig megkezdheti tevékenységét az első legénység. Az ezt követő években folyamatosan több tucatnyi rakéta és űrrepülőgép felhasználásával illesztik össze az emberiség eddigi legnagyobb kozmikus vállalkozásának számító nemzetközi űrállomást. Töprengések az új évszázad - és évezred - előtt Bolyongás az Aranygombon Furcsa hónap ez a november. A nagy esőzések után, ha új szimatot kap a fáradhatatlan kutató, már nem tud nyugodtan otthon ülni szép napos időkre várva, mert egy belső indítástól hajtva, a bujkáló napsugár hatásától űzve, nekivág kutatása színhelyének. Ezt tettem én is. Nem törődve a gyors időváltozással, annyira vonzott Drégely várának erdőrengetege, hogy parancsoló hangként mondatta velem valami: meg kell már találni az agyonkeresett példaképet, a várvédő hősnek: vitéz Szondi György kapitánynak, törzséről lemetszett fejjel eltemetett évszázados tetemét. Ott Drégelyen, az Aranygombon. A Civitas irodájában már másodszor keresett fel a drégelypalánki nyolcvan- éves Mészáros Jánosné, hogy menjek már ki vele az Aranygombra, mert ő biztosan tudja, hol kell kutatni a hős Szondi György hamvait. Sürgetése még jobban izgatta fantáziámat, s mert már nem bíztam a kilencvenedik évben, erőlködő lábaim biztonságában, megkértem a segíteni mindig kész barátomat, Pulay Lászlót, az újból megválasztott városi önkormányzati képviselőt, jöjjön ki velem Drégelyre, amikor tud. Beszélgetésünk eredményeként László gépkocsiján a délutáni órákban kivittük Mészáros Jánosnét az Aranygombra. Még napnyugta előtt nekivágtunk gyalogosan a 2. számú műút mellett leparkolva az átázott, csuszam- lós, Leányárok nevű úton célunk felé. Már majdnem egy kilométert mentünk, a környező dombok miatt a vár csúcsát lehet látni és próbáltuk megjegyezni az álmodó diófák, szőlők, eper- és ribizlibokrok között hol is járunk. Az egyik kanyarban Mészáros Jánosné felkiáltott:- Ott a domboldal, rajta az „apuka földje” a fehér homok, amit az Ipoly partjáról hozatott ide Ali basa, mert Szondit nem ebbe a sáros agyagföldbe, hanem a hozzá méltó, különleges földbe kívánta eltemettetni. Azóta is megbecsült az „apuka földje”, mert a falusiak meszeléskor a fehér homokot szeretik kevergetni a mésszel. Pulay Lászlóban is felébredt a kíváncsiság és a legapróbb részletekben faggatta ki Mészáros mamát, mit tud Szondi Györgyről. Ezt a külön témát majd egyszer elmeséljük. Ám, hogy és hogyan nem, egyszerre olyan sötétség borult ránk, hogy az utolsó percben tudtam csak a környékről felvételt készíteni. Az első napnak ez lett az eredménye, megfogadtuk, hogy egy világos, tiszta időben folytatjuk a kutatást. Visszaindultunk. De nem gondoltunk volna arra, hogy ez milyen gonddal jár. Lámpánk nem volt. Komor sötétben csúszkálva lépdes- tünk. Pulay Lászlón nem volt felső kabát, bizony fázott. Mészáros néni szegény kétszer is elvágódott a sárban. László vette gondjaiba. Én úgy éreztem, magas fű tetején járok , s csak arra vigyáztam, ne lépjek oda, ahol fénylik az út, mert ott biztos víz áll. A bokrok vesszői néha leverték kalapomat, szememre vigyáztam, hogy a visszacsapódó ágak bajt ne okozzanak. De több isteni fohászkodással végül is elérkeztünk a műút közelébe, ahol a gépkocsi várt ránk. Kérdezhetné valaki, miért csináltuk ezt? Egyszerű a felelet: - így nevelődtünk, a kultúra és a haza szeretete kényszerít erre. Talán karizmatikusak vagyunk. Nem szégyelljük. Kamarás József Balassagyarmat REALITÁS BETÉTJEGY RENESZÁNSZ BETÉTJEGY A józan ész diktálja Változó kamatozású, névre szóló, biztonságos megtakarítási forma. A hároméves futamidő alatt a kamat külön is, bármikor felvehető. A kamatláb 90 naponként kamatprémiummal növekszik. Címletek: 25 000, 100 000 és 1 000 000 Ft. Jelenleg az alapkamat: évi 15%, kamatprémium: évi 0,5%. (EBKM: 15,77) Névre vagy bemutatóra szóló, változó kamatozású, biztonságos megtakarítási forma. A hároméves futamidőn belül a kamatláb az első 90 napban fix, a 91. naptól változó. A kamatláb az első éven belül negyedévenként eltérő mértékben emelkedik, majd a 366. naptól az érvényben lévő Hirdetményben közzétett éves átlagkamatlábnak felel meg. A névérték tetszőlegesen meghatározható. Bármikor felvehető. Jelenleg az első éves átlagkamatláb: 15,77% (EBKM: 15,77) Eger, Széchenyi u. 34. Tel.: 36/310-110 • Hatvan, Horváth M. út 15. Tel.: 37/342-469 • Miskolc, Király út 2. Tel.: 46/412-427 • Ózd, Vasvár út 29-31. Tel.: 48/473-526 • Salgótarján, Fő tér 6. Tel.: 32/421-200 reálbank Lizsnyánszky Erzsébet tárlata a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban Költőnek is nevezhető festő Bálványos Huba grafikusművész, főiskolai tanár harmadik alkalommal kezdte meg Salgótarjánban művészettörténeti előadás-sorozatát. A pedagógus az első szabadegyetemi programot néhány órával megelőzve tett eleget a Bolyai János Gimnázium és Lizsnyánszky Erzsébet művésztanár fölkérésének, s megnyitotta az iskola Derkovits Gyula Galériájában bemutatott tárlatot. A megnyitó két tanóra közötti szünetben volt, így a vendégeken kívül a diákok is részt vehettek a kiállítás köszöntésén. Beszédében Bálványos Huba fölhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb képen az égbolt is látható, s ez ma - amikor leginkább földre szegezett tekintettel járunk-kelünk - nem kis vállalás az alkotótól.-A legtöbb kép álló, ami azért fontos, mert ez inkább megállítja az embert, a művek ezeken a munkákon feszítettebbek, s ez előbb-utóbb érzelmi izgalmat is kivált. Az égboltokon persze sokszor ott van a Hold, a Nap, de nem egy esetben előfordul, hogy mesterséges test kerül a felületekre. Különösen aktuálisnak tartotta a pedagógus a „Kivert kutya” című munkát, melyen az állandóan jelenlevő ég egészen a földig ér, s körbefogja a jószágot. A szemlélő - ebben az esetben - magát kezdi sajnálni, azaz saját sorsának ideillő momentumával von talán akaratlanul is párthuzamot. Hangoltságot persze nem csak a kép színe képes kelteni, hiszen az egyszínű anyag már önmagában motiváló lehet, mert azon a piros papíron kétségkívül megkezdődik a lelki történet. A vörösnek ugyancsak megjelenik az ellentétes páija a zöld. Az ember lelkiállapota időnként piros - szerelmes, lázadó, fölpörgetett... - máskor pedig zöld, tehát kissé „penészes”, A költészet nem csupán leírt sorok művészi formája, így Lizsnyánszky Erzsébet tulajdonképpen költőnek nevezhető - mondta Bálványos Huba, majd értékelését lezárandó, hozzátette: - Jobb helyre nem is kerülhetett volna ez az ábrándos, szép költői kiállítás.- dukay SZAVAZÓSZELVÉNY 19. forduló □ Deák Gergő □ Somogyi Katalin □ Hugyecz Viktor □ Hugyecz Emese □ Diósi Marcell □ Hugyecz Bernadett Név: ........................................................... H elység:.................................................. U tca:.................................:....................... □ Sze retnék gyermekem számára megtakarítani és a játékban részt venni / / / N0GRADJ,, HÍRLAP 9 9 KELENGYE" GYERMEKSZEPSEGVERSENY19. forduló A beküldött szavazószelvények a díjkioszotó ünnepségen tárgynyeremény-sorsoláson vesznek részt. DEÁK GERGŐ 4 és fél éves Piliny SOMOGYI KATALIN HUGYECZ VIKTOR HUGYECZ EMESE DIÓSI MARCELL HUGYECZ BERNADETT Séves 11 éves 1 éves 1 éves 6 éves Bátonyterenye Berkenye Berkenye Balassagyarmat Berkenye A szavazószelvényeket a következő címre kérjük eljuttatni: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6.
